Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
A pártszervezetek jól ismerik a gazdasági élei alakulását Sikeresen befejezni az évet, jól előkészíteni a következőt Hasznosítani a belső tartalékokat Szerdai lapszámunk első oldalán írtunk arról, hogy a kibővített megyei pártbizottsági ülésről részletesebben is beszámolunk. Ennek teszünk- most eleget, amikor az első témával, — az MSZMP Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i határozata végrehajtásának 1976. I—III. negyedévi tapasztalataival és a további tennivalókkal kapcsolatos megyei pártbizottsági állásfoglalást adjuk közre. A népgazdasági célkitűzésekkel összhangban A megyei pártbizottság elé terjesztett írásos jelentés és szóbeli beszámoló két fő célra irányította a résztvevők figyelmét, a cselekvési program tapasztalatainak figyelembevétele alapján. Az első: az 1976. évi tervfeladatok maradéktalan teljesítése érdekében szükséges tennivalók. A .második: az 1977-es esztendőre való zökkenőmentes átmenet biztosítása, jó előkészítése- Ennek érdekében a megyei pártbizottság néhány új jelenségre és tanulságra hívta'fel a figyelmet. A Központi Bizottság 1975. novemberi határozata után az 1976-os népgazdasági terv célkitűzéseivel összhangban a gazdaságszervező-irányító- és ellenőrző munka középpontjába a tervcélkitűzésekből eredő népgazdasági és megyei feladatok végrehajtásának segítése került. Ennek megfelelően a pártszervek és szervezetek munkájában a korábbinál nagyobb szerepet kapott a gazdasági folyamatok komplex elemzése. Az időszerű, fontos gazdaságpolitikai feladatok elvégzése olyan állomásokat jelentett a fejlődésben, amely a pártszervezetek sikeres munkáját, a parttagság és a dolgozók fokozottabb aktivitását jelzi. Egyre inkább érezni lehet, hogy a pártbizottságok, pártalapszervezetek jól ismerik, a gazdasági élet alakulását, időben és eredményesen avatkoznak be a folyamatokat gátló akadályok elhárításába. A gazdaságszervező munka javítását kedvezően befolyásolta a tagkönyvcsere, az ideológiai feladatok végrehajtása. Az itt szerzett tapasztalatok, a párttagság véleménye nagymértékben hozzájárult a célratörő, -szervezettebb munka kialakításához. Ezt támasztotta alá felszólalásában igen sok ténnyel Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára. Ilyen szellemben vélekedett a vita többi résztvevője is. A megyei pártbizottság úgy látja, hogy a tapasztalatok elemzését nem lehet egyetlen szinten sem lezárt folyamatnak tekinteni, mivel a dolgozók és a párttagság a további hasznosításra váró tartalékokra is felhívta a figyelmet. Űj jelenség, hogy a pártszervezetek konkrétan fogalmazták meg a súlyponti feladatokat. Ezzel egyidőben a végrehajtás ellenőrzését állították a munka középpontjába. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság néhány, a cselekvési program végrehajtását befolyásoló kérdésben konkrétan is meghatározta a pártszervezetek feladatait. Elsősorban a nagy értékű berendezések kihasználása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának továbbfejlesztése a munka- erő-gazdalkodás javítása területén- A gazdaságpolitikai munkabizottság is aktív elemzőellenőrző és javaslattevő munkát végzett a megyei párthatározatok végrehajtásának elősegítésére. A járási-városi és nagyüzemi pártbizottságoknál és az alapszervezetekné! tudatosabbá vált a tervek ellenőrzése, a vezetők elszámoltatása, több új kezdeményezés született. Operatív bizottságok alakultak egyes feladatok elvégzésére, növekedett a helyszíni elszámoltatások aránya, nagyobb szerepet kapott az időszerű feladatoknál a konkrét intézkedési tervek kidolgozása. Sajátossága volt a munkának, hogy a jelentős feladatok megoldásába a korábbiaknál jobban sikeíűlt bekapcsolni a dolgozókat, növelve és kibontakoztatva cselekvőkészségüket. Ugyanakkor minden területen nagyobb figyelmet fordítottak a népgazdasági érdekek védelmére, a helyi lenelóségek feltárására és hasznosítására. Kedvező változás tapasztalható a szemléleti és cselekvési egység kialakításában. A pártszervezetek ez irányú tevékenysége erőteljesebb volt mint korábban. ugyanakkor hatékonyabbá vált a gazdaságpolitikai agitáció is. A vezetők körében egyre aktívabb alkotómunka van kialakulóban. Növekedett az újat akaró, a felelősséget vállaló vezetők száma, akik egyértelmű támogatásra 1 találtak a pártszervezeteknél és a dolgozók széles rétegeinél. A kedvező változást segítették a kádercserék, a vezetés erősítése érdekében tett intézkedések. Az első háromnegyed év tapasztalatai lehetőséget adnak arra, hogy az 1976. évi , tervek teljesítésének szorgalmazása mellett levonjuk az 1977-es esztendő jobb előkészítése érdekében a szükséges tapasztalatokat. Indokolt ezt megtenni, mert bár a cselekvési programok végrehajtása során tervszerűbbé vált a munka, néhány területen azonban nem sikerült egyértelműen ráirányítani a figyelmet arra, hogy a gazdasági elet változásai szükségszerűen, menet közben is hozhatnak fel olyan objektív körülményeket, amelyekre menet közben kell reagálni. A javuló szemléleti és cselekvési egység mellett még nem mindenütt valósult meg az egységes gyakorlat. Egyes szervek, gazdasági egységek nem egyforma erőfeszítéssel tevékenykednek a cselekvési programok végrehajtásán- Ez lehetőséget ad indokolatlan feszültségek keletkezésére. Különbség megmutatkozik a teljesítménykövetelmények meghatározásánál. Sok .jó központi határozat született, ugyanakkor késnek néhány területen az ezzel kapcsolatos vállalati és műszaki intézkedések. A középvezetők sok esetben nem értik világosan feladataikat, aminek információs okai is vannak. Ugyanakkor nemcsak a régi, hanem az új vezetőkkel szemben is kialakulnak szélsőséges nézetek. Ezekkel bátran szembe kell szállni. A kezdeményező, újat akaró vezetőket pedig meg kell védeni. Az elmúlt időszak egyik nagy tanulsága, vhogy a sok jó állami intézkedés csak akkor hoz közvetlen és gyors eredményt, ha ezek politikai előkészítésére nagy gondot fordítanak. Ez arra figyelmeztet, hogy a szemléletformálást a jövőben sem lehet egyszeri aktussal, hosszabb távra lezártnak ; tekinteni, hanem minden intézkedés megértetését, elfogadását politikailag jól elő kell készíteni. Az év tanulságai közé sorolhatjuk a népszerű és népszerűtlen feladatok megoldását. Mindkettő megvalósítása érdekében- a jövőben még konkrétabban kell meggjelölni a párt- szervezeteknek, hogy kinek, milyen eszközzel és mikorra kell a feladatot végrehajtani. Összefoglalva a legfontosabb politikai tanulságokat, elmondhatjuk, hogy az erőfeszítések eredményeként megyénk fejlődése összhangban áll a népgazdasági elvárásokkal, a kialakult helyzet, a tendenciák alapvetően megegyeznek azzal az értékeléssel, amelyet a Politikai Bizottság adott a népgazdaság egészéről. Vannak sajátos problémáink. Ezeket nem szabad eltúlozni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni sem. Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője értékelve a megyei pártbizottság tevékenységét, elmondotta, hogy a megyei, pártbizottság, a pártszervek és pártszervezetek tevékenysége megfelel a központi követelményeknek- A megyei pártvezetés helyes koncepciót dolgozott ki a gazdaságfejlesztés számára. A gazdasági struktúra átalakulását céltudatos, következetes politikai munkával érték el. A megyei pártbizottság nem mechanikusan foglalkozik a gazdasági kérdésekkel, hanem alaposan figyelembe veszi a megye adottságait, megfelelő szintetizálóképességgel rendelkezik. A vezetés nyugalma, a gazdálkodás szintje, a szakmai és a politikai hozzáértést tanúsítja. Felhívta a figyelmet az időszerű és az 1977. évi feladatokra. Felismerték a tennivalókat Az új ötéves terv indulásakor üzemeinknek sajátos, új tendencia hatását kellett figyelembe venni. Ez pedig a meglevő termelőkapacitások jobb kihasználása. Elősegítése érdekében a megyei pártbizottság cselekvési programja a belső tartalékok feltárására és a hatékonyság fokozására hívta fel a figyelmet. / A vállalatok nagy többsége felismerte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Kedvező változás van kibontakozóban a termelés növekedésénél, a gyártmányszerkezet átalakításában, a technológia korszerűsítésében, a távlati fejlődést meghatározó üzemek helyzetének stabilizálásában. Az ipari termelés növekedése a megye iparának döntő részét jelentő húsz üzemben dinamikus volt. A többlettermelést száz százalékban termelékenységből biztosították- Az ú.j üzemeknél a termelésfelfutás meghaladja a megyei átlagot. A VEGYÉPSZER termelését kétszeresére növelte, a múlt évi 13 millió forint veszteséggel szemben az idén 5 millió forint eredményt ért el. A BRG salgótarjáni gyára, a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége termelését több mint húsz százalékkal növelte. A nagybátonyi harisnyagyár ez évben húsz százalékkal termel többet. Hagyományos üzemeink közül többnek a fejlődése, a korábban létrehozott kapacitások kihasználásával dinamikusabbá vált. Vonatkozik ez a Salgótarjáni Kohászati Üzemekre. a bányagépgyárra, a Romhanyi Építési es Kerámiagyárra. Ipari fejlődésünkhöz nagyban hozzájárultak az elmúlt ötéves tervben megkezdett rekonstrukciók és műszaki fejlesztések, amelyek ez évben már jobban éreztetik hatásukat. Jó do'log, hogy a beruházások hatvan százaléka gépi fejlesztésre irányul. A nagyarányú fejlesztések kedvezően hatottak a minőségi mutatók alakulására. Ennek következtében az export 24 százalékkal nőtt. Ezen belül a tőkés 20,9, a szocialista pedig 26,7 százalékkal. Az építőiparban a gyors változás feltételei nincsenek meg mindenütt. A hozott határozatok és tett erőfeszítések alapján némi javulás mutatkozik, a cselekvési programban rögzített fejlődést azonban nem sikerült teljesíteni. Az intézkedések kedvező hatása az ötödik ötéves terv során érződik majd. Megyénk mezőgazdasági üzemei fegyelmezetten eleget tettek a központi és megyei elvárásoknak- Kedvezően alakult a búzatermelés, növekedett az állatlétszám, a tejhozam, többszörösére nőtt a másodvetés területe, csökkent a vetetlen és műveletlen területek aránya. A különböző intézkedések hatására fellendülőben van a háztáji termelés. A gazdaságok jelentős erőfeszítéseket tettek az aszálykár csökkentésére. Bebizonyosodott, hogy az időben elvégzett munka, rossz időjárás esetén is meghozza a kívánt eredményt. A belső tartalékokra Nagyobbak lennének eredményeink, ha a belső tartalékokat jobban hasznosítottuk volna. Ezért a jövőben erre kell összpontosítani az erőfeszítéseket. Az iparban például néhány egységnél növekedett a gazdaságtalan, illetve a veszteséges termékek száma. Ennek csökkentésével kapcso'atban adott közre hasznos módszereket Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottságának titkára. Nem Sikerült minden területen biztosítani a tervszerű ütemességet. Emiatt nyolc üzem adós a tervével, öt nem teljesítette a tőkés, hat pedig a szocialista exporttervét. Ennek alapvető oka, hogy néhány területen nem sikerült kellő ütemben biztosítani a belépő új nagy termelői kapacitások termelésbe való állítását. Az egyéb hátráltató tényezőkről beszélt felszólalásában Bakos Albert, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a mén- kesi aknaüzem szocialista brigádvezetője. Szálkái József, a megyei pártbizottság tagja. a síküveggyár nagyüzemi pártbizottságának titkára, Füssy József, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ megyei bizottság titkára. A kedvezőtlen helyzet előnyös megváltoztatása nem indokol semmiféle kapkodást, türelmetlenséget, ellenkezőleg:'az ötödik ötéves terv sikere érdekében az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a felkészülésre, a gazdasági hatások elemzésére, mivel a fejlesztések révén új helyzet teremtődik üzemeinkben. Az építőiparban a meglevő tartalékok gyorsabb ütemű felhasználására, a technológia és a munkafegyelem javítására, a szemléletformálásra kell a fő figyelmet fordítani a vállalatok helyzetének stabilizálásával és az újat akaró és új vezetők támogatásával együtt. A mezőgazdaságban a gazdálkodásban és a szervezettségben meglevő hiányosságok kiküszöbölésével kell növelni a termésátlagokat. Ezt erősítette meg a többi között felszólalásában Hajczinger György, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője. Pótolni kell az elmaradást a vágómarha, vágósertés, a vágójuh és. a tojás felvásárlásában. Kulcsfontosságú feladat A megye gazdaságának sokoldalú fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú feladatot jelent a beruházások határidőre, az előírt költségszinttel való teljesítése. A cselekvési programban meghatározott célkitűzések alapvetően teljesültek, tisztázódtak az ötéves terv fejlesztései, illetve megoldásuk jó irányban haladt. Döntés született aZ SKÜ, a Romnányi Építési és Kerámiagyár és a síküveggyár fejlesztéséről. Tisztázódott, a Ganz-MÁVAG és a kábelgyár fejlesztésének iránya. Terv szerint halad a termelőágazatok beruházása, tervszerűen folynak a mezőgazdasági beruházások is. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalása alapján egyértelműbbé vált valamennyi területen a feladatok meghatározása. A fő gondokat, hiányosságokat továbbra is a beruházások előkészítése okozza, elsősorban a két városban. Néhány kommunális beruházásnál nem sikerült a tervezett ütemet biztosítani. A megyei beruházási operatív bizottság felmérése alapján reális lehetőség van valamennyi ismert beruházás kivitelezésének elhelyezésére. A cselekvési programnak megfelelően a gazdálkodás kérdéseinek vizsgálata a pártszervezetek munkájában jobban a középpontba került. E területen jelentős a fejlődés, és kedvező szemléletváltozás van kialakulóban. Az iparban az átlagos műszakszám mérsékelten tovább növekedett, értéke jelenleg 1.5—1,6- Emelkedett a teljesítménybérben dolgozók aránya- Nagyobb mértékben, szélesebb körben vizsgálták felül a normákat, többek között a fémipari vállalatnál, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyárában, a ZIM salgótarjáni gyárában és a szénbányáknál A teljesítménykövetelmények növekedése 5—10 százalékot ért el. A gazdálkodás elemzése során két kérdéssel részletesebben is foglalkozott a beszámoló. Az egyik a szabályozórendszer ' változásának hatása. Az ezzel kapcsolatos félelmek, aggályok nem nyertek igazolást. A gazdasági egységek helyzete kiegyensúlyozott, az üzemek döntő többsége a korrigált bázishoz viszonyítva túlteljesítette nyereségtervét, javult a pénzügyi fegyelem is. Ugyanakkor több ipari üzem a termelési kiesés miatt nem hozta nyereségtervét, néhány gazdasági egység pedig veszteségesen zárta az első fél évet. A mezőgazdaságban az üzemek döntő többsége ellensúlyozta az asszály és a szabályozórendszer okozta jövedelemkiesést. A másik fontos terüld a munkaerő-gazdálkodás. Itt még csak kezdeti lépések történtek. (Ezzel a témával a második napirend ismertetése során részletesen foglalkozunk). A lakosság jövedelmi és ellátási helyzetében a fejlődés tervszerű. A pénzbevételek emelkedése az országos növekedési ütemmel megegyezik. Az ipari dolgozók átlagbére 6.3 százalékkal, átlagkeresete 3,4 százalékkal nőtt- A mezőgazdaságban a munkadíjak és munkabérek 3,2 százalékkal, illetve 1,4 százalékkal haladják meg a bázist. A felvásárlásból származó bevételek azonban csökkentek. A takarékbetét-állomány a nyolcadik hó végén 14 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Az életszínvonalról Az életszínvonal-növekedés fejlődését elősegítette néhány jelentős létesítmény atada- sa. Az ez évre tervezett 200 óvodai férőhellyel szemben eddig 425-öt adtak át. Teljesítjük lakásépítési feladatainkat. Jelenleg 15 iskolai tanterem kivitelezése’ van folyamatban. A lakosság áruellátása a zöldség- és gyümölcsfélék kivételével megfelelő volt. A központi árintézkedések végrehajtása, a széles körű előkészítő munka eredményeként zavartalanul megtörtént. A szabadpiaci árak a tervezettnél nagyobb mértékű növekedése azonban keuvezótlenül befolyásolta a lakosság hangulatát. E vonatkozásban többirányú intézkedés történt, melynek hatása már mérsékelten érzékelhető. Az ez évi terv sikeres befejezése és az 1977-es év jó kezdése érdekében a következő feladatokra kell összpontosítani az erőfeszítéseket. A gazdálkodás, az irányítás és végrehajtás minden területén továbbra is ló feladat a cselekvési program végrehajtása. Az iparban meg kell vizsgálni a tervek túlteljesítésének lehetőségeit, néhány helyen intézkedéseket kell tenni a lemaradás pótlására, folytatni kell a ,gyártmányszerkezet korszerűsítését, biztosítani az exporttervek maradéktalan teljesítését. A mezőgazdaságban az időszerű munkák optimális időben és jó minőségben való elvégzése mellett, a tartalékok jobb hasznosításával kell ellensúlyozni a termeléskieséseket, megteremteni az állatállomány takarmányszükségletét- Fontos feladat a lakosság burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásának javítása, az állattenyésztésben a cselek\ esi program teljesítése, a háztáji termelés segítése. A beruházási tevékenységben a fő figyelmet a folyamatban levő fejlesztések- befejezésére és az 1977. évi előkészítésre ke’l fordítani. A gazdálkodásban alapvető cél az éves és ötéves tervekben megfogalmazóit hatékonysági követelmények elérése. A célkitűzések elérése további hatékonyabb munkát igényel a pártszervezetektől. Következetesebb politikai előkészítésra a cselekvőkészség jobb hasznosítására, néhány helyen még operatív és elemzőbb munkára van szükség. Ehhez jó alapot szolgál a kedvező politikai légkör, feladataink tisztázottsága, a párttagság, a dolgozók tenniakarása. A megyei pártbizottság a célok érdekében meghatározta a szervezeti intézkedéseket is. Megyénk gazdaságának fejlődése kedvező irányú. Fő feladat a sokatígérő tendenciák erősítése. Ezért pártszervezeteinknek világosabban kell megfogalmazni saját maguk és mások számára a feladatokat, jobban meg kell határozni a következetesebb végrehajtást. Az előbbiekhez szükséges eszközökkel és lehetőségekkel rende'kezünk. A feladat világos - meghatározása révén nemcsak sikerül megtartani, hanem tovább lehet fokozni az. eddigi eredményeket, azt a lendületet, szorgalmat, céltudatos és következetes munkát, amely sikereink letéteményese volt. 1
