Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Kt9ZLEMEIU¥ Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, borán látogatásáról Jugoszláviában Belgrad (MTI) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Dzsemal Bi- jedicsnek, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsa elnökének a meghívásá­ra 1976. október 28—30. között hivatalos, baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke belgrádi tartózkodása során látogatást tett Vidoje Zsar- kovicsnál, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnöksége alelnökénél, va­lamint Sztane Dolancnál, a J ugoszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottságának titkárá­nál és baráti eszmecserét foly­tatott velük. A magyar kormányfő és a kíséretében lévő személyisé­gek találkoztak a Szerb Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának képviselőivel, majd ellátogattak Újvidékre is, ahol megbeszéléseket foly­tattak a Vajdasági Szocialista Autonom Tartomány képvi­selőivel a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdések­ről. A két kormányelnök, Lá­zár György, és Dzsemal Bije- dics baráti munkalégkörben széles körű eszmecserét foly­tatott a két ország kapcsola­tairól, azok továbbfejleszté­sének lehetőségeiről, vala­mint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányelnök elis­meréssel méltatta a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködé­sének fejlődését. Kiemelték, hogy az előrehaladás a két ország kormányai és népei közös törekvésének az ered­ménye, amely arra irányult, hogy az adott lehetőségek ki­használásával minél eredmé­nyesebben alakuljon' a jó­szomszédi viszony. A két or­szág kapcsolatai az egyenjo­gúság, a kölcsönös bizalom és a megértés, valamint a két ország nemzetközi helyzete és belső fejlődése sajátossá­gai tiszteletének szellemében fejlődnek. Megállapították, hogy a kap­csolatok sikeres előrehaladá­sában jelentős szerepet ját­szottak a legfelsőbb párt- és állami vezetők találkozói, a társadalmi, a politikai szerve­zetek és más Intézmények rendszeres kapcsolata. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság baráti kapcsolatainak elmélyítésé­ben nagy szerepet játszik a magyarországi horvát, szlo­vén, szerb nemzetiség és a jugoszláviai magyar nemze­tiség, amelyek a megértés té­nyezői a két ország között, és szoros összekötő kapcsot al­kotnak a baráti együttmű­ködésben. A két kormányfő kifejezve megelégedését a kapcsolatok és az együttműködés ered­ményei felett, további közös erőfeszítést tartott kívánatos­nak, hogy a jövőben is foly­tatódjék a jószomszédi vi­szony erősödése. A megbeszélések során a két kormány elnöke különös figyelmet szentelt a magyar— jugoszláv kapcsolatok fejlő­désének. Hangsúlyozva, hogy a nemzetközi gazdasági folya­matok nehézségei ellenére si­keresen megvalósult a terve­zett árucsere-forgalom, ki­emelték, hogy kétoldalú erő­feszítések szükségesek az áru­csere-forgalom további nö­velésére, a növekedést gátló tényezők elhárítására. A gazdasági együttműkö­dés fejlődésében jelentős sze­repet játszik az 1976—80-as időszakra szóló ötéves árucse­re-forgalmi megállapodás. Eredményes volt az áttérés a szabad devizás elszámolás­ra. A két ország gazdasága eredményesen működik együtt az olyan nagy objektumok létrehozásában, mint az Ad­riai kőolajvezeték, a közös vegyipari beruházások, Duna —Tisza-csatorna létesítmé­nyei, a timföldipari együtt­működés és mások. A két kormányelnök meg­határozta a gazdasági kapcso­latok további kibővítésének irányelveit, előtérbe helyez­ve a termelési szakosodást és a kooperációt, mint a gazda­sági kapcsolatok tartós és egyenletes fejlődésének biz­tosítékait; támogatta az olyan korszerű formák alkalmazá­sát is, mint ipari létesítmé­nyek építésének közös finan­szírozása, kölcsönös hitelezés és közös beruházás. A két kormány intézkedé­seket tesz, hogy a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működési bizottság és a két ország illetékes szervei kö­vetkezetesen munkálkodja­nak az elfogadott irányelvek valóra váltásán. A két kormányfő hangsú­lyozta, hogy kézzelfogható eredmények születtek a két ország együttműködésének más területein is, és egyetér­tett abban, hogy közös erőfe­szítésekre van szükség a mű­szaki-tudományos, a kultu­rális, az oktatási és' a határ menti együttműködés bővíté­sére és fejlesztésére. Lázár György és Dzsemal Bijedics széles körű eszmecse­rét folytatott a nemzetközi kérdésekről, amelyek kereté­ben szó volt a nemzetközi helyzet enyhüléséről és a vi­lág válsággócairól, az európai helyzetről és az európai biz­tonsági konferencia záróok­mányának megvalósításáról, ezzel összefüggésben az 1977. évi belgrádi értekezlet előké­szítéséről, valamint a colom­ból konferencia és az el nem kötelezett országok tevékeny­ségéről, a leszereléssel kap­csolatos problémákról, a nem­zetközi gazdasági helyzetről, az ENSZ szerepéről és más kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az áttekintett kér­désekben álláspontjaik meg­egyeznek. vagy közel állnak egymáshoz. Ez alkalommal is hangsú­lyozták, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság jószomszédi viszo­nya, annak további fejlődése nemcsak a két ország érde­keit, hanem a béke és bizton­ság erősítését is szolgálja a vi­lág e térségében. A két kormányelnök meg­győződését fejezte ki, hogy a széles körű eszmecsere, az át­tekintett kérdésekben létre­jött egyetértés hasznos volt, és hozzájárult egymás állás­pontjának jobb megértéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság barátságá­nak és együttműködésének további erősítéséhez. A magyar kormányfő ma­gyarországi látogatásra hívta meg Dzsemal Bijedicset. a JSZSZK Szövetségi Végrehaj­tó Tanács'ának elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Nógrádi műszaki hónap f (folytatás a* I. oldalról) A választást követően dr. Tóth Zsiga István, a MÉTE országos ügyvezető titkára köszöntötte a megalakult szer­vezetet és hasznos tanácsokat adott a jövendő feladatok megoldásához, az önálló szer­vezeti élet kibontakoztatásá­hoz. A magyar és szlovák együttműködés elmélyítésé­nek jegyében üdvözölte az új szervezetet és vezetőséget Cej­pek Kamii, a szlovák testvér­szervezet besztercebányai egyesületének elnöke. A MÉTE megyei szervezeté­nek megalakulásával 18-ra emelkedett az MTESZ Nóg- rád megyei Szervezetéhez tar­tozó tagegyesületek száma, s ezzel jó lehetőség nyílt arra, hogy a megye élelmiszer- ipara előtt álló feladatok ha­tékonyabb megoldására moz­gósítsa a szakembereket Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VT országos értekezlete (Folytatás a* 1. oldalról) nak meghatározásában jut kifejezésre, hanem abban is, hogy a napi politikai felada­tok megoldásában is igénylik segítségüket. így válhatnak a tagcsoportok az üzemi, in­tézményi és a lakóterületi közvélemény aktív formálói: csak így lehet folyamatos és hatékony a Szovjetunióról szó­ló propaganda, így válhat igazán értékessé a barátsági munka tartalma. A tagcso­portok tevékenységének ha­tását megsokszorozza, hogy a barátsági munka mind több helyen ötvöződik a tár­sadalmi és tömegszervezetek, a tanácsok tevékenységével is. A népeink közötti barátság elmélyítéséért folytatott mun­ka újabb gazdag lehetőségeit nyitotta meg a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza. Itt tagcsoportjaink kezdeménye­zésére jött létre a szocialista brigádok klubja, a szovjet kultúrcentrum ad otthont a Szovjetunióban végzett ösztön­díjasok klubjának. Könyvtára, fllmtára, kiál­lítási anyagai és előadói ér­tékes segítséget jelentenek a tagcsoportoknak, változato­sabbá teszik programjainkat — ezért az MSZBT a továb­biakban szeretné kibővíteni együttműködését a szovjet kultúrcentrummal. A magyar—szovjet barátság mélyen gyökerezik népünk ér­zés- és gondolatvilágában. Ez a barátság érdekeink, esz­méink. és céljaink közössé­gén nyugvó politikai alap­elvünk. A népeink közötti barátság megköveteli tőlünk — hangsú’.yozta Nagy Mária —, hogy elmélyültebb, ala­posabb, sokoldalúbb legyen a Szovjetunió, az ott élő em­berek munkáját. hétköznap­jait bemutató felvilágosító, tájékoztató tevékenységünk is. Mint mondotta, politikai és érzelmi elkötelezettségünk ne­héz harcokban kovácsolóöott, szilárdult. Soha nem feled­hetjük a szovjet népnek a ha­zánk felemelkedéséért hozott áldozatát, segítségét. A szovjet nép hatalmas ál­dozatokat vállalt és vállal a népek nyugodt jövőjéért, a vi­lág békéjének biztosításáért. Rendkívül fontos tehát, hogy a jövőben erőteljesebben ve­gyük fel a harcot az anti- kommunizmus, a szovjetelle- nesség minden megnyilvá­nulásával szemben, s erősít­sük a mai szovjet valóság pro­pagandáját, a Szovjetunió életét valóságosan tükröző információk terjesztését. A magyar—szovjet barátság elmélyítése ma elsősorban azt követeli tőlünk, hogy követ­kezetesen és eredményesen dolgozzunk hazánk szocialis­ta felemelkedésén, a szocializ­mus építésén. A fejlett szocia­lista társadalom építésének eredményei, társadalmi rencJr szerünk erejének növelése a legnagyobb hozzájárulás ba­rátságunk elmélyítéséhez. — Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekint­het vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik ten­ni akarnak nemes céljaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, hanem tovább kell lépnünk, és ebben szükség van minden kezdeményezésre, alkotó erőre, amely egyben a barátságért folytatott mun­ka, a mozgalom továbbfej­lesztését, gazdagítását szol­gálja — hangoztatta a főtit­kár. Ezután megkezdődött a vita az országos elnökség írásos beszámolója, valamint- a fő­titkár szóbeli kiegészítője fe­lett. A vitában felszólalt Óvá­ri Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Óvári Miklós felszólalása A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete eredményes munkáról, sike­res öt esztendőről adhat szá­mot — hangsúlyozta beveze­tőben. Minden jelenlévő azzal a jó érzéssel vehet részt a ta­nácskozáson, hogy eredményes és hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szovjet barátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocializ­mus nemzetközi ügyét, s ha­zánk, népünk legsajátabb ér­dekeit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt, a kormány politikájához, amely­nek egyik sarkalatos elve a magyar—szovjet barátság ápo­lása és erősítése. Óvári Miklós ezután részle­tesen szólt a két nép barátsá­gának mély történelmi gyöke­reiről, s arról, hogy e barát­ságnak új korszaka kezdődött 1944—45 fordulóján. Az elmúlt több mint húrom évtized történelmének nagy tanulsága, hogy hazánkban a szocializmus ügye és a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és szövetség egymástól elválaszt­hatatlan — folytatta, majd rámutatott: a magyar—szovjet barátság nemcsak a közös harcban, hanem a közös mun­kában is kovácsolódott. Ezt a barátságot nemcsak a hazánk­ban elesett felszabadító szov­jet harcosok és a Szovjetunió­ban eltemetett magyar inter­nacionalisták sírhantjai jel­képezik, ez a barátság nem­csak emlékművekben él. A Szovjetunió, mint idő­sebb testvér, gazdag tapaszta­latokra tett szert a szocializ­mus építésében. E tapasztala­tok tanulmányozása, felhasz­nálása, a mi viszonyainkra való alkalmazása nélkülözhe­tetlen segítséget jelent szá­munkra a fejlett szocialista társadalom építésében. Két­oldalú gazdasági kapcsola­taink, a KGST keretében meg­valósuló sokoldalú együttmű­ködés megsokszorozza erőfor­rásainkat, széles perspektí­vát nyit népgazdaságunk fej­lesztéséhez, biztonságot ad ter­veink megvalósításához. S ez hazánk számára külö­nösen fontos, mert nyers­anyagban szegény ország lé­vén, s gazdasági struktúránk miatt is nemzetközi gazdasá­gi kapcsolataink alakulása nagymértékben meghatároz­za fejlődésünket. Ebből a szempontból is nagy jelentő­ségűnek tartjuk a Szovjetunió tizedik ötéves tervét, amely nemcsak a Szovjetunió előre­haladását biztosítja a kom­munizmus felé, hanem egy­ben szilárd és növekvő hátte­ret is teremt a Szovjetunió és a szocialista országok közötti munkamegosztás fejlődésé­hez, a KGST keretében meg­valósuló gazdasági integrá­cióhoz. Népeink barátságában és együttműködésében kiemel­kedő szerepe van a világ bé­kéjéért és biztonságáért a töb­bi szocialista országgal együtt vállalt közös felelősségünk­nek. A Varsói Szerződés ke­retében megvalósuló együtt­működés népünk békéjének, biztonságának, függetlenségé­nek megbízható támasza. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán meghirdetett béke­program, amit a XXV. kong­resszus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottsá­gának legutóbbi ülésén Brezs- Ayev elvtárs beszéde ismétel­ten megerősített és számos fontos kérdésben konkreti­zált, népünk teljes egyetérté­sével és támogatásával talál­kozik. Kitért Óvári Miklós arra, hogy a világhelyzet pozitív ten­denciájának erősödésében meg­határozó szerepe van a szocia­lista országok egységének, egyeztetett külpolitikájának, fejlődő együttműködésének a nemzetközi politikai küzdő­téren. A magyar—szovjet ba­rátság a szocialista országok egységének egyik szilárd alko­tó eleme, s ezért egyben fontos nemzetközi tényező is a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért folyó nemzetközi küzde­lemben. A magyar és a szovjet nép kapcsolatának erősödését az élet minden területén elsősor­ban az teszi lehetővé, hogy a két ország vezető pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak a po­litikája azonos elveken nyug­szik, azonosak népeink alap­vető érdekei, s azonosak cél­jai. ország közül a Szovjetunióban adnak ki legtöbbet és a leg­nagyobb példányszámban; a Szovjetunióban vetítik a leg­több magyar filmet, itt van a legtöbb nézője a klasszi­kus és kortársi magyar szín­daraboknak, kiállításoknak és más magyar vonatkozású kul­turális eseményeknek. Már máskor is volt róla szó, de $mo6t a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság életének ünne­pi eseménye alkalmából szük­séges ismételten hangsúlyozni: abban, hogy anyanyelvi kul­túránk számos értéke egy vi­lágnyelv, az orosz nyelv se­gítségével végre kitörhetett évszázados nyelvi elzártságá­ból. ‘elévülhetetlen szerepet játszik a Szovjetunióval való kultúrális együttműködésünk, a magyar kultúra alkotásai­nak szovjetunióbeli terjeszté­se. Napjainkban a Szovjetunió­val, a szocialista országokkal \aló kulturális együttműködé­sünk nemcsak az egymás közti kapcsolatok rendszeré­ben van egyre fokozódó je­lentősége. Közvetve-közvetle- nül a két rendszer kiterjed­tebb ideológiai küzdelmében is mind hatásosabb fegyver­ré válik. Azáltal, hogy a pél­da erejével bizonyítja: a szo­cialista országok felfogásában és gyakorlatában az országok közötti kulturális együttmű­ködés az emberi kultúra leg­jobb klasszikus és mai érté­keinek kölcsönös megismerte­tését, a népek közötti megér­tés szellemének térhódítását szolgálja. És azáltal is, hogy megnöveli képességünket arra, hogy közös, szocialista vála­szokat adjunk a mai világ, a mai kultúra sokakat foglal­koztató problémáira. Átérezve a magyar—szov­jet kulturális együttműködés jelentőségét, azon vagyunk, hogy kapcsolatainknak . ezen a területén- is minél előbbre jussunk. Ezt kívánják kölcsö­nös érdekeink, ez felel meg mélyen baráti, internaciona­lista szövetségünknek. Kedves elvtársak! A magyar—-szovjet barátság erősítése a Magyar Népköz- társaság hivatalos politikájá­nak alappillére. E cél érői­kében dolgoznak állami szer­veink, a tömegszer vezetek, az MSZBT-n kívül más társadal­mi mozgalmak és szervezetek is. A tagcsoportok munkájáról Kulturális kapcsolatainkról A továbbiakan megállapí­totta: — A Szovjetunióval való mélyen baráti, internacionalis­ta viszonyunk fontos megnyil­vánulása kulturális együtt­működésünk is, amely mind mértékét, mind pedig jelle­gét, úgyszintén bizalmi lég­körét tekintve, megfelel álta­lános kapcsolatainknak, szer­ves része azoknak. Kulturális együttműködé­sünk jelentőségét, nagyság­rendjét néhány összefoglaló adat is érzékelteti. Harminc év óta — azóta, hogy szer­vezett kulturális együttműkö­désről beszélhetünk — könyv­kiadásunk keréken 13 ezer szovjet művet jelentetett meg magyar nyelven, összesed mintegy 80 millió példány­ban; a magyarországi mozik évente rendszeresen 35—40 szovjet filmet, színházaink 10 —15 szovjet-orosz színdara­bot mutatnak be; a magyar színházi, zenei életnek immár hagyományosan kiemelkedő eseményei a hazánkba láto­gató szovjet együttesek, il­letve előadóművészek gyako­ri vendégjátékai. Szovjet képzőművészeti és egyéb ki­állítások úgyszólván folyama­tosan láthatók Magyarorszá­gon. Az együttműködés másik oldalát nézve, megállapíthat­juk, hogy magyar szerzők mű­vedből külföldön, valamennyi A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sajátos mozgalmi eszközökkel segíti a magyar— szovjet barátság fejlesztését. A társaság jól érti feladatait e munkamegosztásban- Meg­szűnt a korábbi párhuzamos­ság, s minden formális kez­deményezés. Javult az MSZBT együttműködése, az állami és társadalmi szex-vekkel. Ez ja­vította a munka hatékonysá­gát, s hozzájárult ahhoz, hogy ma hazánkban a barátság ápo­lása egész társadalmunk leg­bensőbb ügye. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sokrétű munkájá­val társadalmunk legkülön­bözőbb rétegeivel ismerteti meg a Szovjetunió gazdasági, kulturális és tudományos eredményeit. Különösen az utóbbi években tett sokat azért, hogy sokoldalúan meg­ismertesse hazánk állampolgá­raival a kommunizmust építő Szovjetunió népeinek éle­tét. Az elnökség írásos beszá­molója helyesen állapítja meg, hogy a tagcsoportokban végzett munka nemcsak mennyiségében, hanem minő­ségében is javult, öt esztendő alatt a tagcsoportok száma háromszorosra emelkedett, kedvezően alakult területi el­helyezkedésük, rétegbefolyá­suk. A tagcsoportok jól élnek sajátos lehetőségeikkel, mind­jobban az egészséges önte­vékenység. jellemzi munkáju­kat. A magyar—szovjet, barát­ság több tízezer társadalmi munkását ■ őszinte köszönet il­leti lelkes munkájukért. Meg­ragadom ezt az alkalmat, hogy külön és hangsúlyozottan meg­köszönjem mindazoknak az ^elvtársaknak és párton kí­vüli barátainknak odaadó munkáját, akik ezt az egész népünk számára jelentős és fontos ügyet szolgálják, Az ő sokrétű ötletekben gaz­dag munkájuknak is kö­szönhető, hogy a Szovjet­unió iránti barátság mélyen gyökerezik, él, erősödik né­pünk érzés- és gondolatvilá­gában! Kedves elvtársak! A Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájának eddigi eredményei szilárd biztosí­tékot jelentenek arra, nogy-a társaság nemes feladatát ■ a jövőben is egész társadalmunk javára sikerrel teljesíti. Kérjük, tegyenek még mindent a jövőben is ann’ak érdekében, hogy a É társada­lom valósághűen ismerje meg a Szovjetunió nagy ered­ményeit, s a munka minden területén szoros, mindenna­pi barátságok alakulhassanak ki a két ország munkásai, pa- parasztjai, értelmisége között. Pártunk nagyra értékeli a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság munkáját. A jövőben , is számít kezdeményező, a ba­rátság eszméjét és gyakorlatát tovább mélyítő tevékenységé­re. Munkájukat abban a meggyőződésben végezhetik, hogy a magyar—szovjet ba­rátság ápolásával fontos fe­ladatot látnak el, hazánk ér­dekeiért, népünk boldogulásá­ért, közös nemzeti célunk, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgoznak, s egyben szolgálják a szocializ­mus világméretű erősödését. Kívánom, hogy az országos értekezlet végezzen eredmé­nyes munkát. Kívánom, hogy a küldött elvtársak a mozga­lom lelkes társadalmi mun­kásai, a tanácskozás tapasz­talataival gazdagodva érje­nek el további sikereket! — fejezte be fölszólalását Óvári Miklós. Az értekezlet ma folytatja munkáját. /

Next

/
Thumbnails
Contents