Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
mrC. Világ proletárjai, egyesüljelek! iMunkás kulturális hetek Munkásakadémiák, külpolitikai tórum Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVF. 244. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. OKTÓBER 15., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden a közművelődési törvénytervezet Csütörtökön délelőtt J1 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radies Győzőné, a Nógrád megyei 5. sz. választókerület országgyűlési képviselője, a Szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója. Alig egy éve lett tagja — Szécsény választóinak bizalmából — az országgyűlésnek. ahol a kulturális bizottságban is tevékenykedett. Közéleti tevékenysége azonban több mint két évtizedre nyúlt visz- sza. Radios Győzőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően r— az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló. dr. Korom Mihály igazságügyminiszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 1 3. a nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 197(i—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. POZSGAY IMRE: A kultúrát demokratizálni kell A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” művelődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. — Első ízben már a reformországgyűlések során felmerült annak gondolata, hogy szükség lenne a közművelődést törvény útján is támogatni. A XIX. és a XX. században több alkalommal került napirendre egy közművelődési törvény megalkotásának javaslata. Ezek a javaslatok azonban szükségszerűen maradtak mindvégig csupán javaslatok. Hiszen addig, ameddig a nép a „nemzet alatti” vegetációra kényszerült gazdasági, politikai, szociális viszonyaiban, nem emelkedhetett fel kulturálisan sem. Ezért a közművelődésről nem születhetett törvény a felszabadulás előtt. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd átteutóni esztendőkről napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az 1958-as korszakos jelentőségű művelődéspolitikai határozatra. — Társadalmunk fejlődésének gyorsulásával egy időben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra, a köz- művelődésre, a teljes közösség művelődésének tartalmi és intézményi kérdéseire. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudomány- politikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a köz- művelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalomfejlesztés jegyében születtek, s ennek megfelelően a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítették elő. — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a „népművelés” fogalmának felcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely művelőkre és művelendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befogadókra osztotta mechanikusan az embereket, váltottuk fel a közművelődés fogalmával. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tudomásul veszi, hogy a művelődés az egész , közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. A közművelődés fogalma tartalmazza azt is, hogy a művelődés nem egyszerűen elfogadást és passzív ismeretszerzést jelent, hanem az alkotás és terjesztés folyamatában való cselekvő részvételt is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy éles határvonalat húzhatunk egy úgynevezett „népművelési” és egy „közműveA közművelődés fogalma a személyek egymással való kapcsolatában és a személyiség teljességében, a közösség oldaláról közelíti a művelődés értelmét, társadalmi hasznát, s teszi hangsúlyossá a személyes részvételt, a közösségi jelleget és a művelődés folytonosságát. Egyszersmind feltételezi, hogy minden ember hordoz valami sajátos tudást, tapasztalatot, amit érdemes a közösségnek átadni. Marxnak azt a gondolatát, hogy a nevelőt is nevelni kell, úgy érthetjük tehát, hogy a neveltek is nevelnek. A nép nemcsak tárgya a művelődésnek, hanem alanya is. A földet művelik, de az ember művelődik! Ma már nem lehet a kultúráról a nép nélkül és mindennapi élettől elvonatkoztatott módon gondolkodni. Szerte a világon, felelősen gondolkozó tudósok, művészek, pedagógusok, politikusok kutatják az emberiség új lehetőségeit, s egyre többen az emberi művelődésben, mégpedig a nép művelésében látják azt. Hogy az ember úrrá lehesse^, most már nemcsak a természet erőin, hanem a maga teremtette viszonyokon és eszközökön is, ahhoz szocializmusra, ahhoz műveltségre, ahhoz folyamatosan fejlesztett műveltségre van szükség. Itt és most konkrétabb, kézzelfoghatóbb okok is kényszerítenek minket a közművelődés újragondolására. Társadalmunk további fejlődése érdekében, a szocialista termelési mod, es a szocialista demokrácia folyamatos és erőteljes fejlesztésére van szükség. Ehhez munkakultúránknak és politikai műveltségünknek az eddiginél sokkal magasabb fokát kell elérnünk. Ezért minden vezető felelősséggel tartozik a jelennek és a jövőnek. A boldogabb, a teljesebb emberi élet lehetősége minden egyes ember, s egész népünk számára nagymértékben művelődési kérdés. A közművelődési program nem az anyagi javak ellen irányul, hanem arra, hogy megtanuljuk, hogyan kell ezekkel a javakkal értelmesen élni. Arra, hogy ne csak a lakás megszerzésére legyen lehetőségünk, hanem annak kulturált otthonná tételére is, ne csak a gépkocsi megvásárlására legyen képességünk, hanem arra is, hogy azt emberi célokra használd juk. \ (Folytatás a 2- oldalon.) Zajlanak a munkás kulturális hetek Salgótarjánban. Mint hírül adtuk, a nagyszabású és rendkívül sokirányú rendezvénysorozat október 11- től november 7-ig tart. s alkalmat nyújt arra. hogy a munkásművelődéssel összefüggő lehetőségeket, illetve kezdeményezéseket és cselekvési formákat koncentráltan valósítsák meg. A munkás kulturális hetek eseménysorozata — az MSZMP KB közművelődés-politikai határozatának szellemében — mindenekelőtt a mindennapi tevékenységi formák tartalmasabb végzésére helyezi a hangsúlyt, nem célja valamiféle látványos program megszervezése. Terv szerint, Salgótarjánban a rendezvénysorozatot a jövőben hagyományossá kívánják tenni mindenekelőtt azért, hogy a munkásság művelődését hatékonyabban segítsék elő, megszervezzék a lolyamatosabb kulturálódás lehetőségét, s természetesen a hagyományok ápolásában is előbbrelépés történjen. Ismeretes, hogy megyénkben, de különösen Salgótarjánban, a munkásművelődésnek régóta hagyományai vannak, amelyek ápolása, illetve továbbfejlesztése tovább gazdagíthatja a munkásművelődés jelen és jövőbeni formáit is. A programsorozatban csütörtökön a szocialista életmóddal összefüggő kérdéseket vitattak meg több üzemben! Reggel nyolc órakor a munkásakadémia keretében a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengerművében, a ZIM öntöde I. és KSZGY üzemrészekben előadások hangzottak el Szocialista módon élni címmel. Ezeket beszélgetés követte. amelyen a dolgozók véleményüknek adtak hangot. A salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban érdeklődést vá - tott ki a korábban megnyit bányászattörténeti kiállítás. Ezt a tárlatot tegnap csoportosan tekintették meg a dolgozók, s számukra tárlatvezetést tartottak. Délután hat órakor pedig sor került a szocialista brigádok bérleti előadására a Kohász Művelődési Központban. Bemutatták Du- najevszkij Aranyvölgy című operettjét. A munkás kulturális hetek programja ma folytatódik. Reggel nyolckor a ZIM gáztűzhelyszereidében lesz munkásakadémiai előadás. A téma szintén a szocialista életmód lesz. Délután három órakor külpolitikai fórumot tartanak az Ady Endre Művelődési Házban, a NEP- SZABADSÄG külpolitikai rovata munkatársai részvételével. Este nyolckor bemutató foglalkozást rendeznek a város ifjúságiklub-vezetői részére a Kohász Művelődési Központ ifjúsági klubjában. Irányítja: Ponyi Sándor, a Kohász ifjúsági klub vezetője. Hajrá nélkül Balassagyarmat üzemei közül hármat felkeresve, azt tapasztaltuk, hogy megalapozott a gyárak, vállalatok vezetőinek a kijelentése, hogy az ötödik ötéves terv első esztendejében hó és év végi hajrák nélkül kívánjak zárni az 1976-os esztendőt úgy hogy kbzben jól előkészítik a következő sikeres indulást. HOLNAP MÁR NEHEZEN A KÖPORC (Kőbányai Porcelángyár) balassagyarmati telepének vezetője, Gyime- si László úgy vélekedik, hogy náluk nem lesz év végi hajrá. Ugyanis, amit netán elmulasztanának. ma, azt holnap már nehezen, vagy egyáltalán nem tudják pótolni. Ennek megfelelően szervezik, irányítják a termelést. Két év óta naponta vezetik a termelés alakulását, s ha szük- ság van rá, azonnal közbeavatkoznak. Ez a gyakorlat jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy cselekvési programúkban elfogadott intézkedéseket, következetesen végrehajtják. Ennek köszönhető, hogy az első háromnegyed évet 105 kin test adott a felszabadulás lődési” korszak köze. Huszár István, Aczel György és Kádár János az ülésszak szünetében. százalékkal zárták, a termelékenység pedig 10,3 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Utóbbi eléréséhez hozzájárult többek között az is, hogy 23 százalékkal csökkent az időbérben dolgozok szama. Jól indult az október. NEM LESZ RÁ SZÜKSÉG Az Ipoly Bútorgyár termelési tevékenysége sem volt mentes a gondoktól. A gyár munkásainak szorgalma. igyekezete, a vezetés előrelátó szervező és irányító munkája elhárította a különböző akadályokat a folyamatos termelés útjából. Ennek köszönhető, hogy az idén nem lesz szükség semmiféle hajrára. — De nem is terveztük — állítja Csízek Ferenc, a gyár főmérnöke, majd így folytatja: — Szeptember végéig 100,6 százalékra teljesítettük esedékes tervünket 98 százalékos létszámfelhasználás mellett. Bérszínvonalunk 5 százalékkal növekedett a bázishoz képest, ami valamivel meghaladja a tervezettet. Bútortermelésünk 100.6. a kábeldobgyártás pedig 100 százalékos. Tökésexportunkat — ami kicsivel több mint a tavalyi volt — november végéig teljesítjük. KIVITELI LEMARADÁS A Budapesti Finomkötött- árugyár balassagyarmati gyárának dolgozói is sikeres kilenc hónapot hagytak maguk piögött annak ellenére, hogy időnként kisebb-na- gyobb anyagellátási és egyéb gondok fékezték a gyorsabb tempót. Termelési tervüket 105.6 százalékra teljesítették, az első osztályú áruk aránya pedig a vállalt 94 százalék helyett 95.5 százalékra nőtt. Exporttervünk 20 százalékkal nagyobb, mint tavaly. Ennek időarányos teljesítésében 5 százalékkal lemaradtak. — Az év végéig pótoljuk és teljesítjük az idei kötelezettségeinket, úgy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt kiszállítjuk az utolsó exportot is. — állítja határozottan Béres József műszaki vezető, s hozzáfűzi, hogy a különböző szervezési intézkedések mellett esetenként túlóráztatásra is sor kerül.
