Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

MUNKÁS KULTURÁLIS HETEK A bejáró dolgozók művelődése (II.) Szocialista módon élni US Helyszín: a ZIM 6a’gótarjáni gyara új zománcozójának zo­máncmalma. Időpont: délelőtt 9 óra, reg­geliszünet. Tárgy: ismeretterjesztő elő­adás. Téma: szocialista módon él­ni. Résztvevők: a zománcozó két szocialista brigádjának tagjai. Az ismeretterjesztő előadás­ra a munkásakadémiai soro­zat keretében került sor a sal­gótarjáni munkás kulturális hetek alkalmából. A téma rendkívül aktuális. Párthatá­rozatok és egyéb dpkumentu- mok egész sora szól erről, amit a köznapi életben a „ho­gyan éljünk?” kérdéskörében szoktunk megfogalmazni. Hogyan éljünk gyarapodó anyagi javainkkal, eszközeink­kel, hogyan éljünk növekvő szabad időnkkel? Milyen legyen az a mindannyiunk által kí­vánt és követendő életideál, ami emberségünket teljesíti ki, s hasznára válik családnak, munka- és lakóhelyi közösség­nek, a társadalomnak egya­ránt? A szocialista módon élni követelménye, amely a szocia­lista munkaverseny-mozga- lomban részt vevő brigádok egyik jelszava, erre a kérdés­re — noha általánosságban — válaszol. Az előadás is ezt te­szi, de a maga természetes és ésszerűen szükségszerű konk­rétságában sokkal kitapintha- tóbban, rádöbbentő érzékletes- séggel. Mert nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy az előadás alatt sokan ismertek magukra, mindennapi cseleke­deteikre, melyeket több-keve­sebb tudatossággal a szocialis­ta erkölcs normái szerint va­lósítottak meg. A Szocialista módon élni című előadás ebben az évben már a nyolcadik vagy kilen­cedik volt a zománcmalom­ban. Az új zománcozóban dol­gozó négy szocialista brigád célszerű ismereteket szerezhe­tett az erkölcs és jog, a jog és kötelesség munkabeli ösz- szefüggéseiről, a munkatársak közötti egészséges kapcsolatról, a gyáron kívüli élet-, illetve cselekvési lehetőségekről. Klement József javító. — Hogyan! vélekednek az emberek ezeferöl a reggeliidő­ben tartott előadásokról — kérdezem Marsi Irén műveze­tőtől. — Az idén nagyon jól fo­gadják. Ebnek abban látom magyarázatát, hogy a TIT ez­úttal nagyon jó témájú előa­dásokat és jól felkészült elő­adókat küldött Lekötik az emberek figyelmét. — Milyennek találta a mai előadást — fordulok Klement József javítóhoz. — Gondol­ja, hogy van gyakorlati hasz­na? Mintha készült volna erre a kérdésre, kapásból válaszol. — Számomra hasznos volt. Újból felhívta a figyelmemet arra, hogy nemcsak a munká­mért vagyok felelős, hanem a munkán kívüli életemért is. Boros Béláné zománcszóró is kész a válaszával: — Fontos és tanulságos té­mának érzem a szocialista élet­mód kérdését. Mert bizony vannak, akik — ismerek ilye­neket — nem tudják hogyan kell ebben a szellemben élni; felelőtlenek, érzéketlenül men­Boros Béláné zománcszóró. nek el a legszebb dolgok mel­lett. A munkás kulturális hetek alkalmával 16—18 előadást tartanak a salgótarjáni nagy­üzemekben a szocialista élet­mód témakörében. Három TIT-előadó vállalkozott az elő­adások megtartására. Dr. Új­laki Istvánnak, a megyei ok­tatási igazgatóság helyettes ve­zetőjének ez volt a negyedik előadása. — Mit tapasztalt előadásai során: hogyan fogadták a mun­kások a szocialista életmód témáját? — Érdeklődést és figyelmet tapasztaltam. Az acélgyárban, ahol külön teremben és nem reggelizés közben hangzottak el az előadások, több kívánsá­got is jeleztek a munkások. Ezek között az egyik az volt, hogy erről a kérdésről mun­kaidőn kívül is, hosszabb idő­ben is érdemes lenne beszél­ni, de akkor már kizárólag a munkáséletmódról. Személy szerint nagyon örülök ennek az igénynek, és hogy a téma egyáltalán bekerült a munkás kulturális hetek programjába. (ok) Sxeberényi Lehelt 83. A lány reménykedni kez­dett: talán még gyógyítható. Három napba telt, míg győ­zött a lány. Tudta, szent meggyőződés­sel, hogy az „űzött vad” gyó­gyulásának egyetlen útja van: ha az emberek, közé megy, g közöttük é'.. És tudta, szent meggyőző­déssel, hogy kettős á jó, mely a dologból származik. Mert mi szívében rég bujkál, tuda­tosult benne, mint elhivatott­ság: az ő tiszta, kicsiny lány­keze által nyílik meg a zsilip a pangó, rossz vér lefolyásá­nak, hogy virágozhassák az élet. Eltökélte, hogy magával vi­szi őt, közéjük. Görcsét kellett megoldania mindenekelőtt. Óvatosan így kezdte, mesz- sziről: — Ö, régen voltak ezek a dolgok, én még nem is él­tem. — S látta a lány, mily nehéz lesz a dolga. Látta a gyanakvó riadalmat a sze­mekben. Látta, hogy nem értik. De nem adta fel, csak várt egy kicsit. — Egy sem él már — vá­gott neki merészen. — Még akkor meglakoltak. A férfi gondolkodni lát­szott. A lány reménykedett: „Talán most sikerült meg­ingatnom rossz hitében”. De csak kérdés jött, té­tova és vaksi: — Kiket mondasz? — Őket. A gyilkosokat. Az idegen katonákat. Hitler-ban- dákat. Akik itt bujkáltak ak­kor, és késsel... Elakadt. A férfi rángani kezdett, s őrjöngve zokogni. De csak midőn a lány a „kés” szót kiejtette, mert'ad- dig. odaadó figyelemmel kö­vette, amit mondott. A lány ekkor • rákiáltott. Minden erejét összeszedte, hogy túlkiáltsa: — Kivégezték az oroszok, egy szálig! A kiáltás váratlanul hatott. Hirtelen csend lett. S a lány megérezte a csend bamba homályát, amelyben nyomtalanul elmerültek az olyan kötődés nélküli sza­vak, hogy „oroszok”. S talán az is, hogy „kivégezték”. Vagy akár a „Hitler-bandák”. Eszébe se jutott, hogy némely szavak azóta kaptak jelentő­séget az emberek között, az erdő védence süket rájuk. De mégis, de mégis, valami derengés mégis mutatkozott a homályban. Mintha érteni kezdené, hogy nincsenek már azok, akiktől fél. A gyermeki arc a bozont keretében felragyogott. Csak­nem diadalmasan. — Azt mondasz, nincs már nekik kés?... Kicsavartam ke­zükből! Eldugtam... földbe! — dicsekedett szinte. — Azok meghaltak — mondta a lány —, még akkor. Kivégezték őket... Ott mind­járt, a tettükért. A férfi kicsit csodálkozott. Nem egészen értette. Talán a nyeiv eltérése miatt, talán a hibás rend miatt a fejében. Csak a kés körül forgott, mint oldhatatlan, betokoso- dott csomó körül, az. agya. — Nincs több? — kérdezte. — Meghaltak — mondta a lányv — Sehol nincs? — sürgetett a férfi. Szemében aggodalom és bizakodás sürgetett. A lány fáradtan sóhajtott. Mást beszélnek. S a férfi újra: — Kés sehol nincs? — Sehol — bólintott rá a lány. Alkalmazkodott • amaz agyjárásához. S az újra: — Sehol? A megbizonyodás vágyának ez a csökönyössége hirtelen megerősítette a lányban a reményt: vele jönne! Csak a késképzet fogja még le. A kényszerképzete. Attól akar szabadulni. Gyerünk, segít­sünk neki! — Sehol — mondta gyorsan a lány, szinte kiáltva, és báto- rítón rámosolygott. — Sehol, ami ölésre való. — Vigyázz! — szólott a fér­fi, felemelte nagy komolyan az ujját, mint a gyermekek. — Legfeljebb kenyeret szel­nek vele, áldást írnak a há­tára, mint magam is tettem... — lendült bele a lány, át­szellemült egészen. — No, meg farigcsálnak ezt-azt, a maguk örömére... virágot, le­velet, mindenféle alakokat fából, csupa szép dolgot, meg hasznosat... S a férfi tiszta, kék szeme ragyogott. Belefeledkezett a lány szavába, mely oly sze­4 NÓGRÁD — 1976. október 24., vasárnap A differenciáltabb cselekvési programért BALASSAGYARMAT ÜZE­MEI dolgozóinak mintegy fele bejáró. Sőt, például a fi­nomkerámiánál 65, a kábelmű­veknél 70, a fémiparnál 60 szá­zalék az arány. Megyénkben éppen Balassagyarmat az a város, ahol a dolgozók jelen­tős része napjainkban teszi meg az első lépéseket — rész­ben a kétlaki életmód keretei között—a munkássá válás út­ján. E folyamat segítése szin­tén összefügg témánkkal, a bejáró dolgozókkal való fog­lalkozással. Tapasztalat szerint Balas­sagyarmaton is számos kez­deményezés történt a bejáró dolgozókkal való foglalkozás módozatainak kidolgozására, s születtek eredmények. Úgy tűnik, a közművelődési bi­zottság elé került beszámoló ezek közül talán keveset is említ, helyenként általános­ságokban szól a feladatterv végrehajtásának tapasztalatai­ról. Előfordul az is, hogy a munkásművelődést mintegy azonosítja a bejáró dolgozók­kal való foglalkozással. Szük­ségesnek látszik tehát a fel­adatterv pontosabb megfogal­mazása, a toyábbi előrehala­dás érdekében. A bejáró dolgozók kulturá- lódá&a segítése érdekében sok minden történt Balassagyar­maton. Nem törekedhetünk részletezésre. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy különö­sen a városi tanács, illetve intézményei, másrészt az üze­mek tettek sokat ennek ér­dekében. A jövőben talán fo­kozottabban lehetne figyelni a lakóhelyi művelődési lehe­tőségek bővítésére is. Az üzemek igyekeznek be­vonni az ingázókat a helyi kulturális és sporttevékeny­ségbe, az üzemekben folyó szakmai-politikai képzésbe, továbbképzésbe. Az oktatások, rendezvények időpontját le­hetőség szerint úgy választják meg, hogy összhangban legye­nek a menetrendekkel. A ká­belművekben munkásszállí­tással oldják meg az utazási problémákat, ez kedvezőbb lehetőséget jelent az üzemi művelődés, oktatás szervezé­sére. líd gyolcsba tudta pólyátni a rettegett eszközt, mint valami törött lábú madárkát. — Mindet én eldugtam, mindet! — lelkendezett gyer­mekesen. — Azt a rosszakat. Hirtelen, átmenet nélkül ag­gódni kezdett: — És most már nem tud­nak ölni? Nem tudnak engem ölni már? Senkit nem tudnak? Sehol? — Sehol — biccentett a lány, és úgy mosolygott, ahogy csak telt tőle. — Béke van. A férfi gondolkodott, gon­dolkodott. Jó jel volt, hogy zaklatottság nélkül. Homlokán felhők úsztak át, szakállábán elidőztek. De elcsendesülten úsztak, elnyugodottan időztek. — És ők ? — Nem azok már. Békés emberek. — Békés emberek. .1 — is­mételte tűnődve az erdei em­ber. Mintha nehezen, de el­jutna az agyáig a két szó ér­telme. A lánynak azonban úgy tűnt, meg kell erősítenie a sza­vát. Mélyet szívott a levegő­ből, és azt mondta: — Béke van már az embe­rek között. Az erdei ember tágra nyílt kék szemét a lányra emelte. Bizakodón, csillogón. De mint­ha nem pontosan értene vala­mit. Annyit mégis, hogy jó hír ütötte fülét. A lány ennyivel is megelé­gedett. Így gondolkodott: ta­lán nem is tudja, mi az, hogy háború, és mi az, hogy béke. Csak hogy most nyár van, és ősz jön, majd tél és megint tavasz... És hogy eldugott minden ölő kést a föld színéről, végre! (Folytatjuk.) ÉRDEKES KEZDEMÉNYE­ZÉSKÉNT EMLÍTHETJÜK, hogy a MÁV-nál a KlSZ-szer- vezet támogatásával a bejáró dolgozók klubját hozták létre, amely valamennyi bejárónak programot nyújt. Érdemes lenne e programok hatékony­ságát megvizsgálni adott idő­szakokban, s ennek megfele­lően kialakítani a jövőbeni programokat. A gazdasági egységeknek a jövőben arra lehetne különös gondot fordítani, hogy a sző­kébb üzemi kereteken túllép­ve, azon községi tanácsokkal is felvegyék a kapcsolatot, ahonnan a legtöbb dolgozó jár be. Esetleg megoldható lenne a lakóhelyi kulturális lehetőségek erőteljesebb tá­mogatása. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya ez év elején fel­mérést végzett a város 34 üzemében, illetve vállalatánál, hogy megállapítsa a dolgozók iskolázottsági szintjét. Külön is figyelmet fordítottak a be­járó dolgozókra. A tapaszta­latokról tájékoztatták a járá­si hivatal szakigazgatási szer­vét, ezáltal lehetővé válik, hogy a helyi tanácsokkal együtt hatékonyabban lépje­nek fel az általános művelt­ségi szint emeléséért, általá­nos iskolai tagozatok beindí­tásáért. Balassagyarmaton a köz- művelődési intézmények az utóbbi időben fejlesztettél? hálózati tevékenységüket, fo­kozott gondot fordítottak az üzemekkel való kapcsolatok kiépítésére, illetve erősítésére. Az együttműködés lehetőségét keresik a községi tanácsokkal is. Úgy tűnik azonban, hogy e tekintetben az eredmények még csupán kezdetiek. A kapcsolat alkalomszerű. Szük­ségesnek látszik, hogy mind az állami, mind pedig a po­litikai, társadalmi szervek na­gyobb támogatást nyújtsanak e munkához. Egyébként, köz­rejátszik az is, hogy a város­ban és a járásban kevés a szakképzett népművelő, a vá­ros üzemei közül is csak ket­tő rendelkezik népművelővel. A művelődési központ szo­cialista szerződést kötött a fémipari vállalattal, folyamat­ban van a bútorgyárral, a Volánnal, a BFK-val. E szer­ződések jó alapot jelenthet­nek az üzemekben folyó kul­turális tevékenység segítésén belül a bejáró dolgozókkal való differenciáltabb foglal­kozásra is. A Madách Imre városi Könyvtár beiratkozott dolgo­zóinak több mint 25 száza­léka fizikád dolgozó, s ez or­szágosan is jó arány. Nem tudni azonban, hogy közülük mennyi a bejáró dolgozó. En­nek figyelemmel kísérése pe­dig további teendők meghatá­rozásához nyújthatna segítsé­get. NÉHÁNY EREDMÉNYRŐL ÉS GONDRÓL tettünk emlí­tést. A kép természetesen ennél lényegesen sokszínűbb. Mindenekelőtt úgy véljük, hogy a munkásiművelődés se­gítésén túl szükség van a dif­ferenciáltabb szemléletre, il­letőleg ennek nyomán kiala­kított cselekvési program megvalósítására. Az eddigi eredmények alapot jelenthet­nek arra, hogy a jövőben je­lentős társadalmi összefogás­sal még tartalmasabbá vál­jon e tevékenység, összhang­ban a város közművelődési intézményei, az üzemek és a lakóhelyek elképzeléseivel. T. E. 1 (VÉGE). \ 2140: MUNKÁCSY­A budapesti művészeti he­tek alkalmából kerül a kép­ernyőre a Munkácsy című színes dokumentumfilm. A film Munkácsy Mihály önéletrajzának. levelezésé­nek, a korabeli megemlékezé­seknek és dokumentumoknak, valamint a legújabb művészet- történeti tanulmányoknak felhasználásával' kísérletet tesz a Munkácsy életmű új értékelésére. Kapcsolatokat keres a művek és a művész életének eseményei között. A készítők szándéka szerint megpróbálja különválasztani a mítoszt az életműtől. A film készítése során olyan dokumentumok is előkerültek, amelyeket még nem publikál­tak. Képünkön: Október 24. Vasárnap: 16.50: A tv szabadegyeteme. Mélyépítők a gyermekekért A Salgótarjáni városi Ta­nács mélyépítési üzeme az idén több gyermekintézmény részére végzett társadalmi munkát. A salgótarjáni úttörő­váltótáborban tereprendezést, alapozási földmunkákat foly­tattak harmincötezer forint értékben. Az Arany János úton átadott óvoda játszóte­rét teljes egészében ők készí­tették el, szerelték fel, kerí­tették be. Itt végzett munkár juk 77 ezer forintot ér. Ugyancsak az óvoda udvarán tevékenykedtek a Május 1. úton, ahol új homokozót készí­tettek, padokat állítottak fel. festették a játszószereket es kerti felszereléseket, míg a Csizmadia úti bölcsődében 33 ezer forint értékben betonoz­tak, kerítést javítottak. A tár­sadalmi munka legnagyobb részét a szocialista brigádok szabad szombaton végezték*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents