Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

A vezetés kollektív tevékenység Az ecsegi pártvezetöség irányító, etlenörzö munkáidról Az ecsegi pártvezetőség há­rom alapszervezet — a cse­csei, a kozárdi és az ecsegi kommunista közösség — mun­káját irányítja, ellenőrzi. , A párttagok között van terme­lőszövetkezeti tag, tanácsi dol­gozó, óvodai és takarékszö- vezeti alkalmazott, pedagógus. S a harminc év alatti fiatal éppúgy megtalálható az alap­szervezetekben. mint a nyolc­van feletti idősebb ember. Ami pedig a konkrét munkát illeti, a községpolitikai feladatok megoldása legalább olyan kö­telességeket ró a kommunis­tákra. mint a gazdaságpoliti­kai határozatok megvalósítá­sa. Csecse: a vezetés erősítése Takács László, a pártveze­tőség titkára a munka fontos teltételeként említette a veze­tés erősítését, a rendszeres információcserét, a kollektív tevékenységet. Azt, hogy a vezetőség tagjai nem várnak mindennel a, tikárra. Egészen természetes például, hogy a taggyűlést, amelyen a közép­távú káderfejlesztési tervről, a ‘ káderképzésről tanácskozott a párttagság, Alapi Ottóné ve­zető propagandista — a köz­ségi tanács elnöke — készítet­te elő. A gazdaságpolitikai propagandamunkának pedig Turányi Károly, a termelő- szövetkezet növénytermesz­tő agronómusa a hozzáértő, i jó gazdája­A tennivalók összehangolá­sára, a helyes munkamegosz­tásra, nemcsak a pártvezető­ségben, az alapszervezetekben is ügyelnek. Három esztende­je a csécsei alapszervezet irá­nyítása nem kis gondot oko­zott. Az alapszervezet vezető­sége nem tudta összefogni a kommunisták munkáját. Rend- szertelen volt a pártélet, bi­zonytalan a helyi tennivalók meghatározása, következetlen a végrehajtása. Az tehát sen­ki előtt sem volt kétséges, hogy a csécsei helyzet meg­érett a változásra. Annál na­gyobb vitat váltott ki a párt­vezetőség, később a pártta­gok körében, hogy kikkel erő­sítsék az alapszervezet veze­tőségét. Voltak — nem is ke­vesen —, akik azt tartottak, hogy az idősebb párttagokat ezernyi szál köti a régihez. A megszokott módszereken alig­ha tudnak már változtatni. Ezért csakis a fiatalok teremt­hetnek rendet Csécsén. Végül is a pártalapszerve- zetek vezetőségében jól dolgoznak a tapasztaltabb párttagok és a lelkes fiatalok. A választásnál nem az élet­kor, és nem is a foglalkozás döntött. A párttagok többsé­ge azt mérlegelte, hogy aki­ket megválasztanak, meny­nyire készültek fel, s milyen felelősséggel látják el a rájuk bízott munkát. Az alapszerve­zet titkára Petrovies Éva pe­dagógus lett. Irányításával a pártalapszervezet vezetősége egyre önállóbban és eredmé­nyesebben dolgozik a pártha­tározatok. a helyi döntések végrehajtásán. hogyan mozgósítják a terme­lőszövetkezetben dolgozó párt­tagokat, pártonkívülieket a cselekvési program megvaló­sítására. Az elképzeléseket összevont taggyűlésen vitatták meg annak idején a kommu­nisták. A döntés korántsem volt egyszerű. A párttagok többsége ügy ítélte meg. hogy a szövetkezeti szakemberek túlságosán óvatosan tervez­tek. Kifogásolták például a 34 mázsás búzatermést hek­táronként. Sokéves tapaszta­latok birtokában érveltek: a lehetőségek ennél többre, leg­alább 38 mázsára adottak. S 1980-ig akár 40 mázsára is növelhető a búzatermés. Az állattenyésztőket mindenek­előtt a tejhozam növelésere ösztönözték. . Az esztendőből még hátra­van néhány hónap, de a mun­ka folyamatos ellenőrzése ked­vező számadással biztat. A búza hozama meghaladta a tervezettet. A tejtermelés már most 3000 liternél tart. Nem véletlen tehát, hogy az ecse­gi termelőszövetkezet a me­gye egyik legeredményesebben működő közös gazdasága. A kedvező adottságok hozzáér­tő, jó vezetéssel, a tagok szor­galmas munkájával, s a párt­alapszervezet következetes gazdaságszervező, irányító tevékenységével párosulnak. Kosár d: a község politikai munkáért Ecseg: megvalósul a cselekvési program A pártvezetöség egyik fon- ten érvényesüljenek- Az ecse­tül. feladatúnak tekinti, hogy gi pártalapszervezettől irtin- a határozatok minden terűig- denekelőtt azt kérik szárion, A községpolitikai munkát — hiszen a lakosság közvetlen érdekeit szolgálja — ugyan­csak fontos pártmunkának tartja a pártvezetőség. Külö­nösen az olyan község eseté­ben szükséges ezt hangsúlyoz­ni, mint Kozárd, ahol nem működik tanács- Társközség­ként csatlakozott Ecseghez. így aztán a község politikai, társadalmi életének tényleges irányítója a pártalapszervezet. A pártvezetőség szervezi a po­litikai, a társadalmi rendez­vényeket, s intézkedik akkor is, ha zavar támad a kenyér- ellátásban, vagy ha késik a háztartásokban lussan-lassan nélkülözhetetlen gazszállít­mány. Nemcsak Kozárdon, Csécsén és még inkább Ecsegen a kommunisták a kezdeménye­zői a legtöbb társadalmi munkának, a községpolitikai akciónak. Legutóbb sportöl­töző épült segítségükkel. Most a népfronttal, a tanácsta­gokkal azon fáradoznak, hogy a lakosság minden rétegét be­vonják a községpolitika ala­kításába, az ezzel járó mun­kába. Ecsegen és Csécsén pél­dául jelentős a cigánylakosság száma. Az elhanyagolt, falu­szeli telepek felszámolásával életkörülményeik sokat vál­toztak. Ám tennivaló továbbra is maradt. Nemrégiben fóru­mot szervezett részvételükkel Ecsegen a népfront. Bizott­ság alakult, amely az életkö­rülmények javításához, az analfabéták számának továb­bi csökkentéséhez nyújt se­gítséget. Keresik a módját annak is, hogyan vonhatnák be még inkább a társadalom- politikai kérdések megoldá­sába a három község szám­ban és tudásban egyaránt gya­rapodó értelmiségét. Hiszen a rendszeresebb együttműkö­désnek Ecseg. Csécse és Ko­zárd lakossága egyformán hasznai latna. Vincv.c Istvánné Egy tál tészta... Étvágygerjesztő az illata, szép a színe, csakúgy kinál- tatta magát. Ilyen finom krumplis tésztát talán nem is tudnak másutt készíteni, mint Szirákon, abban, a fényes­nek éppen nem mondható szerény kis vendéglőben. Ezt legjobban Makács Gyula tudja, aki él-hal a tésztáért. De leginkább a krumplisért, ahogyan mondani szokás, a grenadirmarsért. Látni kell, ahogyan fogyasztja! Szépen, módszeresen. Sem sokat, sem keveset szúr a villára. Lassan a szájához emeli, aztán né­hány mozdulat a fogaival és ismételi. Amikor a tészta ki­fogy a tányérjából, egy finom mozdulat a szalvétával a szá­ja körül, utána elégedett pil­lantás a világba és indul to­vább a munkájára. Traktoron dolgozik már huszonötödik éve Makács Gyula, az állami gazdaság szolgálatában. Nemrégen kapta meg a jubileumi pén­zét, amelynek minden szála Kisbágyonba, a lakóhelyéhez és Szitákhoz, a munkahelyé­hez kötötte. A negyedszázad alatt naponta felült a trakto­rára és vitte a szállítmányt ki, a földeken dolgozó trakto­rosoknak. ö látja el őket üzemanyaggal, viszi nekik az ebédet, éjszaka a meleg teát, de ő szállítja az alkatrészt is, ha valamelyiket pótolni kell. Nem dicsekvő természe­tű, nem is mondta még sen­kinek, hogy ő és a gépe nél­külözhetetlen. Ennek ellené­re nem fordul elő, hogy ezért Fosai mák közelről Konvertálható árualapok Ez a fogalom és szóhasználat az utóbbi években ter­jedt el a hazai közgazdasagi irodalomban és a sajtóban. A fogalom értelme: vannak olyan exporttermékek, amelyek több piacon — némi túlzással, bármelyik tőkésországban — értékesíthetők. Mivel az elkövetkezendő években jelen­tős mértékben növelnünk kell a nem rubelelszámolású ex­portot —. azaz az olyan országokba való kivitelt, amelyek­kel a fizetés és az elszámolás konvertibilis devizával tör­ténik, rendkívül fontos, hogy iparunk és mezőgazdaságunk növekvő mennyiségben állítson elő ilyen országokban ér­tékesíthető javakat. Nos, ezeket nevezzük konvertálható áruknak. Tipikusan konvertálható termékek példáu' az alapvető fontosságú nyersanyagok, az élelmiszerek bizonyos csoportja, valamint a progresszív ágazatok magas műszaki színvonalú termékei. fennhordta volna az orrát. Inkább lehorgasztotta' a fe­jét a felelősségtől, és szorgal­mát megsokszorozta. Aztán különböző elismeréseket ka­pott, kitüntetésben, pénzben, oklevélben. Derék ember te­hát! Az arcvonása szögletes, a tekintete pedig szelíd. Ak­kor csillan fel a szeme, ami­kor a fiáról szó), aki műsze­részszakmában olyan szorgal­mas, akár az apja a trakto­ron. Csak ennyit mondott reá gondolva. — Egy jó gyerek. Igazán sok örömet okoz a szülőknek... Az a nap is úgy kezdődött, mint minden hétköznap az elmúlt huszonöt év alatt. Ko­rán kelt, a dolgozóruháját vette fel. Megfordult a gon­dolatában, hogy kicsit olajos, mosni kellene már. Aztán jött a munkásszállító jármű, és mentek be Szilákra. Na­gyon keserves volt az idő. Még figyelmeztette is magát, hogy jó lesz a traktorral vi­gyázni, mert csúszik az út. De Makács Gyula tud vigyáz­ni. És elkezdődött a Szokásos fuvarja. Kiment az állatte­nyésztésbe, aztán a béri ha­tárba, még egy fuvarral tar­tozott a majorban is. Ez az út vezetett el a vendéglő elölt, szokásához híven odapillan­tott és meglátta, hogy a fű- nöknő intett neki. Ha tésztát készítenek, mindig intenek neki! Nem állt meg, haladt tovább, mert megértette, mit jelent, ha inlenek ki. Az ar­ca frissült fel. Arra gondolt, milyen jól jött, hogy tésztát készítetlek a vendéglőben, mert a gazdaság konyháján savanyúbabot főztek, amit nem szeret. A majorból visz- szajövet még nem volt ide­je bemenni es elfogyasztani a tésztát, mert a juhászoknak kellett vinni az ebedet. Csak akkor gondolhatott önmagá­ra. amikor mindenkit kielé­gített. Amikor a juhászok olyan jóízűen ebedeltek, azért már érezte, hogy ö i* megéhezett. Ott állt a vendég­lő előtt. Csak biccentett a fe­jével, amikor betéri, aztán helyet foglalt egy terítetlen asztalnál. Semmit nem kellett várakoz­nia. A felszolgálólány hozta a tésztát. A finom illatút, a szép színűt. Makács Gyula pedig jó egészséggel elfogyasz­totta. Aztán ment tovább a dolgára. Jó napja volt me­gint. Szorgalommal ellátta kötelességét, és a tészta is nagyon finom volt... •*. gy. Nyolcmillió forintba kerül a berccli kötélpálya rekonstruk­ciója a Pestvidcki Kőbánya Vállalat nógrádköt esdi üze­mében. A munkálatok során új feladóállomás és acélbun­ker készül, amit november végére próbaüzembe szeret­nének helyezni. Képünkön: Henez Ferenc, F’arda Mihály. Mészáros János és Grencscny Ferenc — szocialista brigád tagjai — a feladóállomáson a belső vasszerkezeteket sze­relik. —fodor— A fémipar és a kábelgyár tőszomszédságában épül Ba­lassagyarmaton az Ipoly Bú­torgyár. A százmillió forintos beruházás kiviteli munkála­tait március elején kezdték. — Nem volt itt akkor még víz és villany sem. A földmun­kát, tereprendezést kezdtük — mondja Palánki Pál, a kivi­telezők, a Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat mun­kavezetője. így folytatja: — Rengeteg földet meg kellett mozgatni —, de nézze csak, most már áll a nagy­csarnok. .Ott, mellette pedig a szociális épület munkálatai folynak. Az igazsághoz tarto­zik, hogy hamarosan kapunk vizét es villanyt is. A vízmű­vek és az ÉMÁSZ hozzáállása dicsérendő. — Milyen az anyagellátás? — Közismertek az anyag- beszerzési gondok, de ha ezt is figyelembe vesszük, nem panaszkodhatunk. Előfordult például, hogy a megrendelt kőszivacs lapok helyett szi­getelőlapok érkeztek. A rek­lamálás után megkaptuk az anyagot. Hibák persze van­nak, de igyekszünk áthidalni a munka folyamatosságát gát­ló dolgokat, és ebben sokat segít a beruházó is. Látja, itt van egymás mellett a helyisé­günk, és a kapcsolat nagyon jó, mondta a munkavezető. — A beruházónak is ez a véleménye? A kérdést Kun Zoltánnak, az Ipoly Bútorgyár üzemgaz­dasági osztályvezetőjének tettük fel. A beruházó részé­ről ugyanis ő a gazda. — A legjobbat mondhatom. Ha vannak is gondok, azokat levelezés helyett a helyszínen közösen próbáljuk megolda­Jó az egy ült működés Új gyár épül Balassagyarmaton w * a munkájukat, hogy ne legyen állásidő, kiesés. Eddig még sikerült, reméljük ezután sem lesz baj — mondja a munka­vezető. A beszélgetések mindin­kább arról győznek meg, hogy ezen az építkezésen minden­ki bizonyítani akar. A be­ruházó és az építő, kivitele­nl. Jó partneroknak bizonyul- dapesten dolgoztam, 15 évig ző is. Jó munkát végezni, a tak az építők. Deák Sándor a 21-es vállalatnál. Ott na- tervezett határidőre, és költ- epítésvezetővel, aki most a gyobb munkák voltak. Balas- ségeken belül maradni. Ez is másik építkezésen van —, sagyarmati vagyok, azért többször elhangzott a beszél- Palánki Pállal állandó a hely- jöttem haza. Tetszik ez a getés során. A hibákat sem színi kapcsolat, illetve teljes feladat, és szeretnék * megfe- titkolták. A tervek esetenként az együttműködés — mond- lelni a követelményeknek, javításra szorulnak, és ebben ja Kun Zoltán. Persze, még sok minden élőt- 3 döntések a tervező részéről — Mi épül itt tulajdonkép- tünk van — mondja Palánki. többször késnek. A munka Pen? — Én a bádogosmunkától gyors döntést kíván, csak-A százmilliós beruhá- tartok. Már szükséges lenne t™£. h. egyfUtJm“k°: zásból 35 millió az építési hogy utána a tetőszigetelés ehet £olt°zm az költség. A belföldi gépek ér- időben elkészülhessen — kap téke csaknem 10 millió. Ezen csolódik a beszélgetésbe Ke­ütemet. Több újítás, módosító javas­zás költségeinek csökkente­sét jelenti. A csatorna létesí­tésének módosítása például 80—100 ezer forint megtaka­rítást eredményez. A kazán­kívül modern, importgépek lemen Sándor műszaki ellen- lat született, ami a beruha- kerülnek az új gyárba 20 őr. millió forint értékben. Ez, _ Meglesz az is — nyug- ami már áll, 3400 négyzetmé- tatja Kun Zoltán. teres gyártócsarnok lesz. _ Nekünk bizonir mármost _____ ________ __________ . 4 határidő? úgy kell szervezni a munkát, f,az tetőszerkezetének jkiiga­— A csarnok belső epito- hogy a tehesites biztosított zitása szintén megtakarítást iPan munkait jovo ev mar- legyen. A nagycsarnokban hoz. Palánki Pál újítása, cius vegere, a többi munkát télén, mar a technológiai sze- hogv az ldeiglenes világítási május vegere be kell fejez- relesnek kell haladni. A ka- hálózatot a Bvégieges nyom­ni. Ez azt jelenti, hogy Julius zanok is sürgősek es ahogy a vonalon készítsék el. ugvan- 1-en itt mar gyártás folyik, helyükre kerülnek, megkezd- csak a költségek csökkentését Ezzel a beruházással egyeb- juk a kazanhaz falazasat -, célozta. A faoszlopok helvett kent a gyár jelenleg! terme- mondja Palánki Pál, majd a kandelabereket kell telepi- lese negy-otszorosere novek- az épületre tekint, és úgy foly- teni szik a terv szerint, és az itt tatja. készülő gyártmányok jelentős A kopelitüveg szállítása és Érdemes odafigyelni erre a részét tőkésexportra szán- beépítése is megkezdődik. Fo- beruházásra, mert tanulsá- juk —, mondja az osztályve- lyamatosságot Ígérnek. gos! A közös célért, a tervező, zető. — Mennyi ember van itt? beruházó és kivitelező szoros — Tartható a határidő? — összesen 80 ember, sok- együttműködése, összefogása — Nézze, ehhez a munka- féle szakma, a gépkocsivezető- vezethet csak sikerhez, hoz ügy fogtunk hozzá, hogy tői a darusig. Ügy szervezni B. J. egy ev alatt kell az új gyá­rat > felépíteni. Bízom abban, T ' hogy sikerül. Korábban Bu- | NÓGRÁD — 1976. október 1., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents