Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
ßluiihäcHrcok Apám helyett kezdtem... ELNEZEM a fiatalembert így, munka közben, s elcsodálkozom: milyen rutinnal, magabiztossággal kezeli a vezérlőpult berendezéseit. Percekig hallgatom a hangszóróban kint felerősödött hangját — ami itt bent, a forgalmi szolgálattevő irodájában suttogásnál is csak épp alig erősebb —, de, és íme a másik véglet: ellentmondást nem tűrő. Igen. a kint levőknek azt kell cselekedni, amire ő utasítást ad. Tegyék szabaddá ezt, meg azt a vágányt, az a szerelvény húzzon előbbre, amazt a vagont ,.emeljék ki” es sorolják be máshová. És jelezzenek vissza, ha az a bizonyos váltó. amelyiknek elektronikus jelzése egyfolytában villog az irányítórendszer képüvegén, mutatva, hogy „beragadt”, vagy nem biztonságosan üzemel. már nem okoz majd gondot. És figyel, figyel, tekintetét egy pillanatra sem levéve az előtte levő berendezésen feltüntetett vágányokról, a vonatok haladását mutató apró kis lámpák kigyulladásának helyzetéről. Mert figyelni kell! — A tévedés ... ? Az kizárt dolog. Nem szabad, nem lehet... Tudja mi lenne, ha egyszer, csupán egyetlen másodpercre nem lenne ott az eszem...? Nagy itt a forgalom, a vágány meg kevés.. De ne is gondoljunk ilyesmire! Ismét valamilyen utasítást mond a mikrofonba valakinek; valakinek ott, kint, akit nem is lát, majd leveszi tekintetét a vezérlőpultról, hátradől karosszékében és rám néz: — No, most van egy kis percnyi nyugalom, beszélgethetünk. Élek a ritka lehetőséggel, ami nem gyakran adódik így a tizenkét órás szolgálat közben, és Molnár Józseffel, a Somoskőújfalui határállomás forgalmi szolgálattevőjével tényleg váltunk — nyugodtan, senkitől sem zavartatva — néhány mondatot. — EZ AZ, AMIT szeletek — mondja — kérdésre sem várva... Ezt: a szinte percekre „betáblázott” programot, mozgalmasságot, az állandó feszültséget, s az azonnali döntések felelősségét. Amik — mint sokan talán gondolnák — nem idegességet, állandó bizonytalanságot okoznak. hanem megnyugtatnak... Mert tudom, tudatják velem, hogy képes vagyok ilyen felelősségteljes pozíciót is tökéletesen ellátni. Szóval, érzem önmagam.... Azt, hogy amire vállalkoztam, sikerült. Vállalkozott? Igen. De hogy...? Gimnáziumban érettségizett, Salgótarjánban. Tanárnak készült voltaképpen, de hogy először, az első nekirugaszkodásra nem sikerült a felvételi vizsgája, nem hogy azonnal lemondott az álomról, hanem azt gondolta: a következő felvételig elmegy dolgozni. Hová is mehetett volna, lévén Somoskőújfalui, apja 1« huszonkettedik éve vasutas, mint ide, a határállomásra. Jelentkezett, felvették. Aztán szakvizsgázott, végigjárta a beosztási lépcsőt megelőző néhány „létrafokot”, megismerte az itteni munkát. Megismerte? — Nem! Megszerettem. Ügy, ahogy csak egyvalamit lehet. .. — És a tanárképző? — A múlté már... Egyéb céljaim vannak. — Éspedig? — Elvégezni a vasúti tiszti iskolát. — Megmarad vasutasnak... — Meg. Nagyon szeretném. Pedig korábban — korábban? még hat évvel ezelőtt sem — álmodott soha erről a pályáról. De ide került. Forgalmi szolgálattevő meg hogy lett? Megbetegedett az apja, s mivel annyi gyakorlata volt már, olyannyira ismerte a határállomás életének minden kis morzsalékát, megkérdezték: nem vállalná-e helyette a szolgálatot? VÁLLALTA, s vállalja azóta is mindig, negyedik éve immár. Pedig itt ünnepnap sincs. Meg vasárnap sem, és születésnap sem, és nyugalom sem. Csak a felelősség, a nagy, s a hosszan tartó szolgálatok, a bóbiskolásnyi percet sem engedők. Igaz, mint említi, éppen ezek formálják az embert keménnyé, határozottá, kitartóvá. — Érzem, így van — mondja-. Érezheti: huszonnégy éves mindössze.... — karácsony — Csökkentik a forgalmi zsúfoltságot A Volán 2. számú Vállalatnál nagy feladatok elérését tűzték ki célul az ötéves tervben. A kitűzött célt csakis felkészültebben, korszerűbb eszközökkel lehet megvalósítani. Erre igényt is tart a megye közúti személyszállítása, az áruszállítás, az egész megyei fuvarpiac. Ezért válik fő célkitűzéssé, hogy __ a vállalat maximális lehetőségeihez mérten a megye közútjain még ' kulturáltabban, gyorsabb és biztonságosabb utazási, illetve szállítási feltételeket teremtsen. A vállalat feladatkörében növekvő szerepet kap a szolgáltató jellegű tevékenység. Alapvetőnek tartják, hogy a tervciklusban a személyszállítás és a teherszállítás össze- hangoltabban, a valóságos igényekhez igazodva növekedjen. Ezzel a közhasznú szállítási részarány a jelenlegi 11 százalékról 20 százalékra növekszik. Különösen figyelmet érdemel az a program, amelyet a városi közlekedés javítása érdekében tűztek ki célul. A társadalmi és gazdasági fejlődés következtében várhatóan a városi közlekedés utazási igényei növekszenek a legnagyobb mértékben. 1975- ben a városi közlekedés utasszáma 15,7 millió volt, 1980- ra 18,7 millióra növekszik. Ennek megfelelően kell felkészülni és berendezkedni az igények maradéktalan kielégítésére. A tömegközlekedés fejlődése az elkövetkező időszakban a megye különböző pontjain más és más lesz. Minden területen alapvető célkitűzés azonban, hogy a település jellegének, szerkezetének megfelelő, a fejlődés üteméhez igazodó tömegközlekedést alakítsanak ki. Szeretnék csökkenteni a csúcsforgalmi zsúfoltságot, ezért a település nagyságának , megfelelő hálózatot és járatsűrűséget alakítanak ki. A legnagyobb figyelmet Salgótarján tömegközlekedésének kie'égí- tése és Balassagyarmat korszerű városi közlekedésének megvalósítása igényli. Emellett Nag.ybátóny, Kisterenye és Pásztó is a figyelem középpontjába kerül. Az áruszállítási teljesítmények várható növekedését alapvetően a megyei igény felméréséhez igazítják. Eszerint az áruszállításban éri 8 százalékos átlagos fejlődéssel kell számolni. Az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott 40 százalékos súlyvolumen és 42 százalékos árutonna-kilométer teljesítménynövekedés meghaladja a nemzeti jövedelem várható évi 5—6 százalékos fejlődését. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy a Volán 2-es számú Vállalat a megyén belül alacsonyabb részarányt képvisel a közhasznú áruszállítás feladatköréből, mint a Volán Tröszt országos szinten. Ez a körülmény, valamint a vállalati hatékonyság saját erőből történő javítása arra készteti a vállalatot, hogy a fejlődés ütemét a lehetőségek legfelső határáig fokozza. A teherautó-fuvarozás eszközgazdálkodásának feladatai is fokozott gond' elé állítják a vállalatot, A szállítási teljesítmények 40 százalékos növekedése a gépkocsiállomány bővítését igényli. A fuvarfeladatok növekedésével egyidőben a rakodás gépesítését is tervezik. Fokozatosan megszüntetik az emberi szervezetre káros hatású, fokozott balesetveszélyt hordozó, nehéz fizikai munkát igénylő áruk kézi rakodását. Emellett noveiik a kereskedelmi és darabos áruk gépesítési szintjét. Így együtt a terv, összhangban van a népgazdasági, vállalati, de az egyes dolgozók személyes érdekeivel is. o. b. A párt vezető szerepének elmélyítése a CSKP XV. kongresszusa után Irta: tmil Seiill, Szlovákia Kommunista liánja lianská BislrUa-i kerületi Bizottságának titkára A kommunista párt a proletariátus politikai élcsapata, öntudatos, harcos és szervezett egysége, amely mozgósítja a munkás- osztályt és a többi dolgozókat a kommunista társadalom építésére. A kommunista párt azért töltheti be a szervező és vezető szerepet, mert fegyvere a leghaladóbb forradalmi eszmék és a társadalmi fejlődés törvényeinek mély ismerete. A párt vezető szerepének történelmi szükségessége arányosan növekedik a szocializmusépítés feladataival és szükségleteivel. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa ismét igazolta a lenini tanulságot, hogy a marxista—leninista párt vezető szerepének növekedése a fejlett szocialista társadalom építésének törvényszerűsége. A párt vezető szerepe annál hatékonyabb, minél fejlettebbek tagjai" és minél következetesebben teljesítik az elfogadott határozatokat. Közvetlenül függ a pártfegyelem színvonalától, az eszmei szilárdságtól és a kommunisták elméleti felkészültségétől. A CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák utat mutatott a párt vezető szerepének elmélyítésére: „A pártmunka színvonalának növelésével, a kritikai szemlélet és az igényesség fejlesztésével, a nevelő és kádermunka töké’etesítésével, az ismertető, a tervező-, a megvalósító és az ellenőrző tevékenység hatékonyságának növelésével és a hatékony tömegpolitikai munkával.” A szocialista társadalomban a kommunista párt vezető szerepe elmélyítésének nagy hatása van a munkásosztály vezető szerepének fokozására. A marxizmus—leninizmus tanaiból következik ez, amelyek szerint a torradalmi munkás- osztály öntudatos tevékenységének jelentős szerepe van. A munkásosztály döntő fontosságú helyet foglal el mind a társadalmi termelésben, mind a társadalmi fejlődés történelmi folyamatában. Nincs ez másként a tudományos-technikai forradalom jelenlegi időszakában sem. A CSKP, mint társadalmunk vezető ereje a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeinek ismeretében, a szocialista társadalom építése céljainak meghatározásával és a dolgozók mozgósításával teljesítheti küldetését. Minden társadalom létalapját a termelés jelenti. A kommunista párt mint vezető erő az egész társadalom előtt felel a nemzetgazdaság állandó fejlesztéséért. Ezért meg keli határoznia a gazdasági programot és számonkérni az irányító szervektől, a vezető dolgozóktól ezek következetes teljesítését, a munka társadalmi hatékonyságának állandó növelését, a gazdaságos termelést, a tervteljesítés valamennyi mennyiségi és minőségi mutatójának betartását. A CSKP KB 1974. évi novemberi ülése hangsúlyozta, hogy „.. .a ■ pártszervezetieknek következetesen és határozottan azon kell igyekezniük, hogy mindenki, akit bármilyen felelős beosztással bíztak meg, teljesítse kötelességét, ne bújjon a párt népszerűsége mögé, ne térjen ki azon kérdések megoldása elől, amelyek hatáskörébe tartoznak." Csehszlovákia Kommunista Pártja elutasítja az olyan ügyeskedéseket, amikor vezető gazdasági dolgozók a feladatok nem teljesítését csak objektív okokkal magyarázzák és a tervteljesítés nehézségeit igyekeznek áthárítani a pártszervekre és szervezetekre, így elkendőzve saját fogyatékosságukat az iránvító és a szervező munkában. Az állami és a gaz3a- sági szervek bármilyen helyet- tesítgetése. döntéshatáskörük álvétele felelőtlenséget szül, gyengíti a vezető dolgozók kezdeményezését és a gyakorlatban opportunizmushoz vezet. Tevékenységében a párt állandó figyelmet fordít a gazdasági politika koncepciójának megvilágítására és céltudatosan keresi az utat ennek megvalósítására. Jelenleg a nemzetgazdasági problémák helyes megoldását és az ország távlati fejlesztését elsőrendű feladatának tartja, mert ez közvetlenül érinti társadalmunk minden polgárának életét, minden tagjának életszínvonalát. A gazdasági életben a párt vezető szerepének erősítése a pártszervek és szervezetek ellenőrző feladatának növeléséhez kapcsolódik. Az ellenőrzésnek a formalizmus és a szubjektivizmus elleni harc haténony eszközévé kell válni. A felelős vezetők és dolgozók tudatából és munkájából nem hiányozhat az az elv, hogy az ellenőrzés és irányító tevékenység elválaszthatatlan része, s ennek értelme elsősorban a segítségnyújtás és a hiányosságok megelőzése. A part vezető szerepe érvényesítésének jelentős része a káderpolitika és a kádermunka. A part káder- politikája az.osztály- és politikai kritériumokból, az em- oezek szakmai és szervező képességének, valamint erkölcsi tulajdonságainak komplex értékeléséből indul ki. A káder- politika a párt fő irányvonalának része, amelyben a szocialista társadalom fejlettségi fokának elemzése alapján megfogalmazódnak a káderekkel szembeni alapvető igények, követelmények, a jelen és a következő időszak káderszükséglete és a kádernevelés iránya. Ezeket a feladatokat a pártszervek és szervezetek 1980-ig kidolgozott káderprogramjai tartalmazzák. E programból kiindulva, összhangban a párt előtt álló növekvő feladatokkal, fontosságot kell tulajdonítani a káderek tervezett, céltudatos, szisztematikus politikai és szakmai felkészültsége fokozásának és a káderek megfelelő elhelyezésének. Mindemellett abból kell kiindulni, hogy mindenről a káderek döntenek. A CSKP KB 1974. évi novemberi plénuma hangsúlyozta, hogy a káderek a sító igazi értelmében. pártunk és szocialista társadalmunk fő gazdagságát jelentik. Kiválasztásuk, elhelyezésük és nevelésük fontos tényező, amely révén az egész társadalom életébe beviszi politikáját a párt. A kádermunka további minőségi javítása és a céltudatosság megerősítése érdekében a kádertartalékok következetes kiépítésére kell fordítani a figyelmet. A kádertartalékok kiválasztásakor a megfelelő fiatal vezető dolgozókat, a munkásokat és a nődolgozókat kell figyelembe venni. A kádermunka elválaszthatatlan része a káderekről való mindennapos gondoskodás, tevékenységük értékelése az elért eredmények alapján, a hiányosságokra való kritikai rá- mutatás és sikereik elismerése. A káderpolitika megvalósításakor a társadalmi vezetőerő álláspontjából indul Ki a párt. A párt sorainak minőségéről való gondoskodás és a tagsági alap szükséges növelése a kommunista párt legalapvetőbb feladatai közé tartozik, minden pártszerv és szervezet tevékenységének elválaszthatatlan és állandó része. A tagsági alap formálásának és _ minőségi javításának fontosságát hangsúlyozta a CSKP XIV. kongresszusa; ezt megerősítette és igazolta a XV. kongresszus. A kongresszus hangsúlyozta, hogy társadalmunkban a párt vezető szerepe érvényre juttatásának döntő fontosságú feltétele a tagsági alap minőségé és növelésének biztosítása. A tagság sorainak javítása és bővítése arra irányuló folyamat, hogy a párt hatékonyabban vezethesse, irányíthassa és szervezhesse a szocialista társadalom további fejlődését. Ez nemcsak a jelenlegi tagsági alap adta lehetőségek hatékony kihasználását feltételezi, hanem a párt sorainak bővítését az új tagjelöltek felvételével; a tagjelöltek párttagokká történő átigazolását olyan összetételben, amely megerősíti a párt marxista—leninista jelleget a társadalomban. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy: „a tagság sorai növelésének és minőségi javításának értelme és fő célja a párt vezető szerepének biztosítása szocialista társadalmunk minden helyén és területén.” A párttagsági alap minőségi javítását, mint eszmei-politikai és objektív törvényszerű folyamatot keli értelmezni, amelyhez komoly politikai igényességgel szükséges viszonyulni, mert a jelenlegi időszakban egyre nő a marxista-leninista part feladata. Növekednek az igények a part vezető szerepe érvényesítésére, egységével, minden politikai, szervező és eszmei partmunkával szemben. A képviseleti szervekbe történő általános választások küszöbéhez érkeztünk. Csehszlovákia Kommunista Pártja hangsúlyozza, . hogy a szocialista állam megszilárdítása, a nép részvételének mélyítése és bővítése az államirányításban és a közigazgatásban a párt munkájának továbbra is tartós elve marad. Káderpolitikájával a kommunista párt a képviseleti szervekben szilárdítja a néphatalom osztály- és politikai, demokratikus jellegét. Ügyel arra, hogy szoros maradjon a kapcsolat a választók és a képviselőik között a képviseleti szervek valamennyi fokán. efejezésül hangsúlyozni kell, hogy a CSKP, mint marxista—leninista párt, társadalmunk törvényes vezető ereje. A CSKP XV. kongresszusa joggal igazolta az elvet, hogy a párt a nemzeteink szocialista és kommunista jövőjéért folytatott küzdelem szíve, agya, szervezője és harcosa. B NÓGRÁD —' 1976'október 21., csütörtök 3
