Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

\ Mai kommentárunk Együttműködés ' A közösség szolgálatában Munkás országgyűlési képviselő újságolta örömmel a minap: a környező falvakban élő parasztemberek bejáratosak az üzembe, ahol dolgozik' Az egyszerű közlés mély, közéleti tartal­mat takar. Nevezetesen: a legfelsőbb állam­hatalmi szerv képviselője olyan kapcsolatot Alakított ki választóival, amelyet a „nyitott ajtó” jellemez. Figyelemre méltó ez a minő­sítés. Különösen az, ha tudjuk: nem egyedi esetről van szó, az ilyenfajta kapcsolat mind általánosabb jellemzője a választott-válasz­tói viszonynak. Törvény írja elő: a képviselőknek, tanács­tagoknak meghatározott időnként be kell számolniuk megbízatásuk teljesítéséről, ugyanakkor fogadónapokat kell tartaniuk. Ez az érintkezési forma azonban — igen örven­detesen — már korántsem fejezi ki az ál­lampolgárok és képviselőjük kapcsolatát. A népfrontmozgalom hét végén sorra kerülő kongresszusát megelőző tisztújító gyűléseken mindenütt számot adott a beszámoló arról is, hogy a népfrontbizottság miként segíti a fo­gadónapok megtartását, szervező és előkészítő munkájával hogyan járul hozzá sikeréhez. Kiderült azonban az is, Ifdgy a kapcsolattar­tásnak ez csak egyik formája, a legtöbb he­lyen mindennapi munkakapcsolat alakult ki. Ezt erősítették meg azok a képviselők és ta­nácstagok, akik részt vettek a népfrontbizott­ságok újjáválasztásában, a ezeket a közéleti fórumokat is felhasználták arra, hogy számot adjanak munkájukról, kikérjék választóik véleményét. A fogadónap „kitágulása” a témakör bő­vülését is je'lenti. Egyre gyakrabban közéleti töltésű észrevétellel, javaslattal keresik meg Rendet teremt a képviselőt, s nemcsak akkor jut a válasz­tók eszébe, amikor egyéni panaszaikra, vélt, vagy valós sérelmeikre várnak orvoslást. Ör­vendetes ez a jelenség, mert egy korábban általánosan vallott nézet —' a képviselő „ki­járó” ember — feladásának szemléletes bizo­nyítéka. A pásztói járás országgyűlési képviselőjé­vel éppen egy termelőszövetkezetbe tartot­tunk, amikor elsorolta: melyek azok a ter­melést akadályozó tényezők, amelyek meg­szüntetéséhez segítségét kérték. De hdltezú lenne a pásztói lakosok javaslatainak listája is, amelyeket a kommunális ellátás javításá­ra, az úthálózat korszerűsítésére tettek. Ha­sonló példákat mondtak el Tar, Nagylóc és Eelsőtold tanácstagjai- Hozzátéve: nem hiány­zik a készség sem a megvalósításhoz, a ja­vaslat rendszerint felajánlással párosul. Az így született új létesítményben aztán rendre benne van a lakosság választott képviselőjé­nek „téglája” is. Erre kötelezi az állampolgá­rok bizalma, amely e közéleti tisztségre emel­te. A közösség érdekét szolgáló ötletekkel, ja­vaslatokkal keresik tehát meg egyre gyak­rabban a fogadónapon, munkahelyén, sőt, otthonában is a képviselőt, tanácstagot. A felelősségteljes közéleti munka így lesz iga­zán gyümölcsöző. Választókörzetéért akkor tud minden képviselő cselekedni, ha tudja — érzi és érti — választóinak gondját, problé­máját, ha felkarolja a megvalósítható .ötle­teket. Az ehhez szükséges szinkron a gondolko­dásban, a cselekvésben pedig akkor van meg, ha a fogadónapon kívül is rendszeres a kap­csolat. K. G. A Delta Minden Ikarus-buszban megtalálható a MAY helyjegy ügy ben Az utóbbi időben megsza­porodtak a vasúti helyjegyek­kel kapcsolatos panaszok, jól­lehet, a MÁV a ku'.turált uta­zás, a szolgáltatások minősé­gének javítása érdekében ösz- szeáliított programjában egész sor intézkedést hozott a vas­úti helyek biztosítására. A MÁV vezérigazgatósá­gán az MTI munkatársának elmondották, hogy a nemzet­közi gyakorlatban is alkalma­zott helybiztosítási rendszert öt éve vezették be, azóta e szolgáltatás sokat fejlődött. A kiadott helyjegyek száma az 1971. évi egymillióról öt­millióra növekedett. A vas­út a lehetőség szerint fokoza­tosan fejleszti a szolgáltatást. A Keleti pályaudvaron felál­lította a központi helyelosz­tó irodát, amely 70 telefonvo­nallal kapcso'.ódik a vasúti pénztárakhoz, utazási irodák­hoz. Ezenkívül a központ te­lexgépekkel is összeköttetés­ben áll a nagyobb vasútállo­másokkal, a legtöbb utazási irodával és a 11 vidéki hely- közportttal. A nemzetközi hely­forgalomban elektronikus szá­mítógép segíti a helyfoglalást. A belföldi forgalomban a helyfoglalás, a -nyilvántartás egyelőre még manuális, s ez számos hibalehetőségre ad okot. Jogosak a panaszok a kettős, vagy még többszöri jegyeladásra, akárcsak arra, hogy sokan kénytelenek ácso- rogni a hosszú úton akkor, amikor egész sor ülőhely üres a kupékban. Gyakori ugyan­is, hogy egyesek megveszik a helyjegyet, de más vonattal utaznak el. A visszásságokkal a na­pokban miniszterhelyettesi ér­tekezlet is foglalkozott, s a vasút vezetői a rendteremtés érdekében elhatározták a hely­jegy-nyilvántartási és -eladá­si rendszer gyakorlati műkö­désének felülvizsgálatát. A munka megkezdődött. A MÁV-vezérigazgatóságon mun­kabizottság működik a min­dennapos gyakorlatban elő­forduló hibák alapos feltárá­sára, megszüntetésére. A bi­zottság feladata olyan intéz­kedések kidolgozása, amelyek elejét veszik a további pa­naszoknak, rendet teremtenek helyjegyügyben. Ezért fog­lalkoznak egyebek között az eladási rendszer tökéletesíté­sével, azzal, hogy elkerüljék egy-egy hely többszöri ki­adását. Javaslat készül a tö­megesen megvásárolt, de fel nem használt helyjegyek, il­letve helyek hasznosítására. Intézkednek arról is, hogy a helyjegyekkel lefoglalt, de üres helyeket menet közben „büntetlenül” lehessen fel­használni. Utasítás készül a jegyvizsgálók ezzel kapcsola­tos tennivalóira. A gyakor­lati tapasztalatok, a korábbi javaslatok alapján felmerült olyan megoldás is, hogy egy- egy szerelvényt megosztanak heiyjegyes és „szabad” ko­csikra stb. A tennivalókat, a javaslatokat rövidesen össze­gezi a munkabizottság. A MÁV-vezérigazgatóság tá­jékoztatása szerint a közeli hetekben elkészülnek azokkal az intézkedésekkel, amelyek várhatóan megszüntetik az utasokat bosszantó hibákat és a helybiztosítási rendszer cél­jának megfelelően valóban a kényelmes utazást szolgálják. Az intézkedésekről, a válto­zásokról a vasút idejében tá­jékoztatja az utazóközönséget. Keresett szerek Idén a mezőgazdasági üze­mekben lényegesen kevesebb kárt okoztak a növényi kár­tevők és betegségek, mint az elmúlt évben. Ez azzal ma­gyarázható. hogy a termelők mintegy 250-féle vegyszerből — tehát bőséges kínálatból — válogathatták ki a számukra legmegfelelőbb készítménye­ket. s így módjuk Volt a korszerű növényfajták meg­óvására, a terméshozamok növelésére. A termelők éltek a lehetőséggel. Augusztus ele­jéig összesen 3,4 milliárd fo­rint értékű készítményt vásá­roltak az AGROTRÖSZT há­lózatában. Az igények kielégítésére a MÉM újabb készítmények felhasználását engedélyezte. Közöttük nagy hatású, kere­sett szereket. Az egyik spe­ciális vegyszer importból származik, felhasználásával a leszüretelt alma héjának el­színeződését akadályozhatják meg a több hónapos raktáro­zás alatt. Üj készítményt kaptak a paradicsomtermesz­tők is, a Daconil-készílmény alkalmas arra, hogy meg­előzze a fitoptórafertőzést, és jó hatással alkalmazható a burgonyavész ellen is. A Hostathiont az NSZK-ból im­portálják, a készítményt a gyümölcskertek kártevői el­len „vethetik be’*, de szán­tóföldi növényi kultúrákra is kipermetezhetik. új száma Ügyes női kezek között születnek a műszerek az írószer Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében. (Foto: Fodor) Szivszoritó izgalmak stressz­hatását vizsgálták a kutatóorvo­sok, s megfigyelték televízió« szereplők, világhírű karmester, valamint egészséges és infarktu­son átesett autóvezetők szívmű­ködését, vérnyomását. Eredmé­nyeikről részletes beszámolót kö­zöl a Delta Magazin üj száma. Cikket közöl az intelligens kom­puter-végkészülékekről, a rönt­gencsillagok kutatásáról, a fél­vezetők újonnan felfedezett kü­lönleges tulajdonságáról, a Jáva- szigeti ősi buddhista templom- kolosszus helyreállításáról, szov­jet fiatalok alkotásairól, a kör­nyezetszennyező üzemek „kite­lepítéséről” egy északi-tengeri gyárszigetre, az autók gázpedálját helyettesítő automatáról, a föld alatti „hullámvasúiról” és a nagyvárosi szemét értékesítésé­nek új módjáról. Közli a lap nemzetközi fotópályázatának ered­ményét, s bemutatja az egyik díj­nyertes sorozatot. Számos hír, in­formáció, ötlet, találmány és új­donság, a népszerű Delta-lexi­kon, valamint száznál több — javarészt színes — fotó teszi teljes­sé a Delta most megjelent új számát. Ötödik éve kötöttek együtt­működési szerződést a Ganz Közlekedési Műszergyár és az Írószer Szövetkezet sal­gótarjáni üzemegysége. Az öt év alatt 700 ezer beépíthe­tő alkatrészt — 500 ezer for­gómágneses alapműszert, 100 ezer elektromos kilométer­számlálót és 100 ezer gép­kocsi-voltmérőhöz csatla­koztatható söntöt szál­lítottak, Az együttműkö­dés nyomán minden, az utóbbi években épült Ikarus- autóbuszba Salgótarjánban készült alkatrészeket építet­tek be. A továbbiakban a nemzetközi integráció kere­tében több szocialista ország­ba is eljutnak ezek a műsze­rek. A 700 ezredik alkatrész átadása alkalmából kis ün­nepséget rendeztek a salgó­tarjáni üzemegységnél. Eb­ből az alkalomból kértük meg Bozsó Istvánt, az üzemegység vezetőjét, Ismertesse az elmúlt évek eredményeit és a to­vábbi kilátásokat. — Az elmúlt időszakról nem- sokat mondhatok — kezdte Bozsó István. — A számok világosan beszélnek. 1971-ben üzemegységünk összes ipari kapacitása 5,8 millió forint anyagmentes érték volt. Eb­ből az együttműködés kere­tében egymilliónyit termel­tünk. Húszán foglalkoztak műszergyártással. A jelenlegi 14 milliós anyagmentes ter­melésből 11,6 milliót jelent az együttműködés, 75-en dolgoz­nak ezen a területen. A ko­rábban nálunk ismeretlen technika viszonylag gyors térhódítását bizonyítja, hogy a dolgozók rövid idő alatt el­sajátították a szükséges gya­korlatot. Az új profil lehető­séget nyújtott a szocialista versenymozgalom kiszélesí­tésére is. Ezen a területen öt szocialista brigád dolgozik, közülük három együttműkö­dési szerződést kötött a köz­lekedési műszergyár brigád­jaival a jobb minőségért. A három terméket újabbak kö­vetik. 1975 utolsó negyedévé­ben megkezdtük az üzem- anyagszint-mérő adójának gyártását. Ebből közel 10 ezer készült el. Az idei év elején az általunk készített alapmű­szerekből megkezdtük az egyedi kijelzőműszerek gyár­tását, melyből több ezret ké­szítettünk. Az első fél év so­rán forgácsoló automatán és hidegalakítással készült al­katrészekből újabb három egyedi kijelzőműszer gyártá­sát kezdtük meg. A nálunk gyártott alapműszerekből pe­dig ampermérőket készítünk — fejezte be az üzemegység­vezető. —g.— MllllllmiMIIIIIIIMIHIIIIHIItrillHIII ..........................................................................................................................................................................................................................................UUINII K étszeres „László” a titr kárassaony Litkén. László Lászlónénak hívják. A fiatalasszony mosolyog: — Nálunk, Egyházasger- gén nem ritkaság. Mondhat­nám úgy is, tucatnév. Lászlóné Egyháaasgergé- ről jár nap mint nap Litké- re. Három esztendeje titká­ra a tanácsnak. — Ezzel együtt több mint tíz éve dolgozom a tanács­apparátusban. Tavaly kap­tam meg a törzsgárdajel- vényt. A hangjában büszkeség. Joggal. Tudatosan választot­ta annak idején e munkahe­lyet. Közben elvégezte a tanácsakadémiát. Tavasszal államvizsgázott. — A gyakorlat nagyon megkönnyítette a tanulást. Amire szükségem is volt. Annyira változott a tanácsi munka, olyan sok az új jogkör, amiben nekünk kell dönteni. A mi dolgunk a né­pességnyilvántartás is, bő­ven elkelnek az új ismere­tek. Litke székhelyközség. A „társ” Ipoiytarnóc. Szeren­csés kapcsolás. Vonat, busz is összeköti a két községet. Lehet választani, kinek, mi tetszik... Litkérő! egyenesen Budapestre is megy autó­busz. Este vissza. A Karancs völgyében Litkén keresztül visz az út Salgótarjánból Szécsénybe. — A híresebb mindeneset­re Ipoiytarnóc. Az ősleletek kedvéért az ország minden részéből jönnek a kirándu­lók. A tanácsiak örülnek, hogy már kövezett út vezet a ía­Litke és Tpolylarnóc közösen „Ajándéknak” óvoda, tervnek víz a csapból.. lutól végig az ősleletekig. Nemrégiben készült el az utolsó szakasz. Ipoiytarnóc sokat kapott ebben az évben. Lászlóné sorolja: — Csináltatjuk az Úttörő utcai hidat, a Botos patak fölött. Egy hónapja dol­goznak rajta az építők. Leg­utóbb úgy nyilatkoztak, hogy a betonmunkával készen vannak. A régi fahidat vált­ja fel az új. Háromszázöt­venezer forintot visznek el a munkák, jócskán besegí­tett a megye. Ami a legnagyobb újság Tarnócon, hogy szeptember elején megtörtént az óvoda műszaki átadása. Nagyon kérték a tarnóciak. Nem volt olyan összejövetel, falugyű­lés, tanácstagi beszámoló, népfrontértekezlet. hogy az óvoda szóba ne került volna. A titkárasszony — nem csoda — elégedetten sóhajt. — Huszonöt személyes. A régi iskolából alakították. Eddig idényóvoda műkö­dött a községben nyaran­ként. Ügy tervezzük, hogy szeptemberben már fogad­ja a gyerekeket. Szép az óvoda Külön elő­nye, -hogy minden jelent­kező gyermeket felvesznek. Az óvónő, Rozgonyi Antalné, már a családlátogatásoknál tart. Közben az iskolavezető­vel, Telek Balázssal együtt járják az üzleteket, utaznak ide-oda. Vásárolják, ami még kell a berendezéshez. — Szép ajándék a község­nek. Ha megszámolom, kö­zel nyolcszázezer forint. Kö­zös összefogással készült. A termelőszövetkezet tavaly például százezer forintot adott. Az alsó tagozatosok sem maradnak ki a sorból. Mivel az óvodának főznek — szép nagy konyhája van — meg­oldható a napközis csoport ellátása. Egy udvarban van­nak. A gyerekek az iskolá­ban esznek, de az óvodában főznek nekik. Harminc gye­rekre számítanak. Mondani sem kell, hogy a szülök örülnek a napközis elhelye­zésnek. Ennyit Ipolytamócról. Itt voltak a sürgetőbb tenniva­lók. — És Litke? — Ebben az évben komo­lyabb beruházást nem ter­veztünk. Előttünk van ugyanis egy nagy 'munka... — Mégpedig? — A közműves vízellátás. Az ötödik ötéves terv leg­nagyobb feladata a közsé­günkben. Hogy mennyibe kerül, azt nehéz megmonda­ni. óvatosak vagyunk, már az idén is erre takarékosko­dunk. Másra nem költünk Litkén. — Hogy fagadják az embe­rek? — Akikkel eddig beszél­tünk, örömmel. Most már a lakásokat falun úgy építik, hogy fürdőszobás. Ide pedig víz kell. Mert minek a für­dőszoba, ha csak dísz. Meg­könnyíti a helyzetet, hogy a faluban lényegében már benn van a gerincvezeték. Az iskolában csapból jön a víz. Ugyanaz, mint amit Tarjánban isznak. Így ol­csóbban tudjuk továbbvin­ni. A bekötés pedig a csa­ládokat érinti. Litkén tehát a vizet „ter­vezik”. Ráférne persze egy alapos felújítás a művelődé­si házra is. Mindent egyszer­re nem lehet... Ezért, ahol lehet kérik a litkeiek segítségét. Társa­dalmi munkában parkosíta­nak, járdát építenek. Első­ként abban a szép, új utcá­ban, amely alig egy-két év alatt nőtt ki a földből, pom­pás házakkal övezve. Végezetül még egy kérdés Lászlónéhoz. — Nehéz egy nőnek a ta­nácstitkári munka? — Hogy őszinte legyek, én előítéleteket nem tapasz­taltam. Ha voltak is gond­jaim, bosszúságaim, azo­kat mindig elválasztottam a hivatásomtól. Szeretem az állandóságot. Én már a tanácsnál maradok... Csatai Erzsébet NÓGRAD — 1976. szeptember 18., szombot 5

Next

/
Thumbnails
Contents