Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

/ f' Mit,/ VIETNfiM SZEPTEMBERE Szeptember 2-a Vietnam leg­nagyobb nemzeti ünnepe; 1941 szeptemberének második nap ián a lianoi Ba Dinh térén örömünnepre gyűlt össze a ja pán fasisztáktól és a francia gyarmatosítóktól megszaba­dult főváros színe-java. A le gendás Ho Si Minh félmillió hazafi előtt kiáltotta ki a viet­nami föld függetlenségét. Nagyot fordult Vietnam­ban a történelem kereke. A Szovjetunió és szövetségesei­nek Japán felett aratott győ­zelme, a vietnami hazafiak diadalmas augusztusi forra­dalma meghozta az ország ré­gen áhított szabadságát. S imponáló volt a lendület, amellyel a kifosztott, évtize­dekig leigázott nép szinte né­hány hónap alatt talpraállott és a saját életét kezdte építe­ni. Forradalmi néphatalom vette a kezébe az ország irá­nyítását, s fél évvel később az ország parlamentje már az újjáépítés tervét, a jöven­dő, boldog Vietnam képét is felvázolta a munkára és al­kotásokra szomjazó sokaság elé. A volt gyarmattartók nem nézték tétlenül ezt a szá­mukra kevés jót ígérő kibon­takozást. Vietnam gyarmatbi­rodalomként hatalmas jöve­delmet biztosított az Indokí­nai Bank urainak, akik nem akarták ezt a könnyen szer­zett pénzt elveszíteni. A gyar­mattartók összeesküvést szőt­tek a demokratikus Vietnam ellen. Segítségükkel a fran­cia csapatok újra elfoglalták a déli országrészt, és készen álltak arra. hogy elsöpörjék az északót szilárdan kezében tar­tó néphatalmat is. Ho Si Minh mindent meg­tett a békéért, de imperialis­ta tárgyalópartnerei hitszegő módon felrúgták azt. Viet­nam népe nem tehetett mást, eszméihez híven fegyvert fo­gott a szabadság és a függet­lenség védelmére. Ho apó szinte a semmiből teremtette meg forradalmi se­regét, s az első helytálló osz­tagok bizonyára nem gondol­tak arra, hogy három évtize­des, kegyetlen háború vár rá­juk. Hogy mind hatalmasabb ellenfelekkel, a francia légiók után az amerikai légierődök­kel és félmilliós seregükkel is meg kell majd birkózniuk. Dicsősegükre szolgáljon, hogy állták a harcot. S amikor a párt vezetésével kibontako­zott az egész nép háborúja, az agresszorok a vietnami föld minden sarkában végsőkig elszánt hazafiakkal találkoz­tak. Olyan hazafiakkal, akik tapasztalt, erős hadsereggé nőve készek voltak meghalni a szülőföldért. Ez az elszántság és Izzó hazaszeretet törte meg 1954 májusában Dien Bien Phunál a francia gyarmatosítók ha­talmát, ez a győzelembe ve­tett hit hozta meg 21 évvel később a dél-vietnami nép fel­szabadítását, majd a két or­szágrész egyesülését és a Viet­nami Szocialista Köztársaság kikiáltását is. Vietnamban még nem volt olyan ünnep, mint az idei szeptember 2-a. A megszépült, kitágult Ba Dinh téren az egységes, független és demok­ratikus Vietnam fiai és lá­nyai ünnepelhetik az évszáza­dos álmok megvalósulását. Vietnam természeti kin­csekben gazdag ország, erős hadserege, munkaszerető né­pe van, igen nagy szerepet játszik Délkelet-Ázsia gazda­sági és politikai életében. A forradalmi hit és az áldozat- készség talán soha nem volt oíyan erős a vietnami embe­rekben, mint most. Jól tud­ják, hogy a küzdelem még nem ért véget. A fegyverek győzelme után az ország új­jáépítésének nagy csatáját is meg kell nyerniük. A hábo­rúban! elszegényedett, lerom­bolt ország népe, az egymás­ra talált Észak és Dél békés, nélkülözést nem ismerő életre vágyik. Nem kétséges, hogy tehet­séges és szorgalmas vietnami barátaink a szocialista világ támogatását, szolidaritását-él- vezvén felépítik erős és bol­dog szocialista I hazájukat. Kékesdi Gyula , Világ proletárjai, egyesüljetek? NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEG VEI T AN AGS LAPJA XXXII. ÉVF„ 207. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1976. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Ijfűsági parlamentek szeptembertől Jogok és kötelességek végrehajtását ellenőrzik Az ifjúsági törvénynek meg­felelően szeptemberben or­szágszerte, így Nógrádban is, összehívják a kétévenként tartandó ifjúsági parlamen­teket. Feladata az ifjúsági törvény és legfőképpen a helyi végrehajtási utasítá­sok ellenőrzése. Ebben a munkában a KISZ-nek ki­emelt feladatai vannak. Mint ismeretes, az első ta_- nácskozássorozat 1974-ben zajlott le és nagyon eredmé­nyesnek bizonyult. A munka melletti képzésben, tovább­képzésben, a szakmunkás- képző intézetekkel való szo­ros kapcsolattartásban je­lentős eredményeket értek el a vállalati. üzemP parla­mentek. E fórumok kiemel­ten foglalkoztak a pályakez­dő fiatalok munkahelyi be­illeszkedésével, élet- és mun- kakórülményeipek javításá­val, a helyes kereseti arányok kialakításával. A fiatalok parlamentjeinek megrendezése — a kprmány határozata értelmében — az állami, gazdasági szervek fela­data. A beszámolókat min­denütt az adott vállalat, üzem, intézmény legmagasabb szin­tű vezetőjének kell megtar­tania. A KISZ-szervezetek fe­ladata, hogy a párt-, szak- szervezeti, szövetkezeti és ál­lami szervekkel szorosan együttműködve vegyenek részt a parlamentek politikai elő­készítésében, mondanivalójuk kialakításában, és az ifjúság mozgósításában, Az ifjúsági rétegek sajá­tosságainak megfelelően dif­ferenciáltan, bátran és ha­tározottan képviseljék a fia­talok érdekeit, juttassák ér­vényre törekvéseiket és min­den szinten érvényesítsék a jogok és kötelességek egysé­gét. Az ifjúsági parlamen­teknek a fiatalok eszmei-po­litikai nevelése, mozgósítá­sa színterévé kell válniuk. Jelentős feladatok várnak az V. ötéves tervben a nép­gazdaságra, - ezek megvalósí­tásában számottevő szerepet kap az ifjúság is. Ez meg­határozója az idei fórumok­nak. Az ifjúsági parlamentek időrendi ütemezése szerint szeptemberben és októberben kerül sor a murikahelyi, oktatá­si és intézményi parlamentek műhely-, üzemi, illetve gyár­egységi szinten való megren­dezésére. Novemberben és decemberben a középszintű, majd jövő év januárjában és februárjában az országos ágazati szintű parlamentek­re kerül sor. Jó őszi-téli ellátásra készült fel a ruházati kereskedelem Jól sikerült, a tavalyinál 12 százalékkal magasabb forga­lommal zárult a ruházati ke­reskedelem nyári szezon végi kiárusítása. Az engedményes kiárusítás — a ■ vásárlók meg­takarításai mellett — lehető­vé tette azt is, hogy a nagy- és kiskereskedelem raktárai­ba már a következő évszakok árui kerüljenek. A szép nyár­utó ellenére az üzletek kira­katait többségeben most már az őszi holmik foglalják el, a nagykereskedelemben pe­dig már a téli ruházkodási cikkeket gyűjtik. A Belkereskedelmi Minisz­térium a vállalatok jelenté­se alapján áttekintette a ru­házati kereskedelem máso­dik félévi őszi-téli felkészü­lését, s megállapította, hogy a tavalyihoz képest várha­tó 3,5—4 százalékkal na­gyobb forgalomhoz rész­ben magasabb készlettel, részben szerződésekkel le­kötve megfelelő árualap­pal rendelkezik a keres­kedelem. Az őszi-téli szezonra terve­zett, viszonylag mérsékelten növekvő forgalom realizálá­sához is azonban színvona­lasabb kereskedelmi munkára, az igényesebb, a meggondol- tabb vásárlókat is jobban ösztönző kínálatra van szük­ség. Erre készült fel a szak­kereskedelem, amelynek mára szezon kezdetén 10 százalék­kal nagyobb volt a készlete a tavalyinál. A mennyiség nö­velése mellett a választék, a minőség is javul, mert a na­gyobb készletek birtokában szigorúbb követelményeket tá-‘ masztanak a termelőkkel szemben. A különböző árucsoporto­kat tekintve is kedvezőbb a helyzet a tavalyinál. A ru­házkodási méteráruk közül a pamutméteráru-készlet más- félszerese a tervezett forga­lomnak, ezen belül jó az ösz- szetétel és a választék is. Gyapjú- és tisztagyapjú-szö- vetből minden igényt kielégí­tenek, megfelelő a kínálat kö­tött-hurkolt jersey-kelmék- ből, s a kártolt gyapjúszöve­tekből is 30 százalékkal na­gyobb az árualap a tervezett értékesítésnél. Felsőruházati konfekcióban 8—9 százalékos forgalomnö­vekedésre számítanak, s eh­hez az árualap 40 százaléka már az üzletekben van. A ka­bátválaszték megfelelnek ígérkezik, elegendő a férfi­öltöny is, de — mert a hazai ipar nem gyárt megfelelő alapanyagot — a kínálatból meg mindig hiányzik a tisz­ta műszálas, olcsó öltöny. Fiúöltönyből viszont a bstvai kapacitás teljesen fedezi a szükségleteket. Elegendő a rendelkezésre álló pantalló, jó a fésűs anyagokból készült pantallókínálat, javult a fésűs szövetekből gyártott termékek yálasztéka, téli pantallóból és csizmanadrágból viszont egye­lőre még kevés van. A női és lánykaruhák meny- nyisége a tervezettnél nagyobb forgalomhoz is elegendő. Kötött felsőruházatból is biztosított a nagyobb for­galomhoz szükséges áru­alap, amelynek 80 százalékát a ha­zai ipar adja, 20 százaléka im­portból érkezik; a kínálat rendkívül választékos, a ta­valyinál több az olcsó áru. Gyermek felső kötöttáru­ból a ruházati átlagot megha­ladó kereslet kielégítésére ké­szült fel a kereskedelem. A női felső kötöttáruk szük­ségletének 50 százalékát im­port ból szerzik be. Az alsóruházatban a szük­séges kötött-hurkolt termé­kek 30—40 százalékát kül­földről vásárolják, így az el­látás színvonalát az áru be­érkezése határozza meg. A hosszú új jú férfiing és a -pi­zsama hiánya megszűnt, ing­ből 14 százalékkal nagyobb forgalommá’, számolnak, a té­li jellegű ingek is már rak­tárban vannak, s a szállítás is folyamatos. Hosszú évek óta először teljesen kielégí­tik az olcsó munkásingek irán­ti igényt, s hongkongi, cip­rusi és pakisztáni termékek­kel bővítik a jobb minőségű divatingek választékát. A csecsemőruházaticikk-el- látást változatlanul kiegyen­súlyozottnak tartja a minisz­térium. Lábbeliből 3 százalékkal na­gyobb forgalomra készültek fel. Férfi utcai cipőből, va­lamint gyermekcipőből van bőségesen, különösen jó a vulkanizált száras- és félcipő-, valamint a bundacipő-válasz- ték, és a - csapadékos időjá­rást is álló cipő. Kielégítő a nőicipő-válasz- tck, a drágább divatci­pő azonban változatlanul kevés. A női divatcsizmák között több a bőr felsőrészű, s több­ségük a legújabb divat sze­rint készült. Bezárta kapuit az Agromascxpo 76 Szerdán a kora esti órák­ban bezárta kapuit az Agro- masexpo ’76, amelyet a bu­dapesti nemzetközi vásárköz­pontban rendezett meg a HUNGEXPO. Az egyhetes kiál­lításon 20 ország 132 kiállító­ja vett reszt. Több mint két­ezer -féle gépet, berendezést és műszert mutattak be. A kiállításnak 80 000 látogatója volt. Az Agromasexpót 1977- ben ismét megrendezik, ez­úttal tavasszal, április 15-én nyitja meg majd kapuit. Egy-, időben három más nemzetkö­zi szakkiállítást is láthatnak az érdeklődők. Szép, divatos ruhákat csak jól felkészült szakemberek­kel lehet készíteni! Így vélik a Salgótarjáni Ruhagyárban, ahol esztendőkkel ezelőtt felkészültek a korszerű gyár­tástechnológiára, melyet nem­régen vezettek be az új üzem­ben. A ruhagyárban a szak­munkások az üzem dolgozói­nak 45 százalékát képviselik. Ez mindenesetre meghatároz­za a kikerülő termékek mi­nőségét. Sokan a szakmunkás­bizonyítvány megszerzése után sem riadnak vissza a ta­nulástól, hanem ruhaipari szakközépiskolában folytatják tanulmányaikat. Dancsák At- tiláné — képünkön — a gyár legszorgalmasabb fiataljai kö­zé tartozik. Alig, hogy kikerült a szakmunkásképző iskolapad­jaiból — néhány évvel , ez­előtt —, még ugyanazon esz­tendőben a ruhaipari szak- középiskolát kezdte el. Azóta érettségi bizonyítványt szer­zett, és most technikusi mi­nősítésre készül. Alig van olyan munkakör az üzem­csarnokban, melyet ne tudna elvégezni! Korábban varró­gép mellett kezdte. Volt sza­lagvezető, diszpécser, most végmeósi, olykor szalagbontó teendőket lát el. Egyik leg­érdekesebb feladata; az utób­bi. — kulcsár — 1980-ra ötezer anyajuh Törzstenyészetet alakítottak ki Pásztón Nőgrád megye természeti adottságai, a növénytermesz­tésre már kevésbé alkalmas lejtők, meredek domboldalak, melyek nem tűrik hátukon a gépeket, a friss legelők arra ösztökélik a mezőgazdasági üzemeket, hogy az állatte­nyésztés fejlesztését szorgal­mazzák. Az elmúlt esztendő végén a megye gazdaságaiban csak­nem 32 ezer juhot tartottak nyilván. Az ötödik ötéves terv végére az állomány növeke­dési aránya a célkitűzések szerint eléri a 30—35 százá- lékot. A juh gyapjútermeles- re és húshasznosításra egy­aránt alkalmas, igénytelen, a ezért is kedvelt e vidéken. A Pásztói Mátraaljai Álla­mi Gazdaság juhászata évről évre dinamikusan fejlődik. Az állatok számának növekedése mellett nagy figyelmet szen­telnek a tenyésztői munkára. Néhány évvel ezelőtt a meri- nói állománynál bevezették a sűrített elletést, melynek eredményeként a száz anya­juhra jutó bárányszaporulat százötven darab lett- A te­nyésztésre legkiválóbb egye- dek visszatartásával elérték, hogy a hodályokban jelenleg háromezer az anyajuh száma. A tervek szerint 1980-ra a létszámot ötezer darabra eme­lik, s egyidejűleg a tenyész­tés színvonalán is javítanak. Ezért — még 1974-ben — a megyei állattenyésztési fel­ügyelőség kezdeményezésére és támogatásával az állami gazdaságban törzstenyeszet kialakításáról döntöttek. Elkészítették a tenyésztési munka fejlesztését tartalma­zó tervet, melyet a felügyeleti szervek elfogadtak es 1975. január elsejétől a pásztóiakat, mint törzstenyészetre kije­lölt gazdaságot tartják szá­mon. A végső cél azonban nem a jelöltség fenntartása. Az állományt rendszeresen sze­lektálták, s az idén létrejött a 792 darabos merinói törzs- állomány, melynek következ­tében az OÁV, a Nógrád megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőséggel együttesen al­kalmasnak találta a gazdasá­got a törzstenyésztesre. A döntést hosszú, aprólé­kos tenyésztői munka előzte meg. Az állami gazdaság 1800 darabos zabari állomá­nyát a sarlósi volt sertéste­lepre „költöztették”, átala­kították a régi épületeket, kor­szerűsítették a telepet. Átké­pezték a sertésgondozókat, juhtenyésztői betanítoltmun- kás-tanfolyamot szerveztek számukra. Gondot fordítot­tak a szakosításra is. Külön elletőhodályt alakítottak ki negyven ketreccel. A sziráki kerületben 160 hektár tele­pített gyepet állítottak a ju­hászat szolgálatába. A sarlo-ir telepen három nyájnak épí­tettek nyári szállást, hogy a juhok rendszeresen megfele­lő minőségű legelőhöz jussa­nak. A merinói állomány te­nyésztési mutatóinak javítása érdekében importkosokat sze­reztek be az állattenyésztési felügyelőség segítségével. A hústermelés fokozásáért hízékonysági vizsgálatokat tar­tanak. A hizlalás alapvető feltételét, a takarmányozást is megoldották- A -szükséges keveréket a gazdaság üzemé­ben állítják elő, de jut belő­le a törzsszövetkezeteknek — Varsányba, Bercelre, Holló­kőbe is. A jelenlegi férőhely éven­te 6—7000 darab hízóbárány kibocsátására alkalmas. Mi­vel az alapanyagot még saját erőből nem képese^ biztosí­tani, vásárolnak is a megye termelőszövetkezeteitől. A megye juhállományának fejlesztése és minőségének javítása érdekében az újon­nan alakult törzstenyészet feladata, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami > gazdasá­gok, a köztenyésztői' igénye­ket kiváló tulajdonságú meri­nói juhokkal elégítse ki.

Next

/
Thumbnails
Contents