Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-18 / 221. szám
Mai kommentárunk Fiatalok a termelőszövetkezetben A KÖZELMÚLTBAN a salgótarjáni és a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben folyó ifjúságpolitikai munkát, a gazdaságokban serénykedő ifjúsági szervezetek tevékenységét tárgyalta a KISZ megyei bizottsága. Bár a foglalkoztatottak arányát tekintve a harminc éven aluliak jóval kevesebben vannak a tsz-ekben, mint más ágazatokban, a téma mégis rendkívül időszerű,, több okból is. Először, mert a gépesítés, a termelés technikai feltételeinek korszerűsödése elképzelhetetlen az újra fogékony, fiatal szakemberek nélkül. Másodszor: . az elmúlt év végen, az idei esztendő elején sorra alakultak a termelőszövetkezeti KÍSZ-alapszervezetek. Harmadszor: itt az ifjúsági parlamentek ideje, s decemberben a termelőszövetkezetek III. kongresszusukat tartják, egyszóval a mezőgazdaság valamennyi területére fokozottan figyel a közvéleményA helyzet nem rózsás. Érzik ezt az ifjúsági mozgalom vezetői is. Kár lenne szépítgetni, eddig bizony a termelőszövetkezeti KISZ- munkára, annak segítésére, vagy az első lépést jelentő alapszervezetek létrehozásáért a kelleténél jóval kevesebbet tettek megye- szerte. Mintha elintézettnek vették volna, hogy ott a községi szervezet, ahol a traktoros, ifjú növénytermesztő, egy-két állat- gondozó bekapcsolódhat a mozgalmi életbe. Csak hát más a lakóterület és más a gazdaság. Épp a frissen alakult KISZ-szervezetek példája mutatja: a termelőszövetkezeti fiatalok, ha akarják, s ha lehetőséget kapnak az önálló ténykedéshez, „hegyeket képesek elhordani”. A balassagyarmati járásban hat, a salgótarjániban nyolc ifjúsági szervezet kapcsolódott be a mozgalom sokrétűi tennivalóinak megvalósításába. Itt-ott botladozva, néhol már a kezdet kezdetén sokat markolva, ahogy a járásiak fogalmaznak: az „akció- centrikusság” érvényesült az első időszakban. A legtöbb termelőszövetkezeti alapszervezet gyermekcipőben jár kezdve Magyarnán- dortól Nagybárkányig, Kishartyántól Ér- sekvadkertig. Hogy érdemes volt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat összefogni, biztosítani számukra az alkalmat ‘a rendszeres szervezeti élethez, a gazdaságban tapasztalt közös dolgaik megvitatásához, az együttes szórakozáshoz, már példák bizonyítják. Ezek közül csak egy „mutatóba”: a szandai tsz KISZ-esei két hete felhívással fordultak a megye termelőszövetkezeteinek ifjúsági szervezeteihez: a legelők felújítására, karbantartására hívtak a vállalkozó kedvűeket. Szinte még ki sem rakták a szervezet alapítását megörökítő oklevelet, máris védnökséget vállaltak, bátran kezdeményeztek, ifjúkommunistákhoz méltóan. Íme. milyen hatalmas energia képes felszabadulni, s áll a nagyobb közösség szolgálatába, kapcsolódik a megye mezőgazdaságának ötödik ötéves tervéhez. Az első lépések botladozóak. Maguk a fiatalok is érzik ezt, s a tapasztaltabb párttagokat, szövetkezeti vezetőket hívják segítségül, kérik véleményüket programjaikhoz, tanácsaikat, javaslataikat, hogy munkájuk minél tartalmasabb legyen- Nem marad el a támogatás, hiszen akiktől a gyámolítást várják, tudják: a jövő emberei álltak csatasorba az ifjúsági szervezetben, akikre már most is milliós értékeket bíztak, s akik a fiatalokra jellemző mérhetetlen energiával, tenniaka- rással akarják megmutatni, miféle erők bújhatnak meg egy ilyen közösségben. AKTUÁLIS témát tárgyalt a KISZ megyei bizottsága. S kellő időben elemezték a tapasztalatokat, adtak útmutatást a további munkához. Azzal a reménnyel, hogy a termelőszövetkezetekben ténykedő ifjúkommunisták mielőbb nélkülözhetetlen tényezőként kerülnek számításba a szövetkezeti mozgalomban. Sz. Gy. Önmagukkal szembenézve Rövidesein hároméves múlt- kára biztosított idő, szakmai hák (270), melyeket a helyi A munfcáMá válá? útján Milyen segítséget várhatnak? Vizsgálat a háztáji termelés fejlesztése érdekében A következő hetekben széles koíú vizsgálatot végeznek Nógrád megyében a megyei és járási Népi Ellenőrzési Bizottságok. Arra keresnek választ, hogy miként érvényesülnek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztést célzó különböző szintű intézkedések. Napjainkban sok szó esik a kistermelők tevékenységéről, a kisgazdaságok termelésének segítéséről, fejlesztéséről. A kisüzemi termelés fejlesztésének kérdését hosz- szú távon is aktuálissá teszi az a tény, hogy olyan termelési tartalékok kiaknázását szorgalmazza, mellyel számottevő beruházási ráfordítások nélkül nagy mennyiségű és alapvetően szükséges mezőgazdasági termékek állíthatók elő. A kisüzemi termelés jelentőségét az alábbi néhány adat is szemléltetően bizonyítja: 1975-ben a megyei ÁFÉSZ- ek 543 vagon burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt és 672 vagon egyéb cikket vásároltak f^l, s ennek 86 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból származott. A felvásárolt sertés 34 százaléka, a tej 18 százaléka, a tojás 49 százaléka, egyes cikkek — mint például a vágónyúl, méz — teljes egészében a kisgazdaságokból erednek. Az ez évi szerződések szerint a MÉK árualapját zöldségből 49,3 százalékban, gyümölcsből 58,5 százalékban a kisüzemek biztosítják. A háztáji termelésre, állattartásra ma már általában nem a megélhetési gondok kényszerítik az embereket. Sokkal inkább a hasznos ki- kapcsolódás és a többletjövedelem megszerzésének vágya ösztönzi e tevékenységet. S ebből következik, hogy alapvető tényező a szükséges feltételek biztosítása. Többek között, hogy megfelelő legyen az ellátás kisgépekből, mező- gazdasági szerszámokból, vetőmagból, műtrágyából, növényvédő szerből és más termelési eszközökből. Hogy a közös gazdaságok gépet, fogatot biztosítsanak a talajmun- kal^hoz. szállításokhoz. A/, értékesítésre szánt terméket pedig a felvásárló szervek megfelelő körülmények között, biztonságosan és elfogadható áron felvásárolják. A termelői kedv alakulását — előbbiek mellett — még sok más tényező befolyásolhatja. A háztáji állattartás kedvező alakulásának alapvető feltétele a jó takarmányellátás. Korábbiakban többször előfordult. hogy egyes szemes-takarmányokból, tápokból az ellátás nem volt folyamatos. Egyes tsz-ekben a kelleténél kevesebb gondot fordítanak arra, hogy a háztáji állatokat is ellássák szálas takarmánnyal, silóval, alomszalmával, vagy megfelelő legelőről gondoskodjanak. Nem egy helyen az állatok őrzésének megoldatlansága, vagy kellően meg nem fontolt tanácsi intézkedések szabnak gátat a háztáji állattartásnak. A vizsgálat részét képezi, hogy a termelésfejlesztési célokra igényelhető kölcsönök felvételének gyakorlata, a háztáji biztosítási formák hogyan hatnak a kisgazdaságok termelésének alakulására. A kisüzemi termelés céltudatos fejlesztése, a korszerű termelési eljárások alkalmazása, műtrágyák, növényvédő szerek szakszerű felhasználása szükségessé teszik a hatékony szaktanacsadószakpropaganda-tevékenysé- get. Több tsz és néhány ÁFÉSZ is alkalmaz már háztáji agronómust, akiknek — egyebek mellett — a szaktanácsadás is feladatuk. E tevékenység azonban még nem elég széles körű, a szaktanácsadók számát, körét, az ismeretterjesztés formáit szélesíteni indokolt. A vizsgálat kiterjed a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére befolyást gyakorló szervezetekre, tanácsokra, termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra, ÁFÉSZ- ekre, egyéb forgalmazó és felvásárló szervekre, pénzintézetekre. Emellett arra is módot keresnek a népi ellenőrök, hogy a kistermelők véleményét is megismerjék. Tari János, a megyei NEB főrevizora ra tekint vissza a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége. E rövid időt az útkeresés jellemezte mind a vezetők, mind a dolgozók részéről. Nem szűkölködtek gondokban, sokat küszködtek, minduntalan szembenéztek önmagukkal, így jutottak el addig, hogy ma már nemcsak a nagyközségben, hanem megyei szinten is egyre jobban számon tartják őket, egyre jobban számolnak tevékenységükkel, a megye fejlődésének meghatározásnál. Nem kifogástalan — Az új dolgozók zöme a környező községekből verbuválódott. Alig volt köztük olyan, akinek üzemi múltja, gyakorlata lett volna. Csaknem mindannyian a háztartásból jöttek ide dolgozni. Ennek kellemetlen következményeit még most is érezzük. Ezért a magunk mögött hagyott pár évet a munkássá válás folyamatában csupán kezdésnek, alapozó időszaknak tekintjük ■— vallja Veres Elek megbízott párttitkár, aki indulás óta aktív részese a kedvező fejlődést mutató, sok siker- re! biztató jelenlegi folyamatnak. — Mi volt a legnehezebb? Megszokni a fegyelmet. Azt, hogy nem akkor hagyom ott a gépet, amikor nekem tetszik, akkor megyek cigarettázni, amikor én akarom, addig beszélgetek, amíg jólesik. Nehezen sikerült megértetni, hogy az üzem nem sétatér, hanem alkotó munkahely. A legnehezebb talán annak bebizonyítása volt, hogy a szalagon dolgozók nemcsak önmagukért, hanem most már munkatársaikért is felelősek. Gyakorlatban kellett érzékeltetni, hogy csak az egymást segítés teremt mindenki számára kedvező helyzetet — folytatja a pártalapszervezet titkára., Nemrég pártvezetőségi ülésen a többi között értékelték a munkafegyelem alakulását is. Jónak ítélték meg, bár nem találták kifogástalannak. A kedvező helyzet kialakulásában része van a gyáregység vezetőinek, a párt- és szakszervezeti aktivistáknak is. A váci központ a múlt év közepéig csak ím- mel-ámmal biztosította a folyamatos munka feltételeit és ezzel zavarta a közhangulatot, egyeseknél megkérdőjelezte a szocialista bérezés elvéről vallott nézeteinket. — Ráérősen dolgoztak a szalagoknál, mert féltek attól, ha gyorsan csinálják a kiadott munkát, nem biztos, hogy lesz utánpótlás. Hogy ne vesszen kárba a munoktatást szerveztünk — folytatja az előbbi gondolatot a párttitkár. Céltudatos, következetes munkával eljutottak odáig, hogy ma már a gyáregység nyereségesen termel. Ez a folyamat tavaly a második fél évben indult el, amikor a megbízott igazgató határozott ígéretet tett a folyamatos termelés feltételeinek biztosítására. Ma már nem mennek el a gyáregységből az üzem rossz híre miatt, hanem egyre többen kérik felvételüket. A vonzóerőt, a jó munkaellátottság és a jó kereseti lehetőség jelenti elsősorban. Gyáron belül és kívül A munkássá válás másik előnyös mozzanataként a közösségi életben, gondolkodásban, magatartásban bekövetkezett fejlődést, lehet és szükséges megemlíteni. — E tekintetben alapvető változást a szocialista brigádok megalakulása hozott. Elindította a vetélkedési kedvet, felszította a becsvágyat, ugyanakkor egyre többen jöttek rá, hogy érdemes részt venni a különböző tanácskozásokon, üléseken, mert itt elsősorban az ő érdekükről van szó. Kezdetben nem igen szólaltak fel, ma pedig egyre többen adják közre a közösséget szolgáló elképzeléseiket — állítja egyértelműen Veres Elek. A közösségi élet fejlődését jellemzi a rendszeres társadalmi munka. Ennek kezdeményezői, aktív résztvevői, meghatározói a szocialista brigádok. Kezük által lesz csinosabb a gyár, készülnek munkaidő után hulladékból azok a takarók, amelyeket az öregek napközi otthonában használnak fel, azok a párnák, amelyeket a bölcsődések kapnak, azok a tréningrusportkör tagjai viselnek. Az ifjúsági parlament idejére elkészítik a röplabda-, kézi- labdapályát. felállítják a nyújtót, kialakítják az olvasótermet, otthonosabbá teszik a klubszobát. A munkássá válás folyamatában követelmény a sokirányú tanulás, illetve a műveltség növelése. — Nálunk egyformán fontos a politikai, a szakmai és általános műveltség emelése — vélekedik az alapszervi titkár. Érthető, mert a csaknem 500 dolgozóból csupán 37- nek van szakmája. 390-en betanított munkásként dolgoznak és a középvezetők jó része is most szerzi meg a beosztásához szükséges középfokú végzettséget. — Örömmel mondhatom,' hogy nagy a tanulási kedv. Szeretnénk az igényeket folyamatosan kielégíteni. Az idén ősszel 20, tavasszal pedig újabb 20 fő kezdi meg a szakmunkásképző tanfolyamot. Többem járnak Salgótarjánba a technikum ruhaipari levelező tagozatára. Ezenkívül egyéni tanulás formájában készítjük elő a dolgozókat a vizsgákra — mondja Veres Elek. Elképzelések, álmok A megtett út egyáltalán nem jelentett diadalmenetet. Sok gondot, nehézséget kellett leküzdeni, amíg a dolgozók többsége a mai szintem összekovácsolódott. Kialakulóban vám a törzsgárda, és ami igen fontos, a háromszáz 17—20 év közötti fiatalnak a gyáregység vezetése nagy lehetőséget biztosít elképzeléseik, álmaik valóra váltásához. V. K. *■ 1 "" !“ “t ,]? Tízmillió forint anyagtakarékosságból A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben idén minden tonna elkészülő áruhoz két kilogrammal kevesebb nyersanyagot használnak fel, mint 1975-ben. Csökkent a feldolgozás során a selejt, a leégés és a pácveszteség is. A termékek egy részénél olcsóbb nyersanyagot használnak fel, ami a minőség romlása nélkül több mint kétmillió forint megtakarítást eredményez. Műszaki intézkedésekkel, technológiai módosításokkal egymillió-nyolcszáz- kilencvenezer forinttal csökkentek az előállítási költségek. A legjelentősebb megtakarítást — hat és fél millió forintot — a termeléshez szükséges rezsianyagokból érték el. Az NDK vegyipara A vegyipar az NDK-ba/n a legjelentősebb iparágak közé tartozik, több mint 300 ezren dolgoznak itt. Az iparág dolgozói 1975-ben több százmillió márkás tervtúlteljesítésről adhattak számot, tehát jól kezdték az új ötéves tervet. A mennyiségi túlteljesítés mellett nem hiányoztak a minőségi törekvések sem, az itt dolgozók nagy súlyt fektetnek arra, hogy minden termékük kiváló minőségű legyen. A7. 1975-ös esztendő eddig a legeredményesebb éve volt az NDK vegyiparának. A további sikerek záloga a dolgozók helytállásán kívül a KGST-országok segítsége: a vegyipar további fejlesztését szolgáló nagyberuházások ugyanis a KGST-országok szakembereinek a közreműködésével létesülnek. Ilyen például a böhle- ni ‘ olefinkomplexum, évi 300 Oöö tonna etilén és 140 Oöo tonna propilén termelőkapacitással. A kiemelkedő teljesítmények arányában javulnak a vegyipari dolgozók élet- és munkakörülményei. A Schwedt-i petrolkémiai kombinát dolgozói számára például — akik 5 év alatt 3,6-rói 5,8 milliárd márkára növelték árutermelésüket — 1600 új lakás, 2000 bölcsődei és óvodai hely, sok szép üdülő épült. Fogalmak — közelről Rövidesen befejezik az egyik jelentős oktatástechnikai bázis. a Számítástechnikai Oktató Központ építését a budapesti Etele téren. Jelenleg a belső szakipari munkáknál tartanak. Az líj intézet az ENSZ támogatásával épül. a több mint 200 millió forintos beruházást előrelátta loan az cv végén átadják rendeltetésének. II Önelszámoló egység Azok a gazdasági egységek, amelyekben az önálló elszámolás elve érvényesül, az önálló elszámolás a szocialista vállalatok — áru- és pénzviszonyok érvényesülésére épülő — gazdálkodási rendszere. Legfontosabb jellemzője, hogy a gazdasági tevékenység ráfordításait és eredményét pénzformában vetik össze: s a bevételekből fedezni kell a kiadásokat, valamint a tevékenység bizonyos mérvű jövedelmezőségét. Ennek alapján teremthető meg a vállalat és dolgozóinak anyagi érdekeltsége és felelőssége. Az önálló elszámolás elve az ipari vállalatoknál és szövetkezeteknél azonos módon érvényesül. A mezőgazdaságban az önálló elszámolásnak sajátos vonásai vannak, amelyek a szövetkezeti tulajdonnal függnek össze. Az önálló elszámolás korlátozottan vállalaton, szövetkezeten belül is (gyáregységi, üzemi szinten) lehetséges. Az önelszámoló egység létrehozásának alapvető feltétele, hogy az egység feladatai, ráfordításai és eredményei egyértelműen meghatározhatók legyenek. NÓGRÁD — 1976. szeptember 18., szombat 3
