Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

SZERETNI A GYERMEKEKET

Üjtanév

a Pénzügyi és Számviteli Főiskola

salgótarjáni tagozatán

A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán 1972-ben indult meg az oktatás a vállalatgazdálkodási szak ipari ágazatán, ideiglenesen az új zeneiskola épületében. Azóta a nappali tagozaton két évfolyam végzett, s tavaly befejezte tanulmányait az első levelező évfolyam. A nappalisok mintegy 28 százaléka nógrádi, de például a tavaly végzettek csaknem fele Nógrád megyében vállalt munkát, ez mindenképpen az ilyen irányú szakemberszükséglet jobb kielégítését jelenti, s jelzi az ide települt tagozat kedvező hatását a megyei szakemberellátottság javításában.

Lonsták László tagozatvezetővel az 1976/77-es tanév fontosabb teendőiről beszélgetünk, illetve az elmúlt évek néhány lényegesebb tapasztalatáról.

— Hogyan ítéli meg az oktatómunka fejlődését, a tapasztalatok birtokában?

— A Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgatói tanácsa a múlt év májusában Salgótarjánban ülésezett, vizsgálta a tagozat munkáját. A főigazgatói tanács megítélése szerint, mindenekelőtt az oktatómunkát az anyaintézettel azonos, megfelelő szinten tudtuk végezni, megfeleltünk a szakemberek iránt támasztott társadalmi igényeknek. Természetesen, ezt említve nem feledkezünk meg arról a segítségről, amelyet egyrészt az anyaintézettől, másrészt pedig a helyi szervektől, s különösen a salgótarjáni vállalatoktól, intézményektől kaptunk. Megnyilvánult ez a segítség többek között külső óraadók biztosításában a szaktárgyakban, s a szakmai gyakorlatok támogatásában. Hallgatóink a

hároméves képzési idő alatt három és fél hónapot töltenek szakmai gyakorlaton. Ebben a vállalatok sokat segítettek, megfelelő felkészültségű instruktorokkal támogatták a hallgatók szakmai gyakorlatát. Különösen ott voltak jók a szakmai gyakorlatok, ahol intézményünk intenzív kapcsolatot tart fenn, együttműködési keretmegállapodások által szabályozva.

— A szakmai ismeretek nyújtásán túl, a főiskola nevelőtevékenysége is lényeges. Hogyan valósulnak meg a nevelési tervben megfogalmazott célok?

— Ügy ítéljük meg, hogy bár vannak feladataink, különösen az utóbbi két évben javult tagozatunkon az ideológiai, politikai nevelés. A nevelőtanári rendszer létrejött, nevelőtevékenységünket a nevelési módszertani bizottság irányítja. Hallgatóink körében a marxizmustól idegen nézetek nem merültek fel, a közgazdasági, gazdaságpolitikai kérdések iránt fokozottan érdeklődnek. A diákotthoni nevelés lehetőségei eddig meglehetősen korlátozottak voltak, hallgatóink „társbérletben” laktak. Az új diákotthon elkészülésével ez irányú nevelőmunkánkat is erősíteni kívánjuk. S még tovább kívánjuk növelni a hallgatók közéleti aktivitását.

— Miben foglt Iná össze az 1976/1977-es tanév legfontosabb feladatait?

— A részletezés igénye nélkül, csupán néhány legfontosabb teendőre hívnám fel a figyelmet. Így például fokozott gondot kívánunk fordítani intézményünkben az oktatók elméleti felkészültségének növelésére, ebben mindenekelőtt a kommunisták támogatására számítunk. Célunk az oktató-nevelő munka színvonalának további javításán túl az, hogy az oktató tudományos kutatómunkája fokozódjon- Ebben még sok erőfeszítésre van szükség. Kívánatosnak tartjuk, hogy oktatóink mindinkább kapcsolódjanak be a főiskolai tanszékek tudományos kutatótevékenységébe- Szeretnénk, ha a jövőben egyre inkább a közgazdasági kutatás helyi műhelyévé válna az intézmény, s szaporodnának az oktatóink gub- likációi, többi között, a helyi publikációs lehetőségek kihasználásával (NÓGRÁD, Nógrádi Szemle stb.). Idén először felvettünk szakmunkáselőkészítőn végzett hallgatókat is, feladatunknak tartjuk, hogy tanulmányi munkájuk segítésére gondot fordítsunk. Jelenleg 400 hallgatónk közül 246 levelező tagozatos. Közülük két pénzügyszakos csoportunk az első és második évfolyamon intenzív képzési formában vesz részt. Ez évben számukra olyan sajátos tematikát, tantervet, esetleg tananyagot dolgozunk ki, amely nagymértékben figyelembe veszi a felnőttoktatás követelményeit. Megemlítem még, hogy intézményünkben számítógép telepítése folyik. Október végén üzembe állítjuk a megye első nagy teljesítményű számítógépét, amely az oktatáson túl részt vállal a helyi igények kielégítéséből is. Ennek előkészítése szintén fontos feladatunk. S természetesen, már készülünk az új főiskolai épületbe való költözésre, azaz az új lehetőségekből következő tárgyi és személyi feltételek fokozatos megteremtésére.

T. E.

Mai tévéajánlatunk

21.30: Agónai.

Az agónia — haldoklást jelent, mégse gondoljon senki Miroslav Krleza Agónia című drámája kapcsán valamiféle emberi halódásra.

A szerb-horvát irodalom XX. századi klasszikusa — “ikl drámát, regényt, verset, tovellát egyaránt írt — az sztrák—magyar monarchia ■ukésát, a vezető társadalmi «ztály halódását írta meg la-gy erejű drámájában. A dráma hősei képtelenek arra,

hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodjanak, élni csak saját emlékeikben, vágyaikban tudnak, ezért — jelképesen — egyénileg is halálra vannak ítélve.

A dráma hősnője Laura Lenbach, akit Szemes Mari formál meg. Férjét Lenbach bárót, Darvas Iván, szerelmét, dr. Ivan Krizovecet Sinkó László kelti é!eíre. A tévéjáték rendezője: Dömölky János. Képünkön: jelenet a drámából.

58 rór* a konyhából. Ahogy meglátta őket, eltakarta arcát—- Néznétek meg- Ég Zsab- — Ugye, baj van? — Sírás kát is-.. — Az ajkak meg- reszketett szavában, remegtek. Mintha a szó oot- g hogy nem kapott feleletet, látótól. — Aztán majd meg- ^ a sirafi kitört belőle- mondjátok. — Tudtam, tudtam- hogy

Elfordult, hogy ne lássák az bekövetkezik. • • Ügy féltem arcát, Ée ő se lássa másakét- tőle. • • mindig féltem.. . Is- S lassan elindult* botladozva- tenkém, édes istenkém. •. meginogva- A fiúk szemmel Nem hallgatott a szóra. • • követték, és sajnálták őt- At- • Matej is kijött a házból- Bo- ellenben volt. kissé odébb a rostaárnyékba burkolózott háza. sötét arccal.

Pénzt dobtak fel: ki legyen _ Mi történt? — Az asz- az a kettő, aki felmegy? Dom- szonyra nézett. Aztán a fiúkkal Gyurkára és Kralik Jo- ra. Azok a poros bakancsuk zsóra esett a választás- orrát nézték.

Králik Jozso leült a villany- Matej borostái közt árnya- oszlop tövén, a sarkon\ lattal aötétebb lett- Fészkét

— Menjen- aki akar. vert benne a gyHnúKosznovszki Feró köpött. — Kislányom hol van?

és ment Dornbaj Gyurkával. Kosznovszki Feró a lépA többi pedig leült ott a gyér csőnek beszélt, egyformán po- fűbe> mely a magas agyag- tyogtatott szavakkal, parton nőtt- S néha arra néz- — Nem jött vissza a forték, amerre azok elmentek; rástól. -. Gondoltuk, itthon hol világít Dombaj Gyurka vanhirtelenszőke feje? — Nincs — mondta MatejTeréza jött ki a bet-onkiug. S a fiúk hátán végigfutott a

4 NÖGRAD - .1976. $xeptemb«r 25., szombat ]

hideg: fel se tudja fogni* mi.

ről van szó? Meglátták Matej zavaros tekintetében azt a félelmetes békességet. Az

eszelősökét. /

Teréza pedig zokogva ros- kadt a lépcsőre.

— Mért is elengedtem?.., mért is elengedtem?-•.

S a menekülő fiúk vitték magukban Teréza jajgatását. Mint a lehunyt szemhéjak mögött sokáig ott ugrál a fekete mezőben pirosán és sárgán az ingerhatás, ami a nyitott szemet érteEgyütt mentek el mindany- nyian Zsabkához.

A hír pillananatok alatt benyargalta a falut. ■■Odasúj* totta harmadikat is. Borzasztó nagyot-’’

— Mondtam nekik, mondtam. ■ • — hajtott a Holub

Ciprián. S e szavakat mindenütt maga mögött hagyta. Mint az a sugárhajtású repülő — naponta áthúz az erdők fölött — a fehér bodros barázdáját otthagyja az égen.

A falu reszketett és imádkozott- Ég nem mert semmit se tenni- A kocsma is hamar kiürült, mert nincs okosabb, mint a házakba elbújni* és kivárni, míg csillapul az ő nagy haragja- Csendben lenni és várni. Mert nevének szájravételével is negbánthat- jak őt. Míg így reménykedhetnek a kiengesztelődásében. Hátha megelégszik most már.

A vén Hermin e nagy szePályakezdő

pedagóg

Még nem tanított* még nem krístolt bele az oktatás-nevelés iskolai légkörébe, mikor az első igazi pedagógiai sikerélmény érle. Elhatározta, hogy megismeri a falu környékét. Amikor felfedező útjára indult. tíz—tizenkét mezítlábas cigánygyermek csatlakozott hozzá és a kis nebulók remek idegenvezetőnek bizonyultak. A tanító néni és közöttük igazi oarátság jött létre, úgyhogy azon a bizonyos augusztusi napon a férj részére még a vacsorakészítés is elmaradt- A gyermekek a szeptemberi csengőszó után nem a tanító néni „gyermekei” lettek, még csak nem is egy iskolába jártak.

Bátori Istvánná, a fiatal pályakezdő tanítónő a Békés megyei Kétegyházán született, Debrecenben végezte a felsőfokú tanítóképzőt. Nagylócon lakik és Szécsény-ben keresi a kenyerét.

— Egy kicsit furcsának tűnik — kezdte a beszélgetést —, de a férjem a két község közös termelőszövetkezetében dolgozik és Nagylócon kaptunk szolgálati lakást- így mindennap bejárok Szécsény- be.

A fiatal tanítónő a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános

Iskolában kezdte el pályafutását. Amikor munkájáról, a hivatásáról faggatom, szemé felcsillan:

— Miért lettem pedagógus? — ismétli a kérdést- aztán máris folytatja. — Nem tudom m:kor döntöUem el- hogy ez leszek- Egy biztos- Mióta az eszemet tudom, mindig erre a pályára készültem- A gimnáziumban a ..fordított világnap”, mikor mi diákok tanítottunk, csak megerősítette bennem az elhatározást.

— Hogyan fogadták az iskolában ?

— A férjemmel márciusban itt iártunk. A nevelők- az igazgató nagyon kedves volt hozzám. Ez a pályakezdőben felgyülemlő feszültséget egy kicsit feloldotta. Most nagyon sok segítséget kapok a kartársaktól. különösen társamtól. Jancsó Istvánnétól. Ugyanis az egész napos második osztályt ketten visszük.

Valukc tanító néni. ahogy a gyermekek nevezik- belopta magát a gyermekek szívébe— A mi pályánk mottója: szeretni a gyermeket. Ha ennek szellemében dolgozunk; és ennek szeremében szeretnénk dolgozni, nem tévedhetünk olyan nagyot, amit ne lehetne helyrehozniUS

. Rövid feljegyzések- észrevételek kerülnek elő. A tanító néni máris megmagyarázta — a gyermek személyiségét csak úgy tudom fejleszteni- ha isme.em adottságait, érdeklődését— Az ország más részéből került Nográdba- Hogyan vé* leked k a nógrádi embereiről. az Itt alakult nevelési formáikról?

— Nagyon kedvesek az emberek- Örülök, amikor az utcán megállítanak és érdeklődnek a gyermekeik iránt. Nevelési formák? Egv dolog, aminek nagyon örülök: a tan- tes’.ület* ahová kerültem, egységes. Televannak segítőszándékkal. A szülők sokat foglalkoznak a gyermekekkel— Tervei? Elképzelései?

— Mit mondhat egy pályakezdő tanítónő? — tanítani, tanítani és tanítani. Szeretnék lépést tartani a korral. Ezért elhatároztam, hogy a tanítás mellett a tanulásról sem feledkezem meg- Viszony'ag jó! beszélem a román nyelvet, szeretnék belőle felsőfokú- nyelvvizsgát tenni. Ha lehet a magánéltemről nyilatkozni, arról annyit, hogy szeretném saját gyermekemet is nevelni.

Sz F.

Október l én

Zenei világnap

Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa 1975-ben zenei világnappá avatta október 1-et. E napon idén is az értékes, művészi, az embert, s érzelmi életét gazdagabbá tevő muasikára irányul a figyelem szerte a világon. Hazánkban megemlékeznek iskolákban és énekkarokban, hangversenyeken és operaelőadásokon azokról a humanista értékekről, amelyeket az emberiség a zenének köszönhet. Tavaly bővelkedett a zenei világnap hazai eseményekben. idén az események sora még gazdagabbá válik.

1975-ben országszerte több mint száz hangversenyt rendeztek október 1-én.

rencsétlenségben mégiscsak felkereste Terézat. hogy mellette legyen, megnyugvásra és türelemre intse- meggondolatlanságoktól távol tartsa- és vigasz szavakat mondjon neki.

— Mért is elengedtem... mért is elengedtem?. ■ • nyo- szörgött Teréza- Míg Matej az ágyon feküdt, s a piafont nézteBabicska a sötét sarokban morzsolgalta olvasóját* szüntelen zümmögéssel.

A vén Hermin. a mindenféle dolgok tudósasszonya Teréza mellől pillanatra se tágítván. mindegyre csak duruzsolt a fülébe, zsongj tó bai- zsamszavakat. Mindenekelőtt Krisztus urunk édes szenvedéséről, ki érettünk a keresztet hordozta, békességgel, zokszó nélkül- És boldog az- aki az ő keresztjét magára veheti. Es ami meg van írva- az ellen úgyis hiába zúgolódunk, £, lilába lett volna, ha Teréza .-házból ki sem Is engedi” kislányát. Tudott erre Hermin egv szent történetet. amikor egy apának megjövendölték. hogy leányát tizenhárom éves korában villámcsapás által elragadja az Ur, hogy magához vegye az égbe. s az apa az Űr szent akaratában meg nem nyugodott- hanem házat épített a lány. nak vastag kőfalakból, nyílást se hagyott rajta- hogy a villám be ne hatolhasson.

___ . {Folytatjuk)

A Kossuth Könyvkiadó megjelentette D. M. Ugrino- vics munkáját. . Az elméleti valláskritika rendszere címmel. Érdekes szociográfiai vállalkozás Juhász Júlia: Híradás a Dzsumbujról círnű riportkönyve. A miniatűr könyvek gyűjtőinek szerez örömet a Madrid határán... című kis kötet, Gyáros László szerkesztésében, Kass János illusztrációival. A Köz- gazdasági ismeretek sorozatban látott napvilágot. A tőkés integráció című tanulmány- kötet, V. Sz. Sevcov tollából. A háziasszonyoknak jelenthet jó segítséget Horváth Ilona sokadik kiadásban megjelentetett, népszerű szakács- könyve, amelyet a Kossuth, a Magyar Nők Országos Tanácsával közösen adott ki.

Az Európa Kiadó gondozásában látott napvilágot Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év. A klasszikus szépségű lirai rekviem 120 szonettet tartalmaz. Megjelent Szergej Zali- gin: Dél-amerikai változat és R. K. Narayan indiai író A pénzügyi szakértő című regénye is. A Modem Könyvtár sorozatban kerül az olvasó kezébe Hrant Matevosz- jan: Másnap reggel című kisregénye, valamint Zbigniew Herbert: Barbár a kertben című esszékötete. A régi magyar műfordításokat közreadó sorozatban Sterne: Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban címmel Kazinczy Ferenc úttörőmunká.iát ielen- tették meg. A Európa Zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot — az alkalommal már harmadik kiadásban '.— Truman Capote: Hidegvérrel című könyve, amely hiteles beszámoló egy többszörös amerikai gyilkosságról és annak következményeiről. A Világirodalom remekei hatodik sorozatának új kötete egy Moravia-kötet: ebben A megalkuvó című regény és a Agostino című kisregény található. Szabó György utószavával. George Eliot híres regénye, a kétkötetes Midd- lemarch is most látott napvilágot.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Az én múzeumom sorozatában jelentette rneg a Jan van Eyck, Mem- ling és Bo6ch művészetét, legjellegzetesebb alkotásait bemutató összeállítást. A képzőművészeti kiadványok közt említsünk meg egy-két Corvina-könyvet is. Póczy Klára munkája a Pannónia! városok című album. A művészet kiskönyvtára című sorozatban — harmadik, bővített kiadásban — látott napvilágot a Michelangelo-kötet, Lyka Károly szövegével. Zichy Mihály életregényét dolgozta fel érdekes, szép könyvben Zoltán Pétéi-, regényének címe: Ég és Föld között.

Az Akadémiiai Kiadó újdonságai közt találjuk Kovács Endre történettudományi tanulmánykötetét, címe Szabadságharcunk és a francia közvélemény. Horváth Zoltán munkája A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Megjelent a Régi Magyar Költők Tára legfrissebb kötete is, a nyolcadik, amely a XVII. századba, Bethlen Gábor korának költészetébe kalauzol vissza bennünket. A gazdag anyagot Komlovszki Tibor és Stoll Béla rendezte sajtó alá. Két fontos műszaki-tudományos könyv is napvilágot látott. Az egyik a Mágneses magrezonanciaspektroszkópia, Sohár Pál tollából; a kétkötetes, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó komoly tudományos munka Spektum-gyűj- teményt is tartalmaz a szerkezetmeghatározási feladatokhoz. Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektronikában a címe a másik tudományos munkának: ennek szerzője Urbanek János.

A Szépirodaim! Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Féja Géza: Visegrádi esték című történelmi regényét, Fenyő István tanulmánykötetét (Figyelő szemmel), Baráth Laios Örökség című regényét. Gábor Miklós rendkívül érdekes naplóját, amely Kicsi — világhábuu* címmel jelent meg.