Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
Jogi tanácsadó Felmondás baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultnak S. István szécsényi olvasónk üzemi balesetből eredő munkaképtelensége miatt rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá. Tudomása szerint balesetes dolgozónak felmondani nem lehet. Bár vállalata is tisztában van ve* le, hogy nyugdíjazása ideiglenes, tehát bármikor felgyógyulhat, és jelentkezhet munkára, a felmondáshoz mégis ragaszkodik. Hová forduljon, hogy vállalata az álláspontját megváltoztassa? — kérdezi olvasónk. Olvasónk panaszára orvoslást nem talál. Munkajogi szabályaink ugyanis a nyugdíjjogosultságot felmondási okként határozzák meg, függetlenül attól, hogy a dolgozó ezt öregség, rokkantság, vagy baleseti rokkantság címen szerezte meg. Felmondás elleni jogvédelemben tehát még a baleseti nyugdíjra jogosultak sem részesülnek, de nincs is rá szükségük, mert ellátásban, vagyis nyugdíjban részesülnek, emellett pedig a megengedett mértékben, egészségi állapotuknak megfelelő munkát is vállalhatnak. Természetesen nincs jogi akadálya annak, hogy a rokkantsági nyugdíj idejére a vállalat munkaviszony megszüntetése helyett fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen. Ez azonban nem jogi előírás, csupán jogi lehetőség, követelni nem lehet. Felgyógyulása utáni foglalkoztatása miatt sincs oka aggodalomra. A rendelet értelmében ugyanis: Ha a dolgozó részére üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt állapítanak meg rokkantsági nyugdíjat, és erre tekintettel szüntetik meg munkaviszonyát, a dolgozót — ha később munkaképessé válik —, a vállalat köteles újból alkalmazni. Olvasónk panaszának orvoslására tehát szükség nincs. Tartási szerződésről V. János és felesége salgótarjáni olvasóink olyan idős házaspárral akarnak tartási szerződést kötni, akiknek csak távoli hozzátartozóik vannak. Ezek a hozzátartozók a szerződés megkötése ellen vannak, viszont a két idős ember segítéséről, tartásáról nem gondoskodnak. Megakadályozhatják-e ezek a hozzátartozók a szerződés megkötését, és kell-e valamilyen hatósági engedély a szerződés megkötéséhez? — kérdezik olvasóink. Jogszabályaink szerint minden jog- és cselekvőképes magyar állampolgár érvényes szerződést köthet. Ebben sem közeli, sem távoli rokonai nem akadályozhatják. Ilyen előzmények után, valamint a szerződés tartalmi és alaki előírásainak biztosítása érdekében mégis azt javasolom, hogy a szerződés megszerkesztésével ügyvédet bízzanak meg. A tartási szerződést egyébként a városi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának kell bemutatni jóváhagyás végett. Az igazgatási hatóság jóváhagyás előtt a helyszínen vizsgálja meg a szerződő felek személyes körülményeit, és csak azt követően dönt a jóváhagyás felől. A jóváhagyást megtagadja akkor, ha a tanács megállapítása szerint a szerződés nem alkalmas arra, hogy tartósan betöltse szerepét. (Pl. azért, mert az eltartást vállalók is öregek, betegek, vagy más ok miatt nem várható el tőlük a szerződésben foglaltak betartása.) A jóváhagyásról a szerződő feleket írásban értesíti, de jóváhagyásnak számít az is, ha a szerződés bemutatásától számított hatvan napon belül nem nyilatkozik. Ha a tanács a szerződést nem hagyja jóvá, a határozat ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fellebbezni lehet a felettes igazgatási szervhez. Meg kell jegyeznem azonban azt is, hogy az érvényes, vagyis a jóváhagyott tartási szerződés végrehajtását az a szerv, amelyik azt jóváhagyta, ellenőrizni is köteles. Amennyiben pedig azt állapítja meg, hogy a szerződést bármelyik fél nem tartja be. vagy a szerződés bármilyen más ügyletet takar, a szerződést megszünteti. Dr. J. S. T^EFák Harisnyával a bányalovakért Egy jótékonysági árverésen 75 fontért vette meg egy londoni kocsmáros Viktória néhai angol királynő egyik monogrammal e'látott fekete selyemharisnyáját. Az aukción — amelyet a Royal Company rendezett állatbaráti célzattal —, még 260 királyi relikvia kelt el. A bevételt elsősorban a kiérdemesült bányalovak abrakolasára fordítják. ’ — Az én apám asztalos. Mit csinál a tied? — Amit a mama parancsol. X — Fiacskám, mit csináltál az új sapkáddal, hogy ilyen piszkos és gyűrött? — A gyerekek elvették és futballozni kezdtek vele. , — Te csak álltái és nézted? — Nem, én voltam a csatár. X Bíróságon. — Asszonyom, ön azt állítja, hogy a férje megverte, mikor részegen tért haza. Volt, valami indoka? — Indoka nem volt, csak egy vastag botja. Autópályán V arsóból Csehszlovákiába Évről évre bővül Lengyel- országban a korszerű autóutak hálózata. A közúti szállítás növekedése, a motorizáció gyors ütemű fejlődése meg is követeli az új, korszerű utak építését, illetve a régiek korszerűsítését- 1980-ra mintegy 2 700 millió tonna áru és 3 millió 300 ezer személy közúti szállítására számítanak. Az útépítői tevékenység három irányú. Az első a gyors- forgalmi utak hálózatainak bővítése, a másik a közutak teherbírásának növelése és végül az új ipari központok, valamint a falvak összekötő útjainak kiépítése. A kétsávos gyorsforgalmi utak, amelyek tulajdonképpen autópályák, két irányban épülnek. Kelet—nyugat irányban — Terespol—Varsó—Poznan—Swieccko, valamint Przemysl—Rzeszów—Krakkó—Katovice—W roclaw— —Legnica, továbbá Berlin és Drezda felé. Észak—dél irányban pedig Gdansk—Torun— Lódz—Czestochowa—Katowice—Cieszyn. A jelenlegi ötéves tervben 700 km gyorsforgalmi út felépítését tervezik- Ezek között például befejeződik a Varsó —Katowice korszerű útvonal kiépítése A Csehszlovákiába vezető autópálya építésének megkezdése a Gdansk—Tczew és 1 a Plotr Trybunalsky—Lódz szakaszok kiépítését is jelenti. Ez az útvonal nagy tranzit- forgalom lebonyolítására lesz alkalmas, ami sietteti e terv megvalósítását. A nagy teherbírású utak hálózata 1980-ra 19 000-ről 26 000 kilométerre bővül. Az összekötő úthálózat kiépítése, illetve a régi úthálózat korszerűsítése elsősorban olyan ipari területeken folyik, mint az óriás „Katowice” kohómű, a belchatowi barnaszén- és a lubenski kőszéntelepek vidéke. 1980-ig az összekötő utak hálózata 9000 kilométerrel meghosszabbodik. FIGYELEM! Most kössön süldőértékesítési szerződést 1 A kistermelők sertéstenyésztési kedvének további növelését teszi lehetővé az újabb kedvezmény. Aki október—novemberben malacaira 1977. januári—februári átadásra süldőértékesítési szerződést köt, az a 21.— Ft/kg áron felül plusz 3.— FÚkg időszaki felárat kap. Szerződéskötési szándékával keresse meg a helyi termelőszövetkezetet, vagy a Pest—Nógrád megyei Állatíorga'.mi és Húsipari Vállalat felvásárlóit és kirendeltségeit. PENOMAH Értesítjük tisztelt vevőinket és szállítóinkat, hogy BUDAPESTI KÖZPONTI RAKTÁRUNKBAN AZ ALÁBBI IDŐSZAKBAN Leltározunk: mezőgazdasági gépek: november 1-től 113-ig, kenderáru, ruházat, hengereltáruk, építőanyagok, acélvázas szerkezetek: november 15-től 30-ig. A leltározás idején az árukiadás és az áruátvétel szünetel, de az ügyfelek és a megrendelések fogadása zavartalan, AGROKER VÁLLALAT Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. / Huszonhat százalékkal nőtt a felvásárlási ár Jövedelmező a cukorrépa termesztése A CUKORRÉPA FONTOS NÖVÉNY. Ezt az utóbbi időben mind gyakrabban hallhatta a közvélemény, mind többször hangsúlyoztak a termelők és termeltetők. Az elmúlt tervciklusban — a központi intézkedések hatására — növekedett az ipari növény vetésterülete, fejlődött a kézá munkát helyettesítő technológia, javult a gyárak és a mezőgazdasági üzemek kapcsolata, kedvezőbbé váltak a feltételek, hogy a cukorrépa aránya emelkedjék a vetési tervekben. Az ösztönzőrendszer csiszolása, a magasabb átlagtermesek, az üzemek erőfeszítései ellenére sem sikerült azonban a célt elérni, a népgazdaság még mindig jelentős cukorbehozatalra szorul, mert bár a termelők ugyan nagy mennyiségű cukorrépát szállítottak a gyárakba, a cukortartalom lecsökkent. A Nógrád megyei termelőszövetkezetek. állami gazdaságok által termelt cukorrépa bel tartalmi értéke azonban — még a csökkenés ellenére is — magasabb egykét százalékkal a nagy cukorrépa-termesztő hagyományokkal rendelkező alföldi üzemekben termelt növények cukortartalmához képest. S ez mindenféleképpen figyelemre méltó, sőt jelzi: a nógrádi gazdaságoknak — adottságaiknál fogva — megéri cukorrépát termelni. Jelenleg összesen 1820 hektár a cukorrépa vetésterülete. s még ebben az ötéves tervben, az előirányzat szerint a kétezer hektár fölé emelkedik. S ennek okia nem csupán az, hogy az üzemek előtérbe helyezték a népgazdasági érdeket, hiszen* üzemi érdéi* is lett minél több cukorrépát termelni. Hogy miért? A tavalyi és az azt megelőző esztendők tapasztalatait elemezték a szakemberek, intézkedések történtek az ellentmondások megszüntete- sére. a cukorrépa-termesztés minőségi fejlesztésére. Az ötödik ötéves terv kezdetén új répaárrendszert alakítottak ki, hogy a termelést az eddigieknél előnyösebb feltételek mellett ösztönözzek. A leglényegesebb tényező, hogy a kormány felemelte a cukorrépa felvásárlási árát. Az alapár az eddigi mázsánkénti hatvan forintról hetven forintra nőtt. Azok a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, amelyek ötéves szerződést kötnek s vállalják, illetve vállalták, hogy a cukorrépát legalább akkora területen termesztik, mint az elmúlt évben, mázsánként továbbra is ötforintos felárat kapnak. Emellett jól jár még a mezőgazdasági üzem, ha termését az előre rögzített időpontban adja át. Az új szerződési feltételekben az ütemezési térítés augusztus 31-ig mázsánként 10, szeptember 1—5. közötti átadás esetén 5, október 11—20 között 6., október 21 és november 20. között pedig 8 forint. S még mindig nem teljes a sor! A szerződési feltételekben újdonság, hogy a cukorgyárak a cukortartalom növelésére vezettek be premizálási rendszert. Azt mondják: ez jelenti a ,kezdetet, hiszen a termelőüzemek eddig inkább a mennyiségben voltak érdekeltek. Jelenleg 14,50 százalékos cukortartalomig nem jár prémium, viszont 14,60—15 százalékos cukortartalomig mázsánként 1,60, 15,10—15,50 között 2,40 forintot kapnak a termelők. Ezt követően minden félszázalékos növekedésért újabb 70 fillér prémium jár. Ha a cukortartalom meghaladja a 18,5 százalékot mázsánként 7,30 jár a gazdaságnak a fentieken túl. Igaz, drágult a vetőmag, a műtrágya, a gyomirtó szerek is költségesebbek. Ennek ellenére javult a cukorrépa-termesztés jövedelmezősége, hiszen mindent figyelembe véve a felvásárlási ár 26 százalékkal emelkedett. A cukorrépa fontos növény. Nemcsak azért, mert a belőle nyert cukor milliárdos importmegtakarításokat eredményez. Ezt csak a növény föld alatti része adja. Közcu- dott, bogy fontos melléktermékek származnak a répatermesztésből, így a takarmányozásnál nélkülözhetetlen répafej. Egyszerű a szakemberek számítása. Így okoskodnak: ..ahány hektár cukorrépa, annyival kevesebb fővetésű takarmány vetése szükséges”. Az ilyetén megspórolt területeken aztán egyéb árunövények termesztésére nyílik lehetőség. A Nógrád megyei termelő- szövetkezetek többsége kedvező helyzetben van, hiszen a két cukorgyár, a hatvani és a selypi nem nagy távolságra helyezkedik el. S mert maéa a cukorgyártás technológiája néhány melléktermékhez juttatja a gyárat, ami az állattenyésztés alapvető tafearmánybiztosításá- nak feltétele, élhetnek az alkalommal, hogy olcsó tömegtakarmányhoz jussanak. Különösen az összetett gyötörd állatállomány (juh, szarvas- marha) számára hálás a melasz, répaszelet. A gazdaságok főállattenyésztői bizonygatják a legjobban, mennyire hatásos és jövedelmező, ha rendszeresen felhasználják a cukorgyári melléktermékeket. A gyár az igényeket a legteljesebb mértékben kielégíti, s erre például az idei aszályos nyár után nagy is a szükség, hiszen a takarmányhozamok elmaradtak a tervezettől. Sőt, még arra is akad példa, hogy olyan üzemeknek is jut a melléktermékekből, amelyek nem :s termelnek cukorrépát. HA A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, állami gazdaságok cukorrépa-terméshozamai állandósulnak 300—350 mázsa körül hektáronként, ami nem elérhetetlen (ugyancsak termelőszövetkezeti vezetők bizonyíthatják a legjobban, például Tolmácson, Romhánv- ban, Palotásén sbt.) a gazdaság egy hektárra vetített bruttó árbevétele elérheti a negyvenezer forintot, sőt még afeletti összeget is. A jövő feltétlenül csábító. Hogy ne elképzelés, álom maradjon a cukorrépa-termesztés ily magas jövedelmezősége, a gyárak és a termelők együttes erőfeszítéseket tesznek. A pásztói termelőszövetkezet elnöke mondta a közelmúltban, hogy a Nógrád megyei termelőszövetkezetek természeti adottságuknál fogva képJfelenek száz hektárnál nagyobb cukorrépatáblák kialakításúra, e szempontűól nem versenghetnek az ország más, síkabb vidékein gazdálkodó mezőgazdasági ' üzemekkel. Kínálkozik egy megoldás: ha több egj'más melletti, közeli fekvésű, termelőszóvetkezet,, állami gazdaság együttesen alakítja ki a táblákat. így lehetőség adódik nagyobb teljesítményű gépek beszerzésére és kihasználására. De nem csak erre. Erőteljesebben számíthatnak a tudomány — például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereinek — segítésére, szaktanácsadására, s a cukorgyárak is nagyobb támogatást biztosíthatnak koordináló szerepkör betöltésével, a gépek, hatóanyagok beszerzésében való segítséggel. A termelők, kutatók és a feldolgozók „triója” képes rá, hogy a cukorrépa-termesztés, ma még csak sejthető távlatait nyissa meg. A cukorgyárak már eddig is együttműködési megállapodást kötöttek három termelési rendszerrel, s ennek keretében jutottak főszerephez azok a módszerek, technológiai eljárások, amelyek a répa minőségének és beltartiai- mi értékének fejlődését, javítását szolgálják. Fontos növény a cukorrépa. Megyénkben gazdaságok sora bizonyíthatja, érvelhet mellette Szurdokpüspökitől Mátramindszentig. s a rétsági járás nagyüzemei is. Nem egy helyen a búza után a második helyre sorolják, olyan mértékben részesül a növénytermesztés árbevételéből. S küllőn említést érdemel az a gyümölcsöző kapcsolat, amely a Nógrád megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a selypi és hatvani cukorgyárak Között aiakult ki az utóbbi időben. A* termelők és a feldolgozók együttesen keresik a fejlődés , járható útjait, közösen rendezik le az esetleges vitákat. Ez a kapcsolat nagv segítője, hogy Nógrádban is mind nagyobb a kedv a cukorrépa termesztésére. Az idei ősz ,is igazolja a kitűnő kapcsolatokat: igaz még csak a kezdetén tart a szállítás, a cukorrépa átadása, átvéteie, mégis már az első szállítmányok után sikerült kiküszöbölni a nehézségeket, a gátló tényezőket. (A cukorgyárai! például még szállítójárművekről is gondoskodnak, iia a szükség úgy kívánja, a minősítéseknél pedig a jó part* nerhez illő korrektséggel járnak- el.) NÓGRÁD MEGYÉBEN- AZ ÖTÖDIK ötéves terv végére tehát a cukorrépa területe várhatóan meghaladja majd a kétezer hektárt. Ez időben az előirányzat szerint — ha a szükséges feltételek részlegesen megvalósulnak — foko-' zatosan bevezetik a cukorrépa béltartalom szerinti átvételét. Az idei esztendő így kísérletnek is mondható. Kísérletnek. melynek célja, hogy mindenki jól járjon. A feldolgozó, mert több cukrot állíthat elő, a termelő, mert nő a jövedelmezőség, a népgazdaság, mert kevesebb importra lesz szükség. Ilyen szempontok vezérlik a cukorgyárakat, amikor segítik a cukorrépa-termesztő 1 gazdasagokat. t)Q