Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
Száz éve született er er A XX. századi magyar színművészet egyik leg- nagyobbjaként tartjuk számon. Ma színház viseli a nevét, de első szerepében megbukott. Ottót játszott a Bánk bánban a kolozsvári Nemzeti Színház társulatának frissen szerződtetett tagjaként: Nagyváradon, nyári előadáson. Másnap az intendáns szidta az ügynököt, aki a fiatalembert ajánlotta. „Ez az Ödry nem tud semmit. Szürke. Egy sort se tud etezavalni. Ügy jár-kel, úgy beszél, mintha nem is a színpadon volna, hanem otthon a szobájában. El is küldöm. Egy nap:g itt. jNem vehetem hasznát.” Mai füllel talán dicséretet vélünk kihallani ebből az elmarasztalásból. a természetes játék elismerését, de nem erről van szó. Ódrv Árpád valóban lassan, nehezen bontakozó tehetség volt és súlyos beszédhibával, dadogással is küszködött. Második színházában, Kassán, a kiváló színészpedagógus-igazgató Komjáthy János és egy kollégája, Pataki Béla segítségével tanulta szívósan mesterségét. Önsanyargató mozgás- és beszédgyakorlatokat végzett. Hússzor is elpróbálta egymás után, hogyan kell köny- nyed mozdulattal fölemelni egy elejtett zsebkendőt, s dugódarabbal a fogsora között szoktatta magát a helyes kiejtésre. A rendszeres beszédgyakorlást és testedzést — evezett, túrázott, vívott — élete végéig nem hagyta abba. s így lett hallatlan szorgalommal az egyik legkifejezőbben mozgó, legszebben, legtökéletesebb technikával beszélő színész. Debrecen és Temesvár után 28 éves korában — 1904-ben szerződött az ország első színházához és haláláig tagja maradt a Nemzetinek. Színiakadémiai tanár korában már égő gyertya előtt mutatta be növendékeinek a tökéletes légzéstechnikát, s a gyertya lángja meg sem rezzent. Százhetven, szerepet játszott — közte Hamletét, Óthellót, Macbethet, Prosperót, Shakespeare hősei közül. Mo- liére-től a Tartuffe-öt, a Mizantrópot, Ibsen drámáiban Solnesst és Rosemersholmot, Tanner Johnt Shaw komédiájában. Cyranót és a Tragédia Ádámjét. Akik láthatták, csodálattal emlékeznek játékára, s a korabeli kritikákat olvasva, valamit ma is megérezhetőnk abból a tökélyből, ami Ódry Árpád művészetét jellemezte. Legendás Hamletiéről írta Kárpáti Aurél 1923-ban: ..Ember volt. Nemcsak királyfi. Nemcsak letűnt századok tragikus regényhőse, de ember. Mélységesen megindító, ma és mindenkor, minden időben élő, vívódó, ^önmagát tépő, megtorpanó, leroskadó és kétségbeesve is diadalmaskodó ember — a halálig. Minden vonását, minden rezdülését kitárta ennek a nagyszerű Shakespeare-i léleknek. Fokról fokra nőtt, fejlődött, és úgy ragadött magával, olyan lélegzetelállító izgalommal, mintha most hallottuk volna először a szinte könyv nélkül tudott tragédia megrázó sorait”. Verset is csodálatosan szavalt. Rendszeres szereplője volt a Nyugat-esteknek, apostola Adynak. kereste .a pó- diumművészet önálló útjait, a versmondás új lehetőségeit. Rendezőnek is kiváló volt — mintegy negyven darabot állított színpadra —, s a Színiakadémia tanára. majd igazgatójaként nevelőnek is rangos, ö. aki már az első próbákra is biztos szereptudással érkezett, sokat követelt. Tanítványait egyéniségük kibontakoztatására serkentette. A Nemzeti egykori főrendezője, Csatba Kálmán, így jellemezte: „Játszottak már művészek a magyar színpadon, akiknek az istenek bőkezűbben osztogatták művészetének eszközeit. De olyan, aki tehetségét jóban megbecsülte és szívós akarattal, becsületes munkával és hivatása lángoló szeretetével tökéletesebbé fejlesztette volna, ki Színészi és színésznevelői hivatását hívebben és lelkesebben töltötte volna be; és aki színjátszó művészetével az emberi lélek nagyobb és bonyolultabb mélységeibe tudott volna belevilágítani, mint Ödry Árpád, olyan — merem állítani! — nem játszott még soha”. Ilyennek idézhetjük születése centenáriumán. M. I. se tartom tévéajánlatunk Mai 20.00: A FELSZÁLLÁS KÉSIK Szovjet film A modern filmrendezés eszközeivel készített filmtörténet Moszkva egyik repülőterén játszódik. Az utazást megelőző percek izgalma, várakozása tölti be a színteret. A válva várt repülőgép azonban késik a felszállással. Az utasok egyre izgatottabbak, lelkiállapotuk egyre feszültebb. Az idő rossz, továbbra is várni kell. a gépek nem szálhatnak fel. Unaloműzőül az izgalmak levezetésére az utasok a legkülönbözőbb dolgokkal foglalják el magukat. Ismeretségek születnek, életsorsok tárulnak fel, talán még szerelem is szövődik a kényszerű várakozás perceiben. Mások dühöngenek, bosszankodnak, egyikük fontos, családi eseményt, másikuk hivatalos tárgyalást mulaszt el a késés miatt... 61. Anyicska reggel se jött meg. Buda tanító néhány fiúval már jókor nekivágott az erdőnek. Jobb is volt így nekivágni, mert nem kellett az emberek szemébe nézni. Felelni a kérdéseikre. A diadalmas igazukat, mely átsütött nova homályosított tekintetük konSorságán, ellenbizonyítékok híján cáfolatlanul hagyni. A határban egy lelket se lehetett látni. S a reggeli buszban is szokatlan volt a tágasság. Mindenkinek jutott ülőhely. Mert sokan úgy voltak, hogy nem mertek e reggelen kimozdulni a házból. Az öreg asszonyok és nem is csak az öregek, de még a után a templomban. maradtak, s makacsul mormolták ördögűző imáikat, s a pap, noha megemlítette, nekik, hogy amit cseleksznek, egyáltalán nem egyeztethető ösz- sze XXIII. János pápa szellemével, igazából nem. mert szembehelyezkedni velük, úgyis van elég manapság, ami kikezdje az anya- szentegyház testét. Králik Franyo ki vallatta a fiát, s a reggeli falat torkán akadt, mikor megtudta, hogy az öreg szurdokig elmerészkedtek, mely maga a pokol tornáca, és látták ott a bálványokat. Sőt, ma tovább mennek, be egyenest a szurdokba. Torkán akadt a falat, s amint sikerült lenyelnie, fiát ürüggyel az istállóba küldte, s rázárta az ajtót- Jozso ím- mel-ámmal megdöngette, aztán leheveredett a szalmára. Furcsa módon nem nagyon bánta ezt a kényszert. Franyo elsietett Dombaj Joskóhoz, meg az öreg Ma- licskihoz is, hogy ne engedjék a fiukat, mert borzasztó veszedelmet hoznak a falura. A fiúk azonban már elmentek — mint Josko mondta: a segédmunkára, ahová járnak, az óbudai építkezésekhez. De Gyurka és Pista nem vallották meg otthon az igazat, és mélyen bent jártak már az erdőn Buda tanítóval, Kosznovszki Feróval és Hor- nyók Marcival. Králik Franyo azután elment a kocsmába, és ki se jött ormán, mint biztos fedél alól. Mások is oda gyűltek, kiknek e hely törzsökös menedékük. Gyúró, Marisa férje már reggel az asztal alá itta magát. így kettős felél volt fölötte. E kétszeres biztonságban várta az újabb csapást, melynek eljövetelében; miután Matejékhoz is megérkezett, biztos volt. A spalettás ablak mögött egy hete- feküdt végelgyengülésben Hanka. a boszorkány. Kutya se nézett rá. Száz macskája éhségében világgá ment. Ö mega szükség végett támolygott csak ki az ágyból, a fal mellett tapogatózva, mert utolsó ereje is tiltajavabeliek is reggeli mise 4 NÖGRÁD - 1976. szeptember 29., szerda Megyei filmbemutatók A változatosság Idilli jegyeBen Jelenet Az előkelő alvilág című olasz bűnügyi filmből. Keresve is nehezen találnánk még egy olyan filmhetet. az utóbbi hónapokban, amelyik annyira változatos témájú. korban játszódó, művészi szintű műveket sorakoztat egymás mellé, mint a mostani. Ezen a héten láthatják a nézők a XIX. század elején történő NDK-beli Vonzások és választásokat, a múlt század közepére visszarepítő amerikai Rabszolgákat, a második világháborúban játszódó, jugoszláv Halálos táncot, a ma emberi, társadalmi kérdéseit feszegető olasz Az előkelő al" világot és a svéd Jelenetek egy házasságból című filmet. Vladimir Tadej Halálos tánc című filmdrámája érdeklődésre tarthat számot a hazai közönség körében. Egyrészt mert nálunk nagy közönségréteget vonz a háborús — nem a „klasszikus” lövöldözős — film, másrészt mert olyan környezetben bonyolítja az eseményeket, amelyekben magyarok is élnek, A film eddig járatlan útját választja a második világháborúbeli epi/ód- feldolgozásoknak, ' s a groteszktől a líráig minden eszközt igénybe vesz, borotvaélen táncolva a téma engedte lehetőségekkel. Tadej próbálkozása sikeres: a háttér,' a korszak ábrázolása mentes a túlzásoktól, és kitűnő színészek — Nikola Simic, Boris Dvornik — segítenek ebben. Siegfried Kühn Vonzások és választások című munkáját Goethe regénye nyomán készítette. Nagy merészség volt ez, hiszen az írót világszerte alaposan ismerik. Vajon sikerül-e visszaadni az 1809- ben megjelent regény gondolatait, atmoszféráját, s lehetőleg a mához szólóan? — adódott elsőre mindenkiben a kérdés. A kész mű válaszolt: alkotói — mint a: Neues Deutschland kritikusa.írta — rávezetik a nézőt, hogy Goethe csodálatosan modern szerelmes regényt alkotott. Ä főszerepekben Hilmar Thate-t, a lengyel Bjaata Tyczkiewi- czet és a csehszlovák Magda .Vasaryovát láthatjuk. A Rabszolgák meséje . nem újszerű, az újdonság inkább a szövegében, illúziótlan önvizsgálatában van, amelyhez a rendező, Herbert J. Bibier- man zseniális néger színészt, Ossie Davist hívta segítségül. Az izgalmas, romantikus, rabszolgaságról, embertelen kereskedésről szóló filmben egy kitűnő néger énekesnőt is megismerhet a közönség: a híres Dionne WarwiGknak ez volt az első filmszerepe. Ingmar Bergman újra kedvenc színészeivel forgatott: . Liv Ullman, Bibi Andersson és Erland Josephson a főszereplők. Az eredetileg televízióra készült mű, a jelenetek egy házasságból aktuláis témát tárgyal: a polgári házasság válságát mutatja be. A müvei mozik előadásai utáh ezúttal a „hivatalos” mozihálózatban kerül forgalmazásra. Az előkelő alvilág című szinkronizált film rendezőjét, Romolo Guerrierit még nem ismerjük Magyarországon. Hasonló témájú olasz filmek — például A rendőrség megköszöni, A rendőrség csak áll és néz, meg a többiek — azonban már jeles sikert arattak a magyar mozinézők körében, s nem is jogtalanul. Az előkelő -alvilág is társadalmi ellentmondásokat feszeget, de bűnügyi aspektusból. A fennálló hatalmi viszonyokkal szembe kerülő felügyelőt Enrico Maria Salerni, asszonyszerelmét .. Ftancoíse Fabian, újságíró baráti á filmrendező Lúcianö • sklée ‘játssza. Ady egykori lakásában: emlékmúzeum, kiállítás készül Ady-múzeumot rendeznek be Budapesten a Veress Pálné utca 4—6. számú ház első emeleti lakásában. A Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Ady- emlékmúzeum és kiállítás rendezői elmondták; — Ady egykori lakásának nagy részét, a három lakószobát eredeti bútorokkal úgy rendezik be, ahogy az annak idején volt. A fogadószobában megtalálható majd a kék huzatú biedermeier kanapé, a párnázott székekkel, a kerek asztallal. A sublódon ott lesz az asztali óra, a régi ezüst gyertyatartó. kozott ellené, hogy a maga piszkában feküdjék. És ezen a napon — ki magyarázhatná meg? — több látogatója is akadt- Híre ment a betegségének? „Lám, nem hagynak magamra a bajban” — gondolta. És elérzékenyül- ten fogadta a gyenge tyúkhúslevest, tortákat és süteményeket és palackos borokat távoli szomszédoktól is, kik hosszú esztendők óta a küszöbét se lépték át, s most ittvannak, eljöttek, s lerakják a vén, szúrágott asztalra ajándékaikat. És hasonlított ez a processzus a búcsújóró helyek kegyeleti szokásaihoz. A falu színe változásának igazi okát azonban Hanka a nagy hatalmú boszorkány sohasem tudta meg, mert másnap boldogan meghalt. Ekkor féligmeddig fellélegeztek az emberek, legalábbis bizakodni kezdtek. De akikor már nagy apparátussal a rendőrség is megszállta az erdőt, s ez nem okozott a faluban túl nagy lelkesedést. A rendőrséget még előző este értesítette a tanácselnök. Mert este lett, mire a tanácselnök füléhez is eljutott, hogy mi történt. (Folt/tatjukJ Helyére kerül a hatágú rézcsillár, a keleti szőnyeg. A falakat Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Rippl-Rónai festményei díszítik. Ady szobájában láthatják az érdeklődők a költő öreg diófaágyát, heverőjét, kedveli foteljét, a kis asztalt és a szekrényt. .Az eredeti Íróasztalt —, amíg az előkerül —, ahhoz hasonló helyettesíti. A falakon itt is festményeket helyeznek el. Csinszka szobájában lesz a heverő —, mögötte az erdélyi futó — fiókos komód, valamint a Mária Terézia korabeli tabernáku- lum, a családi evőeszközökkel, márkás porcelánkészls- tekkel. A hajdani konyhában és személyzeti szobában kiállítást rendeznek. Itt mutatják be Ady háborúellenes költészetének dokumentumait, azután a Bölönihez, Móriczhoz, Munkaügyi döntőbizottságokat szerveznek a jövőben azokban az óvodákban, általános és középfokú oktatási intézményekben, állami zeneiskolákban, amelyekben a dolgozók szánta’ eléri a 70-ct, A munkaügyi döntőbizottságok szervezéséről megjelent oktatási miniszteri utasítás intézkedik arról is, hogy a dolgozói létszám megállapításánál az oktatási intézményekhez tartozó tagiskolákban, óvodákban, otthonokban, műhelyekben alkalmazottakat is vegyék figyelembe. Amennyiben esy-egy önálló intézményben kevesebben dolgoznak 7fl-nél, a művelődésügyi osztály vezetője — a szakszervezettel egyetértésben — más oktatási munkaügyi döntőbizottságot jelöl ki az elsőfokú eljárásra. Az előírás szerint a nagyobb közigazgatási egységekben legalább egv munkaügyi döntőbizottságot kell szervezni. Szervezhető 2 vagy több. úgynevezett összevont munkaügyi döntőbizottság r? a járdánkban, a városokban, illetve a főváros kc- I riileteiben. Fhben az esetben kii- 1 lön-külön alakítható döntöbiHatvanyhoz írt leveleket. Ady életének, költészetének legfontosabb színtereit diaképsorok idézik fel. És, hogy az élmény teljesebb legyen, a látogatók Ady legszebb költeményeit, megzenésített verseit hallhatják — hangszalagról. Az emlékmúzeum és kiállítás Ady születésének 100. évfordulója alkalmából már a jövő év elején megnyitja kapuit. Naponta fogadja a látogatókat. Itt akárcsak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a szokásos tárlatvezetésen kívül sajátos múzeumi rendezvényeket : szavalóversenyt, vetélkedőt tartanak. Megszervezik az Ady-emlékmúzeúm baráti körét. Ennek tagjai —■ elsősorban művészek, irodalmárok, Ady költészetének rajongói — elősegíthetik az Ady-relikviák további kutatását, gyűjtését is. zottság az óvodákban, az általános, a középfokú, valamint az egyéb oktatási intézményekben dolgozók érdekvédelmére. Az Ösz- szevont munkaügyi döntőbizottságok kijelölésénél mérlegelni kell az intézmények személyi és tárgyi körülményeit, a településen levő kisebb oktatási intézmények számát. A bizottságok 1977. január 2- án kezdik meg működésüket. Az Oktatási Minisztériumban elmondották, hogy nem új, korábban ismeretlen intézmények létrehozásáról, hanem a meglevő munkaügyi döntőbizottságok átszervezéséről van szó. A korábbi jogszabály szerint azokban az iskolákban és intézményekben működött döntőbizottság, ahol a szakszervezeti bizottság legkevesebb öttagú volt. Az új intézkedés nyomán csökken a döntö- bizettségok száma. így a pedagógusok iskolán kívüli, túlzott mértékű társadalmi munkájának csökkentését szolgálja a jogszabály. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy a munkaügyi döntő- bizottságok a jövőben még hatékonyabban működhessenek. Munkaügyi döntőbizottságok az iskolákban
