Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
1: Prémium a Prémiumért Szergej Mikaeljan nemzetközi sikere A sevillai borbély Déryné színházi A szovjet filmek fesztiválja alkalmából hazánkban tartózkodott szovjet íilmde- legáció legszerényebb, de egyszerűségében is rendkívüli figyelmet keltő, vonzó egyénisége Szergej Mikaeljan, a Prémium rendezője volt. 1923- ban született, kamaszíővel vett részt a Nagy Honvédő Háború harcaiban, s több ízben is súlyos sérüléseket szenvedett. A győzelem után évekig gépgyári munkásként dolgozott, majd 1951-ben elvégezte a moszkvai művészeti főiskola színházrendezői szakát. Rendezői minőségben a Szovjetunió különböző városainak színházaiban dolgozott, többek között a moszkvai Szovremennyik Színházban. A MOSZFILM felsőfokú filmrendezői szakát 1959-ben fejezte be, s végérvényesen a filmművészet mellett kötelezte el magát. — Hogyan lett művész, filmrendező? — A foglalkozás, a hivatás megválasztása, úgy érzem, sokkal véletlenebb dolgokon múlik, mint általában hisz- szük. Kamaszfejjel az ember még nem tud teljes tudatossággal dönteni. Mégis: hogyan lettem művész? Ahogyan visszaemlékszem, mint gépmunkás, meglehetősen sok szabad idővel rendelkeztem, s hogy hasznosan használjam ki, verseket kezdtem tanulni. öt nagy epikus költeményt tanultam meg kívülről. Olyanokat, mint például az Anyegin. Aztán dolgoztam színjátszó önképzőkörben, és valahogy kezdtem fokozatosan elsajátítani a mostani, hivatásom gyakorlásának elemeit. Ez nagyon bonyolult dolog. Ha szabadna, nem is vállalkoznék leírására, egyrészt, mert az ember önmagának való elemzése nehéz. másrészt véleményem szerint szerénytelen dolog. , Szergej Mikaeljan jelenleg a leningrádi LENFILM Stúdióban dolgozik. Az 1968-ban szovjet—norvég koprodukcióban forgatott filmjét, az így élt Nansent, a magyar televízió nézői is láthatták. Sikert aratott A vihar elébe és A nagymester című alkotása is. Legnagyobb sikerét azonban hetedik filmjével, a nálunk most bemutatott Prémiummal érte el. A kritika és a közönség nemcsak a Szovjetunióban fogadta kitüntető érdeklődéssel, hanem a szocialista országokban is. Természetesnek tekinthető, hogy beszélgetésünk középpontjában ez a műve állt, amelyről Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára is említést tett a Szovjet Kommunista Párt XXV. kongresszusán. — Véleménye szerint minek köszönheti a Prémium az ön filmbiográfiájában páratlan sikerét? — Érzésem szerint annak, hogy olyan exponált társadalmi kérdésről szól, amely nagyon sokakat érdekel a szocialista táboron belül. Az embereket ma egyre intenzívebben érdeklik a morális kérdések. nevezetesen az a probléma: mi a szerepe az egyes embernek a szocialista társadalomépítésben, hogyan tehet érte? — Az egyénnek és a társadalomnak ennyire elevenébe vágó kérdésről korábban készített-e filmet? — Ez volt az első. Persze, nem tekinthető előzmények nélkülinek. Három olyan korábbi filmem is van, amely már ebbe az irányba tapogatózik. Az ember helyét kuVendégségben ct könyvtárban r 'A balassagyarmati peda- és olyan kiadványokat, ame- gógusklyb tagjai közül tizen- lyek kölcsönzésben nincsenek, öten éltek a meghívásunkkal de a könyvtár által az iskoia — kezdte a beszélgetést Tor- jól tudja hasznosítani. Örömnai Júlia, a Madách Imre já- mel fogadták például a Marási-városi Könyvtár könyv- gyarország felszabadulása tárosa. — A pedagógusklub tár- bibliográfiai gyűjteményt, sadalmi vezetőségének tagja Főleg a magyar és történe- vagyok. Ebben a minőségem- lem szakos tanárok. ben ajánlottam a programot. _ Ajándékba kaptak a Podlipszky Ervin könyvtár- könyvtártól sok politikai pla- igazgatoval együtt az volt a kátot. Kis ajándékcsomagot álcélunk, hogy segítséget ad- ütöttünk össze a részükre, junk pedagógusainknak, a Mindenki kapott egy péidányt gyakorlatban miként használ- a tavaly megjelent Vonsik hatják ki még jobban a Gyula—Pál László: Üj fajta könyvtár nyújtotta lehetőse- had című munkájából is. eeK,e'' — Amikor körbejártuk a — Hogyan? könyvtarat — szünnap lévén — Egész estét töltöttünk a — az olvasóteremben egy csé- könyvtárban. Szó esett sok sze tea mellett folytattuk a mindenről. Lehetőségekről, kötetlen beszélgetést. Gimna- igényekről, de talán legtöbbet zlsta olvasóink rögtönzött mű- a bibliográfiákról beszéltem, sorrai szórakoztatták a ven- Mint olyan lehetőségről, ami dégeket. Stílszerűen tanár nagymértékben segíti h ta- diákj isk0la témakörből me- jékozódást a könyvanyagban rftve az aforizmákat, bökver— az iskolai tanórák és ren- seket, költeményeket. Magam dezvények, jubileumi kiáilí- is beálltam „felolvasónak" és tások rendezéséhez is komoly a Mindenféle híres ember segítséget nyújtva- című kötetből idéztem gon— Tudott valami érdekeset dolatokat. mutatni az ajánlással egyidő- _ Jó hangulatban sokáig ben? Valamilyen új kiad- maradtunk együtt pedagó- ványra gondolunk. gusok és könyvtárosok ebben — Igén. Szombathelyről a „rendhagyó vendégségben" rendszeresen kapunk bibliog- — fejezte be eszmefuttatását ráfiákat, biobibliográfiákat a könyvtáros. _ e __ Mai tévéajánlatunk 21.30: A CSENDHÁBORÍTÓ, renccel a főszerepben. A JéVámos László rendező szí- kely—Ránki változat rímek- nes musical-tévéjátékot ké- be szedte, és Ránki György szített Szolovjev-Vitkovics zenéjével pedig 1959-ben a Csendháborító című mesejá- Madách Színházban került tékából, amelyet Jékely Zol- közönség elé. Akkor még nem tán költött át versbe és zene- tudtuk, hogy tulajdonképpen jét Ránki György szerezte. musicalt játszunk, amelynek — Fordulatos meséjű, ke- zenei alapját Ránki Györgynek musical született a Csend- nek a rádióban elhangzott háborítóból — mondja Vá- szvitje adta. A televíziós felmos László, aki harmadszor vételek során Ránki György találkozik a furfangos Nasz- újabb két zeneszámot kompo- reddin történetével. — A nált a meglevő dalokhoz és Csendháborítót nálunk elő- így vált a darab teljes musi- ször a felszabadulás után az callé. A képernyőn Naszred- Izabella téri Magyar Színház- dint Hareányi Gábor alakít- ban játszották Ladányi Fe- ja. 4 NOGRÁQ - 1976. november 20., szombat | díszbemutató Magyarnándorban tátják a társadalomban, az emberi erőfeszítés és helytállás morális szükségességét és nagyszerűségét példázzák. — Voltak-e akadályai a forgatásnak? — Apróbb bürokratikus nehézségeket nekünk is le kellett küzdenünk. De a film teljes zöld utat kapott, amit az is bizonyít, hogy a színházi változat bemutatóját egy hónappal megelőzte a film- premier. — A film egyik kulcsfigurája Potapov brigád vezető. Szerepére Jevgenyij Leono- vot kérte fel, akit mi elsősorban komikus színészként ismerünk. — Az ő szerepeltetésében nincs semmi különös. Komoly szerepet játszott, ha szabad ezt mondani, a Belorusz pályaudvarban is, és még több más filmben. Nem beskatulyázott színész, ami főképpen a LENFILM egyikmásik rendezőjének köszönhető. A forgatókönyv elolvasása után azonnal rá gondoltam* Kitűnő színész, alkatilag is alkalmas a szerepre. Csupán a felkérése tűnt megoldhatatlannak, mivel abban az időben több filmben is szerepelt. Színházi szerződése pedig . Rigába szólította. Ügy hidaltuk át a nehézséget, hogy az egész stáb, 50 tag, 3 hónapra Rigába költözött, ahol tulajdonképpen a külső felvételeket készítettük. — Meddig tartott a forgatás? — Az ember általában egymásfél évet fordít egy-egy munkájára. Ezt nyolc hónap alatt készítettük el, a vágással együtt. Három hónappal korábban a tervezettnél. Ezért prémiumot kaptunk ... De mi nem utasítottuk vissza, mert úgy véltük, megérdemeltük. A Prémium 1975 márciusi szovjetunióbeli országos bemutatóját követően nagyon sok vitára, művész-közönség találkozóra került sor. Rengeteg levelet kaptak az alkotók, s kéthetes szibériai véleménycserén vettek részt. A filmet eddig 30 millióan tekintették meg a Szovjetunióban. S hogy ez mennyire siker? Képet kaphatunk róla. ha összehasonlítjuk a vidám és kalandfilmek látogatottságát. A jónak nevezetteket 60—70 millió nézó, a nagyon jókat általában 80—90 millió ember látogatja. Természeteseit nem másfél év alatt, mint a Prémiumét. Sulyok László A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ a minap Magyarnándorban tartotta Rossini: A sevillai borbély című vígoperájának országos bemutatóját. Sándor István, a Magyarnán- dori Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője köszöntötte a huszonöt éves jubileumát ünneplő Déryné Színházat, a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt, A falu nevében köszönte meg a ma már hétköznapi varázslatot: operát játszanak az országjáró színház művészei Magyarnándorban! Az ünnepi várakozást csak fokozta, hogy a helyi pávakor páratlan tisztasággal felhangzó űalcso- korral kedveskedett a vendégeknek, akik a színház közelmúlt években kialakult gyakorlatát folytatva, újabb vígoperával (ha ezúttal felújításról van is szó) lepték meg közönségüket. Rossini: A sevillai borbély című vígoperáját Kertész László, a színház főrendezője állította színpadra kitűnően alkalmazkodva a „kamarale- hetőségekhez”; kis létszámú zenekarhoz, tenyérnyi színpadhoz, alig tucatnyi színészből álló operatársulathoz. A rendező szándéka szerint olyan „vidám daljáték” kelt életre a magyarnánöori művelődési ház ^színpadán, amely a népszerű zene mellett elsősorban a fergeteges tempóval népszerűsítő (ám csöppet sem didaktikus) játék- és énekstílussal próbál közelférkőzni a közönség érzelmeihez. Nem sikertelenül. Kertész László rendezése invenciőzus, értő munka, s olyan társakat talált koncepciójához, mint Virág Rezső Bartaló szerepében. Bordás Dezső, a ravasz borbély szerepében, mint Vajda Dezső a zenetanár Basilió köntösében. Elsősorban hármójuk remek komédiázó kedvére, lendületére, inpozáns énekhang- jára épülhetett a sikeres előadás. De nem 6okkal marad el az ő teljesítményűk mögött az együttes egésze sem. Almaviva gróf — Iván József alakítja —, a talpraesett, csu- paélet, ravaszság Figaró segítségével nyeri el szerelmesét, Rosinát, akit gyámatyja, doktor Bartaló szeretne oltárhoz vezetni. Persze, a valóságban egyáltalán nem ilyen egyszerű az opera cselekménye. Meséjének világossá tételéhez a rendezőnek kitűnő eszközei vannak. Hangulatos életkép- és táncbetétek, poentírozott cselekményfordulatok segítik a megértést azok számára, akik a muzsikával, a történettel most ismerkednek. Kertész Lászlónak sikerült Almaviva és Figaró kettősében már első találkozásukkor olyan feszültségeket, dramaturgiai lehetőségeket koncentrálnia, amelyek innen repítenek végig az előadáson. Ahogyan Figaró a jövendő szolgálataiért kapott aranyakkal, Almaviva a reménykedő szerelemmel szárnyal: kimunkált jelenet, szép élmény, mint ahogyan azzá sikerült az ismert, népszerű kvartett is, amikor Figaró a féltékeny Bartalót borotválná, s előttük az éneklecke ürügyén együtt levő szerelmesek a szöktetés tervét beszélik meg. Jól dirigált zenekar — zenei vezető: László Endre — tolmácsolja a páratlanul gazdag, nagy kifejező erejű muzsikát. Ennél a jelenetnél érezhető leginkább, kitűnő csapatmunka az előadás. Rosina nehéz feladatot jelentő szerepében Kálny Zsuzsa csak helyenként tud felnőni nagyszerű partnereihez, az epizódszerepben Is értékes teljesítményt nyújtó, ígéretes tehetségű Lenkefy Erika bátortalanul énekel. A táncokat Barta Judit tervezte. Sostarics Zsuzsa színpadképe szellemes telitalálat, jól szervezhető a néhány négyzetméteres színpadtérben. Ri- manóczy Yvonn jelmezei — mint már megszoktuk —, most is kitűnően szolgálják az előadást. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy A sevillai borbély felújítása fontos szinházpolitikai és köz- művelődési vállalkozás, közönségünk, ahogy a díszbemutatón láthattuk, a siker nyomán támogatója a színház merésznek tűnő vállalkozásainak. <e) C=4 Q barabas TIBOR regénye nyomán Irt« CS HORVÁTH TIBOR. rajzolta: ZORAD ebnö Sebesen robog o hintó. Két utaso gondolataiba merül. Gróf Starhenv berg a tervezett often- zíva módozatait fontolgatja. „Rákóczi Feliéged foglya leizl" — fogadta meg. Nem kételkedik benne: állni fogja a császárnak adót szavát. Pichler ha» dipénztárnoknak az iménti figyelmezletés jár az eszében, s telve van aggodalommal. Nem a százezer arany, a sereg zsoldja miatt, amit magukkal visznek. Az életéért remeg. Felhívás a közművelődésért A televízió és a rádió „Mindenki iskolája” című sorozata hatékonyan szolgálja a közművelődést és a felnőttoktatást. Ezért az Országos Köz- művelődési Tanács elnöksége felhívással fordult a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőihez, irányító testületéihez. AZ MSZMP KB közművelődésre vonatkozó határozatának és a köz- művelődési törvény előírásainak megfelelően ösztönözzék a dolgozókat: vegyenek részt a tanulás, művelődés e formájában, mind többen adjanak számot ismereteik gyarapodásáról. Különös gonddal alakítsák ki és támogassák a konzultációs központokat, a Mindenki iskolája adásait hasznosítsák a dolgozók általános iskoláiban és hangolják össze a közművelődési, ismeretterjesztés! programokkal. A legjobb eredményeket elérő megyék, s a főváros részére első díjként 500 000, második díjként 300 000 és harmadik díjként háromszor 150 000 forintot ajánl fe’. az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Ezt az összeget a közművelődési, felnőtt- oktatási és -nevelési intézmények szakmai berendezésének, felszerelésének korszerűsítésére fordíthatják. A legjobb módszereket alkalmazó, és azokat széles körben terjesztő közművelődési intézmények, iskolák, vállalatok, felsőoktatási intézmények részére három, egyenként 50 000 forintos különdí- jat adományoz az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. A díjakról az 1976— 77 oktatási évben elért eredmények, valamint az 1977— 78-as tanév szervezésében elért teljesítmény figyelembevételével — az e célra alakuló operatív bizottság javaslata alapján — 1977. decemberében | dönt az Országos Közművelődési Tanács elnöksége. Az értékelés részleteiről külön tájékoztatja az érdekelteket az OKT titkársága. Ismerkedés a vasúttal A megyei pályaválasztást hetek alkalmából rendezett Nyitott kapuk napjai kéthetes akció során a megye több középiskolájában szervezik meg diákok és a vasutasok találkozóját. Ezen a héten a rétsági és a balassagyarmati középiskolák tanulói ismerkedtek meg a MÁV munkájával, gondjaival. Az elhelyezkedési lehetőségekről Zalán Attila, a MÁV balassagyarmati vonalfőnökségének személyzeti vezetője tájékoztatta a fiatalokat. A salgótarjáni középiskolák diákjaival november 23—25, között Zárai Kái’oly, a salgótarjáni pályaudvar állomásfőnök-he- lyettese találkozik. Kjstere- nyén a gimnazisták mellett a végzés általános iskolásokat is bevonják az akcióba. Csecsei Ernő állomásfőnök nyújt tájékoztatást. A találkozók alkalmával a fiataloknak levetítik ,a 125 éves a magyar vasút című ismeretterjesztő filmet. Mezei András: KÖZÖTT Mint akit körbe énekeltek, a láthatatlan hang-falak kijelölték világomat a föld fölött, az ég alatt. Kering a lusta nagy madár. A lába zöld. a szárnya kék. Kivetnek mind a nációk: rikoltozó emberiség. Hazák között, fajták között énekek hang-határai: térképein kirajzolódnak a trillák körvonalai.
