Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-31 / 258. szám
Kt9ZLEMEIU¥ Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, borán látogatásáról Jugoszláviában Belgrad (MTI) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Dzsemal Bi- jedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének a meghívására 1976. október 28—30. között hivatalos, baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke belgrádi tartózkodása során látogatást tett Vidoje Zsar- kovicsnál, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége alelnökénél, valamint Sztane Dolancnál, a J ugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkáránál és baráti eszmecserét folytatott velük. A magyar kormányfő és a kíséretében lévő személyiségek találkoztak a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának képviselőivel, majd ellátogattak Újvidékre is, ahol megbeszéléseket folytattak a Vajdasági Szocialista Autonom Tartomány képviselőivel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A két kormányelnök, Lázár György, és Dzsemal Bije- dics baráti munkalégkörben széles körű eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányelnök elismeréssel méltatta a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködésének fejlődését. Kiemelték, hogy az előrehaladás a két ország kormányai és népei közös törekvésének az eredménye, amely arra irányult, hogy az adott lehetőségek kihasználásával minél eredményesebben alakuljon' a jószomszédi viszony. A két ország kapcsolatai az egyenjogúság, a kölcsönös bizalom és a megértés, valamint a két ország nemzetközi helyzete és belső fejlődése sajátosságai tiszteletének szellemében fejlődnek. Megállapították, hogy a kapcsolatok sikeres előrehaladásában jelentős szerepet játszottak a legfelsőbb párt- és állami vezetők találkozói, a társadalmi, a politikai szervezetek és más Intézmények rendszeres kapcsolata. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti kapcsolatainak elmélyítésében nagy szerepet játszik a magyarországi horvát, szlovén, szerb nemzetiség és a jugoszláviai magyar nemzetiség, amelyek a megértés tényezői a két ország között, és szoros összekötő kapcsot alkotnak a baráti együttműködésben. A két kormányfő kifejezve megelégedését a kapcsolatok és az együttműködés eredményei felett, további közös erőfeszítést tartott kívánatosnak, hogy a jövőben is folytatódjék a jószomszédi viszony erősödése. A megbeszélések során a két kormány elnöke különös figyelmet szentelt a magyar— jugoszláv kapcsolatok fejlődésének. Hangsúlyozva, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok nehézségei ellenére sikeresen megvalósult a tervezett árucsere-forgalom, kiemelték, hogy kétoldalú erőfeszítések szükségesek az árucsere-forgalom további növelésére, a növekedést gátló tényezők elhárítására. A gazdasági együttműködés fejlődésében jelentős szerepet játszik az 1976—80-as időszakra szóló ötéves árucsere-forgalmi megállapodás. Eredményes volt az áttérés a szabad devizás elszámolásra. A két ország gazdasága eredményesen működik együtt az olyan nagy objektumok létrehozásában, mint az Adriai kőolajvezeték, a közös vegyipari beruházások, Duna —Tisza-csatorna létesítményei, a timföldipari együttműködés és mások. A két kormányelnök meghatározta a gazdasági kapcsolatok további kibővítésének irányelveit, előtérbe helyezve a termelési szakosodást és a kooperációt, mint a gazdasági kapcsolatok tartós és egyenletes fejlődésének biztosítékait; támogatta az olyan korszerű formák alkalmazását is, mint ipari létesítmények építésének közös finanszírozása, kölcsönös hitelezés és közös beruházás. A két kormány intézkedéseket tesz, hogy a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és a két ország illetékes szervei következetesen munkálkodjanak az elfogadott irányelvek valóra váltásán. A két kormányfő hangsúlyozta, hogy kézzelfogható eredmények születtek a két ország együttműködésének más területein is, és egyetértett abban, hogy közös erőfeszítésekre van szükség a műszaki-tudományos, a kulturális, az oktatási és' a határ menti együttműködés bővítésére és fejlesztésére. Lázár György és Dzsemal Bijedics széles körű eszmecserét folytatott a nemzetközi kérdésekről, amelyek keretében szó volt a nemzetközi helyzet enyhüléséről és a világ válsággócairól, az európai helyzetről és az európai biztonsági konferencia záróokmányának megvalósításáról, ezzel összefüggésben az 1977. évi belgrádi értekezlet előkészítéséről, valamint a colomból konferencia és az el nem kötelezett országok tevékenységéről, a leszereléssel kapcsolatos problémákról, a nemzetközi gazdasági helyzetről, az ENSZ szerepéről és más kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az áttekintett kérdésekben álláspontjaik megegyeznek. vagy közel állnak egymáshoz. Ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi viszonya, annak további fejlődése nemcsak a két ország érdekeit, hanem a béke és biztonság erősítését is szolgálja a világ e térségében. A két kormányelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a széles körű eszmecsere, az áttekintett kérdésekben létrejött egyetértés hasznos volt, és hozzájárult egymás álláspontjának jobb megértéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátságának és együttműködésének további erősítéséhez. A magyar kormányfő magyarországi látogatásra hívta meg Dzsemal Bijedicset. a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanács'ának elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Nógrádi műszaki hónap f (folytatás a* I. oldalról) A választást követően dr. Tóth Zsiga István, a MÉTE országos ügyvezető titkára köszöntötte a megalakult szervezetet és hasznos tanácsokat adott a jövendő feladatok megoldásához, az önálló szervezeti élet kibontakoztatásához. A magyar és szlovák együttműködés elmélyítésének jegyében üdvözölte az új szervezetet és vezetőséget Cejpek Kamii, a szlovák testvérszervezet besztercebányai egyesületének elnöke. A MÉTE megyei szervezetének megalakulásával 18-ra emelkedett az MTESZ Nóg- rád megyei Szervezetéhez tartozó tagegyesületek száma, s ezzel jó lehetőség nyílt arra, hogy a megye élelmiszer- ipara előtt álló feladatok hatékonyabb megoldására mozgósítsa a szakembereket Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VT országos értekezlete (Folytatás a* 1. oldalról) nak meghatározásában jut kifejezésre, hanem abban is, hogy a napi politikai feladatok megoldásában is igénylik segítségüket. így válhatnak a tagcsoportok az üzemi, intézményi és a lakóterületi közvélemény aktív formálói: csak így lehet folyamatos és hatékony a Szovjetunióról szóló propaganda, így válhat igazán értékessé a barátsági munka tartalma. A tagcsoportok tevékenységének hatását megsokszorozza, hogy a barátsági munka mind több helyen ötvöződik a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsok tevékenységével is. A népeink közötti barátság elmélyítéséért folytatott munka újabb gazdag lehetőségeit nyitotta meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Itt tagcsoportjaink kezdeményezésére jött létre a szocialista brigádok klubja, a szovjet kultúrcentrum ad otthont a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok klubjának. Könyvtára, fllmtára, kiállítási anyagai és előadói értékes segítséget jelentenek a tagcsoportoknak, változatosabbá teszik programjainkat — ezért az MSZBT a továbbiakban szeretné kibővíteni együttműködését a szovjet kultúrcentrummal. A magyar—szovjet barátság mélyen gyökerezik népünk érzés- és gondolatvilágában. Ez a barátság érdekeink, eszméink. és céljaink közösségén nyugvó politikai alapelvünk. A népeink közötti barátság megköveteli tőlünk — hangsú’.yozta Nagy Mária —, hogy elmélyültebb, alaposabb, sokoldalúbb legyen a Szovjetunió, az ott élő emberek munkáját. hétköznapjait bemutató felvilágosító, tájékoztató tevékenységünk is. Mint mondotta, politikai és érzelmi elkötelezettségünk nehéz harcokban kovácsolóöott, szilárdult. Soha nem feledhetjük a szovjet népnek a hazánk felemelkedéséért hozott áldozatát, segítségét. A szovjet nép hatalmas áldozatokat vállalt és vállal a népek nyugodt jövőjéért, a világ békéjének biztosításáért. Rendkívül fontos tehát, hogy a jövőben erőteljesebben vegyük fel a harcot az anti- kommunizmus, a szovjetelle- nesség minden megnyilvánulásával szemben, s erősítsük a mai szovjet valóság propagandáját, a Szovjetunió életét valóságosan tükröző információk terjesztését. A magyar—szovjet barátság elmélyítése ma elsősorban azt követeli tőlünk, hogy következetesen és eredményesen dolgozzunk hazánk szocialista felemelkedésén, a szocializmus építésén. A fejlett szocialista társadalom építésének eredményei, társadalmi rencJr szerünk erejének növelése a legnagyobb hozzájárulás barátságunk elmélyítéséhez. — Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekinthet vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik tenni akarnak nemes céljaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, hanem tovább kell lépnünk, és ebben szükség van minden kezdeményezésre, alkotó erőre, amely egyben a barátságért folytatott munka, a mozgalom továbbfejlesztését, gazdagítását szolgálja — hangoztatta a főtitkár. Ezután megkezdődött a vita az országos elnökség írásos beszámolója, valamint- a főtitkár szóbeli kiegészítője felett. A vitában felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Óvári Miklós felszólalása A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete eredményes munkáról, sikeres öt esztendőről adhat számot — hangsúlyozta bevezetőben. Minden jelenlévő azzal a jó érzéssel vehet részt a tanácskozáson, hogy eredményes és hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szovjet barátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a béke és a szocializmus nemzetközi ügyét, s hazánk, népünk legsajátabb érdekeit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt, a kormány politikájához, amelynek egyik sarkalatos elve a magyar—szovjet barátság ápolása és erősítése. Óvári Miklós ezután részletesen szólt a két nép barátságának mély történelmi gyökereiről, s arról, hogy e barátságnak új korszaka kezdődött 1944—45 fordulóján. Az elmúlt több mint húrom évtized történelmének nagy tanulsága, hogy hazánkban a szocializmus ügye és a Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség egymástól elválaszthatatlan — folytatta, majd rámutatott: a magyar—szovjet barátság nemcsak a közös harcban, hanem a közös munkában is kovácsolódott. Ezt a barátságot nemcsak a hazánkban elesett felszabadító szovjet harcosok és a Szovjetunióban eltemetett magyar internacionalisták sírhantjai jelképezik, ez a barátság nemcsak emlékművekben él. A Szovjetunió, mint idősebb testvér, gazdag tapasztalatokra tett szert a szocializmus építésében. E tapasztalatok tanulmányozása, felhasználása, a mi viszonyainkra való alkalmazása nélkülözhetetlen segítséget jelent számunkra a fejlett szocialista társadalom építésében. Kétoldalú gazdasági kapcsolataink, a KGST keretében megvalósuló sokoldalú együttműködés megsokszorozza erőforrásainkat, széles perspektívát nyit népgazdaságunk fejlesztéséhez, biztonságot ad terveink megvalósításához. S ez hazánk számára különösen fontos, mert nyersanyagban szegény ország lévén, s gazdasági struktúránk miatt is nemzetközi gazdasági kapcsolataink alakulása nagymértékben meghatározza fejlődésünket. Ebből a szempontból is nagy jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunió tizedik ötéves tervét, amely nemcsak a Szovjetunió előrehaladását biztosítja a kommunizmus felé, hanem egyben szilárd és növekvő hátteret is teremt a Szovjetunió és a szocialista országok közötti munkamegosztás fejlődéséhez, a KGST keretében megvalósuló gazdasági integrációhoz. Népeink barátságában és együttműködésében kiemelkedő szerepe van a világ békéjéért és biztonságáért a többi szocialista országgal együtt vállalt közös felelősségünknek. A Varsói Szerződés keretében megvalósuló együttműködés népünk békéjének, biztonságának, függetlenségének megbízható támasza. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán meghirdetett békeprogram, amit a XXV. kongresszus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén Brezs- Ayev elvtárs beszéde ismételten megerősített és számos fontos kérdésben konkretizált, népünk teljes egyetértésével és támogatásával találkozik. Kitért Óvári Miklós arra, hogy a világhelyzet pozitív tendenciájának erősödésében meghatározó szerepe van a szocialista országok egységének, egyeztetett külpolitikájának, fejlődő együttműködésének a nemzetközi politikai küzdőtéren. A magyar—szovjet barátság a szocialista országok egységének egyik szilárd alkotó eleme, s ezért egyben fontos nemzetközi tényező is a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelemben. A magyar és a szovjet nép kapcsolatának erősödését az élet minden területén elsősorban az teszi lehetővé, hogy a két ország vezető pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a politikája azonos elveken nyugszik, azonosak népeink alapvető érdekei, s azonosak céljai. ország közül a Szovjetunióban adnak ki legtöbbet és a legnagyobb példányszámban; a Szovjetunióban vetítik a legtöbb magyar filmet, itt van a legtöbb nézője a klasszikus és kortársi magyar színdaraboknak, kiállításoknak és más magyar vonatkozású kulturális eseményeknek. Már máskor is volt róla szó, de $mo6t a Magyar—Szovjet Baráti Társaság életének ünnepi eseménye alkalmából szükséges ismételten hangsúlyozni: abban, hogy anyanyelvi kultúránk számos értéke egy világnyelv, az orosz nyelv segítségével végre kitörhetett évszázados nyelvi elzártságából. ‘elévülhetetlen szerepet játszik a Szovjetunióval való kultúrális együttműködésünk, a magyar kultúra alkotásainak szovjetunióbeli terjesztése. Napjainkban a Szovjetunióval, a szocialista országokkal \aló kulturális együttműködésünk nemcsak az egymás közti kapcsolatok rendszerében van egyre fokozódó jelentősége. Közvetve-közvetle- nül a két rendszer kiterjedtebb ideológiai küzdelmében is mind hatásosabb fegyverré válik. Azáltal, hogy a példa erejével bizonyítja: a szocialista országok felfogásában és gyakorlatában az országok közötti kulturális együttműködés az emberi kultúra legjobb klasszikus és mai értékeinek kölcsönös megismertetését, a népek közötti megértés szellemének térhódítását szolgálja. És azáltal is, hogy megnöveli képességünket arra, hogy közös, szocialista válaszokat adjunk a mai világ, a mai kultúra sokakat foglalkoztató problémáira. Átérezve a magyar—szovjet kulturális együttműködés jelentőségét, azon vagyunk, hogy kapcsolatainknak . ezen a területén- is minél előbbre jussunk. Ezt kívánják kölcsönös érdekeink, ez felel meg mélyen baráti, internacionalista szövetségünknek. Kedves elvtársak! A magyar—-szovjet barátság erősítése a Magyar Népköz- társaság hivatalos politikájának alappillére. E cél érőikében dolgoznak állami szerveink, a tömegszer vezetek, az MSZBT-n kívül más társadalmi mozgalmak és szervezetek is. A tagcsoportok munkájáról Kulturális kapcsolatainkról A továbbiakan megállapította: — A Szovjetunióval való mélyen baráti, internacionalista viszonyunk fontos megnyilvánulása kulturális együttműködésünk is, amely mind mértékét, mind pedig jellegét, úgyszintén bizalmi légkörét tekintve, megfelel általános kapcsolatainknak, szerves része azoknak. Kulturális együttműködésünk jelentőségét, nagyságrendjét néhány összefoglaló adat is érzékelteti. Harminc év óta — azóta, hogy szervezett kulturális együttműködésről beszélhetünk — könyvkiadásunk keréken 13 ezer szovjet művet jelentetett meg magyar nyelven, összesed mintegy 80 millió példányban; a magyarországi mozik évente rendszeresen 35—40 szovjet filmet, színházaink 10 —15 szovjet-orosz színdarabot mutatnak be; a magyar színházi, zenei életnek immár hagyományosan kiemelkedő eseményei a hazánkba látogató szovjet együttesek, illetve előadóművészek gyakori vendégjátékai. Szovjet képzőművészeti és egyéb kiállítások úgyszólván folyamatosan láthatók Magyarországon. Az együttműködés másik oldalát nézve, megállapíthatjuk, hogy magyar szerzők művedből külföldön, valamennyi A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sajátos mozgalmi eszközökkel segíti a magyar— szovjet barátság fejlesztését. A társaság jól érti feladatait e munkamegosztásban- Megszűnt a korábbi párhuzamosság, s minden formális kezdeményezés. Javult az MSZBT együttműködése, az állami és társadalmi szex-vekkel. Ez javította a munka hatékonyságát, s hozzájárult ahhoz, hogy ma hazánkban a barátság ápolása egész társadalmunk legbensőbb ügye. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sokrétű munkájával társadalmunk legkülönbözőbb rétegeivel ismerteti meg a Szovjetunió gazdasági, kulturális és tudományos eredményeit. Különösen az utóbbi években tett sokat azért, hogy sokoldalúan megismertesse hazánk állampolgáraival a kommunizmust építő Szovjetunió népeinek életét. Az elnökség írásos beszámolója helyesen állapítja meg, hogy a tagcsoportokban végzett munka nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is javult, öt esztendő alatt a tagcsoportok száma háromszorosra emelkedett, kedvezően alakult területi elhelyezkedésük, rétegbefolyásuk. A tagcsoportok jól élnek sajátos lehetőségeikkel, mindjobban az egészséges öntevékenység. jellemzi munkájukat. A magyar—szovjet, barátság több tízezer társadalmi munkását ■ őszinte köszönet illeti lelkes munkájukért. Megragadom ezt az alkalmat, hogy külön és hangsúlyozottan megköszönjem mindazoknak az ^elvtársaknak és párton kívüli barátainknak odaadó munkáját, akik ezt az egész népünk számára jelentős és fontos ügyet szolgálják, Az ő sokrétű ötletekben gazdag munkájuknak is köszönhető, hogy a Szovjetunió iránti barátság mélyen gyökerezik, él, erősödik népünk érzés- és gondolatvilágában! Kedves elvtársak! A Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájának eddigi eredményei szilárd biztosítékot jelentenek arra, nogy-a társaság nemes feladatát ■ a jövőben is egész társadalmunk javára sikerrel teljesíti. Kérjük, tegyenek még mindent a jövőben is ann’ak érdekében, hogy a É társadalom valósághűen ismerje meg a Szovjetunió nagy eredményeit, s a munka minden területén szoros, mindennapi barátságok alakulhassanak ki a két ország munkásai, pa- parasztjai, értelmisége között. Pártunk nagyra értékeli a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkáját. A jövőben , is számít kezdeményező, a barátság eszméjét és gyakorlatát tovább mélyítő tevékenységére. Munkájukat abban a meggyőződésben végezhetik, hogy a magyar—szovjet barátság ápolásával fontos feladatot látnak el, hazánk érdekeiért, népünk boldogulásáért, közös nemzeti célunk, a fejlett szocialista társadalom felépítéséért dolgoznak, s egyben szolgálják a szocializmus világméretű erősödését. Kívánom, hogy az országos értekezlet végezzen eredményes munkát. Kívánom, hogy a küldött elvtársak a mozgalom lelkes társadalmi munkásai, a tanácskozás tapasztalataival gazdagodva érjenek el további sikereket! — fejezte be fölszólalását Óvári Miklós. Az értekezlet ma folytatja munkáját. /
