Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-06 / 236. szám
Ul ISBCOK.fi A „honfog'alás” napjait éli a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. A tanulók Boldogan vették birtokukba az ország egyik legmodernebb oktatási intézményét. Ma már tágas tantermekben, gyakorlati műhelyekben folynak az órák, képzések A diákok az iskolakezdés napjáig szorgos hangya módjára serénykedtek. Igyekeztek, hogy időben kezdődhessék az oktatás. Padokat hordoztak, termeket rendeztek, sok-sok apró és nagyobb munkát végeztek el fiatalos lendülettel, lelkesedéssel. „A legkisebb ajándéknak is örülnek az emberek, hát még ilyennek...” —/ mondták m'kor meglátogattam őket. A szervezésnél, irányításnál és a „fogd meg”-nél is kitűnt a többiek közül egy barna, göndör hajú, bajuszos fiú. „Ö a főnök, de nem is akármilyen” — igazítottak útba társai. Ügy éreztem, ebben a mondatban van valami melegség, bizalom, megbecsülés. Brunda Gusztáv alig több mint fél éve került vissza hajdani iskolájába, ahol 1972- ben szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt, Most mint karbantartó dolgozik és a szakmunkásképző KISZ-tit- kára. — Huszonegy éves vagyok. Ebből hét évet titkárként tevékenykedtem a mozgalomban — kezdte a beszélgetést. Először ifjúsági klubvezető, majd a'.apszervezeti titkár és a városi bizottságban szervező lettem. A vizsgák után a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe kerültem szakmunkásként. Már ekkor elég járatos voltam a KISZ-munkában és tapasztalatokat is gyűjtöttem. Megválasztottak a nagyüzemi és a városi KISZ-bi- zottság stagjává. Ekkor 1974- ben felvettek a párttagok soréba. A mozgalomban végzett példamutató munkájáért elnyerte az aranykoszorú6 KISZ-jelvényt. A hadseregben sem szakadt el az ifjúsági szövetségtől. Két évig szintén mint titkár tevékenykedett A politikai képzés mellett nem feledkezett el a szakmairól 'sem. — A do'gőzök kétéves esti szakközépiskolájában megszereztem az érettségit. Folytatásként a Budapesti Műszaki Egyetemi e jelentkeztem. Nem tudtam elvégezni, mert nem rendelkeztem azokkal az alapokkal, melyekre ott építeni lehetett és kellett. Természetesen, a tanulásról nem mondtam le. Igyekszem elsajátítani és bepótolni a hiányosságokat. — Így 1975. decemberében újból visszakerü'tem, most már dolgozni, a szakmunkás-' képző intézetbe. A régi iskolában KISZ-életről beszélni alig lehetett. Alapvető hiányosságok, hibák mutatkoztak. A két épületre való osztottság a délelőtti és délutáni foglalkozások miatt a diákok annyira szétszóródtak, hogy egy rendezvény vagy összejövetel közös időpontjának meghatározása szinte lehetetlen volt. — Milyen változás várható az új intézmény átadásával? — Most igazán minden biztosított. A tanulók együttvannak. A kollégium és iskola egy helyen jó alkalom arra, hogy megvitassák a gondokat, közösen szervezhessenek, dolgozzanak. Megalakult a tanári KlSZ-alap- szervezet, amely már eddig is. de a jövőben még hatékonyabb segí iséget nyújt a diákoknak. Együttesen sok mindent könnyebben sikerül megoldani. Célunk, hogy mindenki jól érezze magát a szervezetben, aktívan dolgozzon és minél több feladatot vállaljon — mondta a titkár. Természetesen, mindez folyamat, melyet nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. — békési — Tervek az élismét csökken tésére A biztat^ tapasztalatok a'aoján az Oktatási M niszté riumban azt tervezik, hogy az óv ismét és megszán,elését célzó kísérletet az 1977—78-as tanévtől valamennyi általános iskola első és második osztályában általánossá teszik Az ezze] kapcsolatos jogszabálytervezet előmunkálatai megkezdődtek. A kísérlet az idei tanévben, mintegy ezer isko ában- az általános iskolák közel egynegyedében folyik. Az 1972 óta tartó kísérlet során a tanulókat a rendtartástól eltérően minősítik, s csupán a második osztály végén osztályozzák őket. Ez kétéves fejlődési szakaszt biztosit a tanú óanak. Amennyiben egy-egy ép értei- mű gyermek az első évben a rendszeres iskolába járás e.lenére is egyes tantárgyakból gyengébb eredményt ér el, a második évben mód van hiányainak pótlására. A pedagógusok differenciáit tanórai es órán kívüli foglalkozások keretében segítik a lassúbb fejlődést! gyermekeket, hogy hátrányaikat mielőbb, de lehetőleg a 2. osztály végéig behozzák. Ez a kísérlet, illetve a tervezet általános bevezetése a tankötelezettségi törvény hatékonyabb végrehajtását is szóig Úja. Számos gyermeket megóv az első osztály évismétlésével járó kudarcától. Napjainkban a tanítási óra pedagógiai munkája egyre koi-szerűbb és gazdagabb. A kísérlet azonban fokozottabban ráirányította a figyelmet a tanulók tanítási órán kívüli segítésére, a korrepetálások pedagógiai kérdéseire. Nyilvánvalóvá vált: szükséges a korrepetálások szervezésének és korszerű pedagógiai vezetésének legjobb gyakorlati tapasztalatait számba venni és közreadni. Az Oktatási Minisztérium márciusban e témakörben hirdetett pályázata élénk visszhangra talált. A több mint félezer oldalnyi pályamunka értékelése megkezdődött. A pályázók számos olyan gyakorlati megoldást ismertetnek- amelyek remélhetőleg segítik majd a pedagógusok munkáját és elterjedésükkel növekedhet a korrepetálások hatékonysága. A pályázat eredményhirdetésére december 1-én kerül sor. A legjobb pá'yamunká- kat az Oktatási Minisztérium könyv alakban tervezi közreadni és az érintett általános iskolai pedagógusok rendelkezésére bocsátani. Nagybátonyi kezdeményezés Tanácstagok és népfront- aktivisták együtt Nagybátonyban a nagyközségi tanács és a lakosság kapcsolata az elmúlt években eredményesen fejlődött. Ezt bizonyítja a milliós nagyság- rendű társadalmi munka, a fejlődő közösségi érzés, a magasabb szintű szocialista öntudat — mondta Kenyeres Pál nagyközségi tanácselnök — beszélgetésünk alkalmával. A nagyközségi tanács a maconkai, a bányavárosi és a nagybátony-falusi népfrontszervekkel együttműködve a lakosság támogatásával, a választópolgárok bevonásával sok nagyszerű eredményt- ért el. Az aktív közélet, a' lakosság közvetlen részvétele a helyi feladatok megoldásában hosszú évek helyesen politizáló tevékenységére utal. A íeladatok úgy valósíthatók meg, ha azok, akik érdekében a végrehajtás történik, értik, helyeslik a célkitűzéseket és feladatokat kapnak a végrehajtásra. AZ ÉRDEKEK EGYEZTETÉSE Az ötödik ötéves terv nagybátonyi célkitűzései igénylik, hogy a nagyközség lakosságával kialakult jó kapcsolat tovább fejlődjön. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Varga Gyula tanácstag is. amikor javasolta, hogy a településrészek — a bányaváros, Maconka, Nagybátony-falu és Szorospatak — érdekeinek megvitatása és egyeztetése érdekében hívjon össze a nagyközségi tanács olyan tanácsülést, ahol nem lesz előre megjelölt napirend. Így minden tanácstag — a saját területéről — elmondhatja a lakosság kérését, és azok megoldására konkrét választ kérhet. A javaslat alapján a nagyközségi tanács vezetői — a nagybátony-falusi, a bányavárosi és a maconkai népfront véleménye alapján — úgy határoztak, hogy ezeken a településreszeken összehívják a tanácstagokat és a népfrontaktivistákat, bizottsági tagokat. Maconkán, a bányává ros- ba.n és Nagybátony-falubari megtartották a területen működő tanácstagok és népfront- aktivisták közös tanácskozását. E fontos, a lakosság ér- I dekeit kifejező értekezleteken a nagyközség tisztségviselői is részt vettek. hatékonyabb MUNKA A bányavárosi megbeszélésen Valah László néptront- titkár összegezte a résztvevők hozzászólásait. Többen mondták, hogy a kereskedelmi egységek áruellátása általában jó, de a zöldség- es a gyümölcsellátás többször akadozik, s ez sok bosszúságot okoz a háztartásokban. Kérték a községgazdálkodási vállalat házkezelői feladatának javítását. Igényként jelentkezett, hogy a lakóbizottsagok hatékonyabb munkát végezzenek a társadalmi munka szervezésénél, irányításánál. Szóltak a köztisztaság fejlődéséről, de felvetették a bányaváros további parkosításának, szépítésének fontosságát is. Erre konkrét javaslatokat tettek, de egyben kérték az üzemek, vállalatok segítségét. Nagybátony-faluban Sulyok József arról szólt, hogy a társadalmi munka végzésébe a cigány származású. lakosságot is vonják be. Közülük sokán vállalnának közhasznú társadalmi munkát, ha erre a Hazafias Népfront, vagy a nagyközségi tanács igényt tartana, Szó volt a villanyhálózat fejlesztéséről, az égők pótlásáról, az utcai forgalmi jelzőtáblák elhelyezéséről, a Zagyva-parton a csapadékvíz elvezetéséről is. Orsó László népfronttitkár a háztáji gazdaságoknak nyújtandó segítségről szólt. Véleménye szerint — ezzel a nagyközségi tanács is messzemenően egyetért — az állattartás fejlesztése, színvonalának javítása érdekében mielőbb nagy teljesítményű darálót kell biztosítani a lakosság részére. Varga György községi párttitkár kérte — a szülők véie- rfténye alapján —, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően teljes útvonalon járjon az iskolabusz. Lerövidítették az útvonalát, így a gyermekeknek sokat kell gyalogolni, főleg esős, sáros időben. UTAK JAVÍTÁSA A maconkai tanácskozáson Barna István és Darabos József az utak javítását és korszerűsítését kérte. Jogos igényként került szóba — mondta Koczka Albert népfronttitkár — a járda építése, amelyet a nagyközségi tanács már el is kezdett. A tanácsi tisztségviselők kérték Maconka lakosságának segítségét « fontos feladat megoldásához. Az itt élő tanácstagok és nep- frontaktivisták ígéretet ♦ettek arra, hogy a társadalmi munka szervezésében és irányításában segítséget nyújtanak, azokban részt vesznek. Ez fontos feladat azért is, mert a társadalmi munkában való részvétel aránya —• az elmúlt években — Nagy- bátony nagyközség terüle Len itt volt a legkisebb. A tanács a jövőben is felhasználja Nagybátony településrészein a tanácstagok es a népfrontaktivisták tanácskozását a lakosság tájékoztatására. a vélemények megismerésére és formálására. Ezért határoztak úgy, hogy a jövőben félévenként tartanak Maconkán. a bányavárosban és Nagybátony-faluban tanácskozást a népfront aktivistái és a tanácstagok együtt. Gyenes László A NÓGRÁD-ban összefoglaló már inapvilagot látott nyári úttörőtáborainkról. Ez alapot ad bizonyos következ- tetesek levonására, de kevés ahhoz, hogy átfogó képet nyerjünk a táborok célkitűzéséiről, a tapasztalatairól. Az idén többféle típusú táborban üdülhettek, szerezhettek ismereteket úttörőink. Egy közös vonása azonban minden tábornak volt. Valamennyi a jubileum jegyében került megrendezésre, programjáoan helyet biztosítottak a 30. évfordulónak, a születésnapi rendezvénysorozatnak. Minden tábortípusnak sajátos célkitűzései voltak, amit igyekeztek meg is valósítani. Így más jellegű programot adtak az üdülő csapattáborok, a váltótáborok, mást a vezetőképző táborok és szaktáborok, a központi és külföldi táboraink. A legtöbb úttörőt megmozgató tabor a csapatok által szervezett önálló csapattábor. Látszólag a pihenésen, üdülésen, szórakozáson, egyszóval a nyaraláson kívül más célja nem volt. Látszólag — hangsúlyozom —, mert azok a pedagógus kollégák, akik előkészítik ezeket a táborokat, programját és végigvezetik, nagyon sok szempontot vesznek figyelembe. A táborok a közösségi nevelés fontos színterei, ahol legjobban meg lehet ismerni a pajtásokat. Nem az iskolában vannak, nem éreznek olyan kötöttséget, ahogy mondani szokás, nem »viselkednek”, természetes Ö.-6ze"ezve a tanulsá"okat ö ^ o Tapasztalatok az úttörőtáborokban „én”-jüket adják a gyerekek. De nemcsak figyelni, megismerni, nevelni is lehet, kell, sokkal kézenfekvőbb módszerrel, mint a szorgalmi időben. A táborban nincs jó és rossz tanuló, szünet van. Az úttörőformaságok, a szervezeti élet kap nagy színteret, aminek gyakorlásában mindannyian részt vesznek. Együtt vannak reggeltől estig, estétől reggelig. Egymást is sokkal jobban megismerik, mint egy egész év alatt az iskolában. Mély barátságok születnek olyan gyermekek között is, akik eddig alig köszöntek egymásnak. Külföldi táborainkban szintén adódnak nevelési lehetősegek. Ezen a nyáron Keme- rovóban és Besztercebányán táborozott megyénk egy-egy úttörödelegációja. Az evekre visszanyúló kapcsolatok egyik formája ez a kölcsönös nyári táborozás, ami gazdag, színes programjával életreszóló élményt jelent úttörőinknek. Nemcsak arról van szó, hogy külföldi tájakra juthatnak el. hanem arról is, hogy megismerik az ott élő emberek, s főleg fiatalok életkörülményeit, barátságot kötnek szovjet és szlovák pionírokkal. Kevesebb úttörőt megmozgató, de nem kevésbé fon- . sak a vezetőképző táborok. Megyénkben a gyermekveze- tő-képzés bázisa a Balassagyarmat—Nyírjes tábor, ahol főként őrsvezetőképzés folyik. Célja mindenekelőtt a gyermek vehetők felkészítése kisebb úttörő-, illetve kisdobosközösség vezetésére, irányítására. Ennek kapcsán elsősorban a szervezed felépítéssel, az azzal való élés formáival, lehetőségeivel kell megismerkedni, és megismertetni az úttörőket. Meg kell tanulniuk — miközben a táborban maguk is közösséggé formálódnak —, hogyan lehet az őrsből valódi közösséget teremteni. Amikor megérkeznek a táborba, bizony nem egyszer nehéz elválni a szülőktől, vagy este elaludni az anyai puszi nélkül. De a tábor erre is nevel, önállóságot kell tanulniuk. Bár először nem ritkán a táborvezetőnek, a nevelőknek kell a szülőket helyettesíteni elalvás előtt, vagy a napnak abban a szakaszában, amikor arra éppen szükség van. Ugyancsak nagyon hasznos és egyben megfelelő pihenési, szórakozási lehetőséget jelentett a kétszer kéthetes szaktábor Kunhegyesen, ahol a tanulmányi versenyek helyezettjei jutalomként vehettek részt. Az üdülés mellett, kevés óraszámoan ugyan, szakfoglalkozásokat is tartottak. Biztosiiva ezzel, hogy továbbfejlesszék ismereteiket A pajtások az áltaiuk kedveit szaktárgyban. Ebbe a tá- bortipusba sorolható a megyei köny^pr által szervezett egy- het.es ml vasóla bor, ahol az irodalmat kedvelő pajtások képzéséről gondoskodtak hozzáértő könyvtárosok, pedagógusok — úgy érezzük — eredményesen. Szólni kell még a központi táborokról. Csilleoérc és Zán- ka nyaranta tárt kapukkal és gazdag programmal várja az úttörőket. Van olyan tapasztalat is, a vezetőképző és a központi táboroknál főként, hogy nem minden pajtás megy el a táborba ilyen-olyan indokkal, vagy ürüggyel. Nem gondolva arra, hogy más nagyon szívesen igénybe vette volna a számára fenntartott helyet. Erre a jövőben jobban oda kell figyelni, a mozgósításnál és a kiválasztásnál is. A TÁBOROK szervezése és irányításakor felmerülő gondokat feledtetik a szeptemberi találkozások a gyermekekkel, akik már akkor a jövő nyarat tervezik. Ez egyrészt köszönet az úttörővezetőknek, másrészt erőt ad ahhoz, hogy egyre szebb, jobb és nagyöbű létszámú táborokban biztosítsanak gondtalan pihenést, vagy alapos felkészülést a következő úttörőévre. Sz. Kispál Veronika megyei úttörőtitkár Az esős időjárás kényszerű szüneteket okoz a mezőgazdasági munkában. A palotási Május 1. Termelőszövetkezetben ezt az időt a gépek kisebb hibáinak javítására használják fel Albert Mihály mezőgazdasági gépszerelő a répafejező gép fejczölánc feszítését ellenőrzi hogy a talaj felszáradása után újra teljes kapacitással kezdődhessek a munka. NÓGRÁD — 1976. október 6., szerda
