Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-02 / 207. szám
LE DUAN elvtérsnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának, TON DUC THANG elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság elnökének, TRUONG CHINH elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottsága elnökének, PHAM VAN DONG elvtársnak, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnökének. Hanoi Kedves elvtársakt A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, az első független és demokratikus vietnami állam megalakulásának 31. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa, országgyűlése, egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának, nemzetgyűlésének, s az egész vietnami népnek. A testvéri vietnami nép a külföldi agresz- szorok, és helyi csatlósaik felett aratott győzelem eredményeként történelmének új szakaszába lépett: újra egyesített hazája egész területén kibontakoztatja a szocialista forradalmat. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a hős vietnami nép testvérpártunknak, a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetésével sikeresen megoldja a szocialista átalakítás, és a szocializmus építésének nagy feladatát. E tevékenységével a vietnami dolgozó nép valóra váltja nagy fiának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének. Ho Si Minh elnöknek a végakaratát, felépíti a békés, függetlep és szocialista Vietnamot. Üdvözöljük és támogatjuk a Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Szocialista (ávirat Köztársaságnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésére, a testvéri szocialista országokkal kialakult szoros együttműködés elmélyítésére, az indokínai népek közötti szolidaritás sokoldalú fejlesztésére, a béke és a biztonság megőrzésére, a társadalmi haladásért küzdő erők harcának támogatására irányuló erőfeszítéseit. A jövőben is tovább munkálkodunk pártjaink, országaink és népeink sokoldalú együttműködésének és testvéri barátságénak erősítésén. A továbbiakban is minden tőlünk telhető segítséget és támogatást megadunk békés építőmunkájukhoz. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és népeink a marxizmus—leninizmus és proletár internacionalizmus elveire épülő kapcsolatainak fejlesztése jól szolgálja a szocializmus és a béke ügyét az egész világon. Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk önöknek, a testvéri vietnami népnek a Vietnami Szocialista Köztársaság felvirágoztatása érdekében végzett munkájukhoz. Budapest, 1976. szeptember 1.- kadar János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságénak első titkára, LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, APRÓ ANTAL, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Szolidaritási Bizottság. a SZOT, a KISZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa az ünnep alkalmából táviratban köszöntötte vietnami testvérszervezetét. (MTI) nyugatiíémei jüifisldai Krím-félszígeti találkozók A testvérpártok vezetőinek a Krímben tartott találkozói „megerősítették a testvéri országok vezető pártjainak változatlan, elvi irányvonalát a szocialista közösség összeforrottságának erősítésére, ami biztosítékot jelent arra. hogy a közösség egyre' növekvő befolyást gyakoroljon a történelmi folyamat általános menetére a béke, a feiszabadítási mozgalom és a néoek haladása érdekében” — írja vezércikkében a Novoje Vrernja című szovjet külpolitikai hetilap. Leonyid Brezsnyev találkozóin és megbeszélésein Edward Gierekkel, Gustáv Húsúkkal, Nikolae Ceaucescu- val, Todor Zsivkovval, Jum- zsagijn Cedenballal, Erich Honeckerrel, Kádár Jánossal „megelégedettséggel állapították meg, hogy tovább erősödik az együttműködés a pártok között, sikeresen fejlődnek a hagyományos kapcsolatok politikai. gazdasági és kulturális téren egyaránt” — hangsúlyozza a Novoje Vrernja, majd így folytatja: „A világsajtó figyelmét joggal keltette fel az, hogy a Krímben megtartott valamennyi találkozón széleskörűen megvitatták a feszültség enyhülésével kapcsolatos problémákat. A szocialista országok vezető pártjai, miközben méltatják a kormányoknak és a közvélemény széles köreinek az európai biztonság erősítése érdekében az utóbbi időben tett erőfeszítései nagy jelentőségét, ugyanakkor állandóan emlékeztetnek annak szükségességére, hogy elmélyítsék ezeket a kedvező változásokat. A Helsinkiben elért megállapodások következetes megvalósítását, a záródokumentum maradéktalan végrehajtását az olyan további erőfeszítések ösztönzőjének tekintik, amelyeknek célja az enyhülés előmozdítása és a politikai légkör javítása Európában és az egész világon.” „Földünkön továbbra is vannak olyan térségek, ahol válság uralkodik és vérontás folyik. Ennek fő példája Libanon. Az élet igazolja annak a kitartó küzdelemnek a fontosságát, amelyet a szocialista országok vívnak a katonai konfliktusok tűzfészkeinek kioltásáért, / a hidegháború maradványainak teljes felszámolásáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért” — állapítja meg a Novoje Vrem- ja. (MTI) /fonni tcvépárbnj Provokál a •Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: A nyugatnémet „választási háború” számtalan kisebb- nagyobb csatája közül az egyik legszínesebbnek ígérkezik a két kancellár jelölt: Helmut Schmidt és Helmut Kohl — egyelőre csak papíron létező — tévépárbaja. A bonni ellenzék, a CDU— CSU hetek óta állhatatosan követeli, hogy „a jelenlegi kancellár álljon ki a kamerák elé a trónkövetelővel.” A jobboldal közvéleménykutatási eredményekre hivatkozva állítja, hogy az NSZK lakosságénak kétharmada türelmetlenül várja, hogy a két jelölt egymás mellett jelenjék meg és ütköztesse nézeteit. Kohl és Strauss azzal vádolja Schmidtet, hogy „meglapul” és nem hajlandó kimozdulni abból a viszonylagos biztonságból, amit a kancellári hivatal jeleni számára. Az SPD és személy szerint Schmidt többféle válasszal is szolgált. Ezek közül az egyik, hogy az NS£K-ban nem amerikai típusú elnökválasztás folyik, hanem pártok csapnak össze. Keményebben hangzott Bölling kormányszóvivőnek az a kijelentése, hogy Schmidt kancellár „nem akar edzőpartnerrel szorítóba lépni.” Ez annyit jelent, hogy az SPD nem az ellenzéki kancellárjelölt Kohlt, hanem a háttérből —• és néha nyíltan — irányító Strauss CSU-vezért tartja az igazi ellenfélnek. A legkomolyabb okra alighanem a Bonner General- Anzeiger tapintott rá: Schmidt nem akarja, hogy a kormánykoalícióban részt vevő „kisebb partner”, az FDP megsértődjék. Ezért ragaszkodik a szeptember végén megrendezendő „négyes vitához”, amelyen valamennyi parlamenti párt vezetője megjelenik. Mint több nyugatnémet lap megállapítja, az utolsó szót még nem mondták ki a Schmidt—Kohl - tévévita ügyében. A közvélemény-kutatási adatokra rendkívül érzékenyen figyelő SPD-központban még úgy is dönthetnek, hogy további szavazatnyeréshez mégiscsak szükség van a kanoellárjelöltek párviadalára. (MTI) Képek a Vietnami Szocialista Köztársaság életéből A Thai Neuven-t erőmű Fiatal lányok a fúrógép mellett. Az ipari össztermék értéke a tavalyihoz két pest 13,8 százalékkal nőtt Teljes erővel folynak a mezőgazdasági munkák. Az ipar igyekszik minél több gépet a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani E>arazs a tenger aleaflt Ifjú népművész Ford bírálata Ford elnök szerdán Washingtonban mondott váA NATO délkeleti szárnyán Görögország és Törökország ellentéte, a közelmúltig , elsősorban a ciprusi vita következtében parázslón. A két /NATO-tagállam Washington számára rendkívül kényelmetlen „hidegháborúja”, most az Ég«i-tenger mélyén rejtőző olajmezők miatt robbant ki. Néhány napig úgy látszott, hogy egyetlen elhamarkodott lépés kell csak, és a fegyverek is megszólalnak. Akkoriban volt ez, amikor Ankarából útnak indították a Sismik—1 török kutatóhajót, hogy az Egei-tenger szigetvilágában olajat keressen. Az egész „Sismik-hadművelet”, amelyet az ankarai nemzetbiztonsági tanács Demirel miniszterelnök jelenlétében határozott el, nem annyira a közvetlen olajfeltárást szolgálta, mint inkább a félholdas zászló megmutatását. Annak a demonstrációját, hogy Törökország gazdasági szempontból igényt tart az Egei- tenger felére. KIÉ A TALAPZAT? Az érdemi vita lényege az. hogy miképpen kell értelmezni a szuverenitást az úgynevezett „kontinentális talapzat” felett hullámzó tengervíz mélyén rejtőző ásványi kincsekre. Görögország és Törökország esetében ez földrajzi okok miatt rendkívül bonyolult. A két ország között hullámzó Egei-tenger szigeteinek többsége az 1923-1 Lausanhe-i szerződés értelmében Görögországé. Ennek következtében az országhatár gyakran a török szárazföld közvetlen közelében húzódik. Azt Ankara sem teszi kétségessé, hogy ezek a szigetek görög lakosságúak és Görögországhoz tartoznak. Másképpen áll a helyzet azonban a „kontinentális talapzat” ügyében. A kontinentális talapzat nemzetközi értelemben a szárazföld peremén elhelyezkedő, viszonylag alacsony mélységű tengerrész, utána az addig 200 méternél rendszerint sekélyebb tenger hirtelen és szakadékszerűen mélyül. Általánosságban nem tisztázott: kié a kontinentális talapzatban rejtőző ásványi kincs. A görög—török vitától függetlenül a még tartó tengerjogi konferencia egyik fő kérdése éppen az, hogy a 12 mér- földnyi szélességű parti vizeken túl a fSvábbi 188 mérföldnyi szélességű, úgynevezett ..gazdasági , zónában” a parti országok birtokolják-e a tengerfenék ásványi kincseit. Arról a nemzetközi vitákban sehol sincs szó, hogy a kontinentális talapzat egészének ásványi kincsei, valamely országhoz tartozhatnának. Ezt annál is nehezebb lenne így eldönteni, mert a kontinentális talapzat geológiai képződmény. Néhol sok száz kilométer széles, néhol viszont egészen keskeny. DÖNTSÖN A NEMZETKÖZI JOG! Az Egei-tenger viszonylatában még további bonyodalmak is adódnak. Geológiailag ugyanis a görög szigetek valóban a török szárazföld tenger alatti folytatását alkotó kontinentális talapzatból emelkednek ki. A görög szigeteket pedig szükségszerűen görög felségvizek veszik körül. Ugyanakkor Ankara azzal érvel, hogy a kontinentális talapzat egészen az Egei- tenger közepéig terjed. Odáig tehát az ásványi kincs Törökországé, függetlenül attól, hogy a kontinentális talapzatból görög tulajdonban levő szigetek emelkednek ki, amelyeket görög felségvizek vesznek körül. Látható tehát, hogy az adott pillanatban nemzetközi jogi szempontból jóformán megoldhatatlan rébuszról van szó. Ez tükröződött a biztonsági . tanács határozatában is. amely nyugalomra és megértésre intette a vitatkozó feleket és arra, hogy tartsák tiszteletben a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését. Ezt a biztonsági tanácsi határozatot Görögország elfogadta és támogatta. A törökök, csak részben. Ankara kinyilvánította a vita békés, tárgyalásos rendezésére irányuló készségét. Arra azonban nem vállalkozott, hogy eleve kötelezőnek ismerje el a hágai döntést A NATO KOMPROMISSZUMOT KIVAN A török magatartás mögött nyilván az az aggodalom húzódik meg, hogy Görögország kedvezőbb helyzetben van. A nemzetközi bíróság közbelépését ugyanis a görögök kérték augusztus 10-én a Sismik—1 kutatási tevékenysége miatt. Emellett kezdettől fogva nem lehetett számítani arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság „elvegyen” Görögországtól negyvenhárom éve görög fennhatóság alatt álló, göröglakta szigeteket.. Ezért a törökök képviselői nem is jelentek meg a nemzetközi bíróság ülésén. A döntés a napokban várható. Ismervén azonban a hágai bíróság hatalmának korlátáit. csak általános érvényű felhívást intéznek majd az érdekeltekhez a békés megállapodásra. Augusztus utolsó napjaiban ennek megfelelően olyan hírek terjedtek el. hogy „igen magas szintű" tárgyalások kezdődnek Görög- és Törökország között az égei-tengeri olaj ügyében Nyilvánvaló, hogy' ez a kiegyezés a NATO elemi érdeke is. Ezért az Egyesült Államok és általában a NATO részéről nem is titkolt nyomás nehezedik mindkét félre a kompromisszumos megoldás érdekében. (—i —c) lasztási beszédében bírálta azokat, akik vissza akarják vonni az amerikai csapatokat Európából és Ázsiából. Az elnök lényegében választási ellenfelét Jimmy Cartert támadta, nevének említése nélkül. A demokrata elnökjelölt ugyanis nemrég a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok fokozatos kivonását irányozta élő. Ford fogalmazása szerint ..a világ még mindig veszé’y- ben van, és nem vonhatjuk vissza erőinket annak puszta reményében, hogy majd mások is így tesznek”. Bírálta az elnök a demokrata többségű kongresszust is, amiért az csökkenteni akarja a hadügyi kiadásokat. (MTI) 2 NÖGRAD - 1976. szeptember 2„ csütörtök
