Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
/ Szülők és gyermekek kapcsolatáról Felnőtt korunkban is szívesen gondolunk vissza azokra a szép és meghitt beszélgetésekre, amikor szüléinkhez bújtunk és a „világ nagy dolgait” vitattuk meg velük. Azért szólunk ezekről a meghitt szülő—gyermek kapcsolatokról, mert az iskolákban, tanintézetekben folytatott szociológiai vizsgálatok során a gyermekek elég nagy százaléka arról számol be, hogy szüleik elfoglaltak, sok esetben csak az ellenőrzőt nézik meg, nem érdeklődnek problémáik, gondjaik iránt. Szerelik gyermekeiket Az üzemekben, hivatalokban az édesapák, édesanyák gyakran vállalnak túlmunkát, azért, hogy gyermeküknek megvegyék a kedvenc holmit. Ezt természetesnek tartják, mert nem akarják, hogy gyermekeik bármiben is „lemaradjanak”' hasonló korú társaiktól. A pedagógusok — óvónők, tanítók és tanárok — gyakorlati példákon bizonyítják, hogy a szülők jelentős része erejét, szellemi és fizikai energiáját nem kímélve dolgozik gyermekéért. Ez minden esetben azt fejezi ki, hogy a szülő szereti gyermekét, mégis a vele való érintkezésből hiányzik a gyermekkel való közvetlen kapcsolat. Ez pedig minden életkorban szükséges a gyermek fejlődése és a harmonikus szülő—gyermek kapcsolat kialakulása és fejlesztése szempontjából. A mély, életre szóló szülő— gyermek kapcsolatot kisgyermekkorban kell megalapozni- Nem elég a gyermek testi ápolása, öltöztetése, a helyes viselkedési formák kialakítása. Ezenfelül keresni kell az alkalmat a gyermekkel való játékos beszélgetésekre is. Igaz, rohanó világunkban sok szülőnek kevés az otthon töltött ideje, de mindenkor találjon alkalmat arra — akár rövid fél órára —, hogy gyermekével beszélgetni tudjon. A kisgyermek kérdései özönével árasztja el a felnőttet, minden érdekli, ami körülötte történik, hiszen minden új számára. Alig várja, hogy hazamenjen óvodából, vagy az iskolából, hogy az egész nap tartogatott kérdésre választ kapjon szüleitől. Ha ezekre nem figyel a szülő, vagy kineveti, kigúnyolia gyermekének naivságát, súlyos sérelem érheti a gyermek személyisegét. Hely teleti magatartás Ha a gyermek — főleg kisebb korban — nem kap a szülőtől választ kérdéseire, előbb-utóbb elfordul tőle, s helyette olyant keres, aki nagyobb figyelemre méltatja, mint az apja, vagy anyja. Ha ilyen pótmegoldáshoz sem jut, akkor az érdeklődése köny- nyen eltompul, beszűkül. Nagyobb gyermekek is számtalanszor fordulnak magyarázatért, felvilágosításért szüleikhez. E kérdések válasz nélkül hagyása vagy a felelet elodázása pedig már egyenesen eltávolítja szüleitől a gyermeket. Ha a szülő érdeklődéssel, megértéssel hallgatja végig a kérdéseket és természetes őszinteséggel válaszol azokra, a gyermek bizalma elmélyül és a közlés szükségletévé válik. Természetesen következik a beszélgetés lényegéből, hogy a szülő is kérdez. Érdeklődjék gyermeke óvodai, iskolai élményei iránt, de kérdezze meg azt is, hogy kikkel barátkozik, társaival, tanáraival milyen a kapcsolata. Az okosan gondolkodó szülő gyermekével beszélget a saját öröméről, munkájáról, — de bevonja a családi költségvetés elkészítésébe is. Biztonságot nyújtó légkör Hogy a szülő és gyermeke között természetessé váljék a kapcsolat, ahhoz az egymás iránt érzett kölcsönös bizalmon kívül az szükséges, hogy a szülők egymás között is rendszeresen beszélgessenek. Ha ismerik, figyelemmel kísérik és segítik egymás életét, az egész család számára együttérző, biztonságos légkör alakul ki. A jó családi légkör minden boldog és helytálló emberségre nevelés .alapfeltétele. Ezt a légkört kell megteremteni minden szülőnek odahaza, mert enélkül nem képzelhető el az egészséges testi és szellemi fejlődés egyetlen gyermeknek sem. —s. —ó. A szakmunkásképző iskola megüresedett épületébe költözött a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola. A szakmunkás- tanulók képzése ugyanis a nemrégen átadott korszerű zagyvapálfalvai oktatási épületekben folvik. A megnövekedett létszámot a szűk iskola már nem tudta kiszolgálni. A gimnazisták így a réginél lényegesen korszerűbb épülethez iutottak. az oktatás feltételei kedvezőbbekké váltak. A „madácho- sok’* régi székhelyét építő szakemberek vették birtokukba. Felú:ítás kezdődik az öreg épületben. hogy megfiatalodva. átadja helvét más szolgálatokra. Képünk: a Madách Gimnázium űi énű- lete és a tanítás után hazafelé igyekvő diákok. —kj— Klub épül Kcsegen A község lakói szívesen vállalnak részt a közélet tennivalóiból Ecsegen. Erre a népfront bőven nyújt lehetőséget. Ecseg lakosságának közel húsz százaléka cigány származású. A falu kulturális és kommunális fejlődéséhez szükségesnek látszott a cigányok segítése, meggyőzése, a jobb, teljesebb élethez való segítése. Ezért nemrégiben létrehozták a népfront mellett összekötő ^Kapocsként dolgozó öttagú cigánybizottságot. A bizottság segítséget ad a még meglevő írástudatlanság felszámolásához, szervezi a társadalmi munkát, közreműködik a kultúrcsoport létrehozásában. A közélet serkentése érdekében pedig közös összefogással, társadalmi munkában új klubot építenek a népfrontnak. Saeberényi Lehel: 62. Ondrej volt a megmondója, a csősz. Szokásban volt ugyanis, hogy bement a tanácsba- .»ára, mielőtt szolgálatát megkezdhette, Csak átlépett a kocsmából. Az elnök még ott volt a sok határidős papír közt. Ondrej megállt előtte, s a fülét vakarta. — Most már aztat a fegyver muszáj lesz kiváltani. Rendelet jött a ruhára, meg a fegyverre, ördög tudja, miért halasztódott eddig- Ondrejnak már minden együtt volt hozzá, az erkölcsi bizonyítvány is megjött. Az elnök föl se nézett a telerakott asztalról. — Sürgős? . . . — No, hallja! Maga nem • tud, mi van? A Matejék lá- v nyával... Az elnök felkapta a fejét. — Mi?! S ekkor értesült arról, amit a falu már egy napja1 tudott, de különös -titokba burkolt. Már a - konda is megjött, s vele elcsigázottan Buda tanítóék az erdőről. Elcsigázottan és eredménytelenül. S mikor eloszlottak, Hornyák Marciék az utcán mesélték. • mit láttak. Lementek egészen a szurdok mélyébe, ahol egy kis patak csörgedez, s a víz szikláról sziklára ugrál, zuhatagokat alkot. És a morajtól alig lehet egymás hangját hallani- És olyan sötét van lent, mintha mindig szürkület volna. És a sziklák a fejük fölött csüngtek, valósággal a levegőben lógnak. Rengeteg üreget, hasadéko! láttak a sziklák közt, be is ba, de az ördöggel nem találkoztak, s ha találkoztak volna, náluk is volt vasvilla. Kígyót azonban láttak. — No, hiszen a sátán kígyó képében is jár! — figyelmeztetett Martin, a borbély, igaz, csak félig komolyan, mert ő volt a hálás hallgatóság meg a kis ember, a trafik előtt álltak ugyanis, s a kíváncsiság majd megette őket. Különösen Sandinak vágott a dolog az érdeklődési körébe, s olyannyira fellelkesült, hogy az árnyékról meg is feledkezett, melyet Matejék gyásza terített nyomasztóan a falu fölé, és amely ráadásul mint végső okon, az ő lelkén szárad. Szeme csillogott, ajka nevetett izgalmában. És közben így sóhajtozott: — Hogy mért nem szóltatok nekem is?! — Otthon majd elverik rajtatok a port — mondta Martin. — Tudjátok, hogy soha senki se járt odalenn? Marci vállat vont. — Hát akkor mi most jártunk. Martin azzal lépett be a kocsmába: — A fiúk a szurdokban voltak. kukkantottak egyikbe-másik4 NÓGRÁD — 1976. szeptember 30., csütörtök Tanács-vb előtt a gyári közművelődés Nyolc osztály és szakma A Pásztói nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága megvitatta Széplaki László igazgató előterjesztését arról, hogyan hajtják végre a közművelődés-politikai határozatot a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében. Új és hasznos kezdeményezés á vb részéről, hogy a helyszínen, a gyárban tartotta ülését. A gyár igazgatója előterjesztésében utalt az 1974. szeptember 25-én elfogadott felaűattervre, amelyet a közművelődés-politikai határozat végrehajtására készítettek. Megállapította, hogy a helyzet javult, de még mindig alacsony az iskolázottsági szint, annak ellenére, hogy a továbbtanulókat a legkülönbözőbb kedvezményekkel ösztönzik, támogatják. A dolgozók zöme betanított munkás, számukra a kősó, 55: CSALÁDI KÖR A szülök. nevelök maeazinia ezúttal az iskolaév kezdetének gondjait állítja az adás középpontjába. Szó esik a most iskolába került gyerekek viselkedés- normáiról, az iskolai közösség kialakulásáról, a esa’ád és a pedagógusok kapcsolatáról, az otthoni és az iskolai feladatok egyeztetéséről, a tanulás szülői V vetelmény a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése. Eddig 11 dolgozó tett sikeres szakmunkásvizsgát. A gyáregység vezetője kiemelte, hogy külön gondot jelent a bejáró dolgozók érdektelensége. Ezek a dolgozók (az összlétszám 70 százaléka) a munkaidő után kevésbé tudnak bekapcsolódni a gyáregység politikai, társadalmi életébe, a művelődési lehetőségekkel is ritkán élnek. Az általános iskolai végzettséget illetően különösen alacsony színvonalon állnak az üzem cigány dolgozói. A velük való foglalkozást kiemelt művelődéspolitikai feladatnak tekintik. A gyárban 847 kötetes könyvtár működik, amelynek 78 olvasója van. A következő időszakban 1500—2000 kötetre kívánják fejleszteni a ellenőrzéséről. A kis- és naffyis- kolásoknak és szüleiknek Nádor Vera és Uresch Zsuzsa divattervezők adnak öltözködési tanácsokat. ötleteket. A tanév kezdete a tornái a a Hantra Mária miniszterhelyettessel folytatott interjúnak is. Láthatunk részletet etr" készülő magyar gyermekfilmből. s hallhatunk zenét új lemezekről. könyvállományt. Az olvasó- vj nevelést író-olvasó találkozók segítségével és szerve- zésével oldják meg. A dolgozók esztétikai érzékének kialakításához nagymértékben hozzájárul a képzőművészeti alkotások kiállításának látogatása. Ez évben a gyáregység 12 brigádja közül hét nyerte el a- szocialista brigád címet. Vállalásaik termelési részét kifogástalanul teljesítették, de kulturális vállalásaik kevésbé érik el a társadalmilag kitűzött célokat Könnyen teljesíthető feladatokat vállaltak (mozilátogatás. kirándulás. múzeumlátogatással egybekötve stb.) Kevesebb gondot fordítanak a 8 általános elvégzésére, a szakmunkás- végzettség megszervezésére, a szakmai műveltség továbbfejlesztésére, pedig a sokrétű feladatok megvalósításához ezek nagyon fontosak. Az előterjesztés végén az igazgató az új feladatok megoldására hívta fel a figyelmet: a 30 éven aluliak iskolázottsági szintjének emelése a brigádok vállalásában kapjon nagyobb hangsúlyt, kétszerezzék meg az üzemi könyvtár olvasóinak számát, biztosítsák a politikai oktatások rendszerességét. Az előterjesztést hasznos és eredményes vita követte. Soós Imre Mai tévéajánlatunk KPVDSZ KULTURÁLIS NAPOK A MEGYÉBEN A KPVDSZ Nógrád megyei bizottsága tizenhatodik alkalommal rendezi meg az októberi kulturális napok rendezvénysorozatát, amely ünnepélyes kezdetét jelenti a szakmai szakszervezet egész éves kulturális nevelő munkájának. Októberben az alapszervezetek tagjai fokozott intenzitással vesznek részt a közművelődésben. nemcsak lakóhelyük művelődési programjait látogatják, hanem önállóan is szerveznek rendezvényeket, különböző szintű szakmai, általános és politikai műveltségi vetélkedőket, író-olvasó találkozókat, vitafórumokat, kirándulásokat. Az október 1- től 31-ig tartó kulturális napok eseménysorozatába változatos programmal kapcsolódtak be a KPVDSZ alapszervezetei, többek között a Nógrád megyei kiskereskedelmi vállalatok, a MEK, az OTP* az Állami Biztosító, a Magyar Nemzeti Bank megyei egységei, az ÁFÉSZ-ek és takarékszövetkezetek. Nézte a hatást, a halálsápadt arcokat. Holub Ciprián tért magához elsőnek, szétnyitott ajkát összezárva, majd újra megnyitva. — És visszajöttek? — Vissza — mondta Martin, mint képtelen és hihetetlen tettet. Ezt meg kellett emészteni az asztaloknál- Ez feje tetejére állított mindent. Végül Ondrej kivette a pipát a szájából, és csettintett. — A mindenit! Martin pedig olyasvalamit mondott komoly pofával, hogy már a pokol kapuja sem olyan patent, mint régen, nem zár jól. És Ondrej ekkor ballagott át a tanácshoz, és ekkor említette fel az elnöknek, ami már egy ideje rendeletben is megjött: a mezőőrnek esedékes szolgálati ruházatot, meg sörétes puskát. Ugyanazon éjjel a mozgósított boszorkányok megszállták Matejék házát, és nagy tivornyát rendeztek. Elfogyasztottak egy egész kenyeret, megdézsmálták a szalonnát és kolbászt, sőt ruhadarabokat is eltüntettek. De máshova nem mentek el. (Folvtattuh) Filmlevél T *« 1 • • ukor Szörény Rezső alkotásának törékeny, fiatal teremtés a főszereplője. A Normafa táján bukkantak rá az emberek, akik ideggyógyintézetbe vitték a különösen viselkedő nőt. Minden feltétel adott a betegség leküzdéséhez: a kórházban megfelelőek a körülmények, az orvosnő pedig, aki a titokzatos idegent kezeli, hivatásszerető, türelmes, okos doktor. A gyógyításhoz azonban — különösen súlyos lelki sérülés esetén —, még valami szükséges. Az, hogy a beteg maga is segítsen pat- rónusainak és akarjon talpra állni. A Tükörképek „J. 534”- es számú esete —, még a nevét sem tudják —, nem tárulkozik fel. Megtagad minden információt. Némaságot színlel. Szinte teljesen kikapcsolja önmagából a világot. Miért válik szótlanná valaki? Sok oka lehet rá. Páldául az, hogy már nincs közlendője mások számára. Vagy mert korábbi „üzeneteit” pusztába kiáltotta. Esetleg az is elképzelhető, hogy a- hallgatás — védekezés, 4 fuldokló utolsó szalmaszála. A rendező különböző mozaikokból rakja össze a kérését legfőbb jellemzőit. Fokozatosan rajzolódik ki előttünk az igazság —, s a végén természetesen megered Novák Erzsi nyelve. Története — melyet vele együtt mi, nézők is átélünk —. nem valami szívderítő. Az élete úgy alakult. hogy csupa-csupa keserűségben volt része. Szerelmeiben csalódott, házasságon kívül született kislányáért eleve kudarcra ítélt harcot kellett folytatnia. Munkájában sem talált vigaszt, folyton a közöny és a lélektelen- ség falaiba ütközik. Erzsi egy ideig hordozta a terheket, aztán összeroppant. A mese alaph érzeteinek felidézése talán önmagában is sejteti, hogy a Tükörképek nem szolgál eredeti felfedezésekkel. A krimiszerű indítás több titkot és váratlan meglepetést ígér. A filmben voltaképpen nincs titok és meglepetés. Egyszerű a sztori, világos a megfejtés, köznapiak a szituációk. A Tükcr- képek-nek nincsenek búvópatakjai. Jó ez, vagy rossz? képek Is — is.. Szörény bizonyára tudatosan tartózkodik a mesefordulatok csűrés-csavará- saitól, az öncélú pszichologi- zálástól. Ez kétségkívül érdeme. Másfelől, viszont olykor .megelégszik a jelzésekkel, s nem motiválja eléggé Novák Erzsi talajvesztésének egyes állomásait. Egy-két példát idézzünk bizonyítékképpen. Túlságosan egyoldalú — tegyük hozzá: egyoldalúan igazságtalan —, a válságba került nő környezetének rajza. Senki sem fógja a kezét: ez elképzelhető. Az már kevésbé, hogy mindenki rosszat akar neki. A névtelen levelek irkái, lása gyerekes ötlet és nem vezet eredményre. A módszertől Szörény elhatárolhatta volna magát, vagy valamiféle ironikus felhanggal jelezhetné kritikáját, (mint ahogy a mellébeszélő KISZ-titkár monológjában — Bálint András kabinetalakítása — a magatartás langyos bírálata erőteljesen megfogalmazódik). Az orvosnő és betege között kialakult kapcsolat ábrázolása is sápadt kissé. A türelem és a tapintat már-már idealizált: a Bodnár Erika által megformált figura viselkedése, frazeológiája könyvízű. És mégis: a sok kritikai megjegyzés ellenére a Tükörképek kvalitásos film. Élő problémát bont ki, atmoszférája —, noha az idegklinika mint helyszín csábít a sablonos megoldásokra —, hiteles, néhány részlet (betét) kitűnő. Ilyen a már említett Bálint-különszám, Sarlay Imre emlékezetes epizódalakítása, a furcsa hangulatú klubest. Sok a találó figura. Az arcok a kórházban egyáltalán nem elmosódottak. Mondataikat csüggeteg szomorúság és végzetes kiszolgáltatottság színezi. Temessy Hédi eszelős hölgye, öze Lajos cinikus rendezője különösképpen érdekes sorsot villant elénk. Jana Plichatova (magyar hangja: Kútvölgyi Erzsébet) ugyancsak illúziót keltő a főszerepben. A Tükörképek — újfajta hang, újfajta stílus a magyar filmművészetben. Szörény Rezsőnek tovább kell faggatnia, s, ha lehet, igényesebben és alaposabban megjeleníteni — a lélek mély rétegeit. s. f. • /
