Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

f Mai kommenfórunk rr Őszi munka, üzemű nyug- takarékosság• GÉPEK, üzemanyag, hogy az ember za­vartalanul dolgozhasson — így fogalmazott Győri Sándor, a szécsényi tsz egyik szere­lője a közelmúltban, az őszi mezőgazdasági munka egyik fontos feltételeként. Terme­lőszövetkezeteink olyan nagyszámú gépekkel rendelkeznek, hogy mezőgazdaságunk törté­netében ilyenre még nem volt példa. Ezek a gépek viszont icsak akkor üzemeltethetők zavartalanul, ha megfelelő mennyiségű üzem­anyag is a rendelkezésükre áll. Az őszi mezőgazdasági munkák idején min­den .gépre szükség van. Nélkülözhetetlen a vetést végző erőgép, a talajmunkával fog­lalkozó szántó traktor, de nem mellőzhető egyetlen szállítógép sem. Nagy mennyiségű üzemanyag felhasználásával kell számolni, tehát indokolt' alapos körültekintéssel ké­szülni az őszi munkára úgy is, hogy az üzemanyag-ellátással ne legyen gond. Az ÁFOR illetékes képviselőinek véle­ménye szerint gondoskodtak arról, hogy a megyében az igényeknek megfelelő meny- nyiségű olaj, benzin, keverék, kenőcs, mi­egyéb rendelkezésre álljon. A gyakorlatból1 merítve viszont az volna a kívánalom, hogy a mezőgazdasági üzemek ne részletekben, ha­nem lehetőleg nagyobb , mennyiségben, idő­ben vegyék át a szükséges üzemanyagot, és a saját tárolóikban tárolják. Mindenképpen a legésszerűbb eljárás — mint arról szám­talan mezőgazdasági üzemünk, amely ren­delkezik üzemanyag-tárolóval és tö’tőállo- mással, tanúskodhat —, a leggazdaságosabb Az idei őszi munkák idején — nem azért, mintha máskor nem lett volna jelentősége —, nagy szerepet játszik az üzemanyaggal való takarékosság. Ilyen szempontból is so­kat jelent, ha a saját tároló üzemképes ál­lapotban, feltöltve van üzemanyaggal, a munkák végzése során mindenkor a rendel­kezésre áll. A gépkezelőkön múlik azután, hogy mi­lyen gonddal foglalkoznak az üzemanyag­takarékossággal. Maga az a tény, hogy a tsz- ben fellelhető tározóval megtakarítható a nagyobb távolságra levő üzemanyagtöltő ál­lomásokra való gyakori futkosás, takarékos­ságot jelent. A takarékosságnak a megvaló­sítása azon múlik, hogy a gépek vezetői mi­ként tudnak a géppé’ bánni, hogy az fölös­legesen üzemanyagot ne fogyasszon. Az ősz szeszélyes. Lehet, hogy egyik nap verőfényes az idő, de a másik már csapadékos, megne­hezül a közlekedés a szántóföldeken. Ilyen esetben kétségtelenül nagyobb a gépek fo­gyasztása is. Ezzel számolni kell, de, hogy fölöslegesen ne fogyasszanak a motorok üzemanyagot, az mér nem az időjárástól függ. hanem az emberen múlik. AZ ŐSZI munka fokozatosan a csúcsához érkezik. Emberek, gépek készen állnak a fel­adatra. Hogy ennek zavartalanul eleget tud­janak tenni a mezei munkások, nélkülöz­hetetlen a jó üzemanyag-ellátás, de nem je­lentéktelen az sem, hogy az üzemanyaggal gondosan bánjanak, takarékosan használják fel. Ez is feltétele a sikeres őszi munkának. — B — ,T "X ÍTTIÍT1» Betonacél­erdő A paksi atomerőmű első fő­épületébe 150 ezer mázsa be­tonacélt építenek be, ennek 95 százaléka, mint úgyneve­zett pakett-térracs szilárdít­ja majd a hatalmas vasbeton­alapot. A térrácsokat GO mé­ter hosszú csarnokban készí­tik. Képünkön: a sok pakett összeszerelve betonozásra vár. A kommunista közösségek erejéről \ Beszélgetés Sinka Sándorral, a rétsági járási pártbizottság csoportvezetőiével A szocialista munJiaversenyről tárgyaltak Megvalósulnak az ígéretek a tűzhelygyárban A szocialista munkaver­seny helyzetéről, a szocialis­ta brigádok felajánlásainak időarányos teljesítéséről tár­gyalt legutóbb a tűzhelygyár szakszervezeti bizottsága. Megállapíthatta, hogy a bri­gádmozgalom tovább fejlő­dött. A brigádok feladatait év elején meghatározta a párt- bizottság cselekvési program­ja, a szakszervezeti tanács munkaprogramja és a szo­cialista brigádvezetök ta­nácskozása. A felajánlásokban a minő­ség, gazdaságosság, az anyag- és energialakarekossag, va­lamint az exporttervek tel­jesítése kapott különösen na^y hangsúlyt. Növekedtek a követelmények a szocialista brigádokkal szemben. Nem­csak a gazdasági, hanem a művelődési, kulturálódási fel­adatokban is. Ezzel nem csök­kent a résztvevő brigádok száma, összesen 67 brigád pályázott meg különböző fo­kozatokat. Ezek csaknem másfél ezer embert tömöríte­nék soraikba­Köztudott, hogy az üzem­nél az egyes fokozatok eléré­se gazdasági eredményekhez kötött. A szocialista brigádok vállalásaiban együttesen 5 millió 328 • ezer forint gazda­sági eredmény és csaknem 43 ezer 600 óra társadalmi munka szerepel. Az utób­biak egy részét termelést se­gítő tevékenységgel, az üze­mi rend és tisztaság kiala­kításával, másrészt a 35 ezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban, gyermekintéz­mények patronálásával kí­vánják teljesíteni. Az elmúlt nyolc hónap alatt időarányosan eleget tett felajánlásának a brigádok többsége. Csaknem négymil­lió forint, az elért többlet- gazdasági eredmény. A szocialista brigádok a különböző takarékossági in­tézkedésekkel jelentős im­portanyagot, gázcsapot, le­mezt takarítottak meg. Ezen­kívül takarékosan bántak a különböző segédanyagokkal is. Hasonló jó eredmény szü­letett az energiatakarékos­ságban. A selejt csökkentése ugyancsak gazdasági ered­ményekhez vezetett. Ezenkí­vül az újítások is növelték az eredményeket- Ebben különö­sen a Kakuk József és a Fe- oktyisztov-brigádok jeles­kedtek. Jelentős hasznot ho­zott az is, hogy a különböző javítási, átépítési munkákat a szocialista brigádok a meg­szabott határidő előtt végez­ték el. Az aiagútkemence át­építési idejét például öt nap­pal lerövidítették. A gazdasági eredmények mellett a társadalmi munká­ra tett. ígéretek valóra váltá­sában időarányosan lemara­dás van. A szakszervezeti bi­zottság ezt is megállapította, és felhívta a figyelmet az el­maradás pótlására. A hármas jelszó jegyében értékelték a szocialista brigá­dok tevékenységét. Ezúttal azt is elismeréssel állapíthat­ta meg a testület, hogy a kulturális, művelődési célú felajánlásokat is időarányo­san, általában teljesítették- Az elkövetkezendő időszakra fel­hívták a gazdasági vezetők figyelmét a társadalmi mun­kaórák tervszerűbb felhasz­nálására, ehhez a feltételek biztosítására. A szocialista brigádok figyelmét pedig ar­ra, hogy továbbra is legfon­tosabb feladatként foglalkoz­zanak a minőség, a hatékony­ság, a takarékosság és az ex- porttervek maradéktalan tel­jesítésének kérdéseivel. Nem véletlen az sem, hogy a gyár főmérnökét számoltat­ták be a szocialista munka­verseny helyzetéről- A közö­sen hozott határozat végre­hajtása biztosíték arra, hogy az egy-két területen tapasz­talható lemaradást az elkö­vetkezendő időben még pó­tolni tudják a szocialista brigádok. M. I. A tagkönyvcserét megelő­ző beszélgetések során gyakor­ta elhangzott a rétsági járás pártalapszervezeteiben is, hogy a kommunista közössé­gek ereje a párttagok eszmei, politikai, cselekvési egységé­ben rejlik. Abban, hogy a kommunisták mennyire ér­tik, és hogyan hajtják végre a párt politikáját. Sinka Sán­dorral, a rétsági járási párt­bizottság csoportvezetőjével az eszmei-politikai nevelő mun­ka tapasztalatairól, feladatai­ról beszélgettünk. — Néhány éve — egészen pontosan 1973. júniusában — a megyei pártbizottság napi­rendre tűzte a párttagság esz­mei-politikai nevelésének, cse­lekvési egységének kérdéseit. Milyen változást hozott a tes­tület állásfoglalása a párt- alapszervezetek eszmei, poli­tikai, ideológiai tevékenysé­gében? — Nemrégiben pártbizott­sági ülésen összegeztük az esz­mei-politikai nevelő munka járási tapasztalatait- A vitá­ban többen elmondották, hogy az elmúlt két-három évben az alapszervezetek eszmei­politikai tevékenysége élén­kebbé vált, egyre jobban „beilleszkedik” a pártélet a pártmunka folyamatába. Ma már ‘ egyetlen alapszervezet számára sem szükséges „elő­írni”, hogy az éves munkát értékelő taggyűlésen adjanak képet a párttagság eszmei­politikai állapotáról is. Mind­ezt természetesnek tartják. Vagy itt van a pártoktatás. Az alapszervezeti titkárok, pro­pagandisták azt jelzik, hogy a párttagok körében tovább nőtt az érdeklődés a marxiz­mus—leninizmus kérdései iránt. A káderképző tanfolya­mokra például másféiszeres a túljelentkezés. Természetesen nem ringatjuk magunkat il­lúziókban ! Az ötvennyolc alapszervezetünkben bizonyá­ra akad olyan vezetőség, ame­lyet mindenekelőtt az ösztön­zött az oktatás szervezésére, hogy a járási pártbizottság alkalomadtán számonkéri a munkát. Az alapszervezetek többségét azonban az a felis­merés vezette, hogy a politi­kai ismeretek szélesítésének, mélyítésének a párttag, á kom­munista közösség egyformán hasznát látja. Igaz, hogy e munka hasz­nossága, a tudat formálása, változása a hagyományos mértékegységek közül egyik­kel sem mérhető. Mégis, sok­fajta jelzés érkezik az alap­szervezeti vezetőségekhez, s rajtuk keresztül hozzánk, hogy a változás elkezdődött, jó irányba tart. Mostanában taggyűléseken, a járási párt- bizottsági, végrehajtó bizott­sági üléseken gyakran esik szó termelési kérdésekről. Érthető ez, hiszen a XI. párt- kongresszus legközelebbi cé­lunkat a fejlett szocialista tár­sadalom építésében jelölte meg- Ugyanakkor gazdasági helyzetünk nehéz, gyakran nem várt bonyodalmakkal kell szembenéznünk. Elég, ha csupán arra a feszültségre utalok, amely a zöldségterme­lés és a -fogyasztás, vagy az árak es egyes dolgozó rétegek bére között kialakult. Ezek a jelenségek nem egyszer a felkészületlen párt­tagokat is megtévesztik, de­magóg megjegyzésekre ra­gadtatják. Akad közöttük, aki az ellátási nehézségeket, a zöldségárak emelkedését a parasztságra hárítja, a mun­kás-paraszt szövetség lazu­lásáról beszél. A párttaggyű­lések, a pártoktatás, a tag­könyvcserét megelőző beszél­getések tapasztalatai mindazt bizonyítják, hogy párttagsá­gunk döntő többsége reálisan ítéli meg gazdasági helyzetün­ket, lehetőségeinket. Mindez természetesen nem zárja ki a vitát, a torz, a hamis né­zeteket sem. Kedvező fordu­latnak tartjuk, hogy a párt­tagok nagy része bátrabban hadakozik ellenük. Nemcsak okos érvekkel csatáznak. A járás ipari üzemeiben, a ter­melőszövetkezetekben, a hi­vatalokban dolgozó kommu­nisták zöme tudja , kötelessé­gét, s érzi felelősségét is a munkáért. Aztán a munkás­paraszt szövetség erősödésé­nek szép példájaként emle­getjük a járásban a múlt őszi és most, a nyári betakarí­tást. — A párton belüli vita vé­gül is az elvi-politikai tisz­tán látást, a párttagság cse­lekvési egységét erősíti. Véle­ménye szerint mely területen szükséges fokozni a nevelő munkát? Hol és hogyan segít­het mindebben a járási párt- bizottság? — A megyei pártbizottság határozata, a járási pártbi­zottság, az alapszervezeték állásfoglalása kétségkívül je­lentős fordulatot hozott az eszmei-politikai-i/eológiai munkában. A járifs párttag­ságának döntő többsége az alapvető politikai-gazdasági- ideológiai kérdések megítélé­sében, a feladatok végrehaj­tásában egységes. Ám, ha alap­szervezeti titkárokkal, propa­gandistákkal beszélget az em­ber, vagy végighallgat egy taggyűlést, szemináriumot, egykönnyen meggyőződhet arról, hogy kivételek azért akadnak. — Mondana néhány pél­dát ezzel kapcsolatban? — Itt van mindenekelőtt a munkásosztály, a párt vezető szerepe. Sokféle nézetet sike­rült már tisztáznunk. Mégis számolnunk kell azzal, hogy vannak párttagok, akik nem egészen értik ezt az összefüg­gést, s ezért hajlanak arra, hogy felszínesen ítéljenek. Tör­ténetesen a vezető szerep erősödését azon mérik, hogy hány munkást választottak a helyi pártvezetőségbe, a párt- bizottságba, s azt számolgat­ják, hány párttag van a he­lyi tanácsban, a tsz vezetősé­gében. Mindezek fontos dol­gok, de a lényeg mégis csak az, hogy a helyi munka, a he­lyi határozatok végrehajtása hogyan kapcsolódik az orszá­gos tennivalók megvalósítá­sához- Ma még nem minden alapszervezetünk dolgozik egyforma következetességgel ezért. Ugyanakkor szívós nevelő munkával, a párton belüli munka — a pártmegbízatások — arányosabb elosztásával valamennyi kommunista kö­zösségeknek a megnöveke­dett követelmények teljesíté­sére kell felkészíteni tagjait. Mindez jogos igényként fo­galmazódott meg a XI. párt- kongresszuson, s ezt várja párttagjainktól a munkahelyi környezet, a falu közvélemé­nye. Izgalmas, érdekes beszél­getés zajlott le nemrégiben erről a felsőpetényi ásvány­bánya alapszervezetében. Többen is elmondották, hogy tudatformálásról, a pártonkí- vüliek mozgósításáról aligha lehet szó, ha a párttagok nem úgy gondolkodnak, élnek, dol­goznak, mint ahogy azt má­soktól elvárják. A példa azonban nemcsak Felsőpetényben állja meg a helyét. Bizonyságá ez annak, hogy a párttagok döntő több­sége tudatában van felelős­ségének, s igyekszik ennek megfelelően élni. cselekedni. Közülük sokan eredményesen dolgoznak a társadalmi és tö­megszervezetekben. A tanács­tagok mintegy nyolcvan szá­zaléka párttag. Mindez meg­bízható. erős alapját képezi további nevelő munkánknak, amelyre bátrabban, határo­zottabban építhetünk -— mondta befejezésül Sinka Sándor­Vinczc Istvánné Befejezéséhez közeledik a Volán Z. számú Vállalat sal­gótarjáni telepén az üzem anyagtöltő állomás bővítése. A négy — egyenként ötven köbméteres — tartály hite­lesítését végzik. A szivattyúk és kútoszlopok üzembe helye­zési eljárása már megtörtént. Tervek Szerint hamarosan a teiep jármüvei már a bőví­tett állomáson tölthetik meg üzemanyagtartályaikat. Ké­pünkön: Tóth Sándor és Hor­váth Nándor a szivattyúház egyik biztonsági szelepét el­lenőrzi Kilencmilliónál löbb Jóléti és kulturális célokra Felsőbb határozatok értel­mében a gazdasági vezetés előzetes véleményének kiké­rése mellett a szakszervezeti tanácsnak kell döntenie a jó­léti és kulturális alap felosz­tásáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa, de a szakszervezeti kong­resszus is különös hangsúl­lyal foglalkozott a szociálpo­litikai célkitűzések egyre magasabb szintű megoldásá­val. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a szakszervezeti bizottság megtárgyalta a jó­léti és kulturális alap felosz­tását. Ennek megfelelően 1976- ban az üzemi étkeztetésre több mint három és fél mil­lió forintot fordítanak. Szo­ciális segély címén . ez évben 380 ezer forintot osztanak szét az arra rászorultaknak. Az üdülők fenntartására, kor­szerűsítésére 520 ezer forin­tot, a gyermeküdültetésre 50 ezer forintot szavaztak meg. Külön keretet biztosítottak a vállalat nyugdíjasai és a családtagok üdültetésére, va* lamint a nagycsaládospk tá­mogatására. Miután ebbe a kategóriába sokan tartoznak, és a jó munka alapján sokan rá is szolgálnak a megérde­melt pihenésre, így az üdülte­tés összegét 830 ezer forint­ban állapították meg. Külön említést érdemel, hogy minden tömegszervezet, a sportkör és művelődési köz­pont, egyaránt jelentős tá­mogatásban részesül a jóléti és kulturális alapból. Gondos­kodnak a jövő nemzedékének színvonalas ellátottságáról is. A Malinovszkij úti óvoda, böl­csőde és iskola 70 ezer forint támogatásban részesült a ko­hászati üzemektől. Szeret­nék a párt- és kormányhatá­rozatok szellemében előse­gíteni a munkásművelődés színvonalának emelését is. Ezúttal külön 50 ezer forintot fordítanak majd a szocialista brigádok színházbérletére. Ez lehetővé teszi, hogy a gyár szocialista brigádjai színvo­nalas művészeti előadásokat látogathassanak. Az 1976. évi jóléti és kul­turális alap teljes összege meghaladja a 9 millió forin­tot. NÓGRÁD - 1976, szeptember 2,, csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents