Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Tanácskozik az országgyűlés (folytatót a* I. oldalról) A közművelődés fejlesztése szorosan összefügg társadalmunk, a szocializmus jövőjével, ezért társadalomfejlesztési programunknak lényeges és szerves része a köz- művelődés fejlesztésének programja. E felismerések késztették az MSZMP KözNépfront felhívására a leg- hónukban egyaránt. így bon- — Az állami szervek fel- Az ágazati felelősség és vállalkozásokba kezdeni. A utóbbi országgyűlési válasz- takoztatja ki az intenzívebb adatainak és felelősségének a jogkör érvényesítésének egyik tervezés alapját természete fásokon az egész nép saját művelődés ugyanabban a sze- hangsúlyozott kiemelése nem programjának ismert el —, mélyiségben a jobb életre jelenti a közművelődés állaösszefüggésbe hozta azokat való képességeket és a terme- mosítását. Ellenkezőleg, azt a fejlett szocialista társadalom lőerőket. a célt szolgálja, hogy a szaképítésének feladataival. Meg- Éppen ezért elutasítunk szervezetekben, a Kommunis- felelő, alapos, előkészítő mindenféle formális megöl- ta Ifjúsági Szövetségben, a munka után a törvényterve- dást. Nem szeretnénk, ha a zetet különböző állami és bürokrata észjárása mozgat- társadalmi testületek elé ná ezt az ügyet. Azé a büponti Bizottságát arra, hogy a terjesztették,s a Hazafias Nép- rokratáé, aki. ha látja, hogy közművelődés helyzetét áttekintse és 1974-ben határozatban rögzítse a fejlesztés feladatait, s egyúttal javaslatot tegyen a közművelődésről •zóló törvény megalkotására. A művelődésügynek és a törvény előkészítésének nagy lendületet adott a párt XI. kongresszusa, amely megerősítette az 1974-es határozat elveit és a programnyilatkozatban — amelyet a Hazafias Hazafias Népfrontban és más fontos társadalmi szervezetekben és mozgalmakban felhalmozott óriási és értékes közművelődési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek megfelelően még hatásosabban érvényesíteni. A közművelődés elvi és szemléleti egysége megköveteli a nr\ •• ' 1 örvény a művelődéshez való jogról Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődéshez való jogát. Államunk gondoskodik az állampolgárok alapvető művelődési lehetőségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jogszabályokkal is segítette a lehetőségek gazdagítását, A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkotmány szellemében tág keretet kíván nyújtani a közművelődési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezdeményezésnek, s ugyanakkor rendszerbe foglalja, rugalmasan szabályozza a már kialakult gyakorlatot Ebből természetesen következik, hogy nem szabályozza részletekben az egyes tevékenységi formákat és módszertani kérdéseket nem tárgyal, hiszen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyorsan változnak, így szabályozásuk egyúttal megmerevítésüket eredményezhetné. — Fontos meghatározója, a törvényjavaslatnak a közművelődés új értelmezése amely ugyancsak az említett társadalompolitikai folyamatok és célok szellemében fogant. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a közművelődést semilyen tekintetben: tehát a teljes személyiség fejlesztésére vonatkoztatja, s az emberi élet egész tartamára, front segítségével 1975. márciu- egy feladat magas politikai sában széles körű társadalmi piedesztálra emelkedett, min- vitára bocsátották. A vitában den mást félresöpörve törek- részt vettek a társadalom szik megfelelni a várakozásminden rétegének képviselői, nak vagy a vélt ^várakozás- s ennek eredményeképpen nak- A közművelődési prog- szóban, írásban /ezernél több ram nem tatárjárás a- társaészrevétel jutót# el hozzánk, dalmi-gazdasági viszonyok- decentralizálásával együtt az A társadalmi viták során el- ban, hanem alapos átgon- irányítás egységét is. hangzott javaslatok jelentős doltságot és rátermett, elkö- részét jól tudtuk hasznosítani telezett embereket igénylő, meggyőződésen és meggyőzésen alapuló, messzetekintő társadalmi féladat, — A közművelődési tevékenységben alapvető feladatai vannak az állami szerveknek. Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése. legfőbb feltétele, hogy javít- sen a programnyilatkozatban suk saját kulturális tervező- előre látható társadalmi-gaz- munkánkat, s ezáltal az dasági-politikai fejlődés je- együttműködés feltételeit lenti, de joggal számolhatunk azokkal, akikkel közösen kell a kulturális életben elért ed- elhatározásokra jutnunk, új digi eredményeinkkel is. Konkrét vizsgálódásra van szükség Amikor tervezésről beszé- résztvevőivé avatta. Amivel lünk, akkor nem pusztán elérte ez a politika, hogy pénzügyi tervezésről van szó, azok is, akikben még nem a végleges sához. szöveg kialakítákulturális élet irányításának hanem" általános kulturális tudatosodott világnézetünk, tervezésről, amely nem csu- társadalmi programunk vala- pán az intézmények építését mennyi célja, egy közös célt, és megnyitását gondolja el a szocializmust meggyőződés- tervszerűen, hanem a benne sei vállalták, folyó tevékenységet is, beleértve a kultúra tartalmi vonatkozásait. Társadalmi, gazdasági progA törvényjavaslat egésze, annak szelleme a közművelődési tevékenység társadalmi megbecsülését kívánja elősegíteni- Ez idő szerint a köz- művelődés társadalmi megbecsülésével az elért ered mények ellenére sem lehetünk ramjaink’„ határozataink világosan szólnak az ország helyzetéről és jövőjéről. Igaz és ezért meggyőző képet kaptunk eredményeinkről, a fejlődésünket kísérő ellentmondásokról, De nem adhattak választ életünk, társadalelégedettek. Ennek részint értelmezésbeli oka van és a szemléletben mutatkozik meg, a részint pedig a személyi és közművelődés személyi és anyagi ellátottság elégtelensé- anyagi feltételeinek biztosi- gében keresendő az ok. A tör- tása és a tevékenység égé- vény egésze a hivatott felol- szének irányítása. Ugyanak- dani az előbbi, a szemléletbekor nyilvánvaló a közművelő- li ellentmondásokat, a közmű- dés társadalmi ( jellege, s tér- velődés személyi és anyagi el- mészetes, hogy szervezésében, látottságának fokozatos javí- bizonyos fokig feltételeinek tását pedig azok az egyes ren- társadalmunk minden fontos biztosításában is jelentős sze- delkezések, amelyek a tör- területén. Ezt tesszük most a repet vállalnak ezután is a vényjavaslatban is helyet kap- kulturális területen. Ha kül- különböző társadalmi szerve- tak. de melyek egy.éb intéz- ső, belső vagy egyéb okokból zetek és érdekképviseleti kedések sorát követelik a to- rövid időre felhalmozódnak a szervek. Ezért különösen fon- vábbiakban olyan mértékben, tos törekvése a törvényjavas- ahogyan ezt az ország anyagi latnak, hogy jobban lehetove , , tegye a tevékenység és a fel- fejlodese lehet,své tesz,, nem tételek biztosításának össze- utolsósorban a kultúra segít- hangolását. ségével. Ha most megkérdezik, hogy manapság nehezebb-e eligazodni kulturális viszonyaink között, mint néhány évvel korábban, akkor azt kell mondanunk, hogy igen. De hozzátehetjük azt is, hogy nem azért, mert leromlottunk, hanem mert emelkedtünk a feszültségek, nehezedő körülmények nyomása ellenére. Hogy az ebből fakadó, itt-ott mi fejlődésünk valamennyi megmutatkozó zavarodottsá- gondjára, kérdésére. Éppen az gon úrrá legyünk, a kultúra a dolgunk, hogy további konkrét vizsgálódást folytassunk munkásainak tisztázniuk kell néhány, a megváltozott viszonyokhoz kapcsolódó, azokat kifejező elvi kérdést. A válaszok keresése közben el kell kerülni a történelmünkben oly sok bajjal járó feszültségek, a megoldást nem egyoldalúságokat. Nem szaiVem lehetünk elégedettek Természetesnek tartjuk, hogy nöki Tanács az új könyvtári a törvényjavaslat elfogadása esetén nem tekinthetjük — sőt, még kevésbé tekinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fejlesztését. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is, törvényerejű rendeletet, és az Oktatási Minisztériummal együtt most dolgozunk egy irányelv kiadásán, amely a kis települések ellátását, illetőleg korszerűbb közművelődési ellátottságát kívánja elöDr. Pozsgay Imre az eddig tett eredményes lé- segíteni és az ún. komplex peseket fo ytatva határozót- közművelődési intézmények rabban kell munkálkodnunk, telepítésére, építésére, szer- .... . .. 05 az. lf3usáS vezeti megoldásaira ad irány- efysef .tovadbla erősítésén kell művelődéséről van szó. Mint- oian,,in,o n*, ha mai tanácskozásunk résztsegíti a helyzet takargatása, hanem csak a még jobb, a valóságnak még inkább megfelelő társadalmi önismeret. Ehhez pedig torzulásoktól mentes nyilvánosságra és nyíltságra van szükség. Arra, hogy az ellentmondások és a hibák ellen felgyülemlett, tisztességes indítékból származó indulatokat a szocializmust, tehát a társadalmi haladást szolgáló energiává lehessen változtatni. Az ilyen magatartásnak azonban nagyon fontos előfeltétele, hogy vívmányainkon, társadalmunk elért szocialista egységének megtartásán, az bad, hogy eközben igaz értékeinkből akárcsak egy is veszendőbe menjen. Amikor türelemről, beszélünk, nem tűrésre buzdítunk. Nem beletörődésre, nem a hibák jóváhagyására késztetünk.’ Csak a terméketlen türelmetlenség ellen szólunk, a fel- zúdulók ellen beszélünk, akik az eleven, mindennapi gondjaikkal küzdő embereket zavaró körülményeknek tekintik a nagy tervek megvalósításában. A miniszter ezután az elJ ismerés, tisztelet hangján szólt a közművelődésnek elkötelezett, munkájukat emberségesen, hozzáértően, jól \ vevője lenne „a dolgozó nép okos gyülekezetében” József Attila, aki azt írta: „A jövő kultúráját az az osztály fogja megalkotni, amely a jövőt megteremti. Ez az osztály a proletariátus”. Ez a gondolat szól az ifjúságról is, hiszen a lyozzuk, természetesen, nem feledkezhetünk meg arról, hogy feladataink végrehaj- minden állampolgárra, az tásához rendelkezünk egy egész közösségre kiterjeszti, óriási, elsőrendűen közművenem zárva ki belőle, s nem lődési célokat szolgáló intézmentve fel a részvétel fele- ményhálózattal, amelynek Jovőt említi benne, lőssége alól egyetlen társadal- alapvető feladata a társadami réteget sem; a közművelő- lom művelődésének előmozdési tevékenység körébe von- cMtása^ Tudjuk azt is, hogy ja a társadalom minden egy- fejlődő, mind fejlettebbé váségét és a társadalmi élet ló iskolarendszer nélkül, anvalamennyi színterét. Ezért nalí a képzésen és nevelésen , szól hangsúlyosan például a túl a társadalmi mozgást kozmuvelodés távlati fejleszcsalád szerepéről, valamint nagymértékben befolyásoló tésének 1990-ig szóló irányela lakóhelyek és a munkahe- hatása nélkül semmiféle köz- vei, amely a közművelődés lehetőségeiről, az ezzel művelődési cél nem képzelhe- ellátási szintjeit, s a kiemelt Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan olyan jelentős dokumentumok születtek már eddig is, mint a ms?kaés csak lassan érlelődő „k“tatÓjának .tisztá‘ eredményekkel kecsegtető munka vár ezen kívül is ránk, pl. a szocialista brigádok művelődési tevékenységének javítása, megújítása érdekében; a művelődési otthonok korszerűbb tevékenységének kialakításában; a közművelődésben dolgozók helyzetének d°ít_íleÍyjavításában, illetve képzésük és továbbképzésük folyamaaíapulnia. Minden kérdés fel- vfp°- hivatásos népművelőkről. Azokról, akik gyakran ban kell lennie azzal az óriási felelősséggel, amellyel ezért a gigászi küzdelmekben kivívott társadalmi egységért tartozik. Tisztában kell lennie azzal, hegy a munkás- osztály következésképpen az egész társadalom érdekeit koczetek akkor esetleg helyén való teóriáit és gyakorlatát akarja normaként alkalmazni mai problémák megoldására. Tudjuk persze, hogy egységünk, benne aikultúra egysélyek kapcsolatos kötelezettségek- fő el. Mindinkább látnivaló fejlesztési ről. Ebből a logikából követke- az is> h°gy a „szűkén értei- rozza meg. zően támaszt követelménye- mezett ^ népművelési intéz- ket minden szervezettel és menj hálózat kereteit szétfe- művelődési in- szítette a sajtó, a rádió, a szemben beleért- felevízió óriási mértékű elterjedtsége, a robbanásszerűen feladatokat hatá- Ugyancsak a közelmúltban fogadta el az Elvalamennyi tézménnyel ve ebbe a közoktatás intézményeit éppúgy, mint például a tömegtájékoztatási, vagy a művészeti intézményeket, szakítva azzal a „népművelési” intézmény szemlélettel, amely úgyszol- .... . . ... .... ,, ván csak a művelődési ottho- tek’ mmdenekelott a hon- az ott dolgozok közművelődé- segu azért is, mert kozvetlenokra és a közművelődési v^dség intézményes szerepé- si tudatosságát, s elérje, hogy nül hatnak a társadalmi tukönyvtárakra szűkítette le a rö1 a közművelődés rendsze- a művészeti intézmények ma- datra. Sikereiken vagy kudarközművelődési intézmények rében- Jól tudjuk azt is, hogy gas színvonalon legyenek ké- caikon, érvényesülésükön kifejlődött tömegkommunikációnak minden családot a közművelődés áramába bekapcsoló hatása. — Hangsúlyozottan kell szólni a fegyveres testületek, mindenekelőtt védség intézményes ről a közművelődés A művészetek szerepe az emberek életében a jövőben várhatóan fokozódni fog. A Kulturális Minisztérium fontos feladata, ezekben az tos fejlesztésében, a különböző művelődési intézmények és szervezetek munkájának összehangolásában, munkájuk tervszerűbbé tételében, ge nem idilli. Tele van feszi' Továbbra is nagy figyelmet fő, szükségszerűen létező elkeli fordítanunk a hátrányos ler[tmondasokkal De mégis , . valóságos szocialista alapokon helyzetű társadalmi csoportok álló reáiis egység; amelyben kulturális ellátására. minden ellentmondást úgy kell megoldani, hogy az további haladásunkat szolgálja. Az egységnek ez a .szemlélete megengedi, sőt kívánatosnak tartja a fő kérdésekA művészetek szerepéről látogatója van, akkor ez jelzi, hogy nem szűk rétegek extrém igényeinek a kielégítéséről van itt szó! Ezeknek hogy fokozza az intézményeknek a műkö- intézmSnyekben dése közművelődési jelentőnagyon rossz környezeti feltételek és nehéz személyes körülmények között végzik munkájukat. Akik nélkül, bármennyire egyetemes ügy- gyé válik is a művelődés, nincs kultúrális élet hazánkban, akiknek adósai vagyunk a nagyobb, megérdemelt megbecsüléssel, anyagi helyzetük javításával, jobb képzési és továbbképzési feltételek megteremtésével. Ezeket az adó- ságokat a közművelődési törvény elfogadása után teljesítőképességünk arányában el kell kezdeni törleszteni. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács nevében azzal a meggyőződéssel terjesztem a törvényhozók elé a közművelődési törvényről szóló javaslatot, hogy elfogadása után sikeresen folytatódik az a munka, amely az 1974-es közművelődési határozattal elkezdődött. A népszuben kialakult egyetértés alap- vérénitást megtestesítő orháiöyjatát a testnevelési és sportmozgalom sem képzelhető el a szo- Amikor a közművelődé- cialista művelődésüggyel vasi program mindent átfogó, ló szoros kapcsolatok és egyetemes jellegét hangsú- együttműködés nélkül. A közművelődés messzetekintő társadalmi feladat elhagyatottságukon a közvélemény — pesek kielégíteni a közösségi vagy igényeket, hogy tevékenysé- méri gükkel a közösségi társadalom céljait- szolgálják. Természetesen hozzátartozik ehhez az is, hogy a kulturális kormányzatnak még nagyobb figyelmet kell fordíta- hatott olyan jótékonyan ján a tisztázó vitákat. Csakis azok képesek belátni a különböző megközelítési módokat hordozó viták szükségességét, akik komolyan veszik az egység követelményeit és realitásait. Elutasítjuk az elvont ideálok mércéjét. Amikor ezt nemcsak a művészek közötti tesszük, nem a mindenkori közvélemény —, hogy van-e helyzet igazolására törek- becsülete nálunk a kultúrá- szünk. Nem hisszük és nem nak. A királyi vár kulturális hirdetjük, hogy kulturális éleszággyűlés tekintélyével nagy támogatást adhat ennek az ügynek, a képviselők pedig választókéi ületi tevékenységük egyik szép oldalának tekinthetik a művelődés helyi gondjainak megoldásában való részvételt. Azt tartják, hogy egy nemzet süllyedésének jele, ha tagjai semmibe veszik a törvényeket. Nagy írónk szavai szerint mi „emelkedő nemzet” vagyunk. Akkor pedig célokra való újjáépítése ezért tünkben minden úgy jó, aho- önbecsülésünkhöz hozzá tarAmikor a gazdasági szervezetek és más, nem közvetlenül a művelődésügyhöz tartozó intézmények közművelődési felelősségét és feladatait emlegetjük, akkor természetesen egy pillanatig sem gondoljuk, hogy eredeti rendeltetésük szerint tevekenyközművelődéssel, hanem Inkább, hogy a közművelődés programjának rájuk és bennük is érvényesülő hatásaként mindinkább tudjanak megfelelni eredeti rendeltetésüknek. Magyarán szólva: eredményesebb legyen a munkájuk és emberibb a dolgozónia a nemzeti kultúrát magas fokon kifejező ún. reprezentatív művészeti intézményekre. Itt elsősorban a Nemzeti Színházra, a Magyar Állami Operaházra, a Zenenemzeti tudatra, az egész köz- gondolkodásra. Ilyen szempontok szerint kell végiggondolnunk újra irodalmunk, színház- és zene, ,, ., . _ , , . művészetünk, egész filmgyárakademiara es Budapest hang- tásunk> képz6_ és iparmívé. versenyéletére, a Szépművészeti Múzeumra gondolok. Az ország jövőbeli lehetőségeihez mérten fokozottabban kell szetünk, helyzetét. gyan van. Csupán — s ez a csupán nem kevés! — abban törekszünk egyetértést kialakítani, hogy van megbízható, bevált politikánk, amelynek elválaszthatatlan és nem önkényesen cserélgethető része a kulturális politika, és környezetkultúránk amteIy éppen azzal tudott alkot.n pnprPiMicat fplsvaharl itcjségüket kellene felcserélniük ik élete munkahelyükön és ottNÓGRÁD - 1976-október 15., péntek gondoskodnunk működésük dekében a Kulturális Mi szellemi és anyagi feltételei- nisztériumnak jobb, színvona- ről. Ha arra gondolunk, hogy Ion kell betöltenie a kulturá- pl. az Állami Operaháznak lis ágazatban kapott szerep- évente közel nyolcszázezer körét. j kotó energiákat felszabadíta- hogy hangsúlyozta az em- A törvény végrehajtása ér- berek jogát és felelősségét a szocializmus építésében. Azzal, hogy a szocialista demokrácia intézményeivel az tozik közakarattal hozott törvényeink tiszteléte, azzal mindenekelőtt, hogy következetesen végrehajtuk azokat. Ezért, amikor ismételten kérem a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el javaslatunkat, egyszersmind azt kérem a képviselőktől, hogy a törvény végrehajtásának támogatásával ébresszenek tiszteletet az állampolgárokban az itt megfogalmazott célok iránt. Több felszólalás után Győállampolgárokat a szocialista ri Imre a Központi Bizottság építés gondolkodó, cselekvő titkára lépett mikrofonhoz. ,Á
