Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

I Jogi tanocsado A felmondási idd szabályairól. B. Ferenc becskei olvasónk szabályszerű felmondása alapján az Mt. V. 29. § a.-pontjára alapítva négy hét fel­mondási idővel számolt és munkaviszonya kezdeti időpont­ját új vállalatával is így beszélte meg. Bár régi vállalata a felmondását elfogadta, a felmondási időt azonban nem • négy hétben, hanem hatvan napban határozta meg. A fel- ' mondási idő meghatározásánál a kollektív szerződésre hi-. vatkozott. Módosíthatja-e a kollektív szerződés az Mt. V. 29. §-át? — kérdezi olvasónk. : Válaszom egyértelmű: nem módosíthatja! De, ha olva­sónk az egyébként pontosan idézett jogforrásokat figyel­mesebben elolvassa, tanács nélkül is megállapíthatja, hogy módosításra nincs is szükség. Az Mt. 27. § (1) bekezdése ugyanis, amire a vállalata a kollektív szerződés mellett még hivatkozik, a felmondási idő alsó (tizenöt nap) és felső (hat hónap) határat állapítja meg. A felmondási idő ezen kereten belüli konkrét időtartamának megállapítását a kollektív szerződés hatáskörébe utalja, külön kimondva azt is, hogy a jogszabály erre vonatkozóan kötelező előíráso­kat adhat. Ilyen tprvényi előírást tartalmaz az Mt. V. 29. §, mely szerint, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt 'nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a dolgozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelke­dik." Olvasónk az Mt. V. 29. §-ának ezt a feltételes mód­ban való szerkesztését figyelmen kívül hagyta. Ez pedig nem lényegtelen, mert azt fejezi ki, hogy a 29. §-ban fog­laltakat csak akkor kell alkalmazni, ha a kollektív szer­ződés a felmondási idő tartamát egyáltalán nem szabályoz­za, vagy a felsorolt négy, öt vagy hat hétnél rövidebb idő- ben határozza meg. Fentiekből egyértelműen következik, hogy olvasónk vállalatának kollektív szerződése jogszerű. Az esetből leg­feljebb az á tanulság vonható le, hogy mielőtt a dolgozó új vállalatával a munkaviszony kezdetének időpohtját meg­beszélné, helyes, ha előbb a régi vállalatánál a felmondás szabályairól tájékozódik. Tsz-tagként eltöltött szolgálati idő beszámítása T. Balázs nógrádsipeki olvasónk 1974. június 4-én töl­tötte be hatvanadik évét. Nyugdíjkérelmét akkor elutasítot­ták, mert a szükséges tíz év szolgálati idővel nem rendel­kezett. Ugyanis a tsz-tagként eltöltött nyolc évet, valamint az 1930. évtől cselédként ledolgozott, időt figyelmen kívül hagyták. Jövőre újból szeretné megkísérelni nyugdíjazását. Mire számíthat, ezúttal beszámítják-e az eddig elveszett­nek hitt idejét? — kérdezi olvasónk. A válaszunk olvasónk kérdéseire kedvező. 1975. július 1-től ugyanis új, a dolgozókra sokkal előnyösebb jogsza­bály lépett hatályba. Az új jogszabály szerint a mezőgazda- sági szövetkezetek tagjaként szerzett szolgálati idő figye­lembevételével öregségi nyugdíjra 1976. januar 1-től kez­dődően öt éven át évenként egy-egy évvel alacsonyabb életkorban lesznek jogosultak a dolgozók. Ez azt jelenti: 1980. január 1-től a nyugdíjkorhatár azonos lesz az ipari dolgozók korhatárával, vagyis a nők ötvenöt, a férfiak pe­dig hatvanéves korukban úgy lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak; hogy a tsz-tagként szerzett időt is szolgálati időnek számolják. Olvasónk esetében ez azt jelenti, hogy 1977. június 4. napjától, vagyis hatvanhárom éves korá­ban öregségi nyugdíjjogosult lesz, és a tsz-tagként szer­zett szolgálati idejét is beszámítják. Az új hatályos jogszabály szerint, egykorú okirati bi­zonyíték alapján szolgálati időként kell elismerni a me­zőgazdaságban (erdőgazdaságban) és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott dolgozóknak (gazdasági cseléd, gaz­dasági munkás, napszámos stb.) 1929-től 1948-ig munkavi­szonyban eltöltött idejét. Tekintettel arra, hogy a régi cse­lédkönyvek többsége, mint rossz emlékű múltra utaló ok­irat, már nem található, nagy kedvezmény a dolgozókra, hogy ez esetben bizonyító okiratnak számít a községi ta­nács titkára által hiteles tanúk nyilatkozata alapján ille­tékmentesen kiadott hatósági bizonyítvány is. A Hiteles bi­zonyítás érdekében javaslom olvasónknak, hogy a két, még életben levő cselédtársával minél előbb keresse fel a köz­ségi tanács titkárát, aki az írásban rögzített tanúri,yilatko-. zatok alapján a hatósági bizonyítványt kiadja. A bizonyla­tokkal így alátámasztott nyugdíjkérelmével nyugodtan for­dulhat a társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztá­lyához. Dr. J. S. — Merre van a Salg'ó utca? — Jobbra a második... — Jól van fiam, leülhetsz .. 1 6 NÓGRÁD — 1976' október 6., szerda t}j li|»u«<c*rvck paneles lakások építésére A minisztérium műszaki- tervezési főosztályának irá­nyításával négy budapesti és bat vidéki regionális tervező­intézetben dolgozzák ki az országos érvényű típusterve­ket, amelyeknek munkálatai már a befejezéshez közeled­nek. A felülvizsgálatnál vál­tozatlanul maradt és a mó­dosítással együtt felhasz­nálásra elfogadott műszaki dokumentációkon túl több mint 50 új típustervet ké­szítenek. Az új típustervek lehetővé teszik, hogy változatlan fel­szereltséggel, tehát beépí­tett szekrényekkel, konyhá­val, hideg-meleg vízzel, köz­ponti távfűtéssel, s ahol le­het gázzal ellátott modern állami lakások épüljenek, át­lagosam 53 négyzetméter alapterületen. A gazdasá­gosság adta lehetőségeken belül az 1-es számú és 3-as számú budapesti, valamint a debreceni házgyár új la­kástípusainál, a lakdterv az alaprajz nagyon körültekin­tő kihasználásával, újszerű megoldással változtatott az előszobán. Kissé „kitágította”, s így előszoba helyett több célra alkalmas előteret ala­kított ki, amely már nem­csak előszobának, hanem kis étkezőnek, esetleg barká­csoló helyiségnek is megfe­lel. A félszobák kialakítása természetesen növeli a költ­ségeket. ’ Jó néhány típus­tervnél azonban megtalálták a tervezők azt a lehetőséget, amellyel a költségnorma túl­lépése nélkül is mód nyílik a félszobákkal kombinált, s így jobban „lakható”, ki­használható lakások építé­sére. AMI : V Az elmúlt évben egyre többet szerepelt megyénkben a .Piramis beategyüt- tes. A népszerű zenekar a közelmúltban Szécsényben és Nógrádmegyerben adott koncertet. A nyár folyamán az Egymillió fontos hangjegy tv-adásában láthattuk őket. Som Lajos, a zenekar vezetője elmondta, hogy szívesen jönnek Nógrád megyébe, szeretik a nógrádi közönséget. A tervcikrő 1 elmondotta: készül­nek egy hanglemezfelvételre, tárgyalásokat folytainak a televízióval, több mint valószínű, hogy a szilveszteri műsorban (hasonlóan az el múlt évhez) fellép­nek. Képünkön: Som Lajos, a csoport vezetője. Závodi János szólógitáros. Köves Miklós dobos, Révész Sándor énekes és Gallai Péter orgonista. Sz. F. Palóc anekdoták AKI KODÁLY ZOLTÁNT IS MEGPIRONGATTA Kodály Zoltán különösen kedvelte a Mátra vidékét, s így nem csoda, hogy már fia­Sok a beteg lábú ember Most. hogy újból itt a tű­sarkú es hegyes orrú cipők divatja, időszerű az egészsé­ges lábbelikről néhány szót ejtenünk. Azt minden nő tudja, tapasztalja, hogy leg­kényelmesebb a járás a fél­magas, nem túl vékony sarkú, úgynevezett trottőr cipőben. Mégis, amikor a kirakatban meglátja az igézőén kecses, vékony, magas sarkú lábbelit, szinte gondolkodás nélkül azt választja. S éppen ez a baj, hogy gondolkodás nélkül. Mert ha végiggondolná, hogy fog a tízcentis sarokban bil­legni a kanyargó autóbuszon, mint veszti el egyensúlyát, csomagot, vagy karján gyer­mekét cipelve, biztos a 4—5 centis sarok mellett döntene. Nem akarunk természetesen senkit sem lebeszélni a leg­újabb, szép formájú, divatos cipők viseletéről. Csak hogy a tűsarok nem strapára^ nem munkába, nem hosszú vise­lésre való. Vegyük fel, ha színházba megyünk, ha alkal­mi ruhánkhoz ülik, egy-egy estére, délutánra, alkalomra. De soha se menjünk kirán­dulni vagy munkahelyünkre -kényelmetlen, túl magas, keskeny cipőben. Hiszen egészségi szempontból is ár­talmas a láb bál-miféle bele- kényszerítése szűk, hegyes orrú, nem megfelelő cipőbe. Akadályozza a lábujjak sza­bad mozgását, a vérkeringést, tyúkszemet, káros bőrkemé- n védéseket okoz. A statisztika szerint az em­beriség 75 százaléka beteg lábú. Bokasüllyedése, haránt­süllyedése, kaiapácsujja, csontkinövése van. S legtöb­ben maguk tehetnek e fájdal­mas és kellemetlen betegség- IŐ1. A láb egészségének és szép­ségének megőrzése, illetve visszaszerzése nem lehetetlen dolog. A legfontosabb, hogy csakis olyan cipőt vásároljon, amely illik a lábára (nem kicsi, nem szűk, sehol sem szorít). Naponta mossa meg a lábát szappannal: jó hatású­ak a nálunk is kapható lab- sók, lábemulziók, -balzsamok, iábfrissítő spray-k. Naponta húzzon friss harisnyát és le­hetőleg naponta váltson cipőt is. A fáradt, meggyötört láb­nak igen jót tesz ’az olyan lábfürdő, amely különböző élénkítő adalékanyagot tar­talmaz. A lábfürdő után dör­zsölje be bőrét sósborszesszel, lábkrémmel. A lábápolást már kisgyer­mekkorban meg kell kezdeni és késő öregkorig folytatni. De ha nem sikerült megelőz­nünk a boka- vagy haránt- süllyedést, vagy más kóros elváltozást észlelünk a lá­bunkon, azonnal forduljunk ortopéd szakorvoshoz. P. K. Figyelem! Figyelem! A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat üzemei (Pásztó, Szécsény, Vác) Nógrád megyében ISKOLÁIÉ]­akciót szerveznek. A gyermekek egészségesebb táplálkozása érdekében minden iskolában biztosítják — közvetlenül vagy a kereskedelmi vállalatokon keresztül — az iskolalejet és iskolakakaót. tál éveiben is sokat barangolt erdökoszorúzia falvaiban. Ta­ron is nem egy jótorkú em­ber hangját vette fonográf­hengerre. A legszebb hangú nótafa egy diobarna hajú, ra­gyogóan kék szemű, piros­pozsgás eladólány volt, aki eleinte sehogy sem akart kö­télnek állni. Csak rámeredt a fonográfra, mint valami cso­dabogárra. Zavarában hím­zett zsebkendőjét gyűrögette, de ki nem nyitotta volna a száját a világ minden kincsé­ért sem. Kodály Zoltánt sem akármilyen fából faragták, s kifundálta magában, hogy mi az, ami egy falusi lánynak a világ minden kincsénél is töb­bet ér. — Gyöngyöt küldök ma­gának. kislány, csak énekel­jen bátran! A lánynak sem kellett több, hirtelen megeresztette a hang­ját, és olyan magasra szállt a mátrai ének, mint a pa­csirta dalolása. „— Sej, a fari réten piros barna kislány...” Azóta teltek 'múltak az esz­tendők, de a gyöngyöt még­sem hozta a tari postás. Pe­dig Mari néni dióbarna haja lassan szürkülni kezdett, pi­ros arcára pedig apró ránco­kat rajzolt az idő. Megörege­dett Kodály Zoltán is, aki utolsó éveiben gyakran a kö­zeli Galyatetőn talált meg­nyugvást, s így vetődött egy- ízben Tarra. A hajdanvolt le­ányzóval a vasútállomáson ta­lálkozott össze, akivel szóba is elegyedett. Mari néni vá­ratlanul kirukkolt azzal, ami évtizedek óta nyomta a lel­két. — Tanár úr! Várhattam én a gyöngyöt annyi idő óta. A pesti forgatagban alaposan elfelejtkezett a tari kislány­ról! Ha Mari néni nem is, de a Mátra környéke mégis ka­pott gyöngyöt a nagy zene­szerzőtől. Kodály hires ve­gyes karában, a Mátrai ké­pekben kaláris módjára fű­ződnek egymáshoz az öreg hegység legszebb dalai, me­lyeknek egyik gyöngyszeme éppen Mari néni dala. „— Sej, a tari réten piros barna kislány...” (Tar) PALÓC HÁRY JÁNOS Régen a legényeket messzi­re vitték katonának. Ráadá­sul hosszú volt a szolgálat- idő. Olyan is megesett, hogy a mundérba öltöztetett fiatal tíz esztendeig cipelhette a borjúbőrt, míg kezébe nyom­ták az obsitot. Aki egyszer aztán ismét a jó hazai leve­gőbe szippanthatott, az úgy megrészegedett tőle, hogy szár­nyaló fantáziájával teljesen elkábította szájtáti hallgató­ságát. Az pgyszeri palóc ob­sitos Majlandban volt katona. — Hej, micsoda város az! — kezdte a lóditást egy itce bor után. — Ott olyan nagy templomok vannak, hogy olyat keiidtek még nem is láttak! Amikor építették, az ácsmes­ter a toronyból leejtette a szekercéjét, de mire a földre ért, elrohadt a nyele. A temp­lomban a pap meg a kántor olyan messze vanhak egy­mástól, hogy amikor miséz­nek, egy lovashuszár hordja- viszi köztük a szót. A torony­ban meg akkora nagy harang van, hogy amikor meg akar­ják konditani, egy regiment katonának kell kivonulnia. — Hogy vitték fel oda azt a nagy harangot, fiam? — érdeklődik egy subás paraszt. — Ö, hát nagyon könnyen — pödörte meg bajuszát a ki­szolgált vitéz —, még kiscsen­gő kbrában, s ott nőtt meg olyan nagyra. (Karancsság) Nagy Zoltán gyűjtése Ezt fogyassza: MINDEN TANULÓ! MINDENNAP! Apróhirdetések KETTÖSZOBAS öröklakás bekó'töz- hetően eladó. Érdek­lődni Salgótarján. Ke­merovo krt. E 2. ív. em. 3.^ 17—-19 óráig. CSALÁDI ház be­költözhetően eladó. Cím: Baglvasal.ia. Pe­tőfi út 145. BALASSAGYARMA­TON közmű vesíthető építőtelek olcsón el­adó. Érdeklődni Bar­itoné, Vörösmarty út 18 a. ■MZ TS 250-es.' Risa 12 eladó. Mátraszele, Szabadság út 79. ALBÉRLETI szobát keresek egv nő ré­szére ..Fürdőszoba- használattal” jeligére a salgótarjáni hirde­tőbe. KERTES szoba­konyhás házrész el­adó. Kovácsáé, Salgó­tarján, Akácos út 3. SALGÓTARJÁN Gor­ki i-telepi 2 szobás OTP-lakás azonnal el­adó Gorkij-teleo 4.- III. 1. Nvakó Hilda 1300-as Polski Fiait eladó. Salgótarján. Kun Béla u. 41. dél» után 4-től.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents