Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Palotáéi f»p9e?faIalofe Ágazati rendszer a tsz-ben Közgyűlés határozott arról, hogy Palotáson a termelőszö­vetkezetben az ágazati rend­szert honosítják meg. Ezt ta­lálták a legkorszerűbbnek, ugyanis így lehet egy olyan nagy kiterjedésű gazdaságot — mint az öt község me­zőgazdasági üzemeiből • egye­sült palotási tsz-t — a leg­eredményesebben üzemeltet­ni. Az ágazatokat teljes ön­állósággal ágazatvezetők irá­nyítják, a hozzá beosztott szakemberek, szakmunkások es betanított munkások köz­reműködésével. Önálló az el­számolási rendszerük. A köz­ponti irányítással való kap­csolatuk a főágazat-vezetőn keresztül történik. A vezető­ségi határozatpk is rajta ke­resztül jutnak el az ágazat­vezetőhöz, ezenkívül az ága­zatvezető fél évenként szemé­lyesen is beszámol a tsz ve­zetősége előtt az ágazat mun­kájáról. > EGY KISEBB TSZ-NEK MEGFELELŐEN Egy csokorba így foglalta össze munkájának lényegét Tari Gyula, a palotási tsz takarmánygazdálkodási ága­zatvezetője, hozzátéve, hogy ez a felsorolás igen vázlatos. Es, hogy érzékeltesse a dolog lényegét hangsúlyozta: — Az ágazatban folyó munka megfelel egy kisebb termelőszövetkezetben , vég­zendő munkának. . . Ügy nevezett ágazati terv alapján dolgoznak, amit még a technológiai terv egészít ki. Ez utóbbi határozza meg a gépek mozgatását, alakítja a munka korszerűsítését. TELJES ÖNÁLLÓSÁGGAL Takarmánygazdálkodási ágazatról van szó, tehát fel­adatukat a megnevezésük pontosan meghatározza. Két­ezer hektárnyi területen mű­velnek. termesztenek lucer­nát, ami az állatok takarmá­nyozását szolgálja, társulás keretében lucernamagot is „fognak”. Az ágazatot meg­bízta a vezetőség a borsó ter­mesztésével is, egészen a be­takarításig. Természetesen, foglalkoznak még gyepgazdál­kodással, annak betakarítá­sával, silóval, és más egyéb takarmányféleséggel. Mun­kájuk legfőbb mércéje az ál­lattenyésztés igényeinek ma­radéktalan kielégítése. Ha a takarmányozás miatt az álla­tok kondíciója, termelési készsége megromlik, a takar­mánygazdálkodási ágazat munkájában valami hiba van. Az ágazaton belül ez a kö­rülmény bizonyos feszültséget okoz, hiszen egyértelműen nem vállalhatnak felelősséget az állattenyésztésért. Az állat- állomány minőségét a takar­mányozáson kívül más, pél­dául gondozói tevékenység is befolyásolhatja. Ez*a tény már arra késztette a közpon­ti vezetést is, hogy foglalkoz­zon azzal a gondolattal: a takarmánytermesztési és ál­A VEGYÉP5ZER célja: november 30-ra teljesíteni az 1976. évi tervet A Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjá­ni gyárának negyedévenként szokásos tanácskozásáig a na­pokban gyűltek össze a har­madéves fennállásához, kö­zelgő új gyáregység szocia­lista brigádvezetői, az üzem­részek vezetői, a művezetők, s a termelést irányító osztá­lyok vezetői. Rónay Tibor, a szakszerve­zeti bizottság titkára üdvö­zölte a megjelenteket, s át­adta a szót a napirend két előadójának- Először ' Gressai Sándor, a gyáregység műsza­ki vezetője tartott vitaindí­tót. — Háromnegyedéves ter­vünk teljesítéséről szólva szép eredményekről számolhatok be a termelés élenjáróinak, szocialista brigádjaink tag­ságának. Árbevételi tervün­ket ugyanis 28 millió forint­tal teljesítettük túl. Az idő­arányosan tervezett 140,8 mil­lió helyett 168.0 millió forin­tot mutatnak ki előzetes szá­mításaink — mondotta a fő­mérnök —, s ha még a fő­könyvben a III- negyed­évünk nincs is lezárva, el­mondhatjuk, hogy a tervezett nyereségs$intet is sikerült ’el­érnünk., Mindezt kevesebb létszámmal érte el a kollek­tíva, hiszen a terv szerinti 735 fő összlétszám helyett mindössze 689-en —' s ebből kifejezetten fizikai munkán 496-an értük el a jó gazda­sági eredményt. Anyagter­vünk is jónak mutatkozik. A továbbiakban elmon­dotta Gressai Sándor, hogy a gyáregység a napokban tar­tott kibővített pártvezetősé­gi ülésén a megyei pártbi­zottság 1976. szeptemberi ál­lásfoglalása alapján megvizs­gálta az 1976, évi terv túl­teljesítésének lehetőségeit,, s a pártszervezetben megszüle­tett a döntés, hogy a VEGY- ÉPSZEH 1976 évi 207 millió forintos , termelési tervét 1976- november 30-ra teljesíti, de­cember 15-ig pedig 220 mil­lióra túlteljesíti. Az állásfoglalás részletes Ismeretében a pártvezetőség felhívást intézett a gyáregy­ség szocialista brigádjaihoz, dolgozóihoz, hogy , munkahe­lyeiken egyéni és csoportos munkavállalásokkal, pótvál­lalásokkal tegyék lehetővé a kitűzött cél teljesítését. A műszaki vezető felsorolta a IV. negyedév hátralevő leg­fontosabb munkáit, majd ar­ra kérte a brigádok vezetőit, hogy további felajánlásaik­kal, s a legfontosabb teen­dők közös megbeszélésével, ha kell naponta a munkahe­lyeken többször is sürgetve a részfeladatok elkészítését, já­ruljanak hozzá további jó munkájukkal a terv november 30rra történő teljesítéséhez- Ezzel egyhónapi időt nyer­het a gyáregység az 1977. évi terv megvalósításának jó előkészítéséhez is. A vitaindító második ré­szében Tari Miklós termelé­si osztályvezető részleteiben ismertette a megjelentekkel a hátralevő feladatokat. Ezek között az első csoportban sze­repelnek azok a munkák, amelyeket november 30-ig, a másodikban, amelyeket de­cember 15-ig kell elkészíteni, míg a harmadik csoportba tartoznak azok, amelyeket ma­gas készültségi fokra keli le­gyártani, végül azok, amelyek már az 1977. évi terv előké­szítését jelentik. A legfontosabb tehát no­vember 30-ig elkészíteni a 91 db 400 rnm-es áramlásmérőt. A meglevő, összeállított 37- hez fokozni kell a forgácso­lás ütemét, hogy az elsődle­ges exportkötelezettségnek eleget tegyen a gyáregység- Ugyancsak szovjet exportkö- teíezettség az Ausztriáim’ rö­videsen bevonásról visszakerü­lő pruver, a golyós kalibrá­ló elkészítése, valamint a BVK-nak készülő légtartály pontos hegesztése, végső ki­készítése. Feltétlen el kell készíteni a 13 db drazsírozó gépet a Magyar Édesipar szá­mára. A további három csoport­ba tartozó munkák felsorolá­sa után került sor a vitára, amelyben tízen- fejtették ' ki vé’eményüket, s tették meg a szocialista brigádok nevé­ben felajánlásaikat a brigád­vezetők. Mindezek ismeretében a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára sikeres tervteljesítés előtt áll Nagyban segítheti munkáik elvégzését, a fel­ajánlások realizálását majd a november 20-ra tervezett kommunista szombat is, ame­lyet ugyancsak ezen a szocia­lista brigádvezetői tanácsko­záson hirdetett meg a gyár­egység. Andó Miklós lattenyésztési ágazatot nem kellene-e egy ágazatba tömö­ríteni? A növénytermesztési ágazat egyébként a feladatát jól ellátja. Az aszályos esz­tendő ellenére is kielégítő termést takarítottak be. Az ágazat vezetése Tari Gyula ágazat vezető és Szűcs János agronómus személyében jó kezekben van. Kitűnő szak­emberek Ajkler Imre, Kovács János, Kovács Gábor, Füzér Gábor, Robotka Józáef nyug­díjas, akik az ágazatban bri­gádba tömörülve dolgoznak. A hozzáértő irányítás mellett például sikerült a kedvezőt­len időjárás ellenére is hek­táronként 280 kilogramm lu­cernamagot termeszteni, és azt időben, jó minőségben be­takarítani. Fiam Mártqn pél­dául egy korszerű önjáró-ka­száló gépet vezet. Munkáján múlik a betakarítás minősége, ami történetesen a magter­mesztésnél nagyon fontos fel­adat. Az idén a borsótermesz­tést és -betakarítást is olyan szervezetten és jó minőségben oldották meg az ágazaton be­lül, hogy á termés jelentős részét exportálni tudták. A munka összhangja vi­szont nem csupán az ágaza­ton belül szükséges, hanem a központi vezetéssel is szoros kapcsolatban kell lenniük. Fehér Sámuel, a tsz íőágazat- vezetője' nagyon gondosan ügyel arra, hogy az ágazat minden fontos ügyről tudjon. Az ágazat minden dolgozójá­nak ismernie kell a termelő­szövetkezetet foglalkoztató valamennyi gondot is. Ennek birtokában állnak készenlét­ben a segítségnyújtásra, hq arra szükség van valahol más munkaterületen. MEGFELELŐ SZAKTUDÁSSAL A feladatot csak jól kép­zett, , széles látókörrel rendel­kező emberek képesek betöl­teni. Tari Gyula erről ezt mondta: — Fontos a tervszerű tevé­kenység, a jó szervezettség, de nem nélkülözhető a szak­mai tudás, és annak rendsze­res fejlesztése sem. Az ágazatvezető ennek ér­telmében jelenleg is speciális szakmai továbbképzésén vesz részt. Hasonlóan a helyettese, de maguk az ágazaton belül dolgozok is. Legutóbb egy ! korszerű gépsort kaptak. En­nek megtanulták a technolő'- giájáí, hogy kellőképpen hasz­nosítani tudják. Készítik a jövő évi tervüket. Ennek végrehajtásáról már most folynak a megbeszélések a brigád tagjaival is, miközben teljes ütemben végzik az őszi mezőgazdasági munkával já­ró feladatokat. A központi ve­zetés is tanulmányozza az ágazat munkáját, amelynek értékelése az idei zárszáma­dó közgyűlésen is jelentős he­lyet foglal majd el. B. Gy. DIPLOMAMUNKA nemcsak az egyetemnek i »II _ - » _ készülő egyetemi A z államvizsgára hallgatók ritka eset­ben vállalkoznak arra, hogy szakdolgozatuk témájának konkrét és gyakorlati jellegű fel­adat megoldását válasszák. Fábri István, a FIM Romhányi Építési Kerámiagyár főköny­velője kivétel. Szakdolgozatának címe: Kerá­miaipari beruházás tervezése és szervezése hálós módszerrel. Szakdolgozatát ez év nya­rán a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen sikerrel megvédte. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben fokozott követelmény a beruházások és rekonstrukciók jó előkészítése, a gyors és pontos megvaló­sítás. Kivitelezésük elhúzódása más célok el­érésétől vonja el az eszközöket — írja be­vezetőül Fábri István. Hol épüljön az üzem? Milyen kapacitású legyen? Mennyibe kerül? Mennyi idő alatt valósítható meg? És mi­lyen hozam várható? Ezekre a főbb kérdé­sekre adott választ a szakdolgozat. De nem általánosságban, nem íróasztalnál kiötlött feltételezések szerint, hanem abból a konkrét és nagyon is valós igényből kiindulva, hogy Romhányban új burkolólap gyártó üzemet kell építeni. A döntéselőkészítés során a kérdés úgy ve­tődött fel, hogy kisebb üzemet építsenek és később bővítsék, vagy mindjárt nagy kapa­citású üzem* létesüljön. Ha kis üzem épül, akkor mikor kell újból dönteni, mikor és mte lyen nagy üzem épüljön? A beruházási prog­ram három változatban készült el. De az egyes változatok mennyibe kerülnek, a költ­ségek mikor merülnek fel és melyik a kü­lönböző változat, mennyi nyereséget biztosít? Melyik évben mennyi burkolólapot jelez a piackutatás, mikor áll rendelkezésre a szüksé­ges fedezet, az építőipari kapacitás és a be­rendezések? Melyik változat a legelőnyösebb, melyikkel lehet a legnagyobb hozamot elérni, az állami köcsön és a beruházási hitel vissza­fizetése melyik változatnál a leginkább biz­tosított? Ezekre a kérdésekre a szakdolgozat gazdaságossági számítások alapján ad vá­laszt. Országos, jelentőségű beruházásról, sok mil­lió forintról van szó, ezért megalapozott dön­tésre van szükség. Senki sem bízhat a vélet­lenben, nem intézkedhet az adott helyzet kényszere szerint. A népgazdaság, a beruházó, a tervező és a kivitelező érdekeit idejében és jól össze kell hangolni, a közös cél érdekében dolgozzék mindenki. Az országos jelentőségű beruházás hálós tervezését és lebonyolításá­nak hálós irányítását tárgyalja a szakdolgo­zat. A ’szerző három hálótervezési fázis meg­valósítására vállalkozott, melyeket 46 esemé- nyős hálón, valamint kézi számításokkal alá­támasztva mutat ’be. A hálós módszer alkalmazásától azt várjuk! hogy mutassa meg a kivitelezési idő rövidí­tésének lehetőségeit, segítse a munkák koor­dinálását, s minél előbb járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, a népgazda­ság külkereskedelmi mérlegének- javításához és a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Ezt a célt tűzte maga elé a szerző. És hogyan értékelték a szakdolgozatot az egyetemi ta­nárok? A munka legjobban megoldott része a költségtervezés, illetve a költségek optimali­zálása. Az úgynevezett választótevékenységek képzésével kapcsolatos fejtegetések és szá­mítások helyes szakirodalmi útmutatásokra támaszkodnak. Alkalmazásuk az adott beru­házásnál célszerű. A beruházással kapcsola­tos „döntési fa” kidolgozásánál vitatható a keresleti hatások minősítése. A -logikai és koordinációs hálókat jól dolgozta ki, a csatolt hálómatilixok helyesek, a szerzőnek jó ér­zéke van a matematikai módszerek szervezési alkalmazásához — írta dr. Cotel Hornéi. Ezt kiegészíthetjük a dr. Mészáros Tamás bírá­latából vett idézettel: szakdolgozat viszony­lag ritkán foglalkozik költségtervezéssel. Fáb­ri István munkájában ez mennyiségileg és minőségileg is jelentős helyet kapott. A vá­lasztótevékenységek képzésén alapuló mód­szer bemutatása és alkalmazása értékes része a dolgozatnak. A romhányi beruházás vizsgálatánál mi­lyen következtetésre jut a szerző? Nagyüzem építése (2,5 millió négyzetméteres) a leggaz­daságosabb. Minden más alternatíva hozam- csökkenést és kielégítetlen keresletet okoz. A számítások igazolják, hogy a 100 forint' beruházásra eső , nyereség, az állandó és a változó költségek alakulása az említett nagy­ságú üzemnél a legkedvezőbb. Fábri István elkészítette a Romhány IIL beruházás tevékenységi jegyzéket. hálós módszerrel meghatározta — logikai és tech­nológiai sorrendben — a kivitelezés sorrend­jét, pontos idejét. Számításokkal bizonyítja a beruházás időtartama és költségei közöl ti összefüggést. A beruházás normális ideje 62 hónap. Javaslatokat tesz, hogy 53 hónap alatt hogyan valósítható meg és felhívja a figyel­met, hogy a 9 hónappal korábbi befejezés 167 millió forintos árbevételt, 19 milliós nettó nyereséget, 31,8 milliós fejlesztési alap nö­vekedést jelent a vállalatnak. így a beruhá­zás visszatérülési ideje 10 évről 9-re csökken. Vajon h°gyan sikerül a papírra vetett * javaslatokat elfogadtatni és gya­korlatilag megvalósítani? Ez nemcsak a szak- dolgozat, hanem a beruházásban együttmű­ködő vezetők munkájának valódi értékét mé­ri. Dr. Fazekas Lászlé infrastruktúra Azoknak a létesítményeknek, intézményeknek (úthálózat, kikö­tők, közművek, hírközlés, közoktatás) gazdasági feltételeknek vtb. együttes megnevezése, amelyek nem vesznek közvetlenül részt a termelési folyamatban, de számottevően meghatározzák az adott országban a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Az infrastruktú­ra fejlesztése általában költséges és viszonylag lassan megtérülő beruházásodat igényel. Az infrastruktúra megfelelő színvonala nélkül a legambíciózusabb gazdaságfejlesztési elképzelések is cső­döt mondhatnak. Idevágó és szemléletes példa: 1373—74-ben az olajtermelő és -exportáló közel- é& távol-keketiországok bevételei többsíörösére emelkedett, a h.naimas összegű devizabevéielek imporikaoa fásu­kat is is. szerűen növelte. Közlekedési infrastruktúrájukat azonban képtelené* voltak egvik évről a másikra bővíteni, kikö­tőik, kózútj&ik, raktáraik nem tudták folyamatosan fogadni a megtermelt árut. Egyes ’«ükötökben a hajóknak gyakran 90 napig várak&zahih. kciVeu a kirakásra. Nemcüák a termtítű szférához, a fogyasztáshoz is szükség van megfelelő fejlettségű, infrastruktúrára. Ebbe a fogalomkörbe tar­áznak a lakások, lakóházak, a kereskedelmi hálózat, a javitó- és egyéb szolgáltatás, az oktatási, egészségügyi és szociális léte­sítmények hálózata. Ezek fejlesztése nélkül nem nőhet kellő ütemben a lakosság életszínvonala. A Mátraaljai Állami Gazdasá nak. A telep hízóbárányai a kapnak, amitől három hóna képessé válnak. A gazdaság bárányokból. Kaspár Károly üét, s maga is szívesen segít w sarlóspusztai juhtelepén tuoo mint ötezer juhot tartar választás után a saját üzemben készülő urabetines tápot p alatt elérik a 28—32 kilogrammos súlyt, s ezzel export- főként francia és olasz megrendelésre szállít az értékes telepvezető hetente többször ellenőrzi a jószágok lcjlődc- ctelésükbcn. üzemi könyviár az EtZETT-ben Régen várták a szécsényi ELZETT munkásai, hogy meg­nyíljon és megfelelő körülmé­nyek között működjön az üze­mi könyvtár. Fontos ez a brigádvállalások, a munkás­művelődés érdekében is- Vég­re a régi kívánságból valóság lett. Az SZMT közel hatszáz kötet könyvet biztosított. A könyvek összetétele az igé­nyeknek megfelelő- Heti há­rom alkalommal, a dé’utáni műszakváltás idején van köl­csönzés. A könyvállományt pedig az SZMT cseréli Az üzemi könyvtár megbízott ve­zetője Buga Ferenc. A köny­vek mellett újságok, folyóira­tok, szótárak, műszaki szak­könyvek és egyéb kiadványok is megtalálhatók. főbizottságok tapaszt alatcseréje A balassagyarmati és a rét­sági ÁFÉSZ nőbizottsága a közelmúltban találkozott, hogy kicseréljék tapasztalataikat. A rétsági asszonyok főként a sütés-főzés, szabás-varrás tanfolyamok szervezésében je­leskedtek, s javaslatukra a szövetkezet vezetői helyben képezik a szakmunkósjelölte- ket, A balassagyarmatiak a zöldségtermesztés segítéséről számoltak be, s elmondták azt is, jelenleg nincs, aki ösz- szefogná a . bizottság mun­káját­A két nőbizottság elhatá­rozta, hogy a ta.pasztalatcse- rét rendszeressé 'teszi, s leg­közelebb egy kiemelkedő mun­kát végző zöldségtermesztő szakcsoport tagjaival talál­koznak.

Next

/
Thumbnails
Contents