Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
A Héníet Kommunista Párt képviselőinek látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1976. október 17. é3 19. között Magyar- országon tartózkodtak a Német Kommunista Párt képviselői : Karl-Heinz Schröder, a vezetőség titkára és Günter Weiss, a központi döntőbizottság elnöke. A Német Kommunista Párt képviselőit fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen Barcs Dénes, az lStt tudósítója jelenti: A szerdára •virradó éjszaka éles, nem egyszer drámai vita után tették fel szavazásra a francia nemzetgyűlésben a kormány szükségintézkedéseivel kapcsolatban a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A baloldal indítványa 181 szavazatot kapott, a szükséges többség viszont 242 voka — így a kormány helyén marad és az úgynevezett Barre- terv intézkedései hatályba lépnek. A szavazás kimenete eleve nem volt kétséges, a parlamenti vita viszont alkalmat nyújtott a baloldalnak, hogy kifejezésre juttassa: ha a nemzetgyűlésben többséggel rendelkezik is a kormány, az ország bizalmát — amit hangsúlyozottan a siker felrészt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Az őszinte, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen a két párt képviselői kölcsönösen, tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. A Német Kommunista Párt képviselői tájékoztatást adtak a vezetőség 4. plenáris üléséről és az NSZK-ban a választások után kialakult helyzetről. A két tételének minősített — nem nyerte el tervéhez. Roland Leroy kommunista képviselő, a L’Humanité fő- szerkesztője felszólalásában rámutatott, hogy a Barre- terv éppenséggel elősegíti az inflációt, mivel a tőkeadó elvetésével a kormány kifejezésre juttatta, hogy nem a gazdagokat kívánja fizetésre kényszeríteni, hanem a franciák tömegeire háruló terheket növeli. A kormány az egyenlőtlenségek elleni harcról beszél, valójában azonban fenntartja, sőt fokozza az egyenlőtlenséget a nagytőke és a dolgozók között. Nemet mondónk a Barre- tervre — jelentette ki Leroy —, mert nem egyezünk bele a kizsákmányolás fokozásába, az ország elkótyavetyélésébe. A kormánypárti szónokok támogatásukról biztosították a miniszterelnök elgondolásait. párt képviselői megvitatták a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapodtak az MSZMP és az NKP közötti együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiben. Aláhúzták a Magyar Népköztársaság és az NSZK közötti, a két nép és az európai enyhülés érdekeit szolgáló kapcsolatok jelentőségét. (MTI) A vita végén, kevéssel éjfél előtt éles összecsapásra került sor Francois Mitterrand, a szocialista párt első titkára és a miniszterelnök között. Mitterrand visszautasította Raymond Barre megjegyzését, amely a baloldalra és személyesen őrá próbálta hárítani a felelősséget a múlt heti tőzsdekrachért. A tőzsdekrach azon a napon következett be, amikor a szocialista vezető a gyárosok fórumán megerősítette, hogy pártja a baloldal győzelme esetén végrehajtaná a közös programnak az államosításokra vonatkozó részét, ám ugyanakkor meg is kívánta nyugtatni a tőkéseket, hogy nem megy azon túl. A szocialista vezető rámutatott, hogy a közös program gazdasági téren éppenséggel arra törekszik, hogy fokozza Franciaország exportképességét. ( NDK cáfolat Az ADN — a Német Demokratikus Köztársaság hír- ügynöksége — szerdán közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy NSZK-beli és nyugat-berlini sajtószervek, különösen pedig a jobboldali Springer-konszern lapjai az utóbbi időToen olyan jelentéseket közölnek, amelyek szerint az NDK 200 ezer polgára azt kérvényezte volna, hogy elhagyhassa az országot. „Ez puszta kitalálás” — szögezi le az ADN hivatalos nyilatkozatra hivatkozva, s hozzáfűzi, hogy ezek a közlemények „részei az NSZK és Nyugat-Berlin bizonyos körei céltudatos NDK-ellanes hecckampányának. E durva hazugságok és rágalmak nyilvánvaló célja az, hogy terheljék az NDK és az NSZK, illetve az NDK és Nyugat- Berlin kapcsolatait és kérdésessé tegyék e kapcsolatok normalizálásának további lépéseit és az enyhülést.” (MTI) Tíz mandáiumos többség Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Egy számolási hiba következteben módosult az október 3_i nyugatnémet parlamenti választások hivatalos végeredménye: az SPD—FDP kormánykoalíció nem nyolc, hanem tíz mandátumos többséget szerzett a nyolcadik Bundestagban. Szerdán délben Bonnban a szövetségi választási hivatal vezetője nyilvánosságra hozta a módosított végeredményt: e szerint a szociáldemokratáknak eggyel több — 214 — képviselői hely jutott, a kereszténydemokratáknak pedig eggyel kevesebb, vagyis 190, a koalíciós pártok összesen 253 jelöltjüket küldhetik a törvényhoTtísba, az ellenzéki CDU—CSU pedig 243-at. Mint kiderült, Alsó-Szász- országban 9400 szavazatot elfelejtettek megszámolni, viszont egy másik körzetben hatezer voksot kétszer is figyelembe vettek. Észak-Rar- na-Vesztfáliában 7000 szavazatot soroltak hibás helyre. Összesítve mintegy kétezer szavazat „tolódott át” az SPD javára ég ez — egy mandátumot jelentett a szociáldemokratáknak, t Lengyel könyvkiállítás nyílt szerdán a Magyar Nemzeti Galéria budavári épületében. Képünk: a kiállítás megnyitása. Drámai vita a francia nemzetgyűlésben Szovjet tudós a gazdasági fejlődés lehetőségeiről A fejlődési béke-világkonferencia küldöttel között is kiemelt figyelem övezte A. M, Rumjancev akadémikust, a szovjet küldöttség vezetőjét. A most 7l éves tudós munkásságának jelentős részét a marxista politikai gazdaságtan továbbfejlesztésének szentelte. Több tudományos folyóirat főszerkesztője vplt, s jelenleg is tagja a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének. Az értekezlet fő kérdéséről a harmadik világ országa; gazdasági fejlődésének problémáiról beszélgettünk Rumjancev professzorral. — Földünk gazdasaga egységes egész, a különböző társadalmi rendszerű, a fejlett és fejletlen országokat nem választja el „kínai fal” — mondotta A. M. Rumjancev. — A fejlődés az elmaradott országok előrehaladása fontos a szocialista közösségnek is. A szolidaritás érzésén kívül gazdasági érdekeink is ezt diktálják. Nem csupán arról van szó, hogy a szocialista országok ipara számára ezek az államok piacot jelentenek, de ugyanakkor számítunk termékeikre is. Természetesen ezeknek. a nagyrészt igen szegény országoknak sokoldalú segítségre van szükségük. A Szovjetunió és a töibbi szocialista ország mindent megtesz, ami jelenleg gazdasági erejéből telik. Persze még sokkal többet tudnánk segíteni, ha gazdasági »kapacitásunk egy jelentős részét nem kellene védelmi célokra fordítanunk. .Ezért is igen fontos az a tavalyi szovjet javaslat, mely azt indítványozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának, öt állandó tagja csökkentse katonai költségvetését 10 százalékkal és ezt az összeget á gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére használják fel. — Mégis, milyen úton haladva szabadulhatnak meg a fejlődő országok a szegénységtől, elmaradottságtól, az éhségtől? — Ezek az országok a 60-as évek elején nagyrészt elnyerték állami függetlenségüket. Az imperializmus gyarmati rendszerének politikai struktúrája felbomlott. Bebizonyosodott azonban, hogy a nemzeti lobogók felvonásával még korántsem nyerték el valódi függetlenségüket — megmaradt gazdasági függésük a volt anyaországtól, az újonnan jelentkező neokolonialista hatalmaktól, s nem utolsósorban a nagy nemzetközi korporációktól. Arról van szó tehát, hogy ezeknek az országoknak még ki kell vívniuk „gazdasági szuverenitásukat” is. Csak ennek birtokában, számíthatnak valódi fejlődésre. — Mit kell értenünk a „gazdasági szuverenitás” fogalmán? — Ez egyszerűen^ azt jelenti, hogy az országok a saját kezükbe veszik a nemzeti kincseik feletti ellenőrzést; megakadályozzák, hogy a nemzetközi monopóliumok kivigyék tőkéjüket. Kivívják az egyenrangú gazdasági kapcsolatok jogát a fejlelt tőkésországokkal. Meg kell azonban mondanom, hogy valódi sikereket a „gazdasági szuverenitásért” folytatott küzdelemben csak azok az államok tudnak elérni, ahol a fejlődés „szocialista orientációját” választották. — A „harmadik világ” országaiban a szocializmus manapság divatos szó. Az utóbbi másfél-két évtizedben a szocializmusnak már hallottunk arab, afrikai, bantu, sőt buddhista modelljéről is. Mi közük van ezeknek az ön által említett „szocialista orientációhoz”? — Valóban, sok ilyen elméletről lehetett hallani és olvasni az Utóbbi években. Ezeknek az elemzése természetesen hosszabb időt venne igénybe. Inkább néhány szót arról, mit jelent a „szocialista orientáció”, s mi választja el a fejlődés szocialista útjától. Először is ez még korántsem jelenti a szocializmus építését, csupán a fejlődés nem kapitalista útját. Főbb jellemzői a következők: felszámolják a volt gyarmatosítóktól való függést, a prekapitalista maradványokat; a . nemzeti kincseket nemzeti kezelésbe veszik, s az allamkapitaiisia szektorban érvényesítik a dolgozók sokoldalú ellenőrzését. Fontos, hogy a falun meginduljon a különböző szövetkezetek szervezése, mert csupán a szövetkezeti mezőgazdaság tudja az egyre növekvő élelmiszerigényeket kielégíteni. — Természetesen mindehhez kell egy olyan erő is. amely ezt képes megszervezni és végrehajtani. A közelmúlt- történelme bizonyította: erre csak olyan párt, mozgalom képes, amely a tudományos szocializmus elméleti alapján állva, a dolgozók legöntudato- sabb rétegére, a munkásosztályra támaszkodik. 2 NÓGRAD - 1976-október 21., csütörtök v Megtervezet esemény volt A jobboldali fordulat nem váratlan, hanem előre megtervezett esemény volt — állapítja meg szerdai számában a Pravda az október 6-án Thaiföldön végrehajtott katonai puccs körülményeit elemezve. A lap emlékeztet rá, hogy a jobboldali katonatisztek irányítása alatt álló Thaiföld csaknem harminc évig a legszorosabb szálakkal kapcsolódott az Egyesült Államokhoz, amelynek hatalmas haditámaszpontjai voltak az országban. A katonák uralmának 1973- ban történt megdöntése után az Akukrit Pramodzs vezette polgári kormány követelte, hogy vonják ki az országban állomásozó amerikai csapatokat. Már az idén áprilisban megtartott parlamenti választások előtt olyan hírek terjedtek el a nyugati sajtóban, hogy az amerikai kalonai jelenlét hívei és ellenfelei közötti éles összecsapás megakadályozása érdekében a katonák ismét kezükbe kívánják venni a hatalmat — emlékeztet rá a Pravda, majd a következőket írja. A választások eredményeként hatalomra került kormány haladó jellegű bel- és külpolitikába kezdett. Hozzálátott az agrárreformhoz, felvette a harcot a munkanélküliséggel és megkezdte Thaiföld és a környező országok: Laosz, Vietnam, Kambodzsa kapcsolatainak normalizálását. Ez késztette a belső reakciós erőket és külföldi támogatóikat a jobboldali katonai fordulatra,' amely mögött — mint a Nhan Danh című vietnami lap is megállapította — áz Egyesült Államoknak az a törekvése áll, hogy Thaiföldet a térség országai ellen irányuló „új csendes-óceáni” doktrína egyik fő támaszává tegye. X A thaiföldi hatóságok kedden úgy rendelkeztek, hogy hat hónapon keresztül tárgyalás nélkül fogva tarthatják a rendőri szervek az október 6-i véres tüntetések résztvevőit. Diplomáciai források szerint jelenleg mintegy 4000 személyt tartanak fogságban a thaiföldi börtönökben, többségükben a katonai hatalomátvétel áldozatait. A letartóztatások azóta is folytatódnak, bár Bang- .kok szerdán felhívásban bizonygatta, hogy a külföldre menekült baloldali személyeknek nem -lesz bántódásuk hazatérésük után. A thaiföldi légierőtől származó közlések szerint az Egyesült Államok már hosszabb ideje arra készül, hogy felújítsa a Bangkoktól 130 kilométerre fekvő Takhli légi- támaszpont berendezéseit, és felkészítse a bázist amerikai repülőgépek fogadására. A hírt szerdán megerősítette egy bangkoki amerikai szóvivő is. Az amerikai harci repülőgépek a Fülöp-szigetek és Diego Garcia közötti úton használják a Takhli légitámaszpontot, amelyről korábban F—111-es repülőgépek indultak indokínai bombázásra, s amelyet 1974-ben a baloldal követelésére bezártak. (MTI) Asszad meghívta Szadatot Hafez Asszad szíriai államfő damaszkuszi látogatásra hívta meg Anvar Szadat egyiptomi elnököt — közölte szerdán az A1 Ahram kairói napilap. A meghívás a két államfő rijadi találkozóján hangzott eL Szadat elnök elfogadta azt és „a legrövidebb időn, belül” eleget tesz a meghívásnak — fűzte hozzá az A1 > Ahram. Hafez Asszad szíriai államfő a rijadi hatoldalú arab találkozóról hazatérve, újságíróknak kijelentette: „igen derűlátó a konferencia pozitív eredményeit illetően”. „Igen jónak és pozitívnak” minősítette Anvar Szadat egyiptomi államfővel Rijad- ban folytatott két megbeszélését is. Hangoztatta, hogy „akárcsak a múltban, bármikor találkozunk, az eredmények mindig Egyiptom, Szíria és a többi arab nép javát szolgálják”. Az A1 Akhbar kairói napilap szerdán közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Hafez Asszad Bájadból történt elutazása előtt adott az újságmunkatársának. A szíriai államfő a nyilat-: kozatban kifejtette, hogy Egyiptom és Szíria kapcsolatai „felülemelkednek az összes véleménykülönbségeken”. A dél-libanoni helyzetről szólva azt mondotta, hogy Izrael e térségben falvakat foglalt el, a határok nyitva vannak és „bizonyos libanoni állampolgárok, valamint Izrael között közvetlen kapcsolatok állnak fenn.’’ „Fogadják legösziittébb hocsánatkérésentel” Egy francia fotóriporter, A szovjet hatóságok ez év szeptember 1-én őrizetbe vették Jean-Christian Tyras francia. állampolgárságú fotó- riportert, aki Moszkva egyik forgalmas pontján szovjet- ellenes röpcédulákat terjesztett. Az eset nagy port vert fel Nyugaton, a polgári sajtó heves kampányba kezdett, Tyras ártatlanságát hangozhatva is a helsinki megállapodások megsértésével vádolva a Szovjetuniót. Ezekre az állításokra alaposan rácáfolt a francia fotó- riporternek az a levele, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökségéhez címzett és amelyet szerdán teljes terjedelemben közölt a Pravda és a Komszomolszka- ja Pravda. Tyras, akit — mint levelében írja — megtévesztett a szovjetellenes propaganda, önként vállalkozott a felforgató anyagok terjesztésére. Az első „csalódás” akkor érte, amikor a poggyászában a ClA-val szoros kapcsolatban álló „Népi munkásszövetség”, propagandaanyagával megérkezett a szovjet fővárosba és ott a nyugati propaganda állításaira élesen rácáfoló éleakil megtévesztett a CIA tét, jól öltözött embereket, tisztaságot, lüktető forgalmat, gondozott utcákat, tereket, parkokat talált. Letartóztatása is szokatlan körülmények között ment végbe: nem rendőrök, hanem két utcai járókelő kísérte az őrszobára. Kihallgatása sem úgy zajlott le mint azt korábban hasonló esetekről szóló „beszámolók” alapján elképzelte. Tiszta, kényelmes, szobában helyezték el, a vizsgálatot vezető rendőrtiszt nem megfélemlítéssel, a külföldön annyit emlegetett „kegyetlen kínzásokkal”, hanem nyugodtan, udvariasan felsorolt bizonyítékokkal késztette beismerésre. Belátva, mennyire tévedtem — írja végül a francia riporter — kérem, fogadják legőszintébb bocsánalkérésemet. Remélem, legközelebb szerencsésebb körülmények között látogathatok el a Szovjetunióba. Előbb azonban, Franciaországba hazatérve, mindent megteszek, hogy elmondjam az igazságot a szovjetellenes csoportok szégyen- teljes tevékenységéről. (MTI) i
