Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-31 / 258. szám
Tennelöfs és feldoluo&ok III. ló a kapcsolat, de... fl közművelődés és a pártmunka Beszélgetés dr. Szomszéd Imrével, a salgótarjani járási pái tbizotlság titkárával • AZ ESŐ VÉKONY szálakban ereszkedik alá. Az út mellett elhagyott cukorrépa- szedő kombájnok, kiszedett és betakarításra váró táblák váltakoznak. Sulyok János, a kísérő magyaráz. — Azt nézze. A zagyvas-zán- t'óiak emberi kéz közbeavatkozása nélkül termelték. Igaz. akad néhány kóró, de mégiscsak kevesebb a költség. Néhány kilométerrel arrébb a palotási termelőszövetkezet cukorrépaiiöldje következik. Itt is áll a munka, s a gazdaság növénytermesztési íőágazatvezetője, Fehér Sámuel sopánkodik. — Ha az idő nem javul, nem tudom, mi lesz velünk. Legalább 15(|—200 emberre lenne szükség, ha kézzel akarnánk betakarítani — mondja. — Milyen a .kapcsolat a gyárral ? Sulyok Jánosra néz. Az meg Vissza rá. — Kimenjek? — kérdezi a körzetfelügyelő. — Maradj, János bátyám! — felel a fiatal szakember, s magyarázza: — Nincs különösebb probléma. Korrektül járnak el. Az az igazság, hogy nekünk is nagyobb figyelmet. kell fordítanunk a minőségre. '— Tudják, hogy Selypen egy teherautóra való cukorrépa válogatás nélkül „nyugszik”? — Az nem lehet! Intézkedtünk már. — Saját szemünkkel láttuk ... Meglepi a hír, s már fel is jegyzi, hogy aztán utasítást adjon. A palotásiak 230 hektáron termesztenek cukorrépát, s ez az elképzelés az ötödik ötéves tervben is. A melléktermékekre igényt tartanak, kell a takarmányban ínséges esztendő vége felé. Danyik Imre, állattenyésztési főágazatveze- tő-helyettes fontosnak tartja a melaszt, répaszeletet, de nem hagyja szó nélkül a cukorgyáriak akaratát. — AZ LENNE KEDVEZŐ, ha nem ilyenkor rúnái nák. Nincs ember, aki lerakná a járműről, mindenki a határban ... Pásztón már este van. A termelőszövetkezet irodáiban a takarítónő serénykedik, s az egyik irodában Lórik László közgazdasági elnökhelyettes dr. Bencze Barnával, az elnökkel tárgyal. Többek között a cukorrépáról is. — 115 hektár területen termesztjük, s 3,2 millió bruttó árbevételre számítottunk — tájékoztat Lórik László. Már az elnök teszi hozzá, hogy mindig közbejön valami. Az idén is így volt. Nem hatott a gyomirtó szer, s asszonyokat kellett átirányítani a gyümölcsösből. Ez pedig előre, nem számítható költséget jelentett. Bosszantja őket, de mit tegyenek. — Milyen a kapcsolat a termelő és feldolgozó között? Szalagvezető Pásztóit — Édesanyám helyett vállaltam a munkát a kötöttben. Öt vették fel a munkaügyön, s másnap én jelentem meg helyette a szalag mellett. Nem azért, mintha engem nem fogadtak volna szívesen, csak hát valakinek otthon kellett maradni a háztartást vezetni, s én addig könyörögtem, míg elszegődhettem a gyárba. így kezdődött négy esztendővel ezelőtt Liki Judit „eljegyzése” a Váci Finomkötöttárugyár pásztói gyáregységével, ahová az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése utón került. Egy ideig a kazári telepen is dolgozott, hogy elsajátítsa a szakmát, majd amikor a pásztói csarnokok is üzembe álltak, itt végezte feladatait. Hiány volt akkoriban műszerészben, így mint gépeket szerető es ismerő fiatalra, rábíztak az olykori karbantartást is. De csak visszahúzta a szíve a varráshoz! Igyekezett bizonyítani, hogy fiatal létére helytáll a gyakorlott idősebbek mellett is. Érettségi kell és szakma! —• gondolta, és most mar a Ruhaipari Szakközépiskola másodéves hallgatója. Szabni ugyan még nem tudok, de ruhaigazításban, összeállításban mór számíthatnak rám a barátnőim! — mondotta. Nemrégen szalagvezetővé nevezték ki, 24 fős bi'igád összehangolt munkáját vigyázza. S amikor vége a munkának, nincs sietés haza. jön a közösségi, a társadalmi munka. A KISZ-alapszervezet vezetőségi tagjaként a párt is felvette. Az ifjúkommunista kollektíva" bátran javasolta a taggyűlésen felvételét. Ajánlásukat a fiatal párttag közösségi munkájával 1 hálálja meg. — kulcsár — — Jó, de van min javítani — feleli dr. Bencze Barna. — A mi vidékünk tagolt, nem alkalmas ró, hogy nagy táblákat alakítson ki a gazdaság. A jövő útja. hogy a környékbeli termelőszövetkezetek — mór a szurdokpüspökiekkel tárgyaltunk is róla —, s az állami gazdaság egyetlen. 300 hektáros táblát vetne be. így a gépeket is jobban ki tudnánk használni, a hozamok is emelkednének. A gyár támogatását, kezdeményeze- sét várjuk. Hasonlóan a melléktermékek hasznosítására is. Harminc kilométeren belül megéri elhozni a répaszeletet, melaszt. Kiszámoltuk: egy vagon répa mellékterméke egy tehén éves takarmányszükségletét el égíti ki. Csak a szállítással akad probléma, ilyenkor nem tudjuk megoldani — magyarázza. Szóba kerül az is: sok cukorrépa marad a földben. Ha nem figyelnek a fejelő pontos beállítására, bizony a gép téved, s répa helyett földet osztályoz répának. Kézi szedésnél meg az ösztönzéssel van gond. Palotáson például négyszögölenként 1,20-at fizetnek. A dolgozó abban érdekelt, hogy minél nagyobb területtel végezzen, s közben ottmarad a répa jó része. Láttunk olyan táblát, amelynek csak felét szedték ki. S ha az átlagtermés így is 300 mázsa körül alakul, mennyi lenne, ha a megtermelt cukorrépát be is takarítanák a gazdaságok? Késő este lesz, mire a kör- -út véget ér. A Nógrád megyei termelőszövetkezetek jelenleg 1820 hektáron termelnek cukorrépát. Az ötéves terv végére meghaladja a vetésterület a kétezer hektárt. A tendencia jelzi, hogy megéri. SULYOK JANOS fáradtan búcsúzik. Ö ezt csinálja nap mint nap, immáron huszonhét éve. Rajta is múlik, hogy a cukorgyárak és a cukorrépatermelők közötti kapcsolat az utóbbi időben megjavult. Az apróbb bosszúságokat nenéz elkerülni, de mindenki érdeke, hogy mielőbb kiküszöböljék. A termelők azzal, hogy a szabvány szerint takarítanak be, az ütemezésnek megfelelően szállítanak, az átadók, hogy a helyszínen tartózkodnak, s nemcsak „száraz alatt”, a gyár, hogy segíti a termelést, meghallgatja a panaszokat is, és elintézi azokat. így lesz majd több cukrunk hazai alapanyagból. Szabó Gyula (Vége) Az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottsága a közelmúltban értékelte a közművelődéspolitikai határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Milyen tanulságokat hozott az elmúlt két esztendő, és milyen újabb feladatok jelentkeznek? Erről beszélgettünk dr. Szomszéd Imrével, a salgótarjáni járási pártbizottság titkárával. — Mi lette szükségessé, hogy testületi ülésen értékeljék a közművelődés-politikai határozat végrehajtásának kétéves tapasztalatait? — A közművelődés-politikai határozat a salgótarjáni járásban jelentős társadalmi erőket hozott mozgásba. Hatására sokat változott az emberek szemlélete, a gyakorlat. A párttagok nagy többsége, de a pártonkívüliek is, mindinkább eszmei-politikai tevékenységnek, a szocialista építőmunka né'.külözhetetlen eszközének tekinti a tudást, a műveltséget. Jól látják, hogy az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági tennivalók megvalósítása elképzelhetetlen a munkáját jól értő, szocialista módon gondolkodó és cselekvő emberek sokasága nélkül. Az elmúlt években kedvezően változtak a művelődés tárgyi és személyi feltételei. Ugyanakkor az elmúlt két esztendő során gondjaink is jelentkeztek, amelyek megoldása újabb, még konkrétabb intézkedéseket, következetesebb munkát sürgetnek. — Kérem, szóljon röviden a közművelődés-politikai határozat végrehajtásának legfontosabb tapasztalatairól, eredményeiről, gondjairól! — Mindenekelőtt arról szólnék, hogy a határozat végrehajtásának szervezésében, a munka ellenőrzésében egységesebb lett a járási pártbizottság tevékenysége. A párt végrehajtó bizottsága több esetben vizsgálta a határozat végrehajtásának tapasztalatait, a munka egy-egy részterületét. Többek között a Ganz-MÄVAG mátranováki gyáregységénél a felnőttoktatás és ‘a szakmunkásképzés helyzetét, lehetőségeit elemeztük. Megvizsgáltuk, hogy a karancslapujtői pártbizottság irányítása a’att tevékenykedő 'alapszervezetek mit tesznek a helyi művelődési lehetőségek szélesítéséért, a falun élő, falun dolgozó emberek műveltségének gyarapításáért. Célunk az volt, hogy a pártalapszervezeteknek, a tanácsoknak és a tömegszervezeteknek, a feladatok helyes meghatározása után — a legjobban bevált módszerek közFokozzák az exportot A Budapesti Nemzetközi Vásár utáni beszélgetésre ültünk le Kaszás Józsefnével, a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatójával. Aminek aktualitását nemcsak az adta, hogy tervezőjük Zsuffa Mátyásné, a „Korszerűség-divat” elnevezésű országos pályázaton harmadik helyezést ért el. Mert bár számottevő eredmény ez is, hiszen a meglehetősen nagy számban beérkezett pályamunkákat, a nagyobb tapasztalattal rendelkező benevezettek személyét is figyelembe véve, igen-igen nagy dolog a szakmában „dobogósnak” lenni . ■. . Hanem arra büszkék igazán a gyárban, hogy fennállásuk, s számtalan vásáron való részvételük óta első ízben díjazták terméküket vásári díjjal. A ZSUZSÖ fantázianevű bébiruhájukkal értek el szép sikert. S bár ez — miként az igazgatónő fogalmazott —. sem nem különleges, sem nem valami meghökkentően újat hozó —. mégis kiérdemelte a kevés díj közül az egyiket. A lehető legkorszerűbb hazai alapanyagból készült, ízléses kivitelű. roppant praktikus és nagyüzemileg is mindenféle, különlegesebb nehézségeket okozó átállás nélkül gyártható. No és az olcsó ZSUZSÖ-t hat egymás utáni zsűri tartotta alkalmasnak az ágazati diplomára. Szóval, a gyáriak sok éven át tartó, következetesen végzett munkájának a megyehatáron túl is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Mégpedig akkorát, hogy a vásárdíjas termékükből ott a helyszínen eladtak tízezer darabot, s jelentős mennyiség legyártására tartanak igényt a hazái kereskedelmi vállalatok ,a többi kiállított modellekből is. Persze, nemcsak a belföldiek, hanem külhoniak is, de erről egy kicsit majd később..- Mert vásár utáni beszélgetésünk kiinduló alapja az eddigi év eltelt időszakának mérlegelése volt. magyarán: a tervek teljesítése. — Háromnegyed éves tervünket 100.6 százalékra teljesítettük, s ez egyben mutatja, sikerült behoznunk, némiképp túl is szárnyalnunk, a féléves lemaradást. Ami érzékelteti : év végére jelentős többletértékkel és -termeléssel számolhatunk — fogalmazott az igazgatónő. És indokolt is. Nálunk mindig az utolsó negyedév a legerősebb. Mármint az hozza árbevételben a jelentős pénzreadásával. a hibák feltárásával —, a konkrét munkában segítsünk. Ügy értékeljük — s ebben a pártbizottság mostani ülése megerősített bennünket —. hogy különösen az alapszervezetek tevékenységében szembetűnő a változás Az alapszervezetek többségében a kultúra, a művelődés lehetőségeinek fejlesztését mindinkább a pártmunka részének tekintik. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken rendszeresen értékelik a közművelődés-politikai határozat, a helyi feladattervek végrehajtásának tapasztalatait. Sok párttag ka-' pott kulturális je'legű pártmegbízatást, és az alapszervezetekben szervezett kulturális kéx’dések tanfolyamán csaknem ötszázan ismerkedtek a párt művelődés-politikájával. — A Központi Bizottság határozata, a járási pártbizottság, az alapszervezetek fel- adattervci egyaránt nagy figyelmet fordítanak a munkásművelődésre, a fiatalok kulturális nevelésére. Mit bizonyít a gyakorlat? — Elsősorban a felnőttoktatásban jelentősek az eredményeink. A járás új, korszerű üzemei, a szénbányászat műszaki fejlesztése nemcsak az irányítók, a munkások általános és szakmai műveltségét is feltételezi. Az elmúlt két évben — a pedagógusok, a műszaki értelmiség segítségéivel — mintegy 800 ipari és mezőgazdasági munkás fejezte be általános iskolai tanulmányait és csaknem félezer segéd-, betanított munkás szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Több üzemben — így a Nógrádi Szénbányáknál — szervezetten folyik a középszintű vezetők, a közvetlen termelésirányítók szakmai továbbképzése. — Természetesen a munkásművelődés bázisait a továbbiakban is a szocialista brigádok jelentik. Az a tapasztalatunk, hogy válla’á- saikban ugyan a gazdasági feladatok a meghatáx-ozóak, de egyre nagyobb a kulturális vállalások becsülete. Hasznos kezdeményezésnek tartjuk ezért az erősödő, segítő mozgalmat, s a szerződéseket — Kisterenyén, Nagybátonyban és Máti'anovákon — a művelődési házak és a szocialista brigádok között, valamint a művelődés úi formáját, a brigádvetélkedőket. — Ügy látjuk, hogy üzemeink, tanácsaink a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a fiatalok kulturális neve’ ésére, a művelődés feltételeinek javítására. Eredményesebb a KlSZ-alapszerveze- tek kulturális nevelő tevékenysége is A művelődés, s a kuiturálódás hagyományos formái mellett több újat is meghonosítottak. Különösen az ifjúsági klubok, amelyekből nem kevesebb, mint 20 működik, a salgótarjáni járásban, szolgálják egyre jobban a fiatalok nevelését, kultu- rá't szórakozását. — Eredményeink tehát önmagukért beszélnek. Mégis hagy hibába esnénk, ha mindezekből azt a következtetést pxőbálnánk levonni, hogy a munkásművelődéssel, a fiatalok művelődésével minden a legnagyobb i-endben van. Még ma sem értelmezik mindenütt. egységesen a munkásművelődést, több helyen leszűkítik a felnőttképzési-e. Néhány munkahelyen a szocialista brigádok kulturális tevékenysége, 'formális és a bejáró munkások műve'ődése is kívánnivalót hagy maga után. — Milyen további feladatokat, intézkedéseket lát szükségesnek a járási pártbizottság a határozat »következetesebb végrehajtása érdekében? — A pártbizottsági ülést megelőző vizsgálódások. az előtei'jesztés, a tanácskozás vitája mind exősítette, hogy a szemléletfox-má'ás mellett továbbra is a helyi feladatok gyors és eredményes végrehajtására szükséges törekedni. A járási pártbizottság fontos tennivalói közé tartozik továbbra is, hogy segítse és ellenőrizze e munkát. Ügy véljük, hogy a mostaninál nagyobb gongot kell fordítanunk a járási és városi párt- bizottság, a tanácsi szervek együttműködésére, a munkások, az ingázó dolgozók. a fiatalok művelődési, kulturális feltételeinek javításáig. — A pártalapszervezeteket is arra ösztönözzük, hogy a kultüi’ális nevelő munkát továbbra is pártmunkaként értékeljék. Adjanak több párttagnak olyan megbízatást, amelyek végrehajtása összefügg a közművel ődés- ool iti kai. határozat megvalósításával. Ugyanakkor a járási pártbizottság még az idén megvizsgálja az alapszerveze- tekben tevékenykedő kulturális felelősök helyzetét. Rendszeres képzésük mellett, tevékenységük továbbfejlesztésének jó lehetőségét kínálja a műve'ődési bizottság, amelyet a közeljövőben valamennyi üzemben léti’ehoznak — fejezte be a beszélgetést dr. Szomszéd Imre. Vincze Istvánné mennyiséget, hiszen ez az idő- •szak az. amikor az éi'tékesebb téli ái’uk lefutnak a szalagokról. És ez nem év végi hajrfá, egyszerűen akkor van keletje s adódik ii’ánta megredelés... Aztán — újólag megismételve az előbb már elmondottakat — arról beszélt az igazgatónő, hogy többet termelnek a betervezett 174 milliónál. Aminek elérésében különleges jelentősége van annak, hogy a növekedés teljes egészében a termelékenységből, a jobban, folyamatosan szervezett munkából, a tartalékok még sikeresebb kihasználásából ered. Mert esetleges nemtetszés, belső háborgás ellenére, csak így: szigorúbb követelményekkel, a szó igazi értelmében vett nyolc órai munkával lesznek csak képesek kielégíteni a velük szemben támasztott követelményeket. No, meg újabb szervezéssel, ésszerűsítésekkel, amelyek — lévén, hogy már felkérték a textilipar kutatóintézetét, két újabb, speciális szalag megtervezésére, egyet-egyet Jobbágyiba és Salgótarjánba — a jövőben még nagyobb eredmények elérését teszik lehetővé. A 32 millióra tervezett nyereségtervüket is túlteljesítik. Amiben jelenős szerepet játszik az exportkötelezettségek kielégítése is. Ebben az évben jelentősen emelkedett a Szovjetunióba, s többszörösére' a tőkésországokba irányuló késztermék- kiyi telük mennyisége. Am', mindazon túlmenően, hogy biztos_ piacot jelent, mellette még újabb vásárlók, megrendelők jelentkezését is jelziS erre konkrét példái nyújtanak a vásár után elkészült 1977. évi előzetes tervek, amelyekben a hagyományos partnerek mellett svéd. svájci; dán és NSZK-beli cégek megrendelését ütemezték be — előzetes számítások szerint 15 százalékkal emelve az idei devizabevételt. Nem kis sző ez'i figyelembe véve az úi telephelyre történt átköltözés még mindig érzékelhető hatását... Természetesen. elsődleges céljuk továbbra is a hazai igények kielégítése, amik — hasonlóan a külföldiekhez — mind nagyobb mértékben jelentkeznek. Ha győznék kapacitással, akár 300 ezer ruhát is értékesíthetnének a belföldi piacon. Ennek hiányában azonban csak 220—240 ezer darab legyártását tudják vállalni. Tegnapból a mába, mából a holnapba csúsztunk át beszélgetésünk során. — Csak a munkából, a sikeresen végzettből lehet megélni, amíg újabb, meg újabb tennivalók megoldására serkent — fogalmazta búcsúzásképpen az igazgatónő. Karácsony György | NÖGRÁD — 1976- október 31., vasárnap 3
