Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-18 / 273. szám

.Anyagi öí-zlöűzéseel és fokozott ellenőrzéssel Miért é éppen a minőség 9 Négy okból. Először: létér­deke a gyárnak. Másodszor: tava'y a gyenge minőségű termékek miatt majdnem el­pártolt tőlük legnagyobb meg­rendelőjük, a Szovjetunió. Harmadszor: mert az idén csak kifogástalan árut vesz­nek át exportra. Negyedszer: mert az éves termelés csak­nem 90 százaléka kerül a Szovjetunióba. Egyébként a telephely bu­dapesti központja a minőség­gel kapcsolatban rövid köve­telményt szab meg. Munka­hibából nem lehet leértéke­lés! önként adódik a kérdés: hol tartanak most, milyen módszereket a’kalmaztak es alkalmaznak a megnöveke­dett követelmények teljesí­tése érdekében, s ezeknek együtt milyen a hatása? Csak náluk «/ — Sokat foglalkozunk a minőséggel. A tavalyi 86 szá­zalékkal szemben az év első kilenc hónapjában 97 szá­zalékra nőtt az első osztályú áruk aránya. A minőség to­vábbi javítására október 1- től gyártásközi ellenőröket állítottunk a szalagok mun­kájába. Eddig négy szalagon tevékenykedik gyártásközi el­lenőr, hátra van még két sza­lag. Nem új munkaerők be­állításával. hanem átcsopor­tosítással oldottuk meg. Az új feladatot a korábban vég- meósi munkát végzők látják el. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a szervezési módszer csak nálunk új, másutt rég­óta velejárója a termelésnek — vélekedik Hegedűs Bélá- né, a Női Fehérneműgyár já- nosaknai te'epének vezető­je — Hogyan fogadták új be­osztásukat az érintettek? — Féltek a megnöveke­dett felelősségtől, mivel fel­adatul kapták, hogy munka­hibás áru nem kerülhet le a szalagokról. Az új módszer szerint minden nap munka­kezdéskor mindenkinél át­vizsgálják az első darabokat. Csak akkor engedik meg a folyamatos gyártást, ha min­den tekintetben megfelelő. Ha hibát tapasztalnak, jelzik a szalagvezetőnek, hogy in­tézkedhessen. Ugyanis vég­ső soron ő a felelős a termelés minden mozzanatáért. Ügy lá­tom. hogy az idegenkedés el­lenére az új módszer kezdi beváltani a hozzá fűzött re­ményeket. Ősökként a visz- szavetések száma, ami a gyár­tásközi ellenőrök és szalagve­zetők jó kapcsolatát is jelzi — mondja Hegedűs Béláné. Az előbb említett intézke­déssel egyidejűleg bevezet­ték a napi értékelő és eliga­zító tanácskozásokat. Ennek kettős célja Van. Egyrészt gyors és pontos beavatkozás­ra kényszerítik a szalagveze­tőket, másrészt a még ponto­sabb és jobb minőségű mun­kára ösztönöz. Gyors intéz­kedésekre azért van szük­ség, mert a varrógépekről olyan termékek kerülnek le, amelyekből 70 ezer darab is készül. Ilyenkor az elsőnél kell álljt kiáltani az esetle­ges rosszul értelmezett nagy­Ma vizsgáznak Nógrádkövesden Kihelyezett hegesztői tan­folyamvizsgát tartanak ma reggel 8 órától Nógrádköves­den a mozgalmi székházban. A Pestvidéki Kőbánya Válla­lat TIT-csoportjának szerve­zésében lebonyolított tanfo­lyamon 27-en vettek részt, várhatólag ennyien tesznek hegesztői szakmunkásvizs­gát. A hallgatók zömét a Pestvidéki Kőbánya Vállalat dolgozói alkotják, de részt vettek rajta a Magyarnándo- ri Állami Gazdaság és a KPM , nögrädköveßdi ki- rendeltség dolgozói is. A tan­folyam értékelésére ma délután kerül sor — tájékoz­tatott Ponyókai István, a Pestvidéki Kőbánya Vállalat szervezési osztályvezetője, megbízott tanfolyamvezető. ,,Kincsesbánya" Berlin peremén Az NDK fővárosának északkeleti részén nemrég kezdték meg az új kilencedik kerület építésénél^ előkészü­leteit. Itt, tíz kilométernyire a városközponttól, százezer ember számára építenek majd otthont: 1980-ig — a tervek szerint — húszezer új lakás készül el. Mielőtt azonban a magashá­zak megépítésére, az új lakók beköltözésére sor kerülne, fontos feladat vár a régészek­re, hogy segítsenek az utókor számára megőrizni a letűnt korok lakói által itthagyott emlékeket. Berlinben és kör­nyékén ugyanis számtalan régészét: emlék van. Ebben a leendő kilencedik kerület­ben található például a leg­ősibb településmag: az Alt­Marzahn. Ezt egy 13Q0-ból származó okmány említi. Az :tt szereplő Morczana név szláv településre utal. A ré­gészeti kutatások bebizonyí­tották, hogy ősidők óta lak­tak itt emberek, az archeo­lógusok jelenleg az időszámí­tás előtti negyedik-harmadik századból származó korai germán település ásatásával is foglalkoznak. A leletek nemcsak a berlini muzeális kincseket gazdagít­ják. A városépítők terve, hogy mesterséges tavat alakí­tanak ki a kilencedik kerü­letben, amelynek szigetén bemutatják az egykori telepü­lés kiásott emlékeit, szabad­téri múzeummal gazdagítva ezáltal a berlini látványossá­gokat. vonalúságnak, a mennyiséget hajszoló szemléletnek. A munka kiadásánál a sza­lagvezetők azt is figyelembe veszik, kinek, milyen ügyes a keze, milyen reszorton vagy reszortokon képes kiváló mi­nőséget adni. Ugyanakkor ők is rendszeresen ellenőrzik a kiadott technológiát. A hibát vétőket általában figyelmez­tetik, ha ez sem vezet célra, akkor, kártérítésre kötelezik. — Szerencsére nálunk ilyes­mi ritkán fordul elő — tolmá­csolja örömmel a hangjában Hegedűs Bé’áné a kedvező helyzetet. M u n kásprém i um Csak a konfekcióban vezet­ték be a munkáspremizálást, amit ügyesen összekötöttek az ott dolgozó vezetők: szalag­vezetők, munkamódszer-át­adók, gyártásközi ellenőrök anyagi érdekeltségével. A munkásoks premizálásá­ra havonta, személyenként 190 forintot biztosítanak. Ezt az összeget differenciáltan oszt­ják szét. Van, aki semmit nem kap. Mások viszont az átlagnál jóval többet vesz­nek át. A premizálás alap­vető feltétele a végzett mun­ka mennyisége és minősége, valamint az, hogy kit, hány­szor kel’ett figyelmeztetni a technológiai előírások mara­déktalan betartására. A közvetlen termelésirá­nyítók pedig olyan mérték­ben részesednek majd a nye­reségjutalomból, amilyen mértékben hozzájárultak az üzem nyereségéhez. Az együt­tes érdekeltség a többi kö- ■zött arra sarkallja a szalag­vezetőket, a munkamódszer­átadókat és gyártásközi el­lenőröket, hogy egy-egy ter­mék beindításánál jól meg­szervezzék a munkát, egymás segítését, a dolgozók miné’ előbb jól begyakorolhassák az új technológiákat, megszok­ják az új követelményeket Jobban irányítani A hat szalag közül négy tel­jesen a szovjet megrendelés teljesítésén fáradozik. Egy sza­lagon vegyesen — export­ra és belföldre — gyártanak különböző termékeket. Olyan nagyok a minőségi követel­mények, hogy az exportot átvevő szerv, a MERT (Mi­nőségellenőrző Részvénytár­saság) képviselői nemcsak közvetlen a kiszállítás előtt, hanem még a feldolgozás fo­lyamatában is ellenőrzik a minőséget. — Ma már egyre kevesebb a munkahibából vagy vasa­lásból adódó visszavetések szama. Ami van, az is figyel­metlenségből, valamint az irá­nyítás gyengeségéből adódik. Előfordul, hogy az egyik nap jóformán nincs, a másik na­pon pedig megnő a visszave­tések száma. Ügy látom, hogy az irányításnál kel! előrelép­ni a minőség további javítá­sa érdekében — állítja Hege­dűs Béláné. Ezzel csak egyet lehet ér­teni! '■“S Y. K. Őszintén a háztájiról NŐGRÁDBAN 47 560 háztáji és kisegítő gazdaságot tartanak nyilván, melyek a me­zőgazdasági termeléshez 850 millió forint ér­tékű termék előállításával járulnak hozzá. Az ötödik ötéves tervben is nagy a szükség a háztáji gazdaságok élelmiszer-ellátásban való közreműködésére. Hogy ne csökkenjen a termelői kedv, biztonságosabbá váljék az innen kikerülő áruféleségek értékesítése, kormányhatározatok, miniszteri rencleletek láttak napvilágot a közelmúltban. Hatásuk máris érződik. Nem csupán abban, hogy a háztáji fokozottan a közvélemény figyelmé­be került.- A háztáji gazdaságok fejlesztésé­ben, támogatásában érdekelt szervek, szö­vetkezetek, felvásárló szervezetek jelentős erőfeszítéseket tettek. Ám még mindig akad jó néhány terület, ahol sürgősek a teendők — ezt állapította meg a megyei NEB na­pokban lezajlott tanácskozása is. A termelőszövetkezetek az elmúlt évben csaknem 15 ezer tsz-tagnak biztosítottak ház­táji területet az alapszabályban előírt felté­telek mellett. Zömmel közös táblákban mű­velik, egyes helyeken — a magyarnándori, cserhátsurányi tsz-ben — speciális igénye­ket is kielégítenek, például uborka, burgo­nya termesztésére alkalmas földet biztosíta­nak. Az állattartást úgy szabályozzák, hogy azok gondozása ne akadályozza a tagokat a közös munkavégzésben. S bár e helyi ren­delet alkalmazásától eltekintenek, a háztáji állatállomány mégis csökkent. Az okok ösz- szetettek: az urbanizációs hatások mellett az értékesítés, takarmányellátás zavara is közrejátszott. (1971-hez képest tavaly 55 szá­zalékkal kevesebb takarmányt juttattak a tsz-ek a háztáji gazdaságoknak.) Az is gond, hogy körülményes fogatokat biztosítani a kis parcellák hagyományos műveléséhez, és sok helyen megoldatlan az állatok legelőn való őrzése. A fogatokat kisgépek helyette­síthetnék, dé ilyen igény nem jelentkezik, főként a szerkezetek ára és üzemeltetése miatt. Egy megoldás marad: a talajművelő, szállítógépek kölcsönzése. Amelynek megol­dására gazda kerestetik! Nem vált gyakorlattá a háztájiban végzett munka utáni munkanap-jóváírás sem. Bár az alapszabályok tartalmazzák e lehetőséget, a jóváírás gyakran kivitelezhetetlen, mert a háztáji gazdaságok nem kötnek szerződést a termelőszövetkezeten keresztül történő érté­kesítésre. Arra is akad példa, hogy a tago­kat e kedvezményről nem is világosították fel. így ez az ösztönző nemigen segíti az állatte­nyésztés, zöldségtermesztés fejlesztését. A háziáji támogatásának formái szegényesek. Csak az Örhalmi, Litkei, Bujáki és a Pásztói Állami Gazdaság süldőkihelyezési akciója említésre méltó. A létrehozott háztáji bizottságok derekas munkát végeznek a területek előkészítésé­ben, kiosztásában. Am tevékenységük idény­jellegű. Célszerű lenne, ha tagjaik közé a nem tsz-tag üzemi vezetők is helyet kaphat­nának, hogy ezáltal folyamatosabbá, célsze­rűbbé váljék a háztáji bizottságok munkája. S talán akkor önálló üzemágként is kezel­nék több helyben a háztáji gazdaságokat. A háztáji agronóeniusi rendszer is kezd megho­nosodni. Jelenfeg tizennyolc gazdaságban van szakembernek .ilyen megbízatása. A rétsági és balassagyarmati járásban azonlban „hiány­cikk”. • Az üzemi veusetők érdekeltsége sem meg­felelő, nem eléfSgé ösztönzi őket a háztáji termelés fokozására. A Pásztói Állami Gaz­daságban már Ibevezettek egy premizálási rendszert: a fSállattenyésztő és állatorvos az elszállított hízósertések után részesül jutta­tásban. A legtöbb ténmelőszövetkezet középtávú tervében figyelmen kívifl hagyta a háztáji gazdaságok feji tisztásét,. viszont a tervszá­mokban számítanak az innen kikerülő ter­mékekre. Az ellentmondás feloldása csak úgy lehetséges, ha a tsz-ek kiegészítik ötéves tervüket. A kormányhatározat megjelenését köve­tően létrejött megyei háztáji operatív bizott­ság intézkedések sorával segítette a háztáji gazdaságok fejlesztését. Koordinátori szere­pének köszönheti, hogy ajánlásokat adtak ki, közreműködtek a termelők és forgalmazók közötti megállapodások előkészítésében, szak­mai bemutatóikat, tapasztalatcseréket szer­veztek. Mindegek ejlenére akadt késés: az ÁFÉSZ-ek például a növényvédő szerek el­látására készített tervüket júliusban fogad­ták el. holott már áprilisban szükség lett volna rá. A kereskedeürni egységeket fenntartó álla­mi és szövetkezeti szervek igyekeznek a ház­táji termeléshez: kellő eszközök, anyagok vá­lasztékának bővítésére. Kévés eredménnyel! Akadozott az idén a műtrágya-, növényvédö- szer-ellátás. a kisgépek szinte állandóan hiá­nyoznak az üzletekből. A szemes és tápta­karmány kínálattá sem volt folyamatos, meg árukapcsolás is: előfordult. A felvásárlás lehetőségei növekedtek. Zöld­séget, gyümölcsöt 125 helyen, tejet 57 helyen vesznek át. Az utóbbival kapcsolatban gond, hogy például cflyan hosszú faluban, mint Szurdokpüspöki,. Mátraszőllős kilométere­ket kell gyalogolnia a tejtermelőnek, hogy át tudja adni termékét. A felvásárolt zöldséget nemegyszer harmincszázalékos felárral adtak tovább, 'ami iwdokolatlanul magas. Az állattartó tanácsi rendeletek — Balas­sagyarmaton, Salgótarjánban, Pásztón, Szé- csényben — tartalmaznak olyan kitételeket, melyek kedvezőtlen hatással vannak az ál­lattartásra. Ezeík felülvizsgálata megkezdő­dött, csak az üteme lassú. __AdCA^^TEHA!T^SZÉ^^SK^MM^U tenniva­ló, hogy a háztáji es kisegítő gazdaságok fej­lesztése erőteljesebb legyen. A‘feladatok má­ról holnapra neim valósulnak meg. Ezt nem is várja senki. Azt viszont joggal, hogy az érintett szervek, szövetkezetek saját terüle­tükön az eddiginél következetesebben és előbbrelátóbban tevékenykedjenek a háztáji termelés emeléséért. Mert nem szívességről van szó .;. Szabó Gyula Fiatalok Nagyorosziban A beszélgetés során róluk esett szó. Róluk, a felnövekvő nemzedékről, a jövő váromá­nyosairól. A fiatalokról, kik­nek munkájára, aktív közéle- tiségére, friss szellemére mél­tán számítanak a jelen hor­dozói. Raktuk a mérleg serpe­nyőjébe a jogokat és köteles­ségeket- Egyeztettük az igé­nyeket a lehetőségekkel. Aztán beszélgető partnereim, a Nagy­oroszi községi közös Tanács ve­zetői statisztikát tettek elém. Beszédes számadatokat a kör­zet fiataljainak helyzetéről. Miről vallottak a számok? A körzetben, a társközségek­kel — Borsosberény, Puszta­berki, Horpács — együtt több mint nyolcszáz fiatal él. A tá­Szemle a tanműhelyben Salgótarjánban, a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben az elméleti képzésen kívül, alapos gyakorlati oktatásban ré­szesülnek a diákok. A korszerű­en gépesített tanműhelyekben azonban a baleseti veszély is fennáll, ha a gépeken nincsenek munkásokat védő felszerelések, vagy ha azokat nem megfelelően használják. Ezért — s, hogy a jövendőbeli szakmunkás már most megtanulja a munkavédel­mi előírások betartásának fon­tosságát —, negyedévenként rend­szeres, havonként pedig szúró­próba szerint munka- és egészség- védelmi szemlét tartanak a gé­pen dolgozók érdekében. Képün­kön : Nagy Miklós megyei mun­kavédelmi biztonsági megbízott, Gyimesi Tibor igazgatóhelyettes, Kálmán József tanmühelyvezetö, Fülöp Zoltán társadalmi munka- védelmi felügyelő, Kanyó Bélá­né orvosasszisztens és Kakuk Vilmos szakoktató az esztergá- lvos-tanmííhclyben havi szemlét tart. volsági járatok, a munkásbu­szok naponta csaknem ötszáz fiatalt szállítanak a környék­beli vagy távoli munkahelyek­re. Csupán egy példa. Buda­pest és Nagyoroszi között rend­szeres munkásjárat közleke- ' dik. Az ingázók, kétlakiak helyzete jól ismert. Se ide, se oda nem tartoznak. A község életének alakításában, pezsdí­tésében csak a hét végeken lehet rájuk számítani. Az itthon maradottak, a helyben dolgozók élete, kö­rülményei már konkrét té­nyekkel mérhetők. A Favorit Cipő Szövetkezet papucskészí­tő részleg létszámának nyolc­van százalékát a fiatalok je­lentik, csaknem negyvenen dolgoznak a GLOBUS doboz­üzemében, sokakat foglalkoz­tat a Vegyesipari Szövetkezet, Gazdasági egységek tehát akadnak Nagyorosziban. De tesznek-e azért valamit, hogy a fiatalok munkakörülményei, művelődési és szórakozási le­hetőségei javuljanak? A fala­kon belül és azon túl! A tanács elnökasszonya nem túlzottan derűlátó e kérdés­ben- Ami a művelődést illeti: a tárgyi feltételek úgy, ahogy megfelelőek. Valamennyi társközségben található ifjú­sági klub, vagy klubkönyv­tár. Jól vagy kevésbé jól fel­szerelt. Az állandó újításhoz, a szint emeléséhez a tanács támogatása kevés — hiszen a keveset is több felé kell osz­tani —, a gazdasági egységek pedig pénz dolgában szűk­markúak. Az irodalmi szín­pad, a színjátszó és tánccso­port megalakulása a fiatalok igyekezetéről vall. A helyi ér­telmiségiek, elsősorban a pe­dagógusok azonban egy kis aktivitással sokat tehetnének a társadalmi munka javításá­ban. Életmód, művelődés és ta­nulás. Egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmak. Milyen lehetőségeik vannak a nagy­oroszi fiataloknak a tanulás­ra, szakmai képzésre? A nyolc általános elvégzése természe­tes, sót, kötelező. Mégis, a felmérések szerint több mint tíz azon fiatalok száma, akik nem fejezték be az általános iskolát. A helyi ipari üze­mekben sem nagyon biztosí­tott a fejlődés. Rövid körtele­fon után kiderült, hogy az üzemek a munka jellegénél fogva nem igen igénylik a képzett szakmunkásokat, így azután a legtöbb fiatal beta­nított munkásként dolgozik. A papucskészítők arra hivat­koztak, hogy nem jelentkezik igényként a továbbtanulás, szakmai képzés- Valószínű, hogy az igényekkel is baj van, bár a dolgozók helyben mű­ködő esti gimnáziuma mást mutat. Az első osztályban je­lenleg 44-en tanúinak, jórészt fizikai dolgozók. Kettőn áll a vásár! Ezért nem véletlenül hagytuk utol­jára a kötelességek mérlegelé­sét. Már ami a fiatalokat il­leti. Ahhoz, hogy körülménye­ik állandóah javuljanak, kí­vánságaik teljesüljenek, ne­kik is kell tenni. Valamiért valamit. Például nagyobb ak­tivitást a politikai munkában és a közéletben, több társa­dalmi munkát a közösség, a falu javára. És mindehhez friss szellemet és lelkesedést! — vkm — NÓGRÁD — 1976. november 18., csütörtök3 sturman

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents