Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
.fnhéí a tscrhesüiőaéQhcn (II.) Egy munkarends; tapasztalatáé A NÖGRÁD szerkesztőségében megtartott antékon, amelyen a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer helyzetét elemeztük, elhangzott, hogy a hibátlan munkavégzés nemcsak a termelésben résztvevő munkásokra vonatkozik. Fokozottabban érvényes a vezetőkre is, hiszen —, mint megfogalmazódott — ménnél magasabb beosztást tölt be x'alaki, annál nagyobb hibát tud elkövetni! S a kérdést erről az oldalról vizsgálva, logikusnak tűnik az a következtetés is, hogy a veszteségeket nem kimondottan a dolgozók „balfogásának” kell felróni. ' Éppen egy minőségi dolgozócímet kiérdemelt munkással beszélgettem a minap a Salgótarjáni Kohászati Üzemek öntödéjében. Azt mondta: hiába próbálnék én egymagám selejtmentesen dolgozni, meg „minőségi” lenni, ha a csoportvezető, a művezető, az üzemvezető, egyáltalán mindenki, akinek valami kis köze van a termelésünkhöz, nem biztosítaná a feltételeket. Ez szerintem a DH alapja- Igen, ez. Amit üzeme, vállalata válogatja, ki a „lenti”, ki a „fenti” szervezettebb munka megteremtésével próbál megvalósítani. És ez sem ellentmondás. Mert a DH —, nem egy kaptafa! Ami X helyen jó, nem biztos, hogy alkalmazható másutt is. A kohászati üzemeknél, s egyeb helyeken is a lenti hibafeltárással kezdték. Elemezték, mik azok a munkavégzés közbeni tényezők, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a végeredményt, a hibátlan munkadarabot. A Nógrádi Szénbányáknál az ellenkezőjét tették. Erről így beszélt Prouza Tibor, a szervezési osztály vezetője: — Idén januárban, mikoris megkezdtük a DH-munka- rendszer bevezetését, elsőként azt tűztük ki célul, hogy szervezettebbé, hatékonyabbá kell tenni a vállalati irányítást. Szóval, mi a magunk munkájában kerestük először a hibákat, hiszen a tőlünk származó jó intézkedések kedvezően befolyásolják a cselekvési programunkban megfogalmazott feladatok végrehajtását. Csökkentik nagy gondunkat, a munka közben jelentkező, számottevő meny- nyiségű veszteségidőket és a többi létező problémát. S ellenkezőleg! Ha rossz utasítást adunk ki, esetleg egy teljes üzem látja a kárát. Persze, a szénbányák esetében hozzá kell tenni, hogy teljesen ésszerű náluk „fémről” kezdeni a hibátlanság feltételeinek megteremtését, hiszen —, mint mondták, s így igaz — a szén minősége nem a szubjektum függvénye. Viszont, hogy mennyi a kitermelt mennyiség, s az milyen intenzitással, milyen szervezettséggel kerül kibá- nyászásra, már igen! Idézet a DH-munkarend- szert ismertető tanulmányból: „Minden hiba — emberek hibája”. Persze — folytatjuk mi: minden eredmény is azoké! Az ankét résztvevői —, akik között helyet foglalt a fentebb már megszólaltatott két szakember; az SKÜ főoszLevelek közügyben Megszokott gyakorlat már, ho^y egy-egy készülő törvényt, a „nép okos gyülekezete” elé terjesztenek, vitára, esz- revetelek ósszegyüjlesére. Az eszmecserék „gazdájaként ’ a Hazafias Népfront ily’ módon tette korábban mintegy közszemlére a családjogi, a társadalombiztosítási törvény tervezetét — most nemrégiben pedig több mint száz vitában a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos új törvénytervezet került terítékre. Az ember — a közigazgatásban dolgozók általános tapasztalata ez — a legtöbbször nehezen fog tollat azért, hogy valamilyen ügyben bejelentést tegyen. (Nem szólva természetesen a notórius jelentgetőkről, a nézeteiket minden apró-cseprő ügyben kif^jtőkről, vagy a kifejezetten békétle- nekről, akik szívesen’keresnek a kákán is csomót.) Az emberek többsége csak nagyon mély, feszítő belső kényszerre ír meg egy levelet, tesz még oly’ közérdekű bejelentést. Nem mondható jónak ez a húzodozás, esetenként közöny; viszont megkülönböztetett figyelmet kíván valamennyi közérdekű jelzés, figyelmeztetes. Akkor is. ha első megítélésre személyes jellegű panasznak látszik. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság előadói jól tudják: a hozzájuk érkező bejelentések közül igen sok „indul” egyéni természetű panasznak — a vizsgálat befejeztével viszont közérdekű, kisebb, vagy nagyobb közösséget érintő, esetleg kifejezetten társadalmi érdek ellenében ható visszásságot leplez le. Lehetne erre jó néhány példát is'megemlíteni. Közülük most csupán egy: Bács megyében kisebb, bejelentett szabálytalanságot vizsgáltak egy gazdaságban a népi ellenőrök, s „menet közben” derült ki, hogy a társadalmi tulajdon súlyosan károsodott. Ha nincs bejelentés a „kis ügyben”, ha az apró szabálytalanságra senki nem hívja fel a figyelmet, akkor a komoly vétség is büntetlen maradt volna. A közérdekű bejelentések gondos kezelése, kellő kivizsgálása, a panaszokkal kapcsolatos körültekintő elemző munka tehát nagyon is közérdekű. Még akkor is, ha — s ezért is fontos a lelkiismeretes vizsgálat — nem mindegyik bejelentés „ül”; ha találhatók bennük pontatlanságok, túlzások is. Végső céljuk túlnyomó többségben a segíteni akarás, ha csupán egyetlen ember védelméért születtek is. Hosszú évek jól bevált gyakorlata immár, hogy a különböző szervek a közérde kúnek számító bejelentéseket megvizsgálják, s nem dobják olvasallanul papírkosárba a levelet akkor sem. ha feladójuk „elfelejtette” a nevét feltüntetni. (Vitát kavart ennek kapcsán: vajon a névtelen levelekben foglaltakat szükséges-e kivizsgálni? Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy a „névtelenség” nem jelent feltétlenül valótlan közlést, hanem sokszor az esetleges helyi megtorlástól való félelem tart vissza a névaláírástól. Javaslatuk tehát, hogy ne szerepeljen ilyen megkötés a törvényben.) A törvény egyébként — az eddigi gyakorlatot is szentesítve — védelmet kíván nyújtani a közérdekű bejelentő személyének, meg kívánja óvni minden retorziótól. Mondani sem kell; nem azt célozza a készülő törvényünk, hogy mérhetetlenné duzzadjon a hatóságok, postája, s valamiféle bejelentésáradat induljon meg! De azt igen. hogy az állampolgárok az észlelt hibákra, károkozásra, esetleges visszaélésekre mindenütt bátran, a jog eszközeivel is erőteljesebben védelmezve mutathassanak rá, s szavuknak foganatja legyen — záros határidőn belül. V. M. tályvezetője, és a Nógrádi Szénbányák osztályvezetője mellett a ZIM salgótarjáni gyárának, a Szakszervezete« Megyei Tanácsának, valamint a városi pártbizottságnak a képviselője is, nem győzték elégszer hangsúlyozni, hogy a DH sikere az alapok megteremtésén múlikDe milyen összetevői is vannak ennek a bizonyos ^lapnak? Hosszú a lista, s tehet. az általunk felvázolt, korántsem teljes. Mik szükségesek ahhoz — kérdezgették szinte önmaguktól is a kerek- asztal-beszélgetés résztvevői —, hogy azzá váljon a munkarendszer, amivé teremtődött? A már említett szervezési intézkedések véghezvitele mellett szép számmal szerepelnek objektív feltételek is. Mint például az anyagellátás, a kooperációs tevékenység hatékonysága, a késztermékek elszállításának biztosítása. Hiszen — említette valaki —, hiába erőltetjük mi a DH-t, ha olyan selejtes alapanyagot kapunk, szinte rendszeresen, hogy nem főtengelyt, de még szalonnázókést sem tudunk belőle készíteni... És a másik észrevétel: dolgozhatunk mi bármilyen lelkesedéssel, hogy teljesítsük a DH-válla- lásban foglaltakat. miszerint X munkadarabot határidő előtt, kiváló minőségben szállítjuk, ha a megrendelt vagonok csak néhány napos késéssel érkeznek meg. Nagyon fontos feltételnek tartották ankétünk résztve vői, hogy minden egyes, a munkarendszerben résztvevő előtt teljes világossággal rajzolódjon ki a cél. Ami nem az — ellentétben más mozgalmakkal —, hogy felelősségre vonják a hiba elkövetőjét, hanem, hogy feltárják a hiba okát. Hosszan és következetesen végzett felvilágosító munkát kell végezni, ami, ha így történik, megszünteti azt'a még napjainkban is uralkodó rossz mondást, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem! Persze — és itt következik a másik lényeges követelmény — nem elegendő csak a propaganda! Végrehajtói és irányítói szinten is mind nagyobb szükség van a műveltségre, a képzésre és továbbképzésre! De hajlandók vagyunk-e látókörünk tágítására, szakmai-politikai ismereteink bővítésére? Igent is , mondhatunk, de ez újabb kérdés felvetésével párosul. Mi az oka, annak, hogy főleg a fizikai dolgozók — tisztelet a kivételnek — nem látják szükségességét az önszorgalomból való továbbtanulásnak? Karácsony György i az alapszervezetek tevékenységét A pásztói nagyközségi pártbizottság irányító, ellenőrző munká'áról A Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata megjelölte azokat a főbb feladatokat, amelyek alapján a községi pártbizottságok munkájukat végzik. Ügy értékeljük, hogy a határozat végrehajtása során javult a pásztói nagyközségi pártbizottság irányító, segítő, ellenőrző tevékenysége, tökéletesedett munkamódszere, munkastílusa. Tervszerűség, következetesség A pártbizottság hatásköre jelentősen bővült. Irányítása, ellenőrzése alá tartoznak Pásztó, valamint Hasznos és Mát- rakeresztes alapszervezetei is. A 20 alapszervezetben mintegy 600 párttag tevékenykedik, a járás párttagságának egyharmada. Az alapszervezetek fele ipari jellegű, de vannak mezőgazdasági, hivatali és lakóhelyi alapszervezetek is. Mindez természetesen sokoldalú, differenciált munkát kíván a pártbizottságtól. Az egyik legfontosabb feladat az alapszervezeti munka színvonalának további javítása. Ennek első lépcsője a munka megtervezése. Ügy ítéljük meg, hogy ahol jó munkatervek készülnek, következetesek a tervek végrehajtásában, ott eredményes a pártmunka is. Sok jó példával'szolgálnak erre a szer-' szám- és készülékgyár. a MEZŐGÉP gyáregységének alapszervezetei. A pártbizottság munka- módszeréhez tartozik a beszámoltatással összekapcsolt ellenőrzés. Ez azt jelenti, hogy testületi üléseken értékeljük egy-egy alapszervezet tevékenységét, ugyanakkor a testület tagjai személyesen, a helyszínen is meggyőződnek a beszámoló megállapításairól. A helyszíni látogatások, a konkrét segítségnyújtás jó módszernek bizonyult. Célunk a továbbiakban is az, hogy rendszeresen részt vegyünk az alapszervezeti rendezvényeken, vezetőségi üléseken, taggyűléseken, segítsük a pártmunka gyakorlatát. Sokat javult a munkabizottságok tevékenysége. A hosszú értekezletek helyett a munkabizottságok tagjai idejük nagy részét az alapszervezetekben töltik. Hasznos tanácsokat. javaslatokat adnak az eredményesebb pártmunkához. A területi és reszortmunka fokozottabb összehangolása ugyancsak a párt- bizottság fontos feladatai közé tartozik. Sokat segítenek ebben a végrehajtó bizottság tagjai, akik reszort- és területi munkát látnak el. A társadalmi aktívahálózat hatékonyabb munkájára a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a pártbizottság. A területfelelős és a pártaktíva ösz- szehangolja tevékenységét, s együttesen segítik az alapszervezeti munkát. Az alapszervezetek segítésének hasznos módszereként tartja számon a pártbizottság a titkári értekezleteket. A konzultációs jellegű megbeszéléseken az általános feladatok mellett a titkárokkal részletesen szót váltunk a sajátos községi feladátokról is. Különösen azokban az alapszervezetekben van ennek jelentősége, ahol a pártrendezvényeken még mindig sok a ..felülről” meghatározott, kötelező napirend és csak nehezen sikerül kialakítaniok a sajátos, helyi tennivalókat. K.özségpolitika, községfej leéztés A pártbizottság irányító, ellenőrző munkájának fontos része az eredményes községpolitikai tevékenység segítése. A település nagysága, a fokozottabb törődés és gondoskodás a ’társközségekről úgy is megnyilvánul, hogy a nagyközségi tanács a fontosabb döntések meghozatala előtt figyelembe - veszi a pártbizottság ajánlását, állásfoglalását. Az eredményes együttműködés a legfőbb biztosítéka annak, hogy a távlati fejlesztési célok, a fonOrszágos tanácskozás a kenyér minőségéről A Nógrád megyei Élelmi- szerminőség-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet kapott megbízást, hogy a sütőipari termékek minőségét rendszeresen ^ellenőrizze, s a társintézetek tapasztalatait összegyűjtse, rendszerezze. Csütörtökön és pénteken a Hotel Sálgóban az ország minőségellenőrző intézeteinek vezetői, szakemberei találkoztak, hogy az elmúlt időszak vizsgálati eredményeit összegezzék és intézkedéseket javasoljanak a kenyér, pékáruk minőségének javítására. A megbeszélésen előadások, tájékoztatók hangzottak el. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Bajkál Szocialista Brigádja a gyár egyik legeredményesebben dolgozó kollektívája. A szalagedző üzemrészben órarugókat készítenek, közöltük Boros Sandorim aki szorgalmasan, jókedvűen végzi feladatait. tosabb napi feladatok sorra megvalósuljanak. A tanácsi munka színvonalának fejlesztése érdekében, a káderpolitikai elveknek megfelelően, külön figyelmet fordítunk a személyi feltételek biztosítására. a káderek megfelelő politikai és szakmai továbbképzéséig. Ugyanakkor az a célunk, hogy tovább szélesedjen a tanácsi munka demokratizmusa. Arra, hogy a nagyközség, a társközségek lakóinak minél nagyobb része kapcsolódjon be a községpolitikai munkába, a feladatok megvalósításába. Természetesen elsősorban a párttagokkal számolunk. Terveink között szerepel többek között, hogy a községekbe! eljáró, más munkaterületeken dolgozó párttagokat rendszeresen összehívjuk. Tájékoztatjuk őket a községpolitikai, községfejlesztési feladatokról, és segítségüket kérjük megold ásukhoz. Megválóéul a cselekvééi program Munkánk . középpontjában változatlanul a gazdaságpolitikai tennivalók következetes megvalósítása áll. A nagyközségi pártbizottság 1976. évi cselekvési programja meghatározta a helyi tennivalókat. A program végrehajtásának tapasztalatait már két alkalommal tárgyalta a testület. Rendszeres a gazdasági vezetők beszámoltatása. A vizsgálódás során megállapítottuk, hogy a kitűzött feladatokat az üzemek, vállalatok összességében teljesítették. Két új üzemünkben, a kézműipari vállalatnál , és a Rákóczi Nyomdánál azonban bizonyos elmaradás keletkezett. A vállalatoknál tevékenykedő szocialista brigádok sokat tesznek a tervek teljesítése érdekében. Különösen eredményesen dolgoznak a szerszám- és készülékgyár, a MEZŐGÉP, a Váci Kötöttáru- gyár szocialista brigádjai, Az üzemi pártalapszervezetek gazdaságszervező munkája sokat fejlődött. Már nem csupán szemlélői a gazdasági eseményeknek, hanem megtanultak vitatkozni, érvelni és a feladatokat meghatározni. számonkérni is. A gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásában gyakran gondot okoz, hogy a gazdasági egységek telephely-, vagy gyáregység jelleggel működnek. Munkájuk nagymértékben függ a vállalati központ intézkedéseitől. Kedvezőtlenül érezteti hatását, hogy a vállalati, a központi és a helyi pártszervezetek isolata megfAelő. Néhány üzemnél rendszertelen a gazdaságpolitikai információ is. A nagyközségi pártbizottság ezért érthetően arra törekszik, hogy a gazdasági és pártmunkában egyaránt kedvező változások következzenek be, tovább erősödjenek a központ és a helyi szervek kapcsolatai. Zeke László, a pásztói nagyközségi pártbizottság titkára Megvizsgálták — intézkedtek A Salgótarjáni városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság az év első felében megvizsgálta az állategészségügy helyzetének alakulását. A feltárt hiányosságok zömét a vizsgált egységekben azóta megszüntették. A nagybárkányi termelőszövetkezetben a nagyobb állattartó telepeket ideiglenes, kerítéssel látták el, a személy- és járműfertőtlenjtesre magas nyomású permetezőgépet szereztek be. Kishar- tyánban új dögkút építését tervezik, Cereden a községi vásártér beszüntetéséről határoztak.
