Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
Kilenc éve munkäsör Koplányi József helytállása A becskei vasútállomáson történt. Délelőtt kilenc óra fele járt az idő. Ugyanolyan csendes, nyugodt napnak ígérkezett, mint a többi. Néhány vonat, teherszerel- vény, emberek. ;A forgalmista az irodájából egyszercsak furcsa dologra figyelt fel. Két idegennek tetsző férfi nagy buzgalommal kattogtatta fényképezőgépét. Az állomást és környékét fényképezték jobbr’ól- balról... A forgalmista nem sokat tétovázott. Odament hozzájuk. Kérte az igazolványukat. A férfiak németül válaszoltak. Az egyik végül elővette az útlevelét, amiből kiderült, hogy nagyon is gyakran jár Magyarországra. Gyorsan kellett intézkedni. A forgalmista telefonált, addig egy munkatársa tartotta szemmel az idegeneket... A telefon eredménnyel járt. Az illetékesek megállapították, hogy az állomástól nem mesz- sze hagyták a kocsijukat, több fényképezőgép és olyan berendezés akadt náluk, amivel messziről is lehet felvételeket készíteni... Nemsokára levél érkezett Budapestről. amelyet Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója írt alá. „Értesültem arról a bátor magatartásról melynek során ön — vasutastársaival közösen — határozott fellépesével. gyors, pontos intézkedéssel, hathatós segítséget nyújtott az illetékes szerveknek két külföldi állampolgár illegális tevékenységének leleplezésénél. Szolgálatának éber, körültekintő ellátásáért köszönetemet és elismerésemet fejezem ki.” Jutalomként 1500 forintot kapott. A forgalmistát Koplányi Józsefnek hívják. Két' évtizede vasutas. A szolgálat hol ide, hol oda vezényli. Helyettesit a kisebb-nagyobb állomásokon. Ahol szükség van rá, a munkájára. Kiváló dolgozó. Mai kommentárunk TANÁCSKOZÁS PÁS HÓN Hasznos tanácskozás zajlott hétfőn Pásztón melyet a járási hivatal kezdeményezett az állami gazdaság és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető munkatársai1 — elnökök, agronómusok, párttitkárok — számára. Az elmúlt kilenc hónapban végzett munkáról, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a pénzgazdálkodásban elért eredményekről, a munka során előforduló gondokról tárgyaltak, kijelölték az esztendő hátralevő hónapjaiban megoldásra váró feladatokat. A járási hivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya nagyon tárgyilagosan, a tennivalók hangsúlyozásával értékelte a munkát. Egyöntetű volt a vélerríény — amely a felszólalásokból is kitűnt —, hogy az időjárás, a munka szervezettségében levő hiányok, a nem kellően előkészített agrotechnikai hatások következményeként a növénytermesztés, az állami gazdaság kivételével nem érte el erre az esztendőre megjelölt célkitűzéseket. Az őszinte, a lényeget feltáró tan ácskozás viszont arra enged következtetni, hogy a reális helyzetből kiindulva a járás mezőgazdasági üzemei pótolni tudják a hiányosságokból eredő károkat. Az állattenyésztés a növénytermesztésnél valamivel kedvezőbb képet mutat — állapították meg a pásztói járás tsz-einek munkát értékelő tanácskozásán. Jól alakul a sertéstenyésztés, hiszen a kocalétszám augusztus végére meghaladta az év végére tervezettet. Biztosítani tudják a tehénlétszárriot is az év végére. A tejtermelés megfelel az erre az időszakra tervezettnek. Jól alakult a vágómarha-értékesítés is' A tanácskozás résztvevői nagyon ügyeltek arra, nehogy a kezdeti sikerek láttán megfeledkezzenek a nehezebbről, az állattenyésztés további feladatairól. Erről szólt a tájékoztató is: „Üzemeinkben az állattenyésztés területén ez évben már némi javulás tapasztalható, de a céltudatos tenyésztői munka és a takarmányozás szakszerűsége még sok kívánnivalót hagy maga után. Ezek a hiányosságok pedig már felvetik az állattenyésztést irányító szakemberek felelősségét is”. Már az elkövetkező idők legfontosabb tennivalói foglalkoztatják- a járás mezőgazdasági üzemeit éppen úgy, mint az irányító szerveket. Kidolgozták a rendelkezésre álló gépek maradéktalan kihasználásának tervét, amelyben ott szerepel a nyújtott és kettős műszak, de a vasárnapi munka is, hogy az időszerű feladatok elvégzése ne szenvedjen csorbát. Megszervezik a családtagok, nyugdíjas dolgozók munkába állítását is, ha a körülmények indokolttá teszik. Megszületnek a tsz-ek egymást segítő tervei a munka gyorsabb elvégzése és a rendelkezésre álló erők jó kihasználása érdekében. Szó volt a szűkös takarmányhelyzetről is. Enyhíteni kívánják, úgy, hogy az őszi betakarításkor a növények mellékterméke — répaszelet, kukoricaszár —, ne vesszen kárba. Mint az egyik legfontosabbat, az őszi szántás-vetés minőségét különösen hangsúlyozták a jövő évi magasabb termés érdekében. A munkáról esett a legtöbb szó, de a háttérben ott volt az ember, akinek feladata a határozatokat végrehajtani. De ott volt úgy is, mint a legfontosabb, akiről éppen ezért, a legteljesebb mértékben gondoskodni kell. Jó volt ez a tanácskozás, megérte az ott eltöltött időt. —B— Háromgyermekes családapa. Szügyben lakik. Arra különösen büszke, hogy kilenc éve munkásőr. Előfordul, hogy egész éjjel szolgálatban van az állomá' sói), utána azonnal kiképzésre megy. Ügy, vasutas-egyenruhában. — Amikor a katonaságtól leszereltem, azonnal jelentkeztem a munkásőrséghez. Itt a helyem, fontos része az életemnek. A fáradtságát nem érzem, mindig örömmel jövök... A Koplányi lányok az édesapjuk útját követik. Út' úttörő-vasutasok. A megyében elsőként. Minden tizenöt napban Pestre mennek szolgálatba. Méghozzá egyesiül. Ez már három éve így van. Életre- valóak, ügyesek és ugyanolyan jól Ismerik a vasút szabályait, akár az apjuk. Koplányi József nyugodt, csendes, elégedett ember. A családjának, a munkának és a kötelességnek él. Jó példa van előtte. Az édesapja negyvenegy évet szolgált a vasútnál... — Nagy eseményre készülünk. Tizenöt évi házasság után először megyünk a feleségemmel közösen külföldre. Társasutazásra fizettünk be. Nyolc napba Kijevbe. Nekünk sokat jelent. Ügy készülünk, mint a vakációzó diákok. Örömmel és nagy-nagy várakozással... Csatai Erzsébet A jövő esztendei jó termés érdekében már járják a diós- jenői Börzsönyalja Termelő- szövetkezet málnását az erő- és munkagépek. A Sándor- majoralja-dűlőben 14 hektár bogyós gyümölcsösben szórják szét a növényvédő gombaölő szert, valamint a pajzsletű ellen védelmet nyújtó mérgeket. Molnár János — képünkön — még a nyálkás őszi időben is gyorsan halad gépével, hogy mielőbb végezhessen a feladatokkal. Nógrádi Szénbangók A korszerű gépek kihasználtságának tapasztalatai A szénbányászat visszafejlesztése nemcsak ji termelés csökkenését, hanem a fejlesztés lelassulását is maga után vonta. Üj, korszerű gépeket nem kapott a vállalat, a meglevők pedig fokozatosan elhasználódtak. Az MSZMP KB 1972. novemberi határozatát követően foganatosított intézkedések a széntermelés stabilizációját eredményezték. A Nógrádi Szénbányák perspektívájának kialakításában alapvető fontosságú volt a megyei pártbizottság, a minisztérium és a Magyar Szén- bányászati Tröszt 1974. évi közös állásfoglalása. Ebben többek között megállapították: a szénmedencében a műszaki fejlesztés elengedhetetlen és ennek anyagi feltételeit meg kell teremteni. Ezután indult meg nagyobb arányban a korszerűsítés, ami az V. ötéves terv időszakában tovább folytatódik, mintegy 500 millió forintos beruházási kerettel. 'iák a pótolnivaló Már az ötéves terv kezdetére sikerült a legfontosabb, nullára leírt, gépi berendezések nagy részét újakkal pótolni. Ennek érzékeltetésére érdemes néhányat megemlíteni. 1973-ban négy maróhen- gerünk volt. ebből kettő már nullára leírt. Jelemeg 8 maróhengerünk van és egy sjkén- gyalunk. Az 5ö páneélkaparó- berendezésünk közül 13 volt a már amortizálódott. Jelenleg a 01 berendezésből csak nyolc az elhasználódott. Gu- miszalag-berendezésből ma 57 van. De sajnos 25 közülük még a nullára leírt. A bányamozdonyparknál sem kedvezőbb ma még a helyzet. Kaptunk viszont olyan, a vállalatnál korábban nem alkalmazott gépeket, amelyek számottevő műszaki fejlesztést jelentettek. Ilyenek a vágathajtó gépek, az önjáró biztosítóberendezés is. Az egyszeri géppótlás helyett lehetővé vált, hogy a műszaki színvonal további jelentős növelését tervezzük az V. ötéves terv1 időszakában. A műszaki fejlesztési feladatot komplex módon igyekeztünk kialakítani. A méi.- kesi önjáró biztosításon kívül már Kányásra és Szorospatakra is ezt terveztük. A fejtések teljes gépesítés a cél és ehhez ,az anyagellatás korszerűsítésére függósínpályus szállítást, a teimellény kiszállításának biztosabbá tételére pedig új, nagyobb teljesítményű páncélkaparókat, gumiszalagokat tervezünk. A termelési koncentráció fokozásán belül nagy gondot fordítunk a hírközlés automatizálására is. Az elmúlt tíz évben szünetelt a medencében a külszíni fúrásos kutatás. Elengedhetetlen viszont a kellően feltárt fejtésre előkészített szénvagyon növelése. Ez a, feltétele a gépesítési program sikerének is. Ezért fokozzuk a kutatómunkát. A vágathajtási igény is nagyobb, amit már hagyományos módszerekkel nem lehet megoldani. Az utóbbi években talán ezen a területen értük el a legnagyobb gépesítést. A terveink még nagyobbak, a gépi teljesítmények fokozását célozzák. Az új technika természetesen a személyi feltételek javítását, is megköveteli. Ennek érdekében oktatási központot hozunk létre. A dolgozók fokozott képzésén keresztül kívánjuk elérni a gépek hatékonyabb üzemeltetését. Az idei év döntő fontosságú, hiszen csökkenő létszám mellett emelnünk kell a termelés mennyiségét. Ennek megfelelő tervet dolgoztunk ki. A teljesítmények fokozásának legnagyobb tartalékát a gépek jobb kihasználásában látom. Ennek megoldásában sokat segített a párt- bizottság cselekvési programja. Ennek alapján komplex szervezési intézkedési tervet készítettünk, ami munkánk vezérfonala. Ezzel kapcsolatban gondjainkról is szólni kell. Nehéz körülmények Az ország bányái között a nógrádi aknák nehezebb körülmények között dolgoznak. Valamennyi sújtóléges. Ezenkívül Kányás tűz- és vízveszélyes, Tiribes gázkitöi-és- veszélyes. Telepeink vastagsága az országos átlag alatt van. Bányáink tektonizált- sága viszont az átlagosnál nagyobb. Éppen ezek a tektonikai zavarok — á jelenlegi feltártság mellett — nem teszik lehetővé a frontok optimális hosszúságú, folyamatos, zavartalan előrehaladását. Ezt figyelembe kellett vennünk idei tervünkben és éppen ezért a kutatást és a feltárást kiemelt feladatként kezeljük. Bővítjük fúrási kapacitásunkat. A fővágatok kihajtá- sara összpontosítjuk az erőnket. Ezt az anyagi érdekeltséggel is segítjük. A vágat- hajtási gépekre nagy gondot fordítunk. A gépi vágathaj- tas műszaki és személyi feltételeinek javítására az illetékes üzemek, osztályok külön programot készítettek. A már eddig megtett intézkedések hatására javultak a teljesítmények, a műszaki fej/Vagy méretű és J agy átló romhányi burkolólapok A Romhányi Építési Kerámiagyár szakembereit több kérdés foglalkoztatja jelen pillanatban. Fő feladatuk a termelés zavartalan biztosítása, az új atomizer és kísérleti színtestgyár építése. Hogy miért fontosak ezek a létesítmények, arról Róka Mihály főmérnök tájékoztatott bennünket. — Hasznosnak Ígérkező ki' sédeteket folytatunk a fagyálló- és a nagyméretű padlóburkoló lapok gyártásának előkészítése érdekében. A laboratóriumi próbák kedvezőek, de az üzemszerű termelést akadályozza a,z anyagtárolás, az atomizer és a kísérleti színtestgyár hiánya. A tömör lapok gyártása nem okoz különösebb gondot, de most még utolsó lépésként a termékek mázolását, szárítását igyekszünk korszerűen megoldani. Ezért összefogtunk a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol mikrohullámú szárítási vizsgálatot végeznek a, szakemberek és próbát készítettek számításainkhoz, illetve kísérleteinkhez. Ennek alapján most többféle szárítási eljárással foglalkozunk. Levegőszárítással és levegő-, plusz infravörös-szárítással. Párhuzarriosan folynak a kísérletek a nagyméretű padlóburkoló lapok gyártásának előkészítése érdekében. — Milyen eredményeket értek el ezen a területen? A Danuvia gyártól éppen most kaptuk meg a szükséges szerszámokat így az új 15x30 cm-es lapokból már 10 égetőkocsira való mennyiséget készítettünk. A kereskedelem kérte a nagyméretű lapokat. Mi nyomban hozzáláttunk a kísérletekhez. Bár meg kell mondanom, hogy a gyár számára előnytelen a nagyméretű lapok gyártása, de a felhasználó szívesen veszi a nagyobb méretű lapokat, mert a burkoló számára sokkal jobban kezelhető. Persze a nagyméretű lapok alkalmazásának területe is más lesz véleményem szerint, mint a hagyományos lapoké. A lakásokban előnyösebb a kisméretű romhányi lap, meri 'jobban variálható és illeszthető. A nagyméretű lapok ugyanakkor könnyebben alkalmazhatók csarnokok, folyosók és középületek helyiségeinek burkolására. A már említett 10 égetőkocsira való árul próbaértékesítésre szánjuk, majd za kereskedelem rendelésének megfelelően megkezdjük a nagyméretű lapok üzemszerű gyártását — mondotta Rólfa Mihály főmérnök. Iíáez György lesztési mutatók. Mindezek ellenére azonban az időarányos célkitűzéseinket még nem sikerült elérni. Gondjaink egy része abból adódik, hogy a berendezések engedélyezése elhúzódik. Ma is egy sor gépünk, berendezésünk erre vár. Igaz. nem nagy értékűek, de egy komplett gépesítési láncban fog« lalnak helyet, így már hiányuk számottevő. Tapasztalataink alapján javasoltuk a* illetékes szerveknek: a külföldről behozott bányagépek szállításánál kössék ki. hogy azok a magyar bányatörvényeknek megfelelően, telje» dokumentációval érkezzenek. Még mindig gyakori a géphiba, rendkívül rossz a tar- talékalkatrész-ellátás. Mindez hozzájárul az alacsony gépkihasználáshoz. Gondjaink enyhítésére szervezeti változtatást hajtunk végre a bányagépek karbantartásában. Összevontuk a bányák kiszolgálásával foglalkozó eddigi külön részlegeket. Bekapcsolódtunk az alkatrészgyártás programjába. A szénmedence korszerűsítésének feladatát viszonylag rövid idő ala,tt, gyors ütemben kell végrehajtani. Ez sok tekintetben felkészületlenül érte vállalatunk dolgozóit. A személyi összetétel a visza- fejlesztés során kedvezőtlenül változott. Több helyen hiányoznak a hozzáértő szakom berek. Mindez szükségessé tette, hogy a fiatalításra, szakmunkásképzésre, továbbképzésre, a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek biztosítására a korábbiaknál sokkal nagyobb gondot fordítsunk. Ennek megfelelően dolgoztuk ki az oktatási programot, ami az elmúlt fél évben meg i* valósult. Olyan légkör kialakítására törekszünk, ami tovább stabilizálja a vállalati kollektívát, t Rugalmasan változtatunk A munkaerőmozgás már a* iparági átlag alá csökkent. A szocialista munkaverseny szervezésénél, az újítási tervfeladat kidolgozásénál is elsősorban a gépesítést, a hatékonyság fokozását helyeztük előtérbe. A gépek szocialista megőrzése, kezelésének elsajátítása, az országosan meghirdetett elővájási és fejtési munkaversenyben való részvétei előtérbe került. Az irányító osztályok és a közvetlen termelést irányító munkaterületek fiatal szakemberekkel történő megerősítésében is léptünk előre. Az új technika fejlettebb szervezés eljárás kidolgozására, új nor mák bevezetésére, esetleg ú munkarend . kialakítására is kényszerít bennünket. A féléves értékelés szerint a magunk elé tűzött feladatokat többségben — mintegy 80 .százalékban — megoldottuk. A legutóbbi elemzés során több helyen észleltünk hibákat, amit ki kell javítani. Feladatunk, hogy a 'élté telek módosulásával rugalmasan változtassuk tennivalóinkat. Folyamatos ellenőrzés és számonkérés is szükséges. Mindez azért, hogy va’óban végrehajtsuk intézkedési tervünket. Ma már ismert a jövő évi tervünk is. Feladatunk, hogy szilárdítsuk gépesítettség! pozíciónkat. A korszerűsítéssel, a szállítás rekonstrukcióiával. az automatizálási feladatok megoldásával tovább növelhetjük teüesít- ményünket. Arra kell felkészülnünk, hogy jövőre csökkenő létszámmal. nagyobb termelékenységgel többet kell termelni. Zsuffa Miklós a Nógrádi Szénbányák igazgatója NÓGRÁD — 1976. szeptember 29., szerda
