Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-18 / 221. szám
Zenei kultúránk fejlődése: Célok és tervek a balassagyarmati zeneiskolában A BALASSAGYARMATI Rózsavölgyi Márk Zeneiskola fontos szerepet tölt be megyénkben a zenekultúrára nevelésben. Az elmúlt tanévben az anyaiskola mellett két tagiskola működött, Cser- hátsurányban és Érsekvad- kerten. Az idén újabb két tagiskolában kezdődött el az oktatás. — A megyei elképzelés, hogy Balassagyarmat mellett a három járás: rétsági, szécsényi és balassagyarmati járások településeit is bekapcsolják a zeneoktatásba, így került sor a nyár folyamán a két járási székhelyen a kihelyezett zeneiskola megszervezésére — mondotta Réti Zoltán, az iskola igazgatója. Tudott tény, hogy megyénkben kevés az okleveles zenetanár. Az is ismert, hogy megyénk zenekultúrájának jelenlegi színvonalával nem lehetünk elégedettek. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a rétsági, szécsényi járásra. Nagyon sokat kell még tennünk a zenei műveltség emeléséért. Ezért is figyelemre méltó az a megyei elképzelés, hogy egyre több területet kapcsolnak be a zeneoktatásba. A balassagyarmati zeneiskola tanári karát csak elismerés illeti, hogy túlórában is vállalják a többletmunkát. A szervezést, az utazást, a vizsgaelőkészítést és mindent, ami a két új tagiskolával függ össze. — Tudjuk, hogy több feladat vár ránk, de vállaljuk, mert ez is egy lépés a megye zeneéletében. Két olyan körzeti településen indítottuk el a zeneoktatást, ahol eddig nem működött zeneiskola — mondotta az iskola igazgatója. Szécsényben csaknem ötven fiatal kezdi el zenei tanulmánymit- — Nagyon sajnáljuk, hogy valamennyi jelentkezőt, akik megfeleltek a követelményeknek, nem tudtunk felvenni — magyarázta Léukó József tagozatvezető. az iskola igazgatóhelyettese —, de így is nagyon örülünk, hogy Szécsényben elkezdődött egy folyamat Egész biztos, hogy egy-két év múlva nagyobbak lesznek a lehetőségek és még több tanulót tudunk beiskolázni. A ZENEISKOLA vezetése mindenütt jó kapcsolatot alakított ki az általános iskolákkal. községi tanácsokkal. A helyi szervek segítségükre siettek a szervezésben, megoldották a teremgondokat. Szécsényben például a művelődési központ és a mezőgazda- sági szakközépiskola adott otthont az intézménynek. Balassagyarmaton jó kapcsolatot alakítottak ki a kábelművekkel, a Budapesti Finomkötöttárugyár telepével. Fii ml evél Olcsó regény A JELZŐ az új olasz film címében nem valami hízelgő. A művészetben az „olcsó” szó annyit jelent, sekélyes, giccses, sablonos, alpári. Az elnevezés gondolkodóba ejti az embert: vajon mire célozhatott a rendezői rangsorban nem is olyan hátul álló Mario Monicelli ezzel az elnevezéssel ? Ha megnézzük a filmet, már az alaphelyzet eligazít bennünket — és azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy az olasz művész „olcsónak” a témát, a sztorit, a mesét tartja. Szó se róla — tényleg közhelyszerű a szituáció. Egy öregedő munkás szemet vet a szép Vincenzinára, aki majdcsak az unokája lehetne, összeházasodnak. A nagy korkülönbség rendszerint azzal jár, hogy a fiatalabb házastárs „kirúg a hámból”. Giulio Basletti művezető, az olcsó regény hőse annak rendje-módja szerint szintén megkapja a szarvakat. Az alaphelyzet olcsó. A film nem az. Miért nem? Két okból. Egyrészt: a felvázolt konfliktus csupán a cselekmény kezdetét jelenti, a műben még sok a meglepetés és a fordulat. Másodszor és főképpen: a téma soha nem minősíti az alkotást döntő módon. A forradalmi harcról —, hogy másfajta példát hozzunk —, lehet kitűnő, közepes és rossz filmet készíteni. Pedig a forradalmi harc pozitív fogalom. Ugyanígy az emberiség örök érzéseit, a szerelmet, a barátságpt eredeti eszközökkel éppúgy megjeleníthetik, mint érdektelen szürkeséggel. Pedig a szerelem és a barátság tiszta em- béri értékek. Megfordítva: a sémákból összeállított film- építmény is megáll a maga lábán, ha... De iTt álljunk meg egy pillanatra. Szóljunk kicsit részletesebben a feltételekről — különös tekintettel arra a körülményre, hogy Monicelli, csak ugródeszkának használta az ócska háromszög-történetet. A feltételek tehát a következők: hiteles társadalmi háttér, épkézláb jellemek, gondolati tartalom, érett formanyelvi eszközök. Az olcsó regény többé- kevésbé hiánytalanul tartalmazza a szükséges összetevőket. A miliőfestés különösen sikerült. Luigi Kuveiller felvevőgépe sokféle terepet pásztáz be: a levegő hamisítatlanul olasz a filmben. A figurák hasonlóképpen eredetiek. Ugo Tognazi valósággal lubickol a vígjátéki szerepben, pedig sokadszor kell élettel megtöltenie a sémát: emlékezetünk szerint legalább tucadszor bújt már a megcsalt férj bőrébe. Ornella Mu- ti ugyancsak illúziót kelt — az ő feladata azonban egysí- kúbb. Ami a mondanivalót — illetve a nézőpont eredetiségét — illeti, Monicelli tragikomikus ellentmondásra hegyezi ki a mesét. A magát modern felfogásúnak tartó ember elvei robbanásszerűen összeütköznek az élet gyakorlatával. Konkrétan: Basletti kinyilvánítja a házasok maximális szabadságát. A fiatalasszonyka enged a csinos rendőr ostromának. A férj — noha szavakban nagyvonalú — madj nem eszét veszti, pedig maga a nő vallja be félrelépését. A következményeket sejteni lehet. A bizalmatlanság megmérgezi a kapcsolatot, melyet a szokás fércei csak ideig-óráig tartanak ösz- sze. Végül az Olcsó regény stílusáról. Monicelli érti a humort és Karinthyhoz hasonlóan nem ismer tréfát benne. Ügyesen peregnek az epizódok, egyik-másik képsor különösen szellemes (ilyen például Giulio rémlátomás-so- rozata). Mégis: néhány poén még elkelt volna, néhány ötlet még emelné a mű színvo- lát. A közepe táján kicsit áll a film: itt sok az azonos variáció ugyanarra a témára. Remek viszont a fanyar befejezés. Férj és feleség elvált ágytól-asztaltól, külön élnek. De a gyerek összeköti őket. Az asszony ebédre hívja volt urát. A srác a közvetítő. Igen. ez is egyféle realitás: Ugyan miért háborúzzanak egymással azok, akiknek nem sikerült harmonikus házasságra lépniök? MONICELLI jó néhányszor bebizonyította, hogy a tűz és a víz összebékíthető, a köny- nyed hangvétel megfér a magvasabb tartalommal. Például a Rendőrök és a tolva- jok-ban, a Brancaleone ár- mádiája-ban. Most megint bizonyított. Jóleső érzés leírnunk (de illik megemlíteni, noha már-már természetesnek tartjuk) a magyar szinkron elsőrangú. s. f. NÚGRÁO — 1976. szeptember 18., szombat — A három járásban az utazás több problémát jelent és jóval több szervezést igényel. Szerencsére mindenütt jól képzett, lelkes tagozatvezetőink vannak, ami nagymértékben megkönnyíti munkánkat. Szécsényben Leukó József, Cserhátsurányban Kop- lányi Mihály, Rétságon Fe- rencsik János, Érsekvadker- ten Antal Gusztávné önzetlen. segítőkész, a zenét és a pedagógushivatásukat szerető tevékenységüket dicsérhetett) Munkájukat a helyi tanácsok is a legmesszebbmenőkig támogatják — mondotta Réti Zoltán. A zeneiskolának kettős célja van. Egyrészt az átlagon felüli tehetséges gyermekeket, akik vállalják a rendszeres, kemény napi gyakorlást, előkészíti a zeneművészeti szakközépiskolába, akikből aztán hivatásos zenészek lesznek. (A balassagyarmati iskolából az elmúlt tanévben öten kerültek zenei pályára.) Másrészt olyan zenei alapműveltséget ad, hogy az iskola elvégzése után, amatőr zenekarokban játszhatnak. — Milyen tagozatok működnek az iskolában? — Van egy ifjúsági tagozatunk, ahová azok járnak, akik nem készülnek zenei pályára. A B- tagozaton a hivatásos zenészeket készítjük elő élethivatásukra. A harmadik tagozaton pedig a zenét kedvelő felnőttek tanulnak- A három tagozaton, összesen ötszáz személyt oktatunk. — Milyen szakokon folyik a képzés ? — Zongora, klasszikus gitár. cimbcfíom. citera. S a szimfonikus zenekar valamennyi hangszerét tanítjuk. A zenei képzés mellett szólni kell az iskola zenét népszerűsítő tevékenységéről. Az intézet vonószenekara nagyon sok községben mutatkozott be önálló hangversenyen. Több általános iskolában adtak élőzenét. Legutóbb Vácon, az országos ifjúsági zenekarok találkozóján Réti Zoltán zenekara képviselte megyénket. Veres István szervezésében a városi úttörő-fúvószenekar néven az ifjú fúvósokból alakult zenekar. A BALASSAGYARMATI zeneiskola tudatosan és tervszerűen munkálkodik azon, hogy egyre több ember vegyen a kezébe valamilyen hangszert. A tehetségesek megtalálják az utat élethivatásuk felé, míg mások kedvtelésből. a szabad idő hasznos eltöltésére, maguk és mások szórakoztatására hódoljanak a zenének; Céljaik és törekvéseik mindenképpen elősegítik megyénk zenei kultúrájának fejlődését. Sz. F. Űj könyvek *AJ »fá \ X» FRíEDRIC HENGELS "•'ff # á; ■Mii MIM ŰTIÍU l JZOK r* f ”1 mi i <#y ** *■ * A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt szerepel Fride- rich Engels: Útirajzok című ízléses kötete, amely érdekes bepillantást nyújt a múlt századi utazók életébe. Kelen Jolán visszaemlékezéseit tartalmazza az El- iramlik az élet... Újabb, javított kiadásban látott napvilágot Hollós Ervin első alkalommal is nagy feltűnést keltett dokumentum- köte'e. Kik voltak, mit akartak? A Magyar Nők Országos Tanácsával közös, új kiadásban jelent meg a sok háziasszonynak segítséget adó Szabás-varrás, Cser Ferencné munkája. A Gondolat Kiadó megjelentette Kiss György könyvét; a Jegyzetek az első évekről 1944—1948, sok érdekes meditációt tartalmaz a felszabadulás utáni időszak legfontosabb problémáiról. A változó falu című összeállítás (szerkesztette Kulcsár Viktor) a magyar fialu fejlődését, új arculatát mutatja be. Fontos fizikai problémákkal ismertét meg játékosan, szórakoztatóan George Gamov könyve, a Tompkins úr kalandjai a fizikában. A Világjárók sorozatban látott napvilágot Csapó György: Utak, terek, emberek című útikönyve. Az Etikai gondolkodók sorozat legfrissebb kötete Az erkölcstan rendszere, szerzője Johann Gottlieb Fichte. A kötet anyagát Vajda Mihály válogatta, s ő látta el utószóval, valamint jegyzetekkel is. Az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Lawrence Durrel híres kétkötetes regénye, az Alexandriai négyes. A Janus könyvek kétnyelvű sorozatában jelent meg Prosper Mérimée novelláskötete, Az etruszk váza. Leopold Buczkowski regénye A fekete patak. Megjelent egy érdekes válogatás is Bertolt Brechttől, a Julius Caesar úr üzletei és más történetek címmel. A dalmát tengerpart költészetéből ad kiváló válogatást az Adriai tengernek múzsája című antológia; a kötet gazdag anyagát Csuka Zoltán válogatta és fordította. Fernando Namora regénye a Búza és konkoly. A lengyel Konrad Sutarski verseinek válogatása legjobb költőink tolmácsolásában kerül az olvasó kezébe. A Corvina Könyvkiadó pompás albumot jelentetett meg, A nő a Kolumbus előtti Amerikában címmel. Ferdinand Anton kitűnő szövegével, a lipcsei képzőművészeti kiadóval közös gondozásban. Napvilágot látott — újabb kiadásban — a Budapest foótalbum, legjobb fotóművészeink képeivel. Beragasztott, színes képekkel jelent meg a Domanovszky Endre művészetét bemutató album, Újvári Béla szövegével. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a Pöttyös könyvek sorozatában jelentette meg Szabó Magda Álarcosbál című regényét, Reich Károly illusztrációival. Két kitűnő kötet látott napvilágot Varga Tamás tollából, Játsszunk matematikát! címmel, újabb kiadásban. A na-, tolij Alekszin kisregényeit tartalmazza az ungvári Kárpáti Kiadóban közös gondozásban megjelentetett kötet, A bátyám klarinétozik címmel. Ez neked is sikerül! a címe annak a barkácskönyv- nek, amely Kun Anna és Békés Mária közös munkája (Zsoldos Vera illusztrációival). Megjelent Tarbay Ede gyermekregénye, a Vadgesztenyék. Újabb kiadás a Mosó Masa mosodája. Varga Katalin bűbájos meséivel, verseivel. Az így élt sorozat legújabb kötete Puskin életével ismertet meg, a könyv szerzője A. I. Gesszen. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó A számítógép és alkalmazása sorozatban jelentette meg Az ipari termelés számítógépes irányítása című könyvet, szerkesztette Majtényi György. Szűcs István munkája Az államigazgatási hatósági eljárás főbb elméleti kérdései. Mai tévéaján latunk 20.00: Bye, bye, Barbara. A film hősnőjét nem Barbarának hívják, hanem Paulának. A Bye, bye, Barbara egy dal, amelynek hangjainál először találkozik Paula egy fiatal sportújságíróval, akit megkér, hogy védje meg. A , fiatalember természetesen vállalkozik a gyönyörű lány védelmére, ám amikor legközelebb be kfell mennie a szerkesztőségbe, hazaérve már nem találja ott a lányt, helyette két faggatózó férfit, akiket, a lány mostohaapja, a milliomos bankár bérelt fel. És hamarosan kiderül az is, hogy Paulát szerencsétlenség érte: autóbaleset áldozata lett. A fiú már-már belenyugszik a lány eltűnésébe, amikor egy sportközvetítésen a tévé képernyőjén ismerős arc tűnik fel... • A film érdekessége, hogy Paula szerepében egy olyan színésznőt látnak, aki életében első főszerepét magyar filmben játszotta: Jancsó Miklós Sirokkó című filmjében - ismerhették meg az érdekes arcú, tehetséges Ewa Swannt. 52. — Nem jó a vize — mondták a fiúk. Buda tanító pedig szétosztotta a levest. Kiki odanyújtotta tányérját, vagy lábasát, amivel odahaza felszerelkezett. — Hát te? — Észrevette Zsabkát. Ült csak egy félreeső kövön, nem jött a levesért. Anyicska azt gondolta, miatta nem jön. — Nincs edényem — mondta Zsabka. Buda tanító odavitte neki a bográcsot, a sűrejével. — Megérdemled — mondta —, jól dolgoztál. Zsabka vállatvont és falni kezdett. „Milyen szerény lett — vélekedett magában Buda tanító. — A magafitogtatásokat is elhagyta. Rápirított volna valaki?” Zsabka változásait Anyicska is észrevette. Azt gondolta miatta igyekszik. Hát miatta ne igyekezzen! Csendesen kanalazta a levest. Alig-alig tekintett fel a tányérjából, egy-egy moso- lyintás erejéig, mert a fiúk nagy szamárságokat beszéltek. A katona, az hülyeség —, mondta Dombaj Gyurka —, de azért valami mászkál az erdőben. — Ezt én is állítom. — mondta teli pofával Králik Jozso, a Franyo fia. Pislogott erősen. — Mit állítasz? — kérdezte kíváncsian Buda tanító. S érdeklődő vigyorral figj'elt a többi is: Feró, Marci, Kis Pista, nbha nem volt nekik új a dolog, együtt fantáziák tak róla. — Hát a majömembert — mondta ki Králik Jpzso. S ettől Dombaj Gyurka is felbátorodott, s máris mondta a magányos grófnő történetét, akinek volt egy majma, s kettejüktől lett egy féligember-féligmajom, egy majomember, aki az erdőben bolyong. Buda tanító csóválta a fejét, Holub Ciprián pedig bólogatott a kocsi tetejében, hogy ez is lehet. — Mért — mondta Králik Jozso —, a Szovjetunióban lehet, csak itt nem? — Megírták az újságok is — csatlakozott Kosznovszki Feró. De biztonság kedvéért vigyorgott, mintha azért igazából nem hinné ezeket a dolgokat. — Mit írtak meg? — A yeti-embert, a Szovjetunióban. — Gyerekek, gyerekek — mondta Buda tanító. — Az egészen más. — Mért, a mi erdőnkben is lehet olyan! — Králik Jozso nekieresztette a képzeletét. És közben Lacóra pislogott, ki még mindig elég sápadt volt; és látszott, hogy Králik Jozso nagyon is hiszi, hogy Lacót megtámadták. — A kanna azért kell neki — tudta teljes bizonyossággal Králik Jozso —, mert a vad- méhek mézét gyűjti bele... Mindenféle kést is nagyon szeret, mert csillog. De nem tudja, mire való. Buda tanító csak ült, nézte a fiúkat. Akiket ő tanított az iskolában,. Akik eljöttek követ vágni a hegyből, hogy legyen klubkönyvtár. És felnézett Holub Cipriánra is, akinek a szekeréről egyenest az alapokba dől a kő. — Ki megy el a kannáért? — kérdezte. S nézte a fiúkat állhatatosan, ajkát némileg beharapva. Míg szemében olyan mosoly bújkált, minta tréfacsinálóké. Ügy lett, ahogy várta. Zavart csend lett, bizonytalan mocorgás. Kosznovszki Feró a leütött körmét kezdte nyalogatni. Dombaj Gyurka öt ujjával a hirtelenszőke bozontjába túrt, s úgy tűnt: ez a bozont olyan súlyos, hogy lehúzza a fejét. (Folytatjuk)
