Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

.fnhéí a tscrhesüiőaéQhcn (II.) Egy munkarends; tapasztalatáé A NÖGRÁD szerkesztőségé­ben megtartott antékon, ame­lyen a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer helyzetét ele­meztük, elhangzott, hogy a hibátlan munkavégzés nem­csak a termelésben résztvevő munkásokra vonatkozik. Fo­kozottabban érvényes a ve­zetőkre is, hiszen —, mint megfogalmazódott — ménnél magasabb beosztást tölt be x'alaki, annál nagyobb hibát tud elkövetni! S a kérdést erről az oldalról vizsgálva, logikusnak tűnik az a követ­keztetés is, hogy a vesztesé­geket nem kimondottan a dolgozók „balfogásának” kell felróni. ' Éppen egy minőségi dolgozó­címet kiérdemelt munkással beszélgettem a minap a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek öntödéjében. Azt mondta: hiá­ba próbálnék én egymagám selejtmentesen dolgozni, meg „minőségi” lenni, ha a cso­portvezető, a művezető, az üzemvezető, egyáltalán min­denki, akinek valami kis kö­ze van a termelésünkhöz, nem biztosítaná a feltételeket. Ez szerintem a DH alapja- Igen, ez. Amit üzeme, vál­lalata válogatja, ki a „lenti”, ki a „fenti” szervezettebb munka megteremtésével pró­bál megvalósítani. És ez sem ellentmondás. Mert a DH —, nem egy kaptafa! Ami X he­lyen jó, nem biztos, hogy al­kalmazható másutt is. A ko­hászati üzemeknél, s egyeb helyeken is a lenti hibafeltá­rással kezdték. Elemezték, mik azok a munkavégzés közbeni tényezők, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a végeredményt, a hibátlan munkadarabot. A Nógrádi Szénbányáknál az ellenkező­jét tették. Erről így beszélt Prouza Tibor, a szervezési osz­tály vezetője: — Idén januárban, mikoris megkezdtük a DH-munka- rendszer bevezetését, elsőként azt tűztük ki célul, hogy szer­vezettebbé, hatékonyabbá kell tenni a vállalati irányí­tást. Szóval, mi a magunk mun­kájában kerestük először a hibákat, hiszen a tőlünk szár­mazó jó intézkedések kedve­zően befolyásolják a cselek­vési programunkban megfo­galmazott feladatok végre­hajtását. Csökkentik nagy gondunkat, a munka közben jelentkező, számottevő meny- nyiségű veszteségidőket és a többi létező problémát. S el­lenkezőleg! Ha rossz utasítást adunk ki, esetleg egy teljes üzem látja a kárát. Persze, a szénbányák eseté­ben hozzá kell tenni, hogy teljesen ésszerű náluk „fém­ről” kezdeni a hibátlanság feltételeinek megteremtését, hiszen —, mint mondták, s így igaz — a szén minősége nem a szubjektum függvénye. Viszont, hogy mennyi a ki­termelt mennyiség, s az mi­lyen intenzitással, milyen szervezettséggel kerül kibá- nyászásra, már igen! Idézet a DH-munkarend- szert ismertető tanulmányból: „Minden hiba — emberek hi­bája”. Persze — folytatjuk mi: minden eredmény is azoké! Az ankét résztvevői —, akik között helyet foglalt a fen­tebb már megszólaltatott két szakember; az SKÜ főosz­Levelek közügyben Megszokott gyakorlat már, ho^y egy-egy készülő tör­vényt, a „nép okos gyülekezete” elé terjesztenek, vitára, esz- revetelek ósszegyüjlesére. Az eszmecserék „gazdájaként ’ a Hazafias Népfront ily’ módon tette korábban mintegy köz­szemlére a családjogi, a társadalombiztosítási törvény ter­vezetét — most nemrégiben pedig több mint száz vitában a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos új tör­vénytervezet került terítékre. Az ember — a közigazgatásban dolgozók általános ta­pasztalata ez — a legtöbbször nehezen fog tollat azért, hogy valamilyen ügyben bejelentést tegyen. (Nem szólva termé­szetesen a notórius jelentgetőkről, a nézeteiket minden ap­ró-cseprő ügyben kif^jtőkről, vagy a kifejezetten békétle- nekről, akik szívesen’keresnek a kákán is csomót.) Az em­berek többsége csak nagyon mély, feszítő belső kényszerre ír meg egy levelet, tesz még oly’ közérdekű bejelentést. Nem mondható jónak ez a húzodozás, esetenként közöny; vi­szont megkülönböztetett figyelmet kíván valamennyi köz­érdekű jelzés, figyelmeztetes. Akkor is. ha első megítélésre személyes jellegű panasznak látszik. A Központi Népi El­lenőrzési Bizottság előadói jól tudják: a hozzájuk érkező bejelentések közül igen sok „indul” egyéni természetű pa­nasznak — a vizsgálat befejeztével viszont közérdekű, ki­sebb, vagy nagyobb közösséget érintő, esetleg kifejezetten társadalmi érdek ellenében ható visszásságot leplez le. Lehetne erre jó néhány példát is'megemlíteni. Közülük most csupán egy: Bács megyében kisebb, bejelentett sza­bálytalanságot vizsgáltak egy gazdaságban a népi ellenőrök, s „menet közben” derült ki, hogy a társadalmi tulajdon sú­lyosan károsodott. Ha nincs bejelentés a „kis ügyben”, ha az apró szabálytalanságra senki nem hívja fel a figyelmet, ak­kor a komoly vétség is büntetlen maradt volna. A közérdekű bejelentések gondos kezelése, kellő kivizs­gálása, a panaszokkal kapcsolatos körültekintő elemző mun­ka tehát nagyon is közérdekű. Még akkor is, ha — s ezért is fontos a lelkiismeretes vizsgálat — nem mindegyik bejelen­tés „ül”; ha találhatók bennük pontatlanságok, túlzások is. Végső céljuk túlnyomó többségben a segíteni akarás, ha csu­pán egyetlen ember védelméért születtek is. Hosszú évek jól bevált gyakorlata immár, hogy a kü­lönböző szervek a közérde kúnek számító bejelentéseket megvizsgálják, s nem dobják olvasallanul papírkosárba a levelet akkor sem. ha feladójuk „elfelejtette” a nevét fel­tüntetni. (Vitát kavart ennek kapcsán: vajon a névtelen le­velekben foglaltakat szükséges-e kivizsgálni? Sokan azon­ban arra figyelmeztetnek, hogy a „névtelenség” nem jelent feltétlenül valótlan közlést, hanem sokszor az esetleges he­lyi megtorlástól való félelem tart vissza a névaláírástól. Ja­vaslatuk tehát, hogy ne szerepeljen ilyen megkötés a tör­vényben.) A törvény egyébként — az eddigi gyakorlatot is szen­tesítve — védelmet kíván nyújtani a közérdekű bejelentő személyének, meg kívánja óvni minden retorziótól. Mondani sem kell; nem azt célozza a készülő törvé­nyünk, hogy mérhetetlenné duzzadjon a hatóságok, postája, s valamiféle bejelentésáradat induljon meg! De azt igen. hogy az állampolgárok az észlelt hibákra, károkozásra, esetleges visszaélésekre mindenütt bátran, a jog eszközeivel is erőteljesebben védelmezve mutathassanak rá, s szavuk­nak foganatja legyen — záros határidőn belül. V. M. tályvezetője, és a Nógrádi Szénbányák osztályvezetője mellett a ZIM salgótarjáni gyárának, a Szakszervezete« Megyei Tanácsának, valamint a városi pártbizottságnak a képviselője is, nem győzték elégszer hangsúlyozni, hogy a DH sikere az alapok meg­teremtésén múlik­De milyen összetevői is vannak ennek a bizonyos ^lapnak? Hosszú a lista, s te­het. az általunk felvázolt, ko­rántsem teljes. Mik szüksége­sek ahhoz — kérdezgették szinte önmaguktól is a kerek- asztal-beszélgetés résztvevői —, hogy azzá váljon a mun­karendszer, amivé teremtő­dött? A már említett szervezési intézkedések véghezvitele mellett szép számmal szere­pelnek objektív feltételek is. Mint például az anyagellátás, a kooperációs tevékenység ha­tékonysága, a késztermékek elszállításának biztosítása. Hiszen — említette valaki —, hiába erőltetjük mi a DH-t, ha olyan selejtes alapanyagot kapunk, szinte rendszeresen, hogy nem főtengelyt, de még szalonnázókést sem tudunk belőle készíteni... És a má­sik észrevétel: dolgozhatunk mi bármilyen lelkesedéssel, hogy teljesítsük a DH-válla- lásban foglaltakat. miszerint X munkadarabot határidő előtt, kiváló minőségben szál­lítjuk, ha a megrendelt vago­nok csak néhány napos ké­séssel érkeznek meg. Nagyon fontos feltételnek tartották ankétünk résztve vői, hogy minden egyes, a munkarendszerben résztvevő előtt teljes világossággal raj­zolódjon ki a cél. Ami nem az — ellentétben más moz­galmakkal —, hogy felelős­ségre vonják a hiba elköve­tőjét, hanem, hogy feltárják a hiba okát. Hosszan és követ­kezetesen végzett felvilágo­sító munkát kell végezni, ami, ha így történik, megszünteti azt'a még napjainkban is uralkodó rossz mondást, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem! Persze — és itt következik a másik lényeges követelmény — nem elegendő csak a propaganda! Végrehajtói és irányítói szinten is mind na­gyobb szükség van a művelt­ségre, a képzésre és tovább­képzésre! De hajlandók vagyunk-e lá­tókörünk tágítására, szak­mai-politikai ismereteink bővítésére? Igent is , mondha­tunk, de ez újabb kérdés fel­vetésével párosul. Mi az oka, annak, hogy főleg a fizikai dolgozók — tisztelet a kivé­telnek — nem látják szüksé­gességét az önszorgalomból való továbbtanulásnak? Karácsony György i az alapszervezetek tevékenységét A pásztói nagyközségi pártbizottság irányító, ellenőrző munká'áról A Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata meg­jelölte azokat a főbb felada­tokat, amelyek alapján a köz­ségi pártbizottságok munká­jukat végzik. Ügy értékeljük, hogy a határozat végrehajtá­sa során javult a pásztói nagyközségi pártbizottság irányító, segítő, ellenőrző te­vékenysége, tökéletesedett munkamódszere, munkastílu­sa. Tervszerűség, következetesség A pártbizottság hatásköre jelentősen bővült. Irányítása, ellenőrzése alá tartoznak Pász­tó, valamint Hasznos és Mát- rakeresztes alapszervezetei is. A 20 alapszervezetben mintegy 600 párttag tevékeny­kedik, a járás párttagságának egyharmada. Az alapszerveze­tek fele ipari jellegű, de van­nak mezőgazdasági, hivatali és lakóhelyi alapszervezetek is. Mindez természetesen sokoldalú, differenciált mun­kát kíván a pártbizottságtól. Az egyik legfontosabb fel­adat az alapszervezeti munka színvonalának további javí­tása. Ennek első lépcsője a munka megtervezése. Ügy ítéljük meg, hogy ahol jó munkatervek készülnek, kö­vetkezetesek a tervek végre­hajtásában, ott eredményes a pártmunka is. Sok jó pél­dával'szolgálnak erre a szer-' szám- és készülékgyár. a MEZŐGÉP gyáregységének alapszervezetei. A pártbizottság munka- módszeréhez tartozik a beszá­moltatással összekapcsolt el­lenőrzés. Ez azt jelenti, hogy testületi üléseken értékeljük egy-egy alapszervezet tevé­kenységét, ugyanakkor a tes­tület tagjai személyesen, a helyszínen is meggyőződnek a beszámoló megállapításairól. A helyszíni látogatások, a konkrét segítségnyújtás jó módszernek bizonyult. Cé­lunk a továbbiakban is az, hogy rendszeresen részt ve­gyünk az alapszervezeti ren­dezvényeken, vezetőségi ülé­seken, taggyűléseken, segít­sük a pártmunka gyakorlatát. Sokat javult a munkabi­zottságok tevékenysége. A hosszú értekezletek helyett a munkabizottságok tagjai ide­jük nagy részét az alapszerve­zetekben töltik. Hasznos ta­nácsokat. javaslatokat adnak az eredményesebb pártmun­kához. A területi és reszort­munka fokozottabb össze­hangolása ugyancsak a párt- bizottság fontos feladatai kö­zé tartozik. Sokat segítenek ebben a végrehajtó bizottság tagjai, akik reszort- és terü­leti munkát látnak el. A tár­sadalmi aktívahálózat haté­konyabb munkájára a koráb­binál nagyobb figyelmet for­dít a pártbizottság. A terü­letfelelős és a pártaktíva ösz- szehangolja tevékenységét, s együttesen segítik az alap­szervezeti munkát. Az alapszervezetek segíté­sének hasznos módszereként tartja számon a pártbizottság a titkári értekezleteket. A konzultációs jellegű megbe­széléseken az általános fel­adatok mellett a titkárokkal részletesen szót váltunk a sa­játos községi feladátokról is. Különösen azokban az alap­szervezetekben van ennek je­lentősége, ahol a pártrendez­vényeken még mindig sok a ..felülről” meghatározott, kö­telező napirend és csak nehe­zen sikerül kialakítaniok a sajátos, helyi tennivalókat. K.özségpolitika, községfej leéztés A pártbizottság irányító, ellenőrző munkájának fontos része az eredményes község­politikai tevékenység segíté­se. A település nagysága, a fokozottabb törődés és gon­doskodás a ’társközségekről úgy is megnyilvánul, hogy a nagyközségi tanács a fonto­sabb döntések meghozatala előtt figyelembe - veszi a pártbizottság ajánlását, ál­lásfoglalását. Az eredményes együttműködés a legfőbb biz­tosítéka annak, hogy a táv­lati fejlesztési célok, a fon­Országos tanácskozás a kenyér minőségéről A Nógrád megyei Élelmi- szerminőség-ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet kapott meg­bízást, hogy a sütőipari ter­mékek minőségét rendszere­sen ^ellenőrizze, s a társinté­zetek tapasztalatait össze­gyűjtse, rendszerezze. Csütörtökön és pénteken a Hotel Sálgóban az ország mi­nőségellenőrző intézeteinek vezetői, szakemberei talál­koztak, hogy az elmúlt idő­szak vizsgálati eredményeit összegezzék és intézkedéseket javasoljanak a kenyér, pék­áruk minőségének javítására. A megbeszélésen előadások, tájékoztatók hangzottak el. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Bajkál Szocialista Brigádja a gyár egyik legered­ményesebben dolgozó kollektívája. A szalagedző üzemrészben órarugókat készítenek, közöltük Boros Sandorim aki szorgalmasan, jókedvűen végzi feladatait. tosabb napi feladatok sorra megvalósuljanak. A tanácsi munka színvo­nalának fejlesztése érdeké­ben, a káderpolitikai elvek­nek megfelelően, külön fi­gyelmet fordítunk a személyi feltételek biztosítására. a káderek megfelelő politikai és szakmai továbbképzéséig. Ugyanakkor az a célunk, hogy tovább szélesedjen a tanácsi munka demokratizmusa. Arra, hogy a nagyközség, a társköz­ségek lakóinak minél nagyobb része kapcsolódjon be a köz­ségpolitikai munkába, a fel­adatok megvalósításába. Természetesen elsősorban a párttagokkal számolunk. Ter­veink között szerepel többek között, hogy a községekbe! eljáró, más munkaterületeken dolgozó párttagokat rendsze­resen összehívjuk. Tájékoztat­juk őket a községpolitikai, községfejlesztési feladatok­ról, és segítségüket kérjük megold ásukhoz. Megválóéul a cselekvééi program Munkánk . középpontjában változatlanul a gazdaságpo­litikai tennivalók követke­zetes megvalósítása áll. A nagyközségi pártbizottság 1976. évi cselekvési program­ja meghatározta a helyi ten­nivalókat. A program végre­hajtásának tapasztalatait már két alkalommal tárgyal­ta a testület. Rendszeres a gazdasági vezetők beszámol­tatása. A vizsgálódás során megállapítottuk, hogy a kitű­zött feladatokat az üzemek, vállalatok összességében tel­jesítették. Két új üzemünkben, a kézműipari vállalatnál , és a Rákóczi Nyomdánál azon­ban bizonyos elmaradás ke­letkezett. A vállalatoknál tevékeny­kedő szocialista brigádok so­kat tesznek a tervek teljesí­tése érdekében. Különösen eredményesen dolgoznak a szerszám- és készülékgyár, a MEZŐGÉP, a Váci Kötöttáru- gyár szocialista brigádjai, Az üzemi pártalapszervezetek gazdaságszervező munkája sokat fejlődött. Már nem csu­pán szemlélői a gazdasági eseményeknek, hanem meg­tanultak vitatkozni, érvelni és a feladatokat meghatároz­ni. számonkérni is. A gazdaságpolitikai felada­tok végrehajtásában gyak­ran gondot okoz, hogy a gazdasági egységek telephely-, vagy gyáregység jelleggel működnek. Munkájuk nagy­mértékben függ a vállalati központ intézkedéseitől. Ked­vezőtlenül érezteti hatását, hogy a vállalati, a központi és a helyi pártszervezetek isolata megfAelő. Néhány üzemnél rendszertelen a gazdaságpoli­tikai információ is. A nagy­községi pártbizottság ezért érthetően arra törekszik, hogy a gazdasági és pártmunkában egyaránt kedvező változások következzenek be, tovább erő­södjenek a központ és a helyi szervek kapcsolatai. Zeke László, a pásztói nagyközségi pártbizottság titkára Megvizsgálták — intézkedtek A Salgótarjáni városi és já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság az év első felében meg­vizsgálta az állategészségügy helyzetének alakulását. A fel­tárt hiányosságok zömét a vizsgált egységekben azóta megszüntették. A nagybárkányi termelő­szövetkezetben a nagyobb ál­lattartó telepeket ideiglenes, kerítéssel látták el, a sze­mély- és járműfertőtlenjtesre magas nyomású permetezőgé­pet szereztek be. Kishar- tyánban új dögkút építését ter­vezik, Cereden a községi vá­sártér beszüntetéséről hatá­roztak.

Next

/
Thumbnails
Contents