Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

I Az irorMmí est fővédnöke: dr. Ortutny Gyu!a Tamási Ái'onra emlékeznek a H iGY-han (Váci tudósStónktóty Ismét hallal magáról a Vá­ci Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemi könyvtára. A Sarkadi Imre-. Veres Péter-, Móricz Zsig.mond-, Nagy László-est, s a többi nagy si­kerű rendezvény után — sor­Bizoriyos fölklór jellege Is iskolai tanár Bartók székely lesz a rendezvénynek, mert népdalait szólaltatja meg kla- a HAGY romhányi gyá-regy- rinéton. ségének két kollektívája: a Tamási Gáspárnak, az író Petőfi Sándor és a Zrínyi tesfvéröccsének visszaemlé- Miklós Szocialista Brigád kö- kezéseit is ismertetik. Az iro- szönti a megjelenteket ere- ctalmt rendezvényen megje- deti romhányi, szátoki és két- ienŐ vendégek a vállalati Múzeumi tevékenység Szécsényben rendben tizedikként — szom- bodonyi népviseletben. Tárná- szakszervezeti bizottság aján- baton délután öt órakor az sí Áron özvegyének pedig ............... * — 1 966-ban ejihunyt Tamási Áronra, a magyar irodalom felejthetetlen alakjára műsor­ral emlékeznek. Petővári Gyula, a könyvtár vezetője, az irodalmi emlék­műsor rendelője elmondta, hogy az ünnepség elnöke 'dr. Ortutay Gyula akadémikus, az; hímzett nógrádi térítőt rtyüj' tanak át. A meghívott előadók kö­zül Czine Mihály Jroelalom­történész Tamási Áron élet út­iét ismerteti. Páskándi Géza író az erdélyi magyar iroda­lomról beszél. Saá-d Katalin, a kaposvári Csíky Gergely dékaként megkapják Tárná si Áron Hazai tükör című kötetét, emléklappal. A gyár könyvtára az estet közösen rendezi a Hazafias Népfront Vác városi Bizott­ságával és a Műveit Nép Könyvterjesztő Vállalattal. Az Olvasó munkásért soro­Elnöki Tanács tagja lesz. Min« Színház rendezőasszisztense [^SiÄv^^sei'u^a a Magyar Tudományos Aka- Tamasi Aron színpadi müvei- váUalat néBv váH , “ rnm démia néprajzi kutatócso- ról beszél. Gurszky János, az- hány. üzemegység két nöí portjának vezetője, vállalta * Állami Operaház magánéne- -rii 8 1 n ® váci kezdeményezés fővéd- kese Kodály erdélyi dalait 8 J ' nökségét. énekli. Pusztai Róbert zene- Papp Rezső Film levél Az pecset A Jelenések Könyvében az áll, hogy amikor feltörik az ötödik pecsétét, megjelen­nek a mártírok, akik áldoza­tot hoztak az igazságért. Fábri Zoltán új filmjének mártírok a hősei. Olyan em­berek, akik a fasizmus lé- lekmérgező tombolása idején — különböző indíttatásra — felemelik a szavukat az ön­kény ellen. Pedig korábban abból kovácsoltak filozófiát maguknak, hogy „lavírozni kell” és minden lehetőséget megragadtak a túlélésre. Az összeszokott együttesnek — állandó társaságról van szó — az egyik tagja magára vál­lalja a bűnt, mert csak így nyer jogot a bújtatott gyere­kek további istápolására. S hogy milyen vétek az, me­lyet Gyurica úr, az órás el­követ? Pofon kell ütnie — nyilas parancsra — egy félig élő, félig halott ellenállót. A többiek visszautasítják a ké­résnek álcázott parancsot: ilyen áron nem óhajtanak szabadok lenni. Gyurica táv­latokban gondolkodik, ö sem „sűrű”, a társalgásban foly- top érvek és ellenérvek fe­szülnek egymásnak. Bár­mennyire különös, a mű első- harmada ennek ellenére sta­tikus. Az eszmecserét — mar mint annak képi megformá­lását — jó néhány vaskos Bosch-illusztráció élénkíti. A könyvügynök fantáziái: a rit­kaságért cserébe másfajta élmény lehetőségét kapta meg. A megoldás érdekes, de alig-alig lódítja meg a cse­lekményt. Később, egy szug- gesztív beszélőkészséggel bí­ró hivatásos hóhér megjelené­se után gyorsabb lesz a rit­mus. Ekkor meg alig győz­zük követni a pattogó mon­datokat, a jelleinfordulatok cikcakkjait. De nyílegye­nesen emelkedik a feszültség görbéje. S mikor elválunk Gyurieától, aki tekintetével végigsimogatja a kicsiket bújtató házat, a felkavaró él­mény hatása alá kerülünk. Fábri Zoltán mesterien meg­tervezte a finálét. Az órás — éppencsak most jött ki a kín­zókamrából — az utcán mesz­Mai tévéajánlatunk 21.10: NYITOTT KÖNYV. A mai magyar irodalom legújabb terméseit dramati­zált formában bemutató so­rozat ezúttal Karinthy Fe­renc írását tűzte műsorára, A Kentaur című regény fő­hőse Őri, a fiatal nyelvész, aki önző és hazárd módon csinál karriert. Félrevezetve, az öngyilkosságba kergeti a kortársát, az ifjú hegedűmű- vészffőt. A műben hű korraj- zöt is kapunk a háború előt­ti évek Budapestjéről. Fel­vonulnak a kor jellegzetes fi­gurái, ismert alakjai. A főbb szereplők Bálint András, Harmat Andrea, Végvári Ta­más. érzi jól magát, ám tudja: az sze tartja magától a kezeit. áldozat vállalása végső so­ron bocsánatos bűn. Mint az idézett, cselekmény­melyekkel beszennyezte ma­gát. Elindul a bombazápor- ban. Érzelemgazdag zene mozzanat bizonyítja, Az ötö- akkordjai kísérik. Aztán csend dik pecsét végletes szituációk között „méri meg” az erköl­csöt, a politikai hitvallást, a humanista elveket. Tételsze­rű, hangsúlyozottan elvont az a dilemma is, melyet Az kocsmai ötödik pecsét jámbor embe- hitelesek lesz. És felderüj a Nap sötétség után ... Fábri Zoltán korfestő te­hetsége Az ötödik pecsét be­állításain is csillog. Remek a légkör megidézése, a helyszínek, a fa­rei^ nem^Jíépesek ^ megnyug- sízmus naplementéjét érzék­letes képsorok adják vissza. Ezek a míves megoldások ei­lertsúlyozzák, de nem feled- beletaposhatunk masokba, telik Az ötödik pecsét didak- avagy gyáva férgek, uta’sítá- tikusságát. A vásznon rríeg- sok gátlástalan végrehajtói? elevenedő viiág steril. Á rész­tatóan eldönteni. Nem is le­het. A probléma így hangzik: zsarnokok legyünk-e, akik Az egyik szereplő megfogal­mazza, hogy a kérdésfeltevés spekulatív. Arra jó — de ar­ra aztán nagyon —, hogy színvallatásra késztesse a bé­kés teréféreparti résztvevőit. Akik — mellesleg — egy spic­li árulása, folytán szinte pil­lanatok alatt a tragédia szín­terére kerülnek. A választott formából kö­vetkezik a filmnyéív jó né­hány jellégzetességé. Minde­nekelőtt: a szöveg hallatlanul letek élnek. És a filmben nekünk szegezett problémák­ra válaszolni kell. A szereplő együttesből ki­emelkedik LatirtöVits Zol­tán. Nem először játszott ha­sonló szerepet — ezúttal azon­ban utoljára állt a kamera előtt. Hátborzongató alakítás az övé, melynek szomorú érdekességet ad a tehetsé­ges színész halála. (s. f.) Á Szovjetunió pályázata i Az Oktatási Minisztérium, pályázatot Hogyan haszná- a KISZ kb, a Magyar—Szov- lom fel a Szovjetunió című jet Baráti Társaság, a Lapki- képes folyóiratot tanulóim adó Vállalat és a Szovjetunió világnézeti nevelésében cím- szérkesztősóge az 1976/77-es mel. A pályázóknak részle- tanévre ismét meghirdette a tes óravázlatot kell benyúj- középiskolásoknak a Ki tud faniuk egy 1977. február 1. és többet a Szovjetunióról? eí- április 1. közé eső tanítási mű politikai vetélkedőt, amely óráról. Az óravázlat fartal- megyénkben élénk érdeklődést mázzá azokat a módszertani keltett. A verseny kérdéseit lehetőségeket. amelyeket a a folyóiratban — szeptember- folyóirat kínál az adott óra tői áprilisig — megjelenő cik- képzési-nevelési céljának kékből állítják össze. Bene- megvalósításához. A pályá- vezhet — négyfős csapatok- zaton fel kell tüntetni, hogy kai — minden Olyan közép- az óraterv megvalósulására fokú intézmény, amelyben mikor és hol kerül sor. mivel legalább őt csapat vesz részt a tervezett tanítási órát a az iskolai vetélkedőn. Az helyszínre küldött bíráló bi- országos döntőt 1977. április zotteág kívánja megtekinteni. 28—29l-én rendezik. A pályázatokat január 1-ig A lap az általános és középis- kell beküldeni a folyóirat kólái tanároknak is hirdetett szerkesztőségébe. 4 NÓGRAQ - 1976. november 18., csütörtök I Fosa; lakk Néhány moszkvai iskolában különleges lakkal vonták be a gyerekek fogát. Mint ahogy a megfigyelések bizonyítják, a kamaszkorú gyerekek kö­zött a fogszuvasodásos meg­betegedések száma ennek eredményeként 60 százalék­kal csökkent. A különleges lakk fluort tartalmaz, amely csökkenti a fógzománc feloldódását. A lakkal 6 éves kortól kezd­ve lehet befedni a gyerekek fogait. Mindössze öt percet vesz igénybe a kezelés és a lakk fél évre biztosítja a fogak egészségét. tan mondhatom, hogy Szé- csény történelmi múltja, kü­lönösen II. Rákóczi Ferenc­hez való kötődése miatt, na­gyon sokan ismerik és keresik: fel az ország különböző ré­Múzeumaink akkor töltik jékoztatást kapnak, be hivatásukat, ha élő szer- A zene népszerűsítését, a zene- vezetként a kiállítások, tár- kultúra fejteszté&ét szolgálja a latok és egyéb rendezvények „Komoly zene mindenkinek” sajátos eszközeivel is bekap- című sorozat beindítása csolódnak és hozzájárulnak a — Ezzel kettős volt a cél közművelődési határozat meg- — magyarázza az igazgató —,. fezéből. Itt-tartózkodásuk ideje valósításéhoz. a zene megszerettetése, ezen alatt többé-kevésbé megisme­A szécsényi múzeum még keresztül az emberek köze- rik a nagyközség múltját. Vi- nem nagy múltra tekint visz- lebb hozása a múzeumunk- sznnt semmit, vagy nagyon sza. Célkitűzéseiben és törek- hoz Sikerült ügyünknek meg- keveset tudnak és kapnak Szö­véseiben viszont egyre inkább nyerni a Zeneakadémia hat osény jelenéről. Ezért döntöt- találkozhatunk azzal a meg- lelkes hallgatóját, akik in- tünk úgy. hogy a nagyközség nyilvánulással, hogy szerve- gyen vállalták az előadásso- vállalatainak lehetőséget biz- sen bekapcsolódjon a megye, rozat megtartását. Természe-. rosítunk életük, tevékeny- de különösen Szécsény köz- tesen magas művészi szintű, ségük bemutatására. E'kép­művelődési életébe. fólklóregy üttesek előadásai zeléseink között szerepel a — Múzeumunk alapfeiada- elől sem zárkózunk el. Leg- múzeum baráti körének meg- ta a megye történetének, ha- utóbb a Kaláka együttes ara- alakítása. Célunk a helyi ha­gyományainak kutatása. fei- tott nagy .közönségsikert ná- gyományok szokások össze- tárasa. a tárgvi emlékek ősz- lünk. gyűjtése, a meglevő emlékek szógyűjtés* — hangsúlyozta Egyre inkáb.b szélesedik és megóvása Az üzemek dol­Praznovszky Mihály, a mű- erősödik a míiyeum kapcso- gőzéivel, szocialista brigádiai- zeum igazgatója, — Ilyen irá- lata a nagykö/.Sv’g és a járás val szeretnénk jobb, tartal- nyú törekvéseink csak ak- különböző irr\ azményeivel. masabb, élőbb kapcsolatot ki­kor válnak élővé, ha az anya- Az iskolások .csoportosan, alakítani got megfelelő rendszerezés- rendszeres látOK ’tói a sei a látogatók elé tárjuk. különböző kiállításod nak. A A múzeum bekapcsoiódik a járási könyvtárral, művelő­lakosság esztétikai nevelésé- dési központtal jó .munka- be. ízlésformálásába. Jelentős kapcsolatot alakítottak? ki. A szerepet vállal megyénk kép- különböző központi ívmdez­zőművészeti életének bemu- vényekhez a múzeum s*Já- hagyományainak történelmi tatásában. A két állandó jel- tos eszközeivel járul hfe'zzá. emiékeinek felkutatásával an- legű.,(vadászati és Nógráö me- A jövő elképzeléseiről, .tervei- nak megóvásával a szocia- gye régészeti) kiállítása mel- fői így vall a múzeum fíá- jjsta jutóra terjesztésével' lett, az időszakos kiállítások tál igazgatója: nap mint nap bizonyítja hogy között gyakran kap helyet me- — Még ebben az évben, de- gyekkel ezelőtt az illetékesek gyénk egy-egy festőművészé- cember 28-án. a község fel-- döntöttek amikor a mű­nek tárlata. Ezeken a kiállí- szabadulásának évfordu’ójá- zettmot megalapították megfe- ra nyitjuk meg a helvtörté­A szécsényi múzeum sok­oldalú tevékenységével. a megye közművelődési életé­ben betö’tött szerepével. az emberek gondolat- és tudat- formáló munkájával, népünk fásokon a szemlélők lelő módszertani, szakmai tá- neti kiállításunkat Nyugod­sz. F. Tanítóképzés a főiskolán AMIÓTA SZERVEZETT zépiskolások már nem vol- gyerekeket bevezessék az em. tanítóképzés folyik hazánk- tak ugyan, de valójában fő- béri társadalomig hogy meg­bán1, szinte azóta tart a vita* iskolások sem. A tizenhét, év- ismertessék okai a tudás a vélemények harca a szer- vei ezelőtt megindiuit folya- olyan alapjaival, Ahjelv fun- vezeti keretekről. Arról, hogy mat tulajdonképpen most damentuma lehet naSttden to- hány évig képezzék a tanító- fejezőellik be. amikor az El- vábbi tudománynak,' ..etrnbe- jelölteket, közép- vagy főis- nőki Tanács újabb rem-dielke- ni alkotásnak, kola készítse-e fel a jövő ta- zése főiskolai rangra emeld AZ ESZTERGOMI INTVj- nítóit hivatásuk gyakorlásá- hazánkban a tanítóképzést. ZET szeptember I-től tanító* . Ahhoz, hogy korunk köve. képző főiskola Rendeltetése,", Történelmünk legújabb töményednek jobban megfe- f,aPve'to feladata tulajdon- időszakában a Tanácsköztár- leljen az alsó tagozatos ne- változatlan- Az aí­saság eSviileg állást foglalt velőképzés a folytonos tan- taianos Í6kola also tagolta a felsőfokú tanítóképzés be- tervi változások mellett f'zamara, ^epez olyan tamto- vezetése mellett, de megva. szükséges a most - már or- kat> ak!k <** valamennyi tar- ----------- wlt 3Zagosa.n _ éi.etbe lépett szer- ^at, megfrfelő sün­_í ° ^ __ unnolnn tamtam a In lf ronno l_ 1 ásítására, sajnos, nem _ _r_ i deje. Az ötvenes evek vé- ^ti "változtatás A f6- ^onal°n tanítani akik rendel- gén született meg a döntés, iskolai rangra emelés btztosít- keznek “ állandó tovabbkep- mely ^ sízerint hazánkban, ja a szervezete^ kereteket a z^f', tu(tasuk = ^ a'ra' ” 1959^ő«r/jétöí felsőfokú tanító- koröaerű általános és szaik- P1 ,’ , ., képző intézetek jöttek létre- mai műveltséggel rendelkező Jgcnyevol. Az általános kep- ahová középiskolád érettségi tanítók képzéséhez, de egy- ™ellett “ ugyancsak az után kérhették a fiatalok ben a társadalom ­felvételüket. A képzést hat félévben (három év) ál­lapították meg­állandó gyaia- felfrissítósének iltalános kép- ugyancsak az igazság alsó tagozatra szóló — egyes ír elő a főiskola tanterve­ra, akikre a legifjabbak neve lését bízza. Nagyobb megbe- Az akkor született intézke- osülést jelent dés azonban csak félmegol- számára- akik napról napra ^e.szll^e., dás volt. Az érettségivel ren- birkóvm.aV mes azzal a fel- . tS-atoit ez „ tanftnik Az- i*100’-»* munkára való fel- a készítés melüietrt felkészíti dás volt. Az érettségável ren- birkóznék meg azzal a delkező tanítójelöltek kö- adattal, hogy a 6—10 BARABÁS TIBOR etgitift nyomdi» Itt* C9 HORVÁTH TIBOR. rajzolta: ZORAD tRNO népművelői fel- é'ws adato|k ellátására is. A kép. zés nappali és levelező tago­zaton történik, az időtartam változatlanul hat félév. A jövő tanítóinaik a fő­iskola saját tevékenységével í<5 példát mutat, ösztönzi a fi italokat az új keresésére, a társadalmi tevéken v «égre. E feladatra való felkészú- .íaémeJs bizonyításira is a főiskola tovább kívánja erő­síteni kapcsolatait a társa­dalommal, így Nógrád me­gye intézményeivel1 lakossá­gával is. A kívánt és feltét­lenül szüksége? együttműkö­déshez kölcsönös bizalom szükséges, melynek egyenge- tése mindkét „félnek” egy­aránt szükségszerű köteles­sége. A főiskola teljes tudá­sával, lehetős igei nek mara­déktalan kihasználásával kíván továbbra is részt ven­ni a tudományos tevékeny­ségben, a kulturális munká­ban, az általános iskolában működő tanítóik továbbkép­zésében. A szeptember 13-án ünne­pélyesen esküt tett 34 Nóig- rád megyei fiatal — akik a főiskola I- éveeei — három év múlva minden bizonnyal jobb felkészültséggel kezd majd a kisgyermekek neve­léséhez- oktatásához. (Raj­tuk kívül a nappali taigoeaton 26 felsőbb éves. a levelező tagozaton ‘pedig 84 fiatal ta­nul még a megyéből- AZ ŰJ FŐISKOLA TEHAT Nő2rád megyéé js, éppen ezért szükséges, hogy a nóg- rádivk js tájékozódjanak mindennapjairól, örömeiről as gondjairól- mert ezzel a jövő tanítóinak életébe nyer­nek betekintést. Az együtt­működés közös érd“k. meg­valósítása a tanítóképzés si­kerét segíti, melynek eredmé­nyei a kis falvak és városok iskoláiban mutatkozna’.- majd. Dr. Gábris József n

Next

/
Thumbnails
Contents