Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
X Passió Pásztóit is Legjobban a folyamatos munka fegyelmez A változás. amely a nagyközség életében bekövetkezett, szemmel látható. Az egykori mezőgazdasági település ma jó néhány nagyüzemet, ipari létesítményt mondhat magáénak- A dinamikus fejlődés következtében szinte napról napra formálódik, újul Pásztó arculata. Az iparosodás, a megváltozott körülmények természetes velejárója, hogy a lakosság élete, szemléletmódja is átalakulóban van. Ma már a pásztóiak zöme az iparban dolgozik, s a nőket foglalkoztató üzemek kiosalogatták a háziasszonyokat a tűzhelyek mellől. Régi igazság, hogy minden változás, még ha kedvező is, újabb gondokat, nehézségeket szül. Tanúsíthatják a pásztói tanács vezetői, akik naponta birkóznak az átalakulással, városiasodással járó nehézségekkel. — És naponta együtt örülünk a lakossággal az eredményeknek, a már megvalósult terveknek — mondja dr- Farkas Miklós, a nagyközségi közös tanács titkára. — A településfejlesztési koncepció, — amely már a negyedik ötéves tervben elkészült — legkiemeltebb része a lakásépítési akció, új lakótelepek kialakítása- Az ötödik ötéves tervben folytatjuk a Nógrádi Sándor lakótelep fejlesztését. A terv szerint 180 telepszerű, többszintes lakás épül e területen. Ezek egy része állami, másik része OTP-lakás. Szövetkezeti lakások építésére is kísérletet tettünk, ám kivitelező hiányában meghiúsult. A tanács kezdeményezte a mun- káslakás-építési akciót is, amelynek sikere a munkahelyek hozzáállásán, támogatásán múlik. Örömmel mondhatom, hogy a tervezett 180-ból már 36 OTP-lakást átadtunk, újább 36-ot pedig a következő évben vehetnek birtokukba a tulajdonosokKövetésre méltó példaként érdemes említeni, hogy Fász- tón már a negyedik ötéves tervben megkezdték a leendő lakások előközművesítését, kiküszöbölve ezzel egy sor újabb nehézséget. — A lakótelep kialakításával szorosan összefügg a kulturális, egészségügyi ágazat fejlesztése. Mit tartalmaznak a tervek ezzel kapcsolatban? — Jelentős kulturális beruházásnak számít a lakótelep közelében felépülő 12 tantermes új általános iskola, és a 200 férőhelyes diákotthon, amely a vonzáskörzet igényeit hivatott kielégíteni. A közei*♦* *»* *,* *£* *t* *+* \* *1* *•* A PÁSZTÓI BÉKE Termelőszövetkezet udvarán a kedd délelőtti őszi napsütésben csak egy-két traktor árválkodik. A többi gép már javában dolgozik a földeken. A meghibásodott szerkezeteket orvosolják a tsz fiatal szakemberei, hogy minél előbb munkába állhassanak az őszi betakarítási, szállítási csúcsidőben. A felújítási csoport vezetője' Maczkó Jenő. Irányításával egy-kettőre kijavítják a meghibásodott gépeket. — Szükség van a jó munkára, mert az idő sürget — kezdte a beszélgetést a csoportvezető és egyben a termelőszövetkezet KlSZ-titká- ra. — Vállalásainkban is nagy szerepet kapott a gépek mielőbbi rendbehozása. Maczkó Jenő immár négy éve az alapszervezet KISZ- titkára. . Ismeri a fiatalokat és tudja, hogy számíthat munkájukra. Ezt bizonyítják azok a kommunista műszakok és társadalmi vállalások, melyeken a fiatalok becsülettel helytálltak a legkülönbözőbb mezőgazdasági munkákban. — Először mint kultúros jövőben új tornaterem, kisebb sportcsarnok épül a Kun Béla Általános Iskola mellett. Ezzel tulajdonképpen megoldódik a nagyközség ifjúságának sportolási gondja. A bölcsődei igény napról napra növekszik. A jelenlegi bölcsőde, bár nemrégiben korszerűsítettük, zsúfoltnak bizonyul. Ezért a jövő évben hatvan férőhelyes bölcsőde építése kezdődikA statisztikai adatok szerint Pásztó kereskedelmi színvonala csaknem meghaladja Salgótarján városáét. A jó áruválasztékkal rendelkező üzletek nemcsak a helybeliek, de a környező falvak lakóinak igényeit is kielégítik- — Az új helyzet, új üzletek kialakítását teszi szükségessé. ÁFÉSZ-beruházással ezer négyzetméteres ÁBC-áruház épül. A lakótelep szükségleteit pedig egy kereskedelmi szolgáltatóegység látja el. A közvélemény régi gondja, de a látogató maga is meggyőződhet a pásztói utak rossz állapotáról A városiasodás a megnövekvő átmenő forgalom sürgeti az utak javítását. — A helyi lehetőségeink szerények, hiszen a mi pénztárcánk sem kimeríthetetlen- Nagyon sok társadalmi munkára, támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy az épülő, szépülő nagyközségben, az új lakótelepek és üzletházak között jó minőségű, korszerű utak kanyarogjanak. — vélekedett dr- Farkas Miklós. — vkm — Érthető, mert ahol, van munka, ott rendnek kell lenni. Ahol rend van, ott természetes dolog a fegyelem is. Ezeket a gondolatokat erősítette meg, bizonyította gyakorlatban való erejüket Kiss Emma, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének gyári főkönyvelője, amikor a többi között hangsúlyozta: — Amíg nem volt folyamatos a munkaellátás, addig hiányzott az erkölcsi alap, a háttér ahhoz, hogy a szalagvezetők megköveteljék a fegyelmet, mondván: ne járjatok ki annyit az üzemrészlegből, ne beszélgessetek annyit, ne szaiadozzatok minduntalan egymáshoz. Szerencsére ez az időszak már a múlté! A harmadik negyedévben 37 ezer normaórát használtunk fel a terv teljesítéséhez. Ebből 409 órát jelentett az állásidő. Kiesés adódik a gyakori átállásokból is. Emögött azonban van munka, csak nem annyi, mint amikor teljesítményben, folyamatosan dolgoznak az asszonyok, lányok. Az ebből adódó kieső időket, a termékek kis sorozata miatt nem tudjuk csökkenteni. A folyamatos munkaellátás kedvező hatása érződik a technológiai fegyelem erősödésében is. Erről így vall Dancsák Lászlóné termelés- irányító : — Sokkal jobb mint az elmúlt években volt. A szalagok dolgozói betartják az előírásokat. Csak Vác kívánságára térünk el attól. Betart- tatjuk a technológiai fegyelmet, mert többszörösen ellenőrizzük a munkafolyamatokat. a meós szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szalagon sz elkészült termékeket. A végén ugyancsak meós vesz át minden darabot. Ezzel a módszerrel megakadályozzuk, hogy az áru feleslegesen vándoroljon, akkor kerüljön vissza a csomagolóból, amikor már úton kellene lennie. A dolgozókat anyagilag is ösztönözzük a technológiai fegyelem betartására. Az ezzel kapcsolatos követelmény reszortonként változik. Célja, hogy minél kevesebb legyen a visszavetés. Tótok Ildikó e témát taglalva így vélekedik: — Nekem előnyös, ha betartom a technológiai fegyelmet. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a műszak egész ideje alatt odafigyelek a munkámra. Nincs sok visz- szavetésem — mondja örömmel a hangjában, majd hozzáfűzi : — Műszakonként egy, vagy egy se, pedig 300—400 darab kerül ki a kezemből. Makra Józsefné szalagvezető a következőkkel egészíti ki: *** Lehet tevékenykedtem a mozgalomban. Egy évvel később titkárrá választottak. Ugyanekkor — 1973-ban — léptem a párttagok sorába. Az egyik ajánlóm a KISZ volt. Számomra csodálatos érzés, ha valamit csinál az ember, és annak eredményét láthatja. A mezőgazdaságban mindig ott jártunk, ahol a legnagyobb szükség volt munkánkra. Málna, szőlő és most a cukorrépa, hogy csak a legfontosabbakat említsem. — A fémhulladékgyűjtésben is jó eredményeket értünk el. Eddig mintegy húsz tonna vasat gyűjtöttünk. A fiatalok ebben is aktívan részt vettek. — A munka után mivel tölti szabad idejét? — Kortes családi házban lakom a feleségemmel, aki szintén a tsz-ben 'dolgozik. Otthon a ház körül mindig akad tennivaló. Hét végén, szombaton és vasárnap legszívesebben a természetet járom. Ez a hobbym. A Mátratanulni ban nincs olyan út, ösvény, melyet ne ismernék. Minden évszaknak megvan a maga szépsége. — Természetesen a képzésről, tanulásról sem feledkeztem meg. Az öthónapos pártiskola elvégzése után beiratkoztam a marxista—leninista esti egyetemre. Elsőéves vagyok, a konzultációk, vizsgák komoly felkészülést igényelnek — mondta, miközben maga elé nézve megigazította bajuszát. — Ma már a szakmai tudás mellett, elengedhetetlen a politikai továbbképzés. Az irodából — ahol beszélgettünk — kifelé jövet az udvaron ketten is megszólítottak. — Jenő nemcsak a mozgalomban, de a munkában is példát mutat a többieknek. Mindenkinek segít, ha tud. és bármikor elmondhatjuk gondjainkat, javaslatainkat, melyeket sohasem hagy válasz nélkül — újságolta Ta- ri Ottó, — KÖZEL 15 ÉVE, hogy tagja vagyok a KISZ-nek — szólt Gartai Márta —, de ilyen jó titkárunk még nem volt. Ismeri a fiatalokat és bátran kiáll értük. Lehet tőle tanulni... — békési — — Dolgozónként kétszer ellenőrzőm a technológiai utasítások betartását. Ha valaki hibát vét, visszaadom javításra. Igen, már megszokták, hogy az hozza helyre a hibát, aki elkövette. A kijavításáért viszont pénz nem jár. Szerencsém van, mert gyakorlott dolgozók termelnek a szalagon. Ha pedig új kerül hozzám, annak a munkáját az első időben gyakrabban felülvizsgálom. — MAS TERÜLETEKEN IS ILYEN kedvezően változott a helyzet? — Nem mondhatom — veszi vissza a szót a főkönyvelő, s ezt mondja: — Május óta különböző kimutatásokat készítünk a munkafegyelemmel kapcsolatban. Ezeket felhasználjuk az 1977. évi munkaügyi terv összeállításakor. Célunk a munkafegyelem további szilárdítása. — Mit tesznek ezért? — Először , is csökkenteni kívánjuk a fizetés nélküli szabadságot, mivel az idén sok volt. — Miért? — Mert a dolgozók nyáron kivették az évi szabadságukat, ősszel pedig, amikor férjhez mennek — mert fiatal, lányos üzem vagyunk — akkor a nászúira fizetetten szabadságot kérnek. Amikor kérdezzük: miért nem hagytatok erre az időre az évi szabadságból, azt válaszolják: — Nem tudtuk előre az időpontot, váratlanul jött... Valószínű, közülük sokan maguk sem hiszik el a , hamarjában összeállított, kigondolt kifogásaikat. Még nem gondolnak arra, hogy az általuk kiesett termelést másoknak kell pótolni, köztük több- gyermekes édesanyáknak, méghozzá túlórázással. — Jövőre keretet adunk az üzem-, illetve szalagvezetőknek. Ók döntik el, kinek, mikor és mennyit adnak — állítja határozottan a főkönyvelőnő. — És mi a másik lehetőség? — A táppénzes állomány mérséklése. A beteglapok szerint Tar községben van a legtöbb beteg. Augusztusban az innen bejáró dolgozók (egy fő egy napra eső) táppénzesnapjainak száma 2.24 százalék volt. Ezzel ellentétes helyzet alakult ki Mátraszőlló- sön. Hasznoson, Mátnakeresz- tesen, Alsótoldon, Bokorban. Cserhátszentivánban — vélekedik a főkönyvelőnő. — A betegségen kívül talán valami más is közrejátszott a tari helyzet kialakulásában? — Erre nem tudok válaszolni. Tapasztalatainkról rendszeresen tájékoztatjuk a járási hivatal egészségügyi osztályát. Ezenkívül az augusztusban beállított beteglátogatónk felkeresi otthonában a betegj egyen tevőket. Azóta valamelyest jobb a helyzet. Júliusban 877, augusztusban 1098, szeptemberben pedig 714 munkanapot jelentett a betegállomány. Mire a beteglátogató egy-egy községbe eljut, addigra a betegállomány is megszűnik — állítja Kiss Emma. AZ ELŐBBIEKEN KÍVÜL tennivalót kínál még az íga- zolatlan mulasztás csökkentése, s egyéb sok más aprónak tűnő, de valójában fontos dolog. Egy azonban biztos: a gyár vezetőinek megfontolt, következetes, célratörő tevékenysége már eddig is eredményeket hozott. Határozott fellépésük találkozik az öntudatos dolgozók egyetértésével és cselekvő támogatásával. Venesz Károly Falat húztak, súroltak, festettek... ’ Sohasem kellett félteni az ecsegi asszonyokat, ha arról volt szó, súrolni, ablakot mosni, takarítani kell. Megfogják ők a meszelőt, olyan fehér falat kerekítenek, hogy öröm ránézni... Hát még, ha társadalmi munkában, a közösért csinálják. Egyik sem akar lemaradni a másik mögött. Szól az ecsegi nóta, nevetnek, tréfálkoznak, közben szaporán jár a kezük. Fekete Szilvésztemé, a népfront nőbizottságának titkára bizonyítja az asszonyok tettrekészségét, talpraesettségét. — A legnagyobb munka kellős közepében vagyunk. Persze, nemcsak a nőbizottság asszonyai. A falu apraja- nagyja. Közösen úgy döntöttünk, népfrontklubot csinálunk. Dolgozunk gőzerővel, hogy a tervezett átadásra el is készüljünk. A népfrontbizottság Ecse- gen alaposan megvitatta, hogyan tudnak saját otthont teremteni maguknak. A tanács adott egy használaton kjvüli házat. Kívülről tűrhető állapotban, ám belülről nagyon elhanyagoltan. Az ecsegiek pedig olyan társadalmi munkát szerveztek, hogy annak nemigen akad párja a járásban. Dolgozott Bagyinszki József népfrontelnök, Csonka József titkár. Valóban példát mutattak. Feketéné alig győzi sorolni: — Népfrontos volt a kőműves, a festő, az üvegező. Ki ne felejtsem Vincze Pista bácsit, Juhász Józsefet, Veres Károlyt, Banos Jenőt, Al- mási Jánost. Ha jól számítom, közel háromszáz órát dolgoztunk. A munka dandárját lényegében elvégezték. A meszelés, súrolás, takarítás van soron. Ebben az asszonyok vállalták az oroszlánrészt. Elsősorban a nőbizottság tagjai. A titkárasszony büszke rájuk: — Nem is tudom, vala- mennyiüket név szerint felsorolni. Egyformán megérdemlik a dicséretet. Szarvas Pálné, Csetneki Miklósné meg a többiek. Felsorakozott az ABC-üzlet szocialista brigádja, nem maradtak el a pedagógusok sem. — Hogy született meg az átalakítás terve? — Otthontalan volt a népfront. Hol itt jöttünk össze, hol ott. Ahol éppen üres helyiség akadt. Gondoltuk, ez így nem megy tovább. Szép terveink vannak, sokat akarunk dolgozni, ahhoz pedig megfelelő helyiség kell. így kezdődött... A tervekben valóban nincs hiány Ecsegen. Példaként emlegetik a cigánybizottság megalakítását. A Cserhátnak ebben a szép fekvésű községében hadat üzentek az írás- tudatlanságnak... Bíznak abban, hogy sikerrel. Akik az iskolát már nemigen tudják elvégezni, legalább írni, olvasni tanuljanak meg! A nőbizottság asszonyai sem maradnak le, ha elképzelésekről, tervekről esik szó. Öregek napját rendeztek, ötös névadót. Azon törik a fejüket, hogy beneveznek az országos kézimunka-kiállításra, és az eddiginél jobban „agitálnak" véradáskor. A nagy eseményt, a közös erőfeszítéssel, munkával létrehozott klub avatását november hatodikán tervezik. Fekete Szilveszterné bizakodó: — A szép bútort már megvettük. A népfront országos tanácsa küldte a szükséges pénzt. Már csak a szőnyeg és a függöny hiányzik. Remélem, a takarítással is elkészülünk. Igazán örömteli szívvel ünnepelhetünk hamarosan kicsinyekkel és nagyokkal az új népfrontklubban... Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1976- október 27., szerda 5
