Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

SLÁGER. DE NEM KAMPANY Takarékoskodó diós jenőiek Párttagságunk jól vizsgázott Beszélgetés Skoda Ferenccel, Slágereket nem csak zene. szerzők írnak, hanem maga az élet, a szükségszerűség is. így lett ,-sláger” valamennyi termelőüzemben évekkel ez­előtt az energiatakarékosság- Voltak, akik azt hitték: kime­ríthetetlen energiaforrások buzognak, a föld méhe bőven rejt olajat, gázt, szenet. S amikor az ismert okok mi. att a nemzetközi olajpiaco­kon az árak a csillagokat közelítették, a népgazdaság nehéz helyzetbe került- Párt- éj állami határosatok sora, új közgazdásági szabályzók igyekeztek rádöbbenteni a termelőszövetkezetek veze­tőit is- hogy megengedhe­tetlen az energia pocsékolá­sa. — Sláger-e még az energia­takarékosság? — Az — mondja Lacz­kovszki András, a diósjenői termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese. Hiba lett volna kampánynak tekinte­ni. Nálunk a két évvel ez­előtti helyzethez képest kü­lönbség, hogy másként mer­jük az energiafelhasználást- Termékegységekre vetítjük. A „különbség” nagyon is sokat jelent. Arra kényszeríti a középvezetőket, hogy az energiával ésszerűen gazdál­kodjanak- Mert mit ér ötven vagon műtrágya megspóro­lása, ha a hozam 100 vagon­nal alacsonyabb? A diósjenői gazdaság nem rendelkezik energetikussal. Az üzemgazdász értékeli, kí­sér; figyelemmel az energia- fogyasztást. Feltérképezték- mely területen, mennyi fű­tőolajra, üzemanyagra, vil­lamos áramra van szükség. — Főleg az üzemanyag- felhasználásra fontos ügyel­nünk, hiszen a megszűnt ál­lami támogatás következté­ben több mint félmillió fo­rinttal magasabb költség je­lentkezik — mondja az el­nökhelyettes. — A baromfite­lep sem kerülheti el a figyel­münket. A fűtésre a csibék négyhetes koráig szükség van- Aztán ott a szamester- mény-szárító. Eszi az olajat. • • Keresik az energiatakaré­kosság növelésének útjait- A szárítónál tudnak némi energiát megmenteni. Pél­dául, mfg a búza nedvesség­tartalma 18 százalék alatt volt, a hideglevegős szárítási módot alkalmazták. S, , hogy a tóv-ediást eieve kiküszöböl­jék: gyors víztartalom-megha­tározó műszert vásároltak­— A baromfitelepen is igyekszünk az energiafelhasz­nálást alább szorítani. Ab­ban az istállóban, ahoj a ta- karminyozó helyiség közé­pen van, míg az állatok ki­sebbek, csak az alapterület felét fűtjük. A végtakarmá- nycs istállóban pedig fóliá­val rekesztjük ketté a hagy légteret így harminc-négy. ven százalékos a fűtőolaj megtakarítása — magyaráz­za Laczkovszki András­A gazdaság „szíve” a gép­park- Itt fogyasztják a leg­több energiát. Hogy ne ke­letkezzenek tú zott arányta­lanságok, havonta mérik az üzemanyag-felhasználást. Normában rögzítették- mi­kor mennyi lehet a fogyasz­tás. A megtakarítás negyven százalékát a traktorosok, sze­relők prémiumként kapják. Ezzel igyekeznek a gazda­ság vezetői ösztönözni az üresjáratok elkerülésére, a gépek megfelelő műszaki ál­lapotának fenntartására. Újító brigádtagok \ Salgótarjáni Kohászati Üze­mek RECK kisterenyei gyáregy­ségében dolgozik a Dobrovolszki űr hajós nevét viselő szocialista brigád. Tagjai valamennyien fia­tal szakmunkások: hegesztők és lakatosok. Vállaltált. hogy be­kapcsolódnak az újítómozgalomba, ezzel is segítve a termelékenység növelését, a munkák meggyorsí­tását. A brigád tagjaitól eddig két olyan újítást fogadtak el, amelyek az üzemben, a hegesz­tés és a lakatosmunkák végzé­sénél a hatékonyságot, a tervek maradéktalan teljesítését segítik. A gazdasági feladatok teljesítése mellett Jut idő a társadalmi mun­kára is. A brigádtagok a szabad szombatokon, vasárnapokon az óvoda és sportpálya szépítésé­ben segítettek, de részt vál­laltak az üzem területén levő műhelyek rendbe tételében is. Igaz, még mindig akadnak fegyelmezetlenségek, melyek nem éppen ‘ a takarékosságot jelzik, de a kirívó példáktól eltekintve, három éve foko­zatosan csökkent az üzem- anyag-felhasználás- Ebben közrejátszik, hogy szinte va­lamennyi gépet kicseréltek- — Fontos eszköze a taka­rékosságnak a gépek ki­használása. A John Deere tí­pusú erőgép például három műszakban jár, , igyekeztünk a legjobb szakemberekre bízni. A kihasználtság 90— 95 százalékos, a százat nem érheti el. a kötelező karban­tartási munkálatok miatt — jegyzi rneg az elnökhelyettes- A gépállományt 18 trak­tor, 16 tehergépkocsi, s a hoz­zá tartozó munkagépek, esz­közök jelentik. A gazdaság vezetőinek régi vágya, hogv korszerű szervizállomást alakítsanak ki, s megoldják a gépe/, folyamatos karbantar­tását. A hibák megelőzése fontos tartaléka az energia­takarékosságnak. Ugyancsak e célt Szolgálja a talajtáp­anyag-vizsgálat bevezetése- így biztonsággal, tudományo­san megalapozva dönthetnek, hogy mekkora terméshez, mennyi hatóanyagra van szükség. Lépésről lépésre igyekeznek a költségeket csökkenteni- Apróbb dolgok­ról sem feledkeznek meg. Csak egy adalék: a szállító­részleg mindent elkövet, hogy a járművek visszfuva-rral térjenek haza. — A szemléletet tovább kell csiszolnunk:. A középvezetők, dolgozóink csak a saját ága­zatukban keresik a takaró­ik osság lehetőségeit, s nem tudatosult még eléggé, hogy mekkora 1 összegek múlnak körültekintő munkájukon, kezdeményezőkészségükön — mondja Lackovszki András. Az elmúlt évben például az össze/, költség öt százalékát spórolták meg az alacsonyabb energiafelhasználásból. Az idén fokozni szeretnék, mert slágernek sláger az energiata­karékosság. de kampánynak, nem kampány! Sz. Gy. A világ minden részén ismertté váltak az el hiúit évben a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységében készült al­katrészek, szerkezetek. A gyár a vegyiparban használatos gépek készítését, és esetenként szerelését látja el. Ex­portra készülnek a különböző méretű, vegyianyagok gyár­tásához nélkülözhetetlen fémtornyok, __ fodor — a balassagyarmati városi pártbizottság; első titkárával Több mint három esztende­je, hogy a megyei pártbizott­ság megvizsgálta a párttagság eszmei-politikai nevelését, és határozott a további felada­tokról. Milyen főbb tapaszta­latokat hozott a határozat vég­rehajtása Balassagyarmaton? Erről beszélgettünk Skoda Fe­renccel, a városi pártbizottság első titkárával. — A párttagokkal folytatott beszélgetések jó lehetőséget nyújtottak a határozatok, töb­bek között az eszmei-politikai nevelő munkáról szóló pártha­tározat végrehajtásának el­lenőrzésére — mondotta Sko­da Ferenc. — Ugyanakkor párttagságunk vizsgázott is, hogy mennyire érti a politikát, hogyan készült fel a határoza­tok végrehajtására, növekvő elméleti, politikai ismereteit mennyire hasznosítja a párt­életben, a pártmunkában. — Szólna erről egy kissé részletesebben? — Természetesen. Az a ta­pasztalatunk, hogy a megyei pártbizottság határozata óta tervszerűbb, tudatosabb neve­lő munka folyik az irányító pártszerveknél és az alapszer- vezetekben. Jól tükrözték ezt a személyes beszélgetések is. Városunk párttagsága meg­alapozottan, nagy felelősséggel mondott véleményt a munká­ról, a pártéletről, közös gond­jainkról, a politika helyi vég­rehajtásáról. Egyetértettek az­zal, hogy a párttagok rendsze­res eszmei-politikai képzése az alapszervezetek aktivitását erősíti. A városi pártbizottság irá­nyító, ellenőrző munkájával ezért arra törekszik, hogy erő­sítse az alapszervezetekben a kollektív vezetést, segítse a taggyűlések politikai előkészí­tését. Az alapszervezeti dönté­sek ne a felsőbb pártszervek határozatait másolják, hanem a sajátos helyi feladatokra irányítsák a párttagok figyel­mét. Arra buzdítjuk az alap­szervezeti vezetőségeket, hogy vonják következetesebben be a párttagokat a döntések elő­készítésebe, hiszen a későbbi munkát, a végrehajtás meg­szervezését könnyítik meg ily módon. Bizonyos változás már mu­tatkozik. A párttagok mintegy 20—25 százaléka rendszeresen részt vesz a párttaggyűlések vitájában és élénkebbé vált a pártcsoportok tevékenysége is. Több alapszervezetben — a bú­torgyárban, a fémipari válla­latnál, a finomkötöttárugyár- oan — a taggyűlés elé kerülő beszámolót előbb a pártcso- portok vitatják meg. Közösen alakítják ki, hogy a taggyűlés határozatának végrehajtásában milyen feladat vár a kommu­nista közösségekre, a brigád-, az üzemi kollektívákra. De az eszmei-politikai munka fej­lesztését szolgálják a pártmeg- bízatasok és a legtöbb alap­szervezetben e tevékenység szolgálatába állítják a pártagi- táciot és a politikai irodalmat is. Ügy értékeljük — s ebben a parttagokkal folytatott be­szélgetések tapasztalatai is erősítenek bennünket —, hogy a varos pártalapszervezeteinek döntő többsége jó gazdája te­rületének. E folyamat erősíté­séért a városi pártbizottság­nak megkülönböztetett ifi- ' gyeimet szükséges fordítania a kis létszámú, vezetési és szer­vezeti gondokkal küzdő alap­szervezetekre. — Nem kétséges, a tudatos eszmei-politikai nevelő munka sokat segíthet, hogy a párttag­ság jól értse politikánk alap­vető kérdéseit, többek között a munkásosztály, a párt vezé- tő szerepének lényégét, a párt szövetségi politikáját. Milyen- tapasztalatokat gyűjtöttek ez­zel kapcsolatban? — Véleményem szerint azzal mindenki egyetért nálunk, hogy a munkásosztály, a párt vezető szerepe társadalmi szin­ten megvalósul. Ha mindezt á városban, Vagy az üze­mekben, a munkahelyeken vizsgáljuk, már több kérdés vetődik fel. Ami a városi ta­pasztalatokat illeti, a negye­dik ötéves tervvel gazdag esz­tendőket hagytunk magunk mögött. Üj ipari üzemek egész sora — többek között a kábel-, a finomkötött-, a porcelángyár — állt munkába. Felépült több mint ezer lakás, amelynek het­venöt százalékát munkások kapták. Kulturális és sportin­tézményekkel, utakkal és köz­művekkel gyarapodott Balas­sagyarmat. Párttagságunk, de a város is, mindebben a mun­kásosztály politikájának kö­vetkezetes megvalósítását lát­ja, amelynek tevékeny része­se volt. A munkások helye, szerepe más, reálisabb értékelést kap az üzemekben is. Erősödik a tulajdonosi szemlélet, a mun­kások kezdeményező szerepe az üzem- és munkászervézé's- ben, a termékszerkezet átala­kításában, korszerűsítésében. A cselekvési prográmok három­negyedéves értékelése jelzi, hogy valamennyi üzemünk tel­jesítette tervét. Egyre több munkás hallatja szavát az igazgatói tanácsban, a terme­lési tanácskozásokon. Fokozódó aktivitásuk, felelősségük a sa­ját a vezetők tevékenységéért, kedvező hatással van az irá­nyításra, az ellenőrzésre. A közelmúltban néhány üzemben — a kábelgyárban, a finomkö­töttárugyárban, a fémipari és a húsipari vállalatnál — in­tézkedéseket tettünk a vezetés erősítésére. Néhány vezető fe­lelősségre vonására is sor ke­rült. A vezetői, a vállalati munka 'fogyatékosságaira a munkások hívták fel figyel­münket. Mindezek ellenére a mun­kásosztály vezető szerepének értelmeztetésében, gyakorlati megvalósításában van tenni­valónk. Többek között a mun­kafegyelem, a gazdálkodás színvonalának további javítá­sát, a nevelő munka mellett a mulasztók következetes fele­lősségre vonását tartjuk az egyik legsürgősebb teendőnek az irányítás szintjén és a párt- alapszervezetekben. — Köztudott, hogy Balassa­gyarmaton jelentős az értel­miségiek száma, súlya. A pe­dagógusok, az egészségügyiek, az igazságszolgáltatásban dol­gozó értelmiségiek mellett új, erőteljes réteg alakult ki: a műszaki értelmiség. Hogyan mérhető az értelmiség aktivi­tása a városépítésben, a vá­rospolitika megvalósításában? — Valóban, városunkban je­lentős számú, mintegy ezer értelmiségi él, dolgozik. Po­litikai aktivitásuk az alapszer­vezetekben folyó eszmei-politi­kai nevelő munka hatására egyre erősödik. Különösen a pedagógus-alapszervezeteknél van jelentős változás, ahol az alapszervezetek munkáját pártvezetőség segíti, irányítja. A városi értelmiség negyven százaléka tagja a pártnak. Ügy értékeljük, hogy egy részük nagy felelősséggel vesz részt varosunk, a megye társadal­mi-politikai életében, a köz- művelődés-politikai határozat következetes meg valósi tásábart. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik az is, hogy az értel­miségi dolgozók másik részé, munkaköri kötelességén túl alig-alig tesz valamit a na­gyobb közösségért, a városért. A közös rendezvényeken, tár­sadalmi megmozdulásokon gyakran ugyanazokat az arco­kat látja az ember. Ügy gon­dolom], a városi pártbizottság­nak felelősséggel felül kelt vizsgálnia, hogy a feladatok, amelyeket az értelmiség elé tűzünk eléggé vonzóak-e? Ké­pesek-e arra, hogy tevékeny murthafá’ serkentsék a most meg esetleg passzív szemlélő­töket is? A pártalapszerveze- tek feladata, hogy az eszmei- politikai nevelő munka fokozá- Sával segítsék feloldani a kö­zömbösséget, az esetenként fel­lépő megalapozatlan igé­nyek és a reális lehetőségek között feszülő ellentmondáso­kat — Kérem, foglalja össze az eszmei-politikai nevelő munka legfontosabb feladatait a vá­ros alapszervezeteiben! — Az eszmei-politikai neve­lő munka hároméves tapaszta­latai arról győznek meg ben­nünket, hogy e tevékenység mindinkább átfogja a párt­munka, a pártélet egészét. A város párttagsága jól vizsgá­zott a beszélgetések során. .Mindinkább megkülönböztetik, hogy melyik, az a szemlélet es Túl a napi kötelezettségen .Tó néhány év eltelt már azóta, hogy először találkoz­tam Balogh Pállal. Mátrano- vákon a bányánál szervezte a fiatal műszakiakat egy-egy Eeladat megoldására, szak- dolgozatok készítésére. Az FMKT vezetője volt. Később a földtani irodában. mint párttitkárt kerestem fel. Leg­utóbb Ménkesen a mérnök­ség vezetőjével szerettem volna beszélni. — Nincs bent Balogh Pali, mert Miskolcra utazott konzultációra az egyetemre. Ugyanis tanul — mondták. Fiatal ember még és élet­útja egy kicsit tipikus. Erről beszélgettünk két értekezlet között. — , A Balassiban érettsé­giztem Balassagyarmaton. Tu­lajdonképpen utána kezdtem a bányánál. Mátnanovákon a rakodóra vettek fel. Ké­sőbb lettem figuráns, rajzoló. A bányaméréseknél segéd- kezőket hívják így. A focit is szerettem. Amikor a nagy- bátonyi csapathoz kerültem, Tiribesre osztottak be. Köz­ben 1962-ben elvégeztem a bányatechnikumot. Bánya- felmérő voltam akkor Nová- ko-n. Ezt követte levelező úton Tatabányán a felsőfokú technikum, bányagazdasági szakon. 1968-ban végeztem el. Most a miskolci egyetem bá­nyamérnöki karának bánya- gazdaéági üzemmérnöki sza­kán tanulok levelező úton. — Nem nehéz egy kicsit? — Bizony nehéz, mert sok a munka az üzemben, meg nőnek a gyerekek. Az egyik nyolcadikos,, a másik har­madikos. Nekik is segíteni kell. Az este is amőbákat rajzoltunk együtt — mond­ja nevetve. — Az embert az élet is dobálja akaratán kívül. No- vákon megszűnt a bányász­kodás. A vállalat mérési osztályára helyeztek. A bá­nyakárok felmérésével fog­lalkoztam akkor. A földtani földmérési iroda amikor megalakult, odairányítottak csoportvezetőnek. —Párttitkár is lett egy­ben. — Szép feladataink voltak. Sokat jártunk a terepre fel­méréseket végezni, térké­pezni, nyomvonalat kitűzni. Az Algyő—Százhalombatta közötti vezeték, a magyar— szovjet olaj-, gáz-, etilénve­zeték kitűzése is a mi mun­kánk volt. Dolgoztunk Lenin- várostól Beregdarócig. A Dunántúlon a Zalaegerszeg— Sümeg—Devecser—Ajka kö­zötti termékvezeték geodé­ziai munkáit is mi végez­tük el. Szerettem azt a mun­kát, de amikor két éve hív­tak Ménkesre, a mérnökség­re, jöttem, mert a bányai munka áll a legközelebb hozzám. Novákon mikor ab­bahagytam, a visszafejlesztés volt a téma. Mikor visszajöt­tem. akkor már az újrafej­lesztés. — Ménkesen már folyik a rekonstrukció. A kutatás, mélyfúrás is megkezdődött. Ezek helyét nekünk kell ki­jelölni. A föld alatti vágatok irányát is mi adjuk meg. Lelkesítő dolog árrr, amikor az ember előre látja, hogy mi lesz munkájának követ­kezménye. Ménkes korszerű­södik. termelése folyamato­san növekszik, a jelenlegi másfélszeresére? Ebben és a távlati fejlesztési terv ki­dolgozásában is nagy ' Vé­szünk van. Nemcsak a mér­nökség vezetését bízták rám, hanem a műszaki csoport irányítását is. A két vonalon jól összedolgbzunk. A légve­zetés is idetartozik, bár en­nek megvan a jól felkészült felelőse. — Nem sok ez egy kicsit? *— Nem panaszkodhatom. Van tennivalóm bőven. Más­kor is volt, hiszen egy ideig még a biztonsági megbízott feladatát is én láttam el. Et­től mentesítettek. Most újí­tási ügyintéző is vagyok. Az idén eddig 58 javaslatból 43 az elfogadott. Nem rossz az arány. Szívesen foglalkozom az új dolgokkal, még az FMKT keretében megszoktam — mondja Balogh Pál. Ahogy befejezzük a beszél­getést, indul, mert szólítja a kötelesség. Távlati tervet készítenek. Nincs pihenő a munkahelyen. Ha túl van a napi kötelezettségen, várja a család és a könyvek. Az üzemmérnöki diploma még hátravan. De már nem kell sok idő az eléréséhez. magatartásforma, amely hasz­nos a ^közösség, a társadalom számára, és melyek azok a kispolgári megnyilvánulások, amelyek idegenek a szocializ­mustól. Ami a munka konkrét te­rületeit illeti, a munkásosztály, a párt vezető szerepének kö­vetkezetes erősítése változatla­nul a legfontosabb feladat. A szövetségi politika sajátos megnyilvánulása városunk-: ban a munkások és az értel­miség együttműködése. Erősö­dő kapcsolatuknak sokfélé íot> mája lehetséges. Jó kezdemé- nyezésnek tartjuk a szocialis­ta brigádok segítését, vala­mint a TIT tevékenységének szélesítését az üzemekben. így kerülhetnek egymáshoz köze­lebb a különböző érdekek, né­zetek. vélemények. Arra tö­rekszünk, hogy a párttagok, de a pártonkívüliek is a min­dennapi munkában, eredmé­nyeinkben érzékeljék eszmé­ink igazságát, s hogy mind­ezek csak kitartó,v következe­tes munkával valósulhatnak meS — fejezte be a beszélge­tést Skoda Ferenc. B. J. Vincze Istvánná NÓGRÁD — 1976' október 23., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents