Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

Munkás kulturális hetek Brigádvetélkedő — busszal és egy helyben okozza, hogy me gismertet köz­ben az „ismeretlennel”, a NÖGRÁD szerki ísztőség és a Magyar Rádió salgótarjáni tudósítójának munkájával is. Aztán közvetlen telefionösz- szeköttetésben b allhatja min­denki a rádió külpolitikai osztályának ügyeletesét, aki a legfrissebb, a délelőtt folya­mán érkezett hű ekről infor­mál, és tesz fel kérdéseket is. — Sok sikert és kellemesen töltött vasárnapot kívánok mindenkinek — hangzik a kedves búcsúzás. 14 óra 35 perc. Eredmény­dór,’ S Jegorov "és a Palóc* Imre nevét viselő kollektíva —, szintén pénzjutalomban ré­szesültek és szabadon válasz­tott színházi előadásokra szó­ló belépőket nyertek. 14 óra 45 perc. Rögtönzött beszélgetés a boldog nyerte­sekkel, név szerint Sándor' István brigádvezetővel, Dä­cher Béla, Bacsa Tivadar, Vincze Gyula és Flaskai Ká­roly brigádtagokkal. — Az első fordulóban nul­la pontot szereztünk — mond­ja Dächer Béla. — Dacból hajtottunk rá. Utána már< csaknem minden kérdésre at maximális pontszámot kap­tuk. A közösségnek nem ez azi első komoly vetélkedés sike­re. Tavaly megnyerték a Ki tud többet a Szovjetunióról?’ gyári vetélkedőt és az össz- vállalati munkavédelmi ver-, senyt. Mélyreható ismerkedés a múzeumi kiállítással. 10 óra. A Lampart ZIM sal­gótarjáni gyára szocialista bri­gádjai vetélkedőjének kezdete. Ez a döntő. Egyelőre azonban még csak a zsűritagok, a sal­gótarjáni politikai, állami szer­vek és művelődési intézmé­nyek képviselői számára kez­dődött meg a munka, az ér­tékelés szempontjainak tisztá­zása. 10 óra 20 perc. Angyalossi László játékvezető, a Magyar Rádió munkatársa ismerteti a résztvevőkkel a játékmene­tet. 10 óra 30 perc. A verseny­zők már a megyei könyvtár­ral ismerkednek. Melyik könyv hol található? — Mit végez­nek a munkatársak? S a kér­désekre Kaári Sándor könyv­tárigazgató válaszol. Aztán „előjön” az első feladat; az olvasott könyvek hol, melyik polcon találhatók? A kérdés után gyors futkározás. s van, aki megtalálja, van, aki nem a könyvet. > 10 óra 55 perc. Munkásmoz­galmi múzeum. Rövid tájé­koztató és újabb erőpróba. Mi a kahanyec? — és így tovább. A kérdésekre írásban kell vá­laszolni. A busz, a ZIM salgótarjáni gyárának autóbusza máris rö­píti tovább az érdekelteket, a versenyzőket. 11 óra 20 perc. Az SZMT székházában fórumra kerül sor. A vetélkedésben részes szocia’ista brigádoknak, a szakszervezet megyei tanácsá­nak vezető munkatársai vá­laszolnak. A kérdések érde­kesek. Például: milyen elkép­zelések vannak a nagycsaládo­sok üdültetésére vonatkozó­an? Az alkaimazoítáfc bérezé­sében mennyire játszik sze­repet a végzett munka minő­sége és mennyisége? Mi aka­dályozza a női vezetők ézámá- nak további gyarapodását? A többi kérdés is lényeges, tár­sadalompolitikai aktualitáso­kat vet fel. 12 óra 10 perc. A ZIM- gyár művelődési házában a vetélkedők „szakmai” kér­dést kapnák; meg kell álla­pítaniuk a kirakott termékek között a selejtes árukat, és meg kell határozniuk a selejt nevét. Ez is megy. Az értéke­lés, mett ilyen a játék, ké­sőbbi időpontra marad. 12 óra 40 perc. Az autó­buszból leszáll mindenki, ott, ahonnan az elején elindul­tunk. Néhány perc múlva a József Attila megyei Művelő­dési Központban folytatódik a vetélkedés. Kérdezz — fele- lekkel, pókerpartival. Az egész külön gyönyörűségét az Pókerjáték. hirdetés. Dr. Dianovszki Gyu­la, a ZIM gyárának igazgató­ja értékeli a vetélkedő jelen­tőségét és kiosztja a díjakat. Első a Feoktyisztov technoló­gus szocialista brigád, máso­dik a Nógrádi Sándor mű­szaki, harmadik a Nógrádi Sándor meós brigád. Több­ezer forintos pénzjutalmat s — különösként a megyei mű­velődési központtól — válto­zó számban színházi bérlete­ket kapnak. A többi öt bri­gád — a József Attila, a Ma­dame Curie, a Petőfi Sán­Megvan a gyártási hiba. — Huszonketten vagyunk a brigádban, s közösen dön­töttünk úgy, hogy az ezen a vetélkedőn induló kollek­tíva fogja a jövőben képvi­selni közösségünket a többi versenyen is — mondja Vin­cze Gyula, aki közben meg­mutatja azokat a jegyzeteket is, amelyeket a felkészülés idején készítettek. — Pénzt és színházbérletet nyertek. Ez utóbbit is haszno­sítják? — Sőt, nagyon is jól —fe­leli Dächer Béla. — Eddig is volt két bérletünk, ami kézről kézre járt. A mostani tizen­kettővel most már sokkal igazságosabban tudunk „gaz­dálkodni”. A szocialista brigádvetél­kedő résztvevői a gyár 1400 szocialista brigádtagját képvi­selték a versenyen. Igényes érdeklődésről, felelősségtel­jes felkészülésről tanúskodott valamennyiük részvétele. Egy kicsit azonban ők is elfárad­tak a végére, mert nagyon hosszúra nyúlt a vetélkedő. Jó ötletnek látszott a játék közbeni buszozás, de úgy érez­zük, nem eredményezett any- nyi színvonalbeli, tartalom­beli emelkedést, mint ameny- nyit vártunk tőle. Az idő elhúzódását segítette a játék- szabályokban való tájékozat­lanság is, valamint a játék­vezető kissé „sótlan”, „öreg­uras” tevékenykedése. Ennek ellenére a veté’kedő újra bizonyította, hogy et a művelődési forma rendkívül hasznos és nagyon sokat te­het az ismeretek bővítéséért, az igények felkeltéséért. Sulyok László 85. Ondrej vállán pedig puska volt, vadonatúj sörétes, fény­lett, mint a salamontöke. És Ondrej maga nemkülönben. Pitykés zsávolyöltönye vitéz­ién surrogott, és bolti szagot árasztott. Bőrövet is viselt Ondrej, még be nem érett, nyers színű bőrövet, mely ke­mény volt még, és nem elég hajlékony, mert nagyon új volt- Meg-megigazította ma­gán Ondrej, sűrűbben, mint kéne, s kifeszítette hozzá a mellét. Martin vihogott mögötte­— Fúrj bele likat még. Ondrej hátranézett hivatala magasából. — Komoly dolog nem vicce­lünk! S az asszonyok éneke el­öntötte őket; Irgalmazz, irgalmazz, irgal- mazz, ' Uram, a Te népednek! Kit megváltottál a Te szent véreddel. Szentlélek-Oristen irgal­mazz minekünk! Buda tanító is gépiesen mo­tyogta, puszta szórakozottság­ból, melyet a lefojtott izga­lom keltett tienne. Mint az ideg, mely elvált már a test­től, de még ráng, az egykori kántortanítóság maradéka­ként: — Szentiéiek-Üristen, irgal­mazz minékünk! Vele voltak a fiúk is: Dom- baj Gyürkéi, Kosznovszki Fe­ró, Králik Jozso, közöttük meg a* öregek között Ingá­zott­Zsabka külön ment, társ nélkül. Nekidőlt a dombnak, előreszegte konok, rőt fejét, és senkire se nézett- Némileg előtte járt a többieknek, hogy különállásával inkább ő tün­tessen. Egy gyerek futkosott a nagy hírű legény lába ügyében, buzgó dörgölődéssel. Egyszer csak földbe gyöke­rezett a gyerek meztelen tal­pa. ' Felmutatott a bokrokra, míg izgalomtól elakadt nyel­vén csak nehezen bukott át a szó; — Ott vannak! A rét füve követte a domb szelíd hátát, míg fentebb re- kettyés kezdődött az erdővilág hírnökeként. S valóban, ott álltak ketten: a fogva tartott lány és ő, a katona- Látták, hogy marka vaskapcsával fogja a lány ke­zét, el ne tudjon szaladni. Az ének újult erővel feltört a mélyből, kétszeres erővel- Mintha még mélyebbre merí­tette volna vödrét a lélek kút- jában. Králik Franyo magasba lökte a hosszú szárú procesz- sziós keresztet, hogy feneket­len zsebéből kibukkant a la­pos üveg nyaka. S a nép nekilódult, méltó­ságos, lassú hömpölygéssel. Alig-alig mert felnézni a köze­ledő rekettyésre, ahol azok a szent ének csodatévő erejétől a földhöz kövülten, ihozdulni képtelen álltak. Mint szakállas Ábrahám, az áldozati gödölyével, midőn leszólt az Űr az égből- Korán indultak a szurdok­ból. Akkor húnyt ki a hajnal- csillag a sziklák között feszü­lő halványlila égről­A férfi, a nagy, az erős, ki­nek karján és testén gyönyö­rű izomkötegek dudorodtak, s az ing alatt is kirajzolódtak, bátortalan gyermekként követ­te a lányt. Az időnként hát- ranyűjtotta kicsiny, magabiz­tos kezét, hogy erőt adjon né­ki, a maga leikéből. Így kapaszkodtak fel a szik­lán, a platóra, hogy a lány vezetett. Fönt megálltak a gyér fűvű kövesen, nagy levegőt vettek. Alattuk mélybe merült a táj- S a mélyben, a lila ég ködlő szélén vérszín csík resz­ketett. A nap- — Ott a falu — mutatott arra a lány, hangjában boldog, izgalom repesett. Tekintete, mint bársonytenyér, r.iegsímo- S&tta védence arcát. = Ott 4 NÓGRAD - 1976- októbei 27., szerda Megyei filmbemutatók Sokszínű hét Dráma, vígjáték, háborús kalandfilm, groteszk játék szerepel a hét filmbemutatói­nak műsorán. A vetítendő hat produkció egy kivételével a szocialista országok filmstú­dióiban készült­A XVII. század nagy tudó­sának, Johannes Keplernek állít emléket az NDK DEFA stúdiójában forgatott Johan­nes Kepler című filmdráma. Ahogy a film alkotói — Frank Vogel rendező, Manfred Frei­tag és Jochen Nestler forga­tókönyvírók — egy nyilatko­zatban elmondták, azért for­dultak a múltba témáért, mert érdekesnek találták az ellentmondást Kepler igazság­ra és harmóniára törekvése és a XVII. századi Németország között. Keplernek, amikor be­leavatkozott az anyja ellen indított boszorkányperbe, gya­núsításokkal, hazugságokkal kellett szembeszállnia, meg kellett alázkodnia, hogy any­ján segíthessen. Kepler lelki- ismereti kérdésekben néni ta­nult meg színlelni, de élete során tapasztalhatta, hogy ab­ban a világban, amelyben élt, nem valósítható meg a har­mónia, csak a kompromisszu­mok árán lehet élni- A gon­dolatokban gazdag film cím­szerepét Reimar J. Baur ala­kítja, édesanyja szerepében Trude Bechmannt láthatjuk. A csehszlovák Petr Schul- hoffot a könnyed, vidám és bűnügyi filmek rendezőjének hoz illőek-e. A házaspár sze-^ repében számos mozinéző ta­lálkozhat régi kedvencével, Jana Brejchovával és Vlasti- mil Brodskyval, akik a való­ságban is házastársak. Dinu Cocea rendezte a nv mán Tölgy, azonnal jelentkez­zen! című filmet, amely 1944- augusztus 23-ának (azóta ro­mán nemzeti ünnep) lázas, feszült légköréhez viszi közel nézőjét. Szándéka szerint azoknak állít emléket, akik hozzájárultak a fegyveres fel­kelés sikeréhez- A film írói, sikerrel vonták be a konflik­tus kalandos történetét 1944 augusztusának társadalompo­litikai szövevényébe, így a cselekmény hűen tükrözi az akkori idők valóságát. A női főszerepet a magyar Butasá­gom története című filmben is kitünően játszó Irina Pet- rescu alakítja. Az amerikai Hal Ashby Az utolsó szolgálat című művét regényből forgatta. Robert Towne forgatókönyvíró kivá­lóan adaptálta az irodalmi anyagot, megragadva a bé­kés idők katonaéletének min­den zamatát. A cselekmény központjában két „öreg ten­gerész” és egy formálható, megtéveszthető, s a történet­ben ennek megfelelően be is csapott ifjú tengerész áll- Az „öreg medvék” egyikét a nálunk is több ízben látott Jack Nicolson alakítja, aki / Jack Nicholson és Randy Quaid Az utolsó szolgálat című amerikai filmben. ismerjük. Az 6 nevéhez fűző- ezért a megformálásért 1974- dik többek között A tettes el- ben a cannes-i filmfesztivál rejti arcát, a Kamilla, te vagy legjobb férfialakításának dí- a sorsom című filmek szüle- ját nyerte el. tése. Űjabb művében, az II- a filmbarátoknak mutatják lünk egymáshoz, drágám ?-ban \je a Szigorúan ellenőrzött vo- vígjátéki oldaláról mutatkozik natok című csehszlovák és az be. A történet egy tíz éve Átkozottak vagyunk Irina ci- együtt élő házaspárról szól, mű jugoszláv filmet- Az előb- akik most szeretnék a techni- sí mű az 1966-os mannheimi ka, a komputer segítségével fesztivál nagydíját nyerte el, is kideríteni és bizonyítani, rendezője Jirzi Menzel azóta hogy tulajdonképpen egymás- világhírű lett. A jugoszláv — ...— -.............. filmben a színészek remekel­m ár minden jó lesz — mond­ta. — Csak már otthon len­nénk ! A gyermekarc, kíváncsi szo­rongást tükrözött. S a lány szeme felelt: „Vé­dencem vagy, ne félj!” S bent a fejében, a szívé­ben így folytatódott a gondo­lat: „Eddig az erdőé voltál, mostantól az enyém”. S míg mentek, többnyire kézen fogva, s a lány legalább fél lépéssel előbb, mindig be­szélt neki: — Jó nép lakja a mi falun­kat..- meglátod majd- Rendes népek... jószívüek, békessége- sek.- Dolgosak.... S nem kell többet félned. Mindenki sze­retni fog, meglásd. — Olyanok, mint te? — kér­dezte az ember, máskülönben nagyon szótlan volt. — Olyanok — biccentett buzgón a lány. — Tudod, mi­lyen vidámak? Ha szomorú vagy, mindjárt felvidítanak.-- Elfelejted közöttük a bánatod. Mintha sohase is lett volna... És megvédenék téged. De ott leszek én is, ne félj! — Mindig ott leszel? — Mindig­— Velem leszel? — Veled mindig­[Folytatjuk.) nek: az apát játszó Bata Zi- vojinovic és a menyét alakí­tó Neda Arneric. Mai tévéajánlatunk 20.00: FORUM — A FŐVÁROSRÓL A főváros nemcsak a buda­pestieknek fontos- Épp úgy érdekli Budapest sorsa az or­szág bármely részén élőket, — mint a fővárosi lakókat. Kíváncsiak vagyunk, hogy mi történik itt, mi épül, mit ter­veznek és hogyan. A televízió most ezért ül­tette kamerái elé a főváros vezetőit, hogy az ország nyil­vánossága előtt válaszoljanak, adjanak számot Budapest gondjairól, terveiről, jövőjéről. A nézők leveleire és tele­fonkérdéseire Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnö­ke, valamint Csehi Ferencné, dr. Békési László, Giltner An­dor, Farkasinszky La­jos, Kelemen Lajos ta­nácselnök-helyettesek és dr. Fajkos Aladárné. a VB WHHfr, ra — válaszoljak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents