Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

Aógrádkövesdi lapasztalalok Kisebb az értelmiség befolyása, mint az aránya Növekszik az értelmiség aránya és jelen­tősege. Fokozódik aktív részvétele a szocia­lista társadalom építésében. — E gondolato­kat fogalmazta meg tavaly márciusban a párt XI. kongresszusán elfogadott program- nyilatkozat. Társadalomkutatók a közelmúlt­ban megállapították, hogy napjainkban az ország keresőképes lakosságának 24 százalé­ka foglalkozik szellemi munkával. A tenden­cia tehát nyilvánvaló. Miként érvényesül va­jon e folyamat egy mikroközösségben: Nóg- rádkövesden és a közigazgatásilag hozzátar­tozó Galgagután, Becskén és Szécsénkében? Erről kérdeztük Kárpáti Lászlót, a területi pártvezetöség titkárát. Véleményének summázata; — Az országos tendencia világosan kita­pintható a mi területünkön is. A négy tele­pülésen háromezerszáz ember él. Az értelmi­ségiek száma száznyolcvan. Két évtizeddel ez­előtt még száz sem volt- A számuk tehát nö­vekszik. Szeretnénk elérni, hogy ezzel egye­nes arányban a befolyásuk is nagyobb le­gyen. Vállaljanak több, változatosabb közéle­ti, társadalmi szerepet. Legyenek erjesztői a közösségi feladatvállalásnak. Jobban kama­toztassák a gyakorlatban szellemi felkészült­ségüket. A helyzetfelmérésnél már tovább jutottak Nógrádkövesden. A cselekvésen a sor! Szep­tember végén értelmiségi aktívát rendez a területi pártvezetöség. Pedagógusokat, agrár- és műszaki értelmiségieket, orvos-egészség­ügyi dolgozókat hívnak meg. A cél világos. Tájékoztatást adnak a társadalmi-közéleti tevékenység jelenlegi helyzetéről, és világo­san megfogalmazzák, hogy kitől miben, mi­ként, és mikor kérnek segítséget. Mert a jelenlegi helyzettel nem lehetnek elégedet­tek. Az értelmiségi dolgozók alig 17 száza­léka mondható közéleti embernek a .kör­zetben. Túlságosan is kevés! A pártnak, a tanácsnak, a népfrontnak, a KISZ-nek, az MHSZ-nek, a Vöröskeresztnek, az úttörő­mozgalomnak több lelkes aktívára van szük­sége. Kitől, mit kér a területi pártvezetőség? — Közreműködést a tudatformálásban! A Pestvidéki Kőbánya Vállalat központjában például működik TIT-csoport. A területen nem- Szeretnék önálló körzeti TIT-csoporlot létrehozni, fellendíteni az ismeretterjesztő munkát — válaszolt Kárpáti László. A terület gazdaságát ipari jellege határoz­za meg. A négy településen a 'legtöbben munkások élnek. Helyben dolgozók, és sokan ki járók, ingázók. De nem elhanyagolható a mezőgazdaságból élők száma sem. Három termelőszövetkezet és egy állami gazdasági kerület szintén ad kenyeret a környéken. A területi pártvezetőség számit az egyre kép­zettebb agrárértelmiségre. — Népgazdasági, de egyéni érdek is a ház­táji gazdálkodás fellendítése. Ebbe szeretnénk bevonni a mezőgazdasági technikusokat, mér­nököket. A tudásuk ugyanis gyorsan apró­pénzre váltható. A körzetben nincs magas színvonalon az állattenyésztés. Gondokat okoz a zártkertek célszerű kihasználása. Szeret­nénk az állattartáshoz nagyobb kedvet csi­nálni, és a szakemberek által tanácsokat ad­ni. Kertbarátok körét kívánunk szervezni- Ebben időszerű növényvédelmi, állategészség­ügyi és más kérdésekről lenne szó — sorol­ja az elképzeléseket a területi pártvezetőség titkára. Mit tehetnek vajon a közösségért a mű­szaki értelmiségiek? — A négy településen mindig végzünk va­lamilyen kisebb jellegű fejlesztési munkát. Ehhez tervet készíthetnének a műszakiak. A kivitelezés irányításában is sokat tehetnének. Ezzel meggyorsítanánk a falvak fejlesztését, és költségeket takarítanánk meg. Mozgósíta­ni és irányítani kell a társadalmi munkáso hat, a siker bizonyosan nem marad el. Mos­tanában a mozgalmi székház környékének rendezésével foglalkozunk. E területen vá­runk leghamarabb segítséget a műszaki ér­telmiségiektől — vélekedik Kárpáti László. Jelentős a szerepe a körzetben az orvos­egészségügyi dolgozóknak. Nógrádkövesden egy körzeti orvos és egy fogszakorvos vigyáz az emberek egészségére. Mindketten pártta­gok, közéleti aktivitásuk jónak mondható. Szépséghiba, hogy Nógrádkövesden gyakorla­tilag nem működik a Vöröskereszt szervezet. Holott a szocialista, kulturált életmód egyik összetevője az egészséges élet- A véradásban, a felvilágosításban, a megelőzésben sokat te­hetne a Vöröskereszt — ha működne! Első­sorban az egészségügyi középkáderek mozgó­sítására van szükség. Ha felkérik őket, bi­zonyára nem zárkóznak el a segítéstől. A közművelődési munka színvonalát szin­tén emelni kívánják Nógrádkövesden. Az ér­telmiségi klub, az autósklub, a különböző szakkörök életre hívása során nemcsak a pe­dagógusokra számít a területi pártvezetőség. A szeptember végi értelmiségi aktíva re­mélhetőleg mérföldkő lesz az értelmiségiek közéletiségének fokozásában Nógrádkövesden. Rozgonyi István Mérni a mérhetetlent Az embert mostanában el­árasztják a felmérések. Fel* merik a lakásigényeket* a sze­métszállítást, a parkasita&t' a télikabát-ellatást, a vasárnap, tejfogyasztást és az egy főre eső levegőmennyiseget. , Mindezt legtöbbször ko­moly kimutatásokban’ statisz­tikai adatokkal szemléltetve' ilyen-olyan papíron hozzák a dolgozók tudomására­Bizonyára kellenek a fel­mérések. Persze, csak módjá­val! Mert legutóbb halálosan komoly jelentésben azt olvas­tam. hogy — pontosan idé­zek — " Fel kell mérni a tárgyidőszakban szükséges te­metőigényt'” Mit tegyünk? Fel a fejjel! Ez ne keserítsen el senkit! Változó és felgyorsult ko­runkban’ úgy látszik, ilyen is lehetséges... — esatai — Költségvetési támogatások A költségvetési támogatásokat az állami vállalatok és a szövetkezetek kapják. A pénzügyminiszter termelési, ér­tékesítési, export- és fejlesztési célra nyújthat költségvetési j uttaLas l, A támogatások indoka iehet árrendszerben (pé'dául szo­ciális meggondolásból a költségeknél alacsonyabban megál­lapított ár), ösztönzési (például exporttámogatás), vala­mint a hátrányosabb közgazdasági feltételek miatt indo­kolt támogatás. A támogatásnak különböző formait külön­böztethetjük meg. Ezek — többek között — a dotáció, az ál­lami visszatérítés, va'amint az árkiegészítés. A dotáció olyan költségek ellensúlyozására szolgál, amelyek átmeneti­leg nem térülnek meg a termékek árbevételében (péidáui új vállalatok egy éven belül meg nem térülő költségei), és ezért az adott vállalat dotáció nélkül hátrányos helyzetbe kerülne. A dotáció tehát valamilyen gazdasági tevékenység­gel kapcsolatos térítés. Az árkiegészítés ezzel szemben termékhez kapcsolódik: olyankor indokolt adni, ha az ár kedvezőtlenül érinti a termelőt, akinek tevékenységére viszont szüksége van a tár­sadalomnak. j Végül, az állami visszatérítés valamely tevékenység — ez export — ösztönzését hivatott elősegíteni és az érintett vállalat költségvetési befizetéseiből meghatározott mérvű visszatérítést kap. Minden támogatással kapcsolatban alapszabály, hogy a jó támogatási rendszer mindig önmagát megszüntető, át­meneti és kivételes jellegű. A támogatások túlzott elsza­porodása és állandósulása alapjában véve káros, mert a támogatások közömbösítik az általános érvényű közgazda- sági szabályozók hatását. IdŐM/crű l)psz(;l{je<é^ek Megjelent a jövő üvege. De... KÉTSÉGTELEN: AKI NÉ­HÁNY ÉVVEL ezelőtt látta utoljára az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveggyárát, bizony aligha ismerne rá ma­napság. Mert csupán a kül­ső változás is —, amit a mellette elsuhanó vonat, ko­csi. vagy autóbusz ablakán kitekintve észlel az ember, akkora, hogy talán szavakba önteni sem lehet. A Zagyva III., a modernra sikerült, impozáns kivitelezésű gyár­egység is jelzi, legalábbis a kívülálló ezt következteti ki belőle: ott bent, a csú­nya téglás gyárfalak mögött mássá formálódtak a min­dennapok. Minőségileg má- sabbá. De, hogy így van-e? Elfoglalt ember Juhász Gyula, a gyár igazgatója. Jószerivel nem is igen ta­lálni meg irodájában. mert lent van az új üzemben, néz, figyel, ügyeket intéz, utasí­tásokat ad. felelősségre von, kérdezősködik, tárgyal. s tolmácsoltatja észrevételeit az ott-tartózkodó japán szak­embereknek. Akik már csu­pán másfél hónapig tartóz­kodnak náluk, bízva abban, hogy addig az ittenieknek az ujjuk hegyében lesz^ vala­mennyi olyan tudomány, ami a Japánból vásárolt. ASAHI technológiájú berendezések üzemeltetésének százszáza­lékos biztonságú ismeretéhez szükségeltetik. Szóval jó negyven nap még az új — a világszínvonalon is vadonatúj — technológia sikeres alkalmazásának be­tanulásáig. Ennyi és nem több. Aztán tanulják az oko­sok, miként a közmondás is tartja, más kárán, a gépek üzemeltetését. De. hát itt pines más; ők vannak egyedül vállalkozó szellemükkel, s az eddigi félsikerükkel. . . Mert nem úgy mennek még a dolgok a síküveggyárban, mint aho­gyan azt szeretnék, elképzel­tek. S, bar igaz, eredménye­ik az új technológia megis­merésének függvényében szinte hónapról hónapra nö- vekednek, mégis... Már az 1960-as évek köze­pén napirendre került, s ak­kor még, ha meglehetősem k ör vonalaZoWan is, de na­gyobb összefüggéseiben el­dőlt a kérdés, ami lényege­ben meghatározta a síküveg­gyár távlatát, s kialakította majdani gyártmánystruktu- ráját. Ami nem mást, mint azt irányozta elő, hogy 1986- ra a termelésben olyan gyö­keres változásoknak kell végbemenniük, a régi, hagyo­mányos technológia „fela­dása” árán, amik alkalmaz­kodnak a bel- és külföldi piac igényeihez, s alkalma­sak a világszínvonalú minő­ség biztosítására. 1970. és 1980. között — bizonyítandó a gyárfejlesztés és rekon­strukció népgazdasági szin­tű megalapozottságát — 1,2 milliárd forintot, ezen ösz- szegből 4 millió dollárt sza­vazott meg az illetékes mi­nisztérium a technológiai vál­tásra, illetve annak lehető­ségei megteremtésére. A gyá­riak éltek is az elképzelések valóra váltásával: megépült Y I T Nem jó dolog, amikor egy olyan népes községben, mint történetesen Karancskeszi, kedden este minden zárva van. Hogy miért éppen ked­den, azt senki sem tudja. A lényeg, hogy a vendéglő is, a presszó is. És pontosan ked­den. Hogy legalább az egyik miért nem hétfőn, vagy szer­dán. vagy csütörtökön, az rejtély. Igaz, a karancskeszi asszonyok azt mondják, nem baj, ha zárva van. Bár egész héten zárva lenne, akkor volna jó! Ebben van valami igazság. De, ha már ezek a szórakozóhelyek zárva van­nak, és azzal sokaknak örö­met is okoznak (mint az asz- szonyok esetében) mégis ért­hetetlen, hogy miért tartják zárva a könyvtárat. Mert ez is zárva volt kedden este! Jóllehet a bejáratnál egy tábla arról tudósította az érdeklődőt, hogy délután öt órától este nyolcig nyit­va. De nem volt nyitva. A könyvtáros sem tartózkodott a közelben. Annál többen, akik könyveket vittek és igénybe kívánták venni a könyvtárat. Egyszóval minden zárva* volt, kivéve a mozit, ahová néhány fiatal igyekezett. Na és a kultúrház udvarára te­lepedett vurstli. Az nem volt zárva! Ellenkezőleg: fé­nyesen kivilágítva, hangos zenével csigázta az érdeklő­dőket. Mert mondani sem kell. hogy érdeklődők voltak. Kicsinyek, nagyok egyaránt. Igazi vetéiytársaként a kul- túrháznak, annak udvarán. A vurstli, a céllövölde nem zárt be. az hivatásszerűen nyitva tartott, és azokat is meghódította magának, akik a könyvtárba készültek. Pe­dig sokkal jobban hangoz­nék, ha fordítva lenne: a kultúrház hódítaná el az embereket a vurstlitól. Akkor talán az sem lenne feltűnő, ha a vendéglátó, és a presz- szó is egyazon napon tartana zárva. —b— a Zagyva III., Japánból im­portált ASAHI gyártmányú gépekkel és — szakemberek­kel. Akik, mint említettük, már csak néhány hétig tar­tózkodnak a salgótarjániak­nál. És aztán? Előre is látható, hogy tá­volukkal nem szűnnek meg a gondok, amik prózai nyel­vezetre lefordítva a selejt meglehetősen rr\agas hánya­dát, a kitűzött 'termelési cé­lok el nem érését jelentik. Tehát nem úgy sikerült a rájt, az új technológia foga­dása, miképpen azt tervezték. S, hogy miért nem? AZ IGAZGATÓ ŐSZIN­TÉN FEJTI KI VÉLEMÉ­NYÉT. Abból indul ki,( hogy így, utólag értékelve, nem volt elegendő az a többirányú képzés, amitől a sikert vár­ták. Mert bár tíz szakembe­rük — fizikai dolgozók és mérnökök — egy hónapot töltött ugyan kint Japán­ban, a gyártás folyamatát, a gépek működését tanulmá­nyozandó, s idehaza, Zagy- vapálfalván is munkások sokaságát képezték át, a tőlük várt eredmények eddig csak félig-meddig mutat­koztak. Mert — és indokolt: — az időszakban meglehe­tősen nagy létszámhiánnyal küszködtek, s így azok is az új gépek mellé kerültek, akik életükben csak akkor látták először. („Nem enged­hettem meg, hogy az ő mun­kájukra ne számítsak! Kellett minden munkáskéz. Egyszerűen kellett, nem volt mese!”) — fegyelmezett technoló­gia —, mint amilyen ez a japán is — fegyelmezett em­bereket kíván.* Márpedig, abban a vadonatúj üzemben, ahol szeptember 16-án 16, és a rá következő napon 18 dolgozó mulasztott igazo- latlanul, ez a kikötés nem biztosítható. — hiba az is, hogy a régi törzsgárdatagokra alapozva csupán, az ideális átállási időnél gyorsabban akarták üzembe állítani a berende­zést. Márpedig a gyors vál­tás, s ezt az eddigi tapasz­talatok is bizonyítják. több kárt okoz, mint hasznot. — jelentős gondot okozott, hogy az* új gépsor beindítá­sáig nem készültek el a ki­segítő géprendszerek — az üvegcserép-eltávolító és az üvegletörő. E munkát a már fentebb' említett — eseten­ként igazolatlanul — hiány­zó létszámnak kellene vé­gezni. S, minthogy nincse­nek, az állapot meglehetősen idegesíti, kapkodóvá teszi a „stabil” dolgozókat. A tanulságokat természe­tesen levonták a gyáriak. Tudják azt is: független at­tól. hogy megjelent már a jövő üvege, sok tennivaló­juk akad még. Hiszen a be­indult újabb nagy munka, a Zagyva III. folytatását ké­pező feldolgozóüzem építé­se, s majdani, 1979-re terve­zett üzembe helyezése — más, jobb kezdést kíván. Apró, kis lépések segítsé­gével számolnak fel már most is valamennyi hiba­forrást, s a gyáron belül • létrehozott létesítményi fő­mérnökség is arra hivatott: értő, a gondok valamennyi eshetőségével tisztában le­vő szakemberek kerüljenek majd a még újabb üzembe. Munkások, s vezetők is. MERT CSAK ÍGY LESZ IGAZAN BIZTOSÍTHATÓ az eredményesség, a felüle­tén színezett, a zománcozott, a vízszintesen edzett és a többrétegű, ragasztott üve­gek világszínvonalú minősé­ge. Ami pedig — lévén, hogy erre teremtődött a sík­üveggyárban az új — több, mint követelmény... Karácsony György Az elektromos rendszer meghibásodásakor fontos a gyors, szakszerű intézkedés. Ezt a munkát könnyíti meg az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának URH rádióközpontja. Az utasítások helyességét a magyar gyártmányú adatrögzítő be­rendezésről bármikor ellenőrizni lehet. Az egymás után ér­kező bejelentéseket Kiss Cs. Gyula nyugtázza, illetve teszi meg a megfelelő intézkedéseket. NÖGRÁD — 1976. szeptember 25., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents