Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
Nógrádi évszázadok NÓGRÁDI Olvasókönyv a menye lörléneiéliez évszázadok A kiadványsorozat tehát na! hozzá, hogy ezek az első címmel olvasókönyv jelent örvendetesen gyarapodik, s e olvasásra némelyek száma- meg Salgótarjánban, amely sorba szervesen illeszkedik ra talán nem elsősorban „éradalékokat tartalmaz a megye ez a mostani olvasókönyv dekcs” anyagok, mégis hallattörténetéhez. A kiadványt a Továbbá máris előkészület- lanul izgalmasak, bőséges in- Nógrád megyei Levéltár és a ben van a Nógrád megye ké- formációt tartalmaznak. E Magyar Történelmi Társulat pe a XVI11. század végén gondolatokat összegezve je- Nógrád megyei csoportja ad- című újabb kötet is. gyezzük meg, hogy az olvasó Amint a Nógrádi évszáza- könyv nem annyira összefog- összeállitását dók bevezetője is utal arra, lal, mint inkább kiegészít. Miklós, a levéltár a hazai területi levéltárak Szerencsésnek tartjuk. aho- végezte. Lekto- csaknem másfél évtizede fog- gyan ezt teszi. S még egy tak hozzá ahhoz a tevékeny- megjegyzés: a jelenleg Szlo- ,. . séghez, amelynek eredménye- vákiához tartozó megyeMielőtt röviden vázolnánk képpen a legtöbb megyében részre vonatkozó forrásokat, a dokumentumgyűjtemény kiadták a helytörténeti ol- szemléltető anyagokat. nétartalmazta sokrétű anyagot, vasókönyvet. A Nógrád me- hány kivételtől eltekintve, szóljunk néhány szót a soro- gyei Levéltár önállósulását nem közli az olvasókönyv, zatban korábban megjelent követően, 1968-tól tervezhet- azon gondolat jegyében, hog' publikációkról.^ Ez a sorozat te hogy a többi levéltár gya- a mindennapi használhatósás szolgalatot korlátához hasonlóan elké- szempontjából elsősorban a tá ki, a dokumentumok válogatását és Schneider igazgatója rálta Benda Kálmán. rendkívül fontos tesz, többi között, a jövő me- 8Z1'tge a maga olvasókönyvét, mai Nógrád megye területe gyetörténeti kutatásai szarná ra, továbbá az oktatás, nevelés, közművelődés legkülönbözőbb területein. A2 első levő Milyen céllal? A MEGYEI LEVÉLTARBAN eredeti dokumentulehet ..érdekes-’. Néhány szót a kötet szerkezetéről, az anyagok csoportosításának rendjére’ Nyolc fő fejezetre tagozódó ben látott napvilágot Dézsma válogatást kívántak letenni az dokumentumgyűjtemény robot címmel Ez a job- érdeklődök asztalára. amely A/ első rész a moS ^ész bagylakossag helyzetet do- Nograd megye nepenek ele- eIőuj kor dokumentumaibó! kumentalja a XVIII. szazad tét tgyeksztk ily módón is ad vál tást 1526_ig Ezutin végén a ma. Nograd megye meg közelebb hozm az olva- a hórom részre szak^dt Ma_ e„™,e‘en' A k°vetkező k0.tf sokvh°t Ér^C *y- Syarország korszaka követke1972-ben jelent meg, a nóg- nak, hogy osszeallitasa tu- .-2ß . . . rádi adózó nép 1828-as vi- dományo* igényű, ugyanakkor madik* t] a feudalizmus szunyáiról szól. Helyzetképet igen nagy lehet közművelő- utolsó ^századának ^ a ad a ma, Nograd megye koz- dési haszna is. reformkor ' dokumentumát Regeiről az országos összeírás A dokumentumgyűjtemény .. 1R4a_ia * alapján. A következő észtén- természetesen, nem törekszik rii. - ‘ c dobén A torok után címmel teljességre. Annál is inkább szabads/.eharc időszakárójelent meg dokumentumgyúj- célszerűnek látszik ez. hiszen ,a4a . , a4a / temény, „m.lv « .715 « korábba« mir n.pvi.í.o, Uországos összeírás adatait tott a négykötetes megye, Eztyköveti a Uapi,aUzmus U(>. ra az első világháború végéig. Ez az 1849-től 1918-ig tarló címmel adtak ki publikációt. Az a körülmény, hogy az ol- Azntt'' a Ez a direktóriumi rendelete- vasókönyvnek nem kellett a ~ ' ' ks,?.-.1.,'« nóiR toli—«peré törekednie le es a Tanacskoztarsasag (1918— teijessegte törekednie, le 10,qi hetővé tette, hegy a hétköznapokat érzékeltető dokumentumok tartalmazza rnegye községeiről. 1974-ben adványok is megjelentek, U- Forradalmi hétköznapokról letve megjelennek a jövőben két gyűjtötte csokorba Nógrád megyében, 1919-ből, Múlt évben érdeklődésre tart hatott számot a Nógrád me gye tanácsai a művelődésért is bekerüljenek a válogatáscímű kiadvány az. 1950-től ba, a mindennapi élet levegőiét árasztva. Tegyük azon1970-ig tartó időszakról. A spanyolok Bartókja volt Manuel de Kalla ceolenáriuma „Korunk legnagyobb spanyol komponistája, ma talán az egyetlen nyugat-európai muzsikus, aki valóban mélyre tudta szívni a népzene friss levegőjét.” Tóth Aladár írta le ezt az értékelést Manuel de Faliéról. A spanyol zeneszerző szü- ’etésének századik (1876. november 23.) és halálának harmincadik évfordulójáról (1946. november 14.) most emlékeznek meg a világ hangversenytermeiben és színházaiban. Manuel de Falla — családi nevén Falla y Matheu — Cadizban született. Édesapja kereskedő volt, anyja pedig igen művelt és zeneileg is képzett katalán asszony, aki korán felismerte fia tehetségét. Beíratta a madridi konzervatóriumba. A fiú tizenhét éves korában, Beethoven és Grieg műveinek megismerésekor határozta el, hogy a zenei pályát választja hivatásának. A század e’ején ismerkedett meg Felipe Pedrell zenetudóssal, aki egész életét a nemesebb muzsika propagálásának szentelte. Feltárta a fogékony fiatalember előtt a régi spanyol népzene világát. Bartók Béla útjá- val rokon volt ez a vonal, s már ennek eredményeképpen íródott meg „Egy rövid élet” című operája, amelyért a spanyol akadémia Manuel de Faltát kitüntette. Nyitva állt tehát az út előtte az érvényesülés felé. Tanári állást kapott a konzervatóriumban. De Párizs vonzotta, az új szerzők, új zenék világa, ahol Claude Debussy, Paul Dukas, Maurice Havel fejtette ki tevékenységét. Az utat néhány hétre tervezte, és hét év lett belőle I Szinte újjászületett a komponálásban. Üj stílust, friss hangszerelési színeket sajátított el. Ahhoz azonban túl spanyol volt, hogy a franciáktól az impresszionista vonásokat is átvegye. Az első világháború kezdetén hazaköltözött. Először Granadában, az Alhambra közelében dolgozott, aztán Kaeztília felé fordult, hogy ismét újabb színekkel gazdagítsa zenei palettáját. 1939-ben egy szerződés ürügyén, de valójában a Fran- co-uralommal való ellentéte miatt Argentínába költözött. Ott hunyt el anélkül, hogy befejezhette volna L'Atlantida című oratóriumát. Bartók Béla személyesen is jól ismerte Manuel de Fallát, a spanyol népzene újjáélesztőjét. Gyakran játszott műveiből saját zongoraestjein idehaza és külföldön. Falla viszont Bartók népzenei törekvéseit és egyéb zenei munkásságát tartotta igen nagyra. Hazánkban sikerrel játszották Manuel de Falta „Egy rövid elet” című operáját. Az első kompozíciók egyike, mely zenekarral felcsendült Budapesten. az „Éjszakák a spanyol kertekben” volt Doh- nányi Ernő vezényletével, később a „Szerelmi varázs” című balettjének zenéje Fai- loni vezetésével. Fergeteges sikerrel mutatták be „A háromszögletű kalap-’ című balettjét. Ennek a darabnak az ősbemutatója Madridban zajlott le, de a szerző átalakította később Gyagilev kívánságára. (Londonban játszották az új változatot először.) A Gyagilev-társulat eljött Budapestre is. Balanchine, a későbbi nagy koreográfus táncolta a főszerepet a Városi (mai Erkel) Színházban. Egy esztendővel később Operaházunkban Ferenceik János vezényelte a művet és Harangozó Gyula volt a főszereplő. A felszabadulás után ő is koreografálta a művet. Valahányszor felcsendü’ a Zeneakadémián vagy a rádióban Manuel de Falla zenéje. egy nemes művész ér- zeiemvilágába enged bepillantást. Kristóf Károly 1919) külön fejezetet jelent, közvetlenebbül A, is '^bőségesebb, de jellemző valogatassal. A Horthy-korszak (1919—1944) gazdagabb válogatást nyújt, számos eredeti dokumentummal egészíti ki a már tudott smeretanyagunkat. Végül a nyolcadik részben a népi demokratikus Magyarorszác korszakára vonatkozó dokumentumok következnek 1945-től 1950-ig. HASZNOS KIEGÉSZÍTÉSKÉNT tartalmazza a kötet a szövegben előforduló idegen, vagy kevéssé ismert kifejezések magyarázatát, a rövidítéseket és nem utolsósorban a helynévmutatót, a dokumentumok számának feltüntetésével. T. E. Színházi esték A A budapesti 25. Színház háromnapos salgótarjáni tar- ’ózkodása során másodikként 3artsch—Krtschyl A has című zenés szatíráját mutatta be a József Attila megyei Művelődési Központ színház- termében. A vállalkozás a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának negyedszázados évfordulójára született. A darab szerzői az NDK színházművészetének iól ismert személyiségei: 3artsch színműveit nagy sikerrel játsszák a német szin- .lázakban, Krtschyl pedig ,ió- nevű zeneszerző, a berlini Vo'ksbühne zenei vezetője. Műveik közül ez az első, amely magyar színpadra is eljutott. A has nyíltan vállalja — szellemében, formájában, stílusában egyaránt — a brechti íacyományok folytatását. A cselekményt —, amely merőben más, mint a hagyományos színház értelmében megAz előadás zárókepe. Középen Jobba Gabi. szokott — a különböző elidegenítő effektusok egész sora bontja meg, minduntalan figyelmeztetve a nézőt, hogy itt játékot lát, nem a valóság egyszerű lemásolását, hogy próbálja az alkotókkal, az előadókkal együtt, egyidő- ben végiggondolni a felvetett problémákat. A történet egy mai építkezésen játszódik. Itt dolgozik vízhordóként Anna. aki női rafinériájának egész fegyvertárát felvonultatva használja ki és fordítja a maga céljai szolgálatába a férfiak parttalan gyönyöréhségét, az építkezésen uralkodó, vezetési, szervezési anomáliákat. A lány házat akar, a férfiak őt. Megkaphatják mindannyian, csak szorgalmasan építsék a házát. A ház épül, a lány teherbe esik. No, de ki az apa? A dolgot senki sem vállalja szívesen magára. mert az otthon beláthatatlan családi bonyodalmakkal járna. Ügy hisszük,' a történetből ennyi elmondása is elég, hogy érzékeltethessük, milyen emJelenet az építkezésről. Elöl beri hibákat, jellemtorzulaGalán Géza és Jordán más. Tasokat állítanak középpontjába céltáblájuk az alkotókNOGRAD - 19/ó. november 21., vasárnap Szándékuk becsületes és jól osztogatják minden irányba a fricskákat is úgy, olyan mértékben, ahogyan azt ki- ki megérdemli. Célba veszik például a frázisokat pufog- tató. álszemérmes „mozgalmi dzsentrit” az építésvezető személyében, de „lövöldözésük” nem hat eleven erővel, a játék didaktikussaga, túlságosan érezhető irányzatossasa elszürkíti a nézőnek a hibákra való „drámai-’ rádöbbene- sét. Nem tudjuk, hogy milyen lett volna ez a hatás akkor, ha a teljes művet láthatjuk, és nem egy másfél órába sürített változatát. Mindenesetre élményünk jóval szerényebb volt, mint két nappal korábban, a minden ízében kiválónak tekinthető Zsugori uram előadásán. Iglódi István rendezése ezúttal is tobzódik a jobbnál jobb ötletekben, a színészek most is tudásuk legjavát nyújtják és mégis... Az ötletek, a színészi remeklések nem pótolhatják az alapvető hiányosságokat, az irodalmi anyag dramaturgiai gyengeségeit. A színészek A hasban a kollektív színjátszás újabb szép példáját nyújtották. Együtt és egymásért szólnak, táncolnak, énekelnek a sztn- oadon, egyszóval vannak — léteznek. Ila ki is válik időnként a munkások és konyhalányok karéjából valgki, az :s mintha csak azért történne, hogy az utána következő, illetve annak mondanivalója számára tegye előkészí tettebbé a terepet. Jobba Gabi a vízhordó lány szerepében. Gálán Géza és Tolnai Miklós mint építés-, illetve brigádvezető jeleskedett. A narrátor tisztét Jordán Tamás láttáéi rokonszenves egyszerűséggel. A szellemes színpadi mozgást Szigeti Károly, a színház főrendezője tervezte, a jól muzsikáló háromtagú kamarazenekart Rossa László vezetteSulyok László Mai tévéajánlatunk 16.40: A TELEVÍZIÓ SZABADEGYETEME. Galaxisok, galaxishalmazok, gravitáció. A gravitáció igazi kozmikus erő, világformáló hatása miatt nem lehet sztatikus a Világegyetem, a tágulás feltartóztathatatlan. A gravitáció hatására alakultak ki a ma látható kozmikus objektumok: galaxishalmazok, galaxisok, csillaghalmazok, csillagok, bolygók. Hogyan, milyen törvényszerűségek hatására zajlottak le ezek -az események — erre is választ ad a Tv Szabadegyetemének ez az adása.
