Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

\ Kisközségben élni Benczúrfalvi képek NYÁR VÉGI verőfény teti a tájat. A hosszú, hűvös hetek után jól érzi magát ben­ne az ember. Lekívánkozik ró­la a pulóver, a kiskabát. Me­lege van Mikus Istvánnak, a 64 éves parasztembernek is De 6 nem igyekszik megsza­badulni a gúnyájától, sőt, a sapkáját, ha lehet, még mé­lyebben a szemébe húzza. Nap- elienzőnek. így szokta meg évtizedeken keresztül. Így. munkásruhába beöltözve ér­zi jól, feszélyezettség nélkül magát. Háza az élelmiszerbolt szomszédságában magasodik, az egykori Benczúr-birtok szé­lében. — Mikor építtette ezt a szép házat(? — Ötvenhétben, OTP-köl- csönnel — büszkélkedik az süt- tozásán, amely tehetős em­bert csinált a nincstelenből. öreg, aki a szécsényi termelő- szövetkezetből ment nyugdíj- gótarjánl gyárában, ba. — Gyorsan megkaptuk az műszakban van. anyagot, öt hónap alatt há­rom kőművessel, segédmun­kásokkal fel is építettük. Két­szobás, verendás ház, a nyá­rit, meg a fürdőszobát ké­sőbb toldottuk hozzá­— Kivel lakik benne? — Már csak az asszonnyal. A lányaim férjhez mentek. Nem rossz a gyerekek mete általános iskolás, nélkül? — Rossz, vagy nem rossz, ez a világ rendje ... Annak örülök, hogy nekik jobb éle­tük van, mint nekünk volt. Mert milyen volt a mi éle­tünk? Hiába mondja az em­ber, úgy sem hiszik el. Cse­lédember voltam, dolgoztam látástól vakulásig, semmiért. —• Nem iszunk — tiltakozik hevesen a fiú. — Ott senki sem iszik. Nem mondom, né­ha a kocsmából feljönnek it­tasan, de elég baj ez, azért terjedt el a faluban, hogy az ifjúsági klubban részegeske- dünk. ★ Deák Pálnéval, a kultúrház tiszteletdíjas vezetőjével fel­megyünk a kastélyhoz meg­nézni a klubot és a házat. A mozi érdektelenség miatt két éve megszűnt. Énekeseket, előadóművészeket nem tud­nak fogadni. Tavaly még le­hetett, az idén már csak egy­szer, júniusban. Egyrészt ke­vés a művelődési ház költség- vetése. másrészt nagyon elha­nyagolt állapotban van az épület. — Nemrégen tatarozták, de újra beázik a tető — magya­rázza Deákné, miközben ki- Éppen nyitja a klub ajtaját- Hűvös, áporodott szag csapja meg az — Napközben nincs megái- orrunkat. Az új asztalok mel­lásom — folytatja az asszony, lett agyonnyűtt ülőalkalma- — Alig várom már az estet, tosságok, székek, puffok, hogy odaülhessek a tévé elé... — a falakat maguk a fia A kíváncsiság kirángatja a talok dekorálták — mutatja szobából a gyerekeket. Bemu- kísérőm a felszögeit tenisz- tatkoznak. A kislány Szé- ütőket, lemezeket, egyéb de csényben általános iskolás, a korációkat. — Nekik köszön- nagyobbik fiú karosszériala- hető, hogy így is kinéz. Az katos-tanuló, a vendégcse- évi tízezer forintból, amely­ben a fűtés, a tiszteletdíj is — Hogy érzed magad fa- benne van, nem sokra futja, lun? — kérdezem. — Nagyon jól — feleli ha­tározottan- — Szeretek A kisfiú anyja szoknyája körül forgolódik, de szó nél­kül tűri, hogy a mama most nem vele foglalkozik. A kony­haasztalon egy tál zsírban pi­rított krumpli várja a három ébredező gyereket. — Itt van Pestről a húgom fia is — magyarázza az asz- szony Doma Lászlóné, Mikus István idősebbik lánya. ' — Nincs még iskola, ilyenkor az­tán tovább alhatnak. — Csak az édesanya nem .. • — Hát, ami igaz, az igaz. Van mit csinálni ott, ahol ennyi a gyerek. De örömmel csinálom. A háztartásunk gé­pesített, sokat segítenek a gye­rekek is. A FÉRJ ÖNTÖ A ZIM sal­A NAGYTEREM mennye­idé zetéről pattogzik a mész, kö­zépen pingpongasztal. Bekuk­kantunk a könyvtárba is. Si­vár, csupasz falak, kétségbe­ejtő összevisszaság. A friss levegőn megköny- nyebbülünk. Kár ezért a mű­velődési házért, a gyönyörű .... környezetért. Jobb sorsot, na­a televíziót nézi. es csak ak- — Meg rosszalkodni — jegy- gyobb törődést érdemelnél kor, ha emlékeztetik rá, cső- zi meg az asszony. — Ott isz­jönni, egészen más, mint Pes­ten. Itt lehet pihenni, meg van egy kis házimunka is. — Nem unatkoztok? — Nem — válaszol az idő­sebb fiú. — Van klub, lehet Mikus István ma fürdőszo- tollasozni, pingpongozni, té- bás házban lakik. Esténként vézni. dálkozik el a világ nagy vál- nak.., Sulyok László Egységes szellemben Tanévkezdés előtt Balassagyarmaton A falak között festékillat A kapcsolat nem egysíkú, A folyosón hatalmas kavarog. A folyosók, a zsi- nem lehet leszűkíteni csupán Ián a házirend, bongó, a tantermek még csen- a társadalmi munkára. Aval- — Az úttörőtanács desek. Az ablakokat szorgos lalat dolgozóinak képviselői ta össze — magyarázza női kezek tisztítják. Jártunk a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Akkor, amikor a diákok a szü­net utolsó napjait élvezték, de az iskola falain belül a nevelők már elkezdték az új tanévet. Az igazgatói iroda igazi al­táb­állítot- az ott vannak egy-egy iskolai igazgató, aztán mosolyogva megmozduláson, de ugyanez a hozzáteszi — még ügyvéddel helyzet fordítva is fennáll. is megnézettük, hogy szakmai- — A fizikai munka mégis- lag jó legyen. A nagy' tábla mertetésében is fontos sze- előtt állva diákéveim jutottak repet tölt be kapcsolatunk, eszembe, és a mi házirendünk, Gyermekeink a vállalat KISZ- tele tilos, köteles, parrncsoló fiataljaival közösen társadal- szavakkal. A gyarmati gyere- mi munkát végeznek. Ugyan- kéké: vállaljuk, megjelenünk kotóműheílyé alakult át. Bá- akkor a pályaválasztásban is stb. Ezt ők fogalmazták meg. lint Zoltán igazgatóhelyettes sok segítséget kapunk tőlük. Ök emelték határozattá. Nem a könyvesbolttal beszélt tele- Az intézet pályaválasztási felsőbb kinyilatkoztatás! Biz- fonon. Elmondta, hogy a köny- felelőse, Bálint Zoltán, el- tos vagyok benne, hogy keve- veket\ munkafüzeteket tété- mondotta, hogy ez irányú te- sebbszer vétenek ellene, mint lesen átvette. Azután érdek- vékenységüket tervszerűen, tu- mi annak idején a „tilos” ki- lődött, hogy a hiányzó részt datosan végziky A város jelen- nyilatkoztatások ellen, mikor kapják meg. A vonal tősebb üzemeinek képviselői — Az elmúlt években az túlsó végéről megnyugtatták, idejében tájékoztatják a gyér- iskolai demokratizmus kedve- hogy idejében eljuttatják az mekeket és szülőket a mun- ző formáit sikerült megho- iskolába. Az órarend már ké- kalehetőségekről. Nagyon sok szén várja a rajtjelzést adó tanulójuk ezekben az üzemek- csengőszót. Pásztor Sándor- ben tanul szakmát. A pályaválasztási munka tervszerűségét igazolja, hogy a diákok több mint kilencven százaléka az elsőként meg­jelölt helyre nyert felvételt. A kémiaelőadóban dr. Ko­rom Gézáné tanárnő, az inté­zet új kémíatanárnőjének, Nagyné Török Annának mu­tatja be a felszereléseket. A kérdőjel története Mindennek megvan a maga ban tudjuk, hogy Manutius, a keletkezett a kérdőjel mai, története, még a kígyóformá- Quaestió (kérdés) szót egy közismert alakja, jú alakzatnak is — alatta írásjellé alakította át. ami a g mgg egy említésre méltó ponttal —, amit a kérdőmön- kérdő mondatokat jellemezte, sajátosság; Manutius a kér- dat végére teszünk. Ezt oly módon csinálta, hogy dőjelet nem a mondat végén A XVI. században élt egy egy kis „o” fölé egy nagy helyezte el, ahogy ma tesszük, Aldus Manutius nevű nyom- „Qu”-t nyomtatott. hanem az elején. A mondat dász._ Neki köszönhetjük a Az új írásjelet aztán utá- végi kérdőjelre csak később kérdőjel meghonosítását. Egy nozták, és mind nagyobb si- tértek át. napon az az ötlete támadt, kere lett. Később megváltoz­hogy a kérdő mondatokat kü- tatták, rövidítették, s egy Egyébként a spanyol nyelv­lönlegejs jellel kiemeli. Hogy könnvebben {rható «vorn- ben még ma is szokás két a nyomdászt mi hozta erre a y, ’ y kérdőjelet tenni — egyet a gondolatra, ma már nem tud- tatható alakot nyert. A rövi- mondat végén, egyet pedig az juk megállapítani. Azt azon- dítettj egyszerűsített formából elején. ral. az iskola igazgatójával az új tanév feladatairól, célki­tűzéseiről beszélgettünk. — Tantestületünk az el­múlt négy év alatt erősen megfiatalodott. Most ezzel a kollektívával, közös elképze­lésekkel, célkitűzéssel fogunk hozzá 427 gyermek nevelésé­hez. oktatásához. Az iskolavezetésnek az egyik legnagyobb gondja a te­remhiány. Valamennyi tante­remben délelőtt-délután van tanítás- Szakköröket, úttörő­foglalkozásokat az iskola fa­lain kívül tartanak. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a könyvtárral, a művelő­dési központtal, mozival, mú­zeummal, zeneiskolával. Sok foglalkozást náluk tartunk. Ami a kapcsolatunk igazi tar­talmát jelenti, hogy sajátos felszerelésükkel, adottságuk­kal hozzájárulnak iskolánk tanulóinak neveléséhez. A kialakított jó munkakap­csolat bizonyítja, hogy az in­tézmény vezetői nemcsak be­szélnek, de tesznek is a köz­oktatási és közművelődési in­tézmények termékeny kapcso­latának megteremtéséért. — Az úttörő-foglalkozásokat az úttörőházban tartjuk — így az igazgató. — Ennek me­gint megvan a maga nevelő hatása. Az Egy üzem egy iskola mozgalom keretében az in­gatlankezelő vállalat segíti az iskolát. — Ha azt mondom, hogy nagyon sok segítséget kapunk tőlük, nem eléggé ér­zékeltetem a segítőkészségü­ket. Az iskolánk nyári tataro­zását rendszeresen ők végzik. Kommunista műszakot szer­veztek, amelynek munkabé­rét az iskola fejlesztésére for­dították. nosítani: tanulói önkormány­zat, ügyeleti rend. Az idén szeretnénk tovább finomíta­ni, s kiterjeszteni a napközis csoportokra is. Az iskola nagyon sok ha­gyománnyal rendelkezik: is­kolarádió, kultúrcsoportok szerepeltetése, tanulmányi ver­senyek, társadalmi munka, az osztályok megemlékezése egy- egy évfordulóról­— Az idén, mint mindig, — Kialakult hagyomány, olyan céllal látunk neki a hogy az új kartársakat min- munkának, hogy a kialakult dig egy régebbi, az intézet hagyományokat, szokásokat szokásait jól ismerő kartárs tovább szélesítjük. A reánk segíti. Ez elősegíti az új ne­velő gyorsabb beilleszkedé­sét a közösségbe, másrészt a nálunk kialakult formákat, szokásokat, nevelési módsze­bízott tanulókat egységes szellemben, a kor modern pe­dagógiai elvei alapján nevel­jük, oktatjuk. Ügy érzem, hogy a megfiatalított tantes­reket is könnyebben magáévá tület ennek a követelménynek teszi. megfelel. — Sz. F. — 39. és mert féltek, hogy a dolog • kitudódik, meg a bosszú miatt ,-j.- • , , _ is, késsel lemészárolták az A csaladjai is kihozta Pestről, egész családot, a csecsemőt is. a bombázások elől. Magyar pe mégis üthettek valami asszony volt a felesége. Há- zajt, mert a közelben elhala- rom gyermekük volt. A legki- <jó orosz járőr gyanút fogott, sebb még pólyás, mikor az a Akkoriban folyton járták az borzalom történt. Volt egy ne- oroszok az erdőt, többször is gyedik gyerek is, az lengyel átfésülték éppen az ilyen asszonytól való volt, iskolás bújkálók után. Hát ezeket korú már, ezt onnan hozta aztán ott csípték mind egy magával, lengyelből. Elég száiig, ott volt még a művük az. hogy elmúlt fölülük is a js fríssiben. Nem sokat teke­háború, karácsony estéjen tóriáztak velük. A helyszí­szabadultak fel, s a lengyel. nen főbe lőtték őket. Mint oro- orosz katonákkal jött, szántai- szuj tudó, beszéltem akkor a pakon karácsonyfát hozott, parancsnokkal. Sóhajtott: hogy a Fő téren állítsuk fel... ;iVojna, vonja...” Bizony azt mondom én is, hogy csak há- barú ne legyen soha. Most bé­ke van hál’ Istennek. A nyomozók csak nehezen szabadultak a történet hatása alól. Haza is ment a Kakukk-rét­re, és még sokáig nem volt semmi. Majd csak tavasz fe­le. Valami bújkáló SS-ek, akik beszorultak ide a hegyek­be. bezörgettek hozzá. Es milyen a vaksors, köztük volt az az SS-tiszt is, akivel a len­gyelnek még dolga volt, mintha valami részeges lenne, ra a falu. A kocsma olyan pedig csak nem szeretett meg- volt, mint a méhkas. Králik rendültnek mutatkozni. Franyo kiállt az ajtóba. A — Érdekes - szólott én barna bársonyból kivilágí­még ezt a históriát nem is ®z eg0 kepe' hallottam... Pedig itt vagyok Ondrejt a kocsma fele ka- a területen néhány éve. csázni; meg se varta, hogy — Van ilyen.... — mondta odaérjen, az elnök. — Talán mert a — Másodszor Is odacsapta nép nemigen emlegeti. Sok- nekik! — kiáltott feléje, szór eszembe jut, milyen fúr- Mindenki tudta már, hogy csa is a népi emlékezet. Az Matej összetörte magát. Oda- egyik dolog szinte máma tör- baza nyög az ágyon, s káro ténik, és semmi, a másikat molja az Istent. ötven éve, vagy még több, s arról legendák ma is... Mondom, elgondolkoz­tam már ezen néhányszor, s a magam eszétől arra jutot­tam, hogy talán, mert a Gön­dör Lidi közelebb volt hozzá­juk. A történetével, s a tör­ténetének tanulságával is... A másik meg, a lengyel, távo­labb. S a háborúi, az valahogy más... Sokszor az az érzésem, hogy akarják is elfelejteni... a háborúval együtt. — A háborúval együtt — bólintott az öreg. Felállt, kezet fogott az lomppal riogatták, fedőke elnökkel. A bor is elfogyott, csapkodtak össze, fazekakká kerinaenek Ügy volt’ hogy haza£elé °®,ne.K tartott a városból, békében. mert a fát, azt eladta. S ahogy a keresztúthoz ért, a lovak valamitől megbokrosodtak, és elragadták a szekeret. Az tán valamivel odébb az árok­ban kötöttek ki. így. A sze­kér is ripityára tört. — Uramisten!' — sóhajtó zott a nép. — Mi jön még?! Beérett végre az a gyér kis gabona, a sovány hegyi földön. Amit a vad nem gá­zolt le. Éjszakánként ko s menniök is kellett. A napnak még nem volt vége. Felállították a vadkár­bizottságot is. Kimentek, és — Béke — bólintottak né- megnézték a határt. Az em- odaát valami mileg késve, fellélegezve. berek mindenütt ott nyoma­ez felismerte. Koccintottak rá. kodtak a bizottság sarkában. csörömpöltek így aztán beérett a szokott időben, mely itt az erdők ölé­ben később van, mint egye­bütt. Beérett, le is vágták az ősi kétkezi módon, keresztek­be rakták. S mert oly kevés. Felkészülés az új tanévre A korábbi évekhez hason- tanfolyam és ismeretekben lóan az Országos Pedagógiai gazdagodva kezdhetik az új Intézet az idén nyáron is meg- tanévet a nyíregyházi és a szervezte a pedagógusok nyá- győri francia tanfolyamok továbbképzési tanfolya- részvevői is. mait. Ezeken, mintegy 3000 A nemzetiségi anyanyelvi pedagógus vett részt. tanfolyamokat ugyancsak Legnagyobb érdeklődés az Székesfehérvár látta vendé- idegen nyelvi tanfolyamok gül. A nemzetiségi nyelveket iránt, nyilvánult meg: az tanító pedagógusoknak ta- orosz nyelvi tanfolyamok mun- valy fejeződött be egy három- kájába például 467 általános éves továbbképzési ciklus, az és 128 középiskolai szakta- idén viszont elkezdődött az nár kapcsolódott be. Az im- új, immáron ötéves. A tanfo- már tizenhatodik alkalommal lyamok munkáját 10 jugo- szervezett táborokban 80 jól szláviai, NDK-beli romániai és felkészült pedagógus irányi- szlovákiai nyelvész-metodi- totta a nevelők továbbképző- kus irányította. A nemzetisé- sét. gi tanítók egy nagyobb cso­A Komárom megyei Tanács portja a szomszédos szociális- vezetőinek kezdeményezésé- ta országokban, Crkvenicán, re az idén először szervezett Pozsonyban, Bukarestben és az OPI orosz nyelvi tábort a Zwickauban részesült anya­szaktanároknak, Esztergom- nyelvi továbbképzésben, ban. Három megye — Komá- Az alsó tagozatos nevelők rom, Heves és Pest — szak- Nyíregyházán megtartott két tanárai egy-egy szovjet szak- tanfolyamán a tanítók zenepe- ember részvételével ötös cső- dagógiai kultúrájának gya- portokat, úgynevezett pja- rapítása állt a középpontban, tyorkákat alkottak. Minden A gimnáziumok kémiasza- pjatyorka azonos tematikával, kos tanárai — kapcsolódva de más-más módszerrel dől- a kémikusok vándorgyűlésé- gozott, s egyben lehetőség hez — Kecskeméten fejezték adódott az egyéni foglalko- be két évvel ezelőtt megkez- zásra. tanulásra is. Az OPI dett felkészülésüket az új tan­tervei szerint három év alatt tervek bevezetésére, a három megye minden álta- Űj színfoltja volt a nyári lános iskolai orosz szakos ne- továbbképzéseknek, hogy velője részt vehet ezen az in- azokon minden eddiginél több tenzív továbbképzésen. szakközépiskolai nevelő vett A német nyelvi tanfolyam- részt. Több mint 300 közgaz­nak'évek óta Miskolc ad ott- dasági szakközépiskolai ta- hont. Az idei programban az nárnak a számítástechnikai országismeret és a mai szó- laboratórium nyújtott gya- cialista német irodalom ural- korlati foglalkozási lehető- kodott. Hasonlóan sikeres séget. Gyors- és gépírási, va- volt a szolnoki és az egri an- lamint ügyviteltechnikai fel- gol, a székesfehérvári latin készültségüket gyarapították. Mindjárt kivitték, bekötötték Az öreg még belenézett a Azt mondták: „Veszett fejsze mert». oly drága a beleölt a száját, és felakasztották, s poharába, talált még az alján nyele” — és nem vártak túl gon(j és aggodalom miatt, hát mert nem akartak zajt ütni, néhány cseppet, azt is kiitta, sokat. De legalább kisírhat- rettegve féltik: mosv már le­ták valakinek magukat. galább megmaradjon, lett, csak NÓGRÁD - 1976, szeptejnber 3., péntek Délutánra csend majd estére boly dúlt meg új­IFolytatjuk) „Okos” kérdés szeptember elején — Na, és örültök, hogy megint kezdődik az iskola? (Várnai György 'rajzai L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents