Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

Elesett Tell Zaatar ,,Tartós háborúra kell felkéasülni” (Folytatás az I. oldalról) A Dell Zaatar palesztin menekülttábor, amely több mint ötven napig hősiesen ellenállt a libanoni jobbol­dali fegyverek ostromának, csütörtökön elesett. A balol­dali források szerint mintegy ötven palesztin harcos a tá­bor füstölgő romjai között még csütörtökön éjszaka is ellenállt, s igyekezett feltar­tóztatni a jobboldali támadó­kat. A Reuter helyszíni tudósí­tása szerint a palesztin tele­pülés eredetileg harmincezer lakója közül sok százan hal­tak meg járványokban, szer­vezetük kiszáradásában, vagy sebesülés következtében. A csütörtökön végül is kitele­pített személyek számát 6000 —12 000 főre becsülik. A Vö­röskereszt nemzetközi bizott­ságának küldöttei szerint a kitelepítés „drámai körülmé­nyek" között zajlott le. Egyes nyugati források szerint tu­lajdonképpen nem is evaku­álásról, hanem fejvesztett menekülésről volt szó. Hasszán Szabri El-Kholi, az Arab Liga különmegbízott- ja is a tábor lakóinak „szer­vezetlen és véres” menekülé­séről beszélt. Több mint száz személy menekülés közben az egymással szembenálló fe­lek kereszttüzében vesztette életét. El-Kholi figyelmeztette az újságírókat, ne higyjék el a Teli Zaatar kiürítésével kap­csolatos összes híresztelése­ket. Szemtanúk beszámolói­ból azonban kitűnik, hogy erőszak és teljes zűrzavar jellemezte a csütörtöki na­pot, amelyet — az érdekelt felek között szerdán este lét­rejött „elvi” fegyvemyugvási megállapodást követően — a tábor lakói szervezett kitele­pítése előkészítésének kíván­tak szentelni. A jobboldali fegyveresek a megállapodás ellenére újabb öldöklő rohamot indítottak a palesztin település ellen. A félhivatalos és részleges vesz­teségmérleg szerint — írja az AFP — a Teli Zaatar elleni ostrom utolsó 24 órájában négyszázan vesztették életü­ket. Bizonytalan a táborban maradt sebesültek és a fog­ságba esett palesztinok sorsa. Éjeknek ügyét pénteken vizs­gálja ki Hasszán Szabri El- Kholi és a Vöröskereszt nem­zetközi bizottsága. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vb-elnöke csütörtökön részt vett a palesztin ellenállási mozgalom parancsnokságá­nak ülésén, amelyen a Teli Zaatar elestét követő helyze­tet és a jobboldali erők ka­tonai eszkalációját tanulmá­nyozták. A libanoni baloldali veze­tők — emlékeztet a Reuter — korábban megtorlással fe­nyegetőztek arra az esetre, ha a jobboldali fegyveresek elfoglalják a tábort. A jobboldali falangista rá­dió a tábor elestét követően viszont felszólította az egy­mással hadakozó felek veze­tőit, hogy fogadják el a ..bé­kekezdeményezéseket és ülje­nek tárgyalóasztalhoz...” Kamal Dzsumblatt, a Hala­dó Szocialista Párt elnöke, a libanoni baloldal egyik is­mert vezetője, pénteken úgy nyilatkozott, hogy a libanoni­aknak tartós háborúra kell felkészülniük. „Egyesítenünk kell minden erőnket a Teli Zaatar-ihoz hasonló további támadások­kal szemben — fűzte hozzá. — Elsőrendű feladatunk most az, hogy 3300 fős néphadsere­get állítsunk fel a megszállt területek felszabadítására. Szembe kell szállnunk az ország feldarabolásával — mondotta a többi között. (MTI) El nem kötelezetlek colombói értekezlete Pakisztán később lesz tag A Sri Lanka-i fővárosban, Colombóban az el nem köte­lezett országok külügyminisz­tereinek tanácskozásán nem fogadták el Pakisztán felvételi kérelmét. A döntés meghoza­talakor az indiai külügymi­niszter érvelését fogadták el, amely szerint a felvételi ké­relmeket először a mozgalom állandó bizottsága elé kell terjeszteni. Ennek a testület­nek az ülése azonban már be­fejeződött. Ennek megfelelően Pakisztán csak a következő csúcskonferencián, 1979-ben Havannában, folyamodhat új­ból a tagságért. A külügyminiszterek csü­törtöki tanácskozásán, részben a pakisztáni felvételi kérelem kapcsán, heves vita bontako­zott ki arról, mik legyenek a Feszült viszony Az Arna líbia hírügynökség csütörtökön megerősítette: Lí­bia semmilyen vonatkozás­ban sem felelős az istajnbuli repülőtéren szerdán történt eseményekért. Az események­kel kapcsolatos Líbia-el.enes vádaskodásokat puszta rága­lomnak minősítette, majd le­szögezte, : „A baráti török nép bárki másnál jobban tudja, hogy Líbia a leghatározottab­ban elutasítja a terrorizmust”. Az A1 Ahram kairói napi­lap pénteken közölte: Egyip­tom harckocsizó, gyalogsági, ejtőernyős és légvédelmi ala­kulatokat vont össze nyugati határán, hogy „áthatolhatat- lanná” tegye a határt a Lí­biából érkező állítólagos sza- botőrök ellen. Carrillo útlevélkérelme Santiago Carrillo, az illega­litásban működő Spanyol Kommunista Párt főtitkára párizsi otthonában az El Pais című lap munkatársának kér­désére közölte: Spanyolország párizsi nagykövetségén útlevé­lért folyamodott és amint bir­tokában lesz a szükséges úti­okmány, visszatér Spanyolor­szágba. „Hg a kormány való­ban tárgyalni kíván az ellen­zékkel, visszatérésem csak ja­vára válhat e párbeszédnek” — jelentette ki Carrillo. 1939. óta élt száműzetésben; család­ja már visszatért Spanyolor­szágba. A Ya című spanyol lap pén­teken közli azt az értesülését, amely szerint Spanyolország párizsi nagykövetének haza­hívása szorosan összefügg a spanyol diplomata és Carrillo tíz nappal ezelőtti találkozó­jával. A spanyol külügymi­nisztérium hivatalosan nem in­dokolta, miért döntött Suarez miniszterelnök a kormánnyal folytatott megbeszélés után kedden Miguel Maria de Lo- jendio nagykövet hazahívása mellett. A katolikus köröket képviselő lap szerint a dön­tést az a tény váltotta ki, hogy a nagykövet tíz nappal ezelőtt Párizsban fogadta a kommunista párt főtitkárát, aki útlevélkérelmével először a hivatalos utat betartva a konzuli részleghez fordult, de a meglehetősen rideg fogadta­tás után találkozót kért és ka­pott a nagykövettől. A Cifra félhivatalos spanyol hírügy­nökség ezzel szemben tudni véli, hogy Lojendio hazahívá­sát már a kormány ülése előtt elhatározták. Távollétében Spanyolország brüsszeli nagy­követe helyettesíti. (MTI) feltételei az új tagok felvéte­lének a mozgalomba. A ta­nácskozás másik vitás kérdése volt az el nem kötelezettek mozgalma koordinációs irodá­jának jövőbeni szerepe és tag­jainak száma. Helyi idő sze­rint csütörtök este tanácsko­zott a két állandó bizottság azzal a céllal, hogy megfon­tolja a csúcstalálkozó nyilat­kozattervezetének módosítá­sára vonatkozó javaslatokat. Pénteken egy, a gazdasági kér­désekkel foglalkozó albizott­ság megvitatta azt a 18 olda­las gazdasági nyilatkozatter­vezetet, amelyet majd a hét­főn kezdődő csúcskonferencia elé terjesztenek. A 18 oldalas gazdasági nyi- , latkozat kíséretében megvitat­nak egy, a gazdasági együtt­működéssel foglalkozó 11 ol­dalas akcióprogramot is. Eb­ben többek között foglalkoz­nak az atomenergia békés cé­lokra történő felhasználásával is. Az akcióprogram javasolja, hogy a fejlődő országok szak­értői találkozzanak és vitas­sák meg, hogyan működhet­nek együtt ezen a területen. A külügyminiszterek helyi idő szerint péntekre virradó éjszaka döntést hoztak arról, hogy a Fülöp-szigetek, Ro­mánia és Portugália vendég­ként részt vehet a hétfőn kez­dődő csúcskonferencián. Makariosz érsek, ciprusi el­nök pénteken, Colombóba tör­ténő elutazása előtt kijelentet­te, hogy a csúcstalálkozón fel fogja vetni a szigetország problémáit. (MTI) Szál jut—5 További kísérletek A Szaljut—5 orbitális tu­dományos űrállomás augusztus 13-ig összesen 830 fordulatot tett a Föld körül, ebből 587-t a két űrhajóssal a fedélzetén. Borisz Volinov és Vitalij Zso- lobov kozmonauták csütörtö­kön a Szovjetunió néhány te­rületéről népgazdasági jelen­tőségű fényképfelvételeket ké­szítettek. Az űrhajósok folytatják az augusztus 7-én megkezdett, második kristálynövesztési kí­sérletet, amely abban külön­bözik az elsőtől, hogy kálium alumínium-szulfát vizes ol­datába festőanyagot kevertek annak tanulmányozására, mi­képpen diffundál a keverék a növekvő kristályokba! A kozmonauták újabb bi­ológiai kísérletbe kezdtek, magvakat csíráztatnak és azt vizsgálják, vajon a növekedés gyorsasága függ-e attól, hogy kozmikus térségben vannak. Az űrhajósok egészségi álla­pota jó. (MTI) Szíriái — libanoni határ lezárása Szíria lezárta Libanonnal közös határát és megtiltotta, hogy a határon át bárki is az ország területére lépjen, illetve onnan távozzék — kö­zölte pénteken a damaszku­szi belügyminisztérium egyik szóvivője. A határ lezárásá­ról a belügyminisztérium csütörtökön, a késő esti órák­ban kiadott rendelete intéz­kedik. Ezentúl a belügyminiszter külön engedélye szükséges a két ország közös határának átlépéséhez. A döntés következtében sok utas a három hatánmenti át­kelőhelyen rekedt. A Libanont a külvilággal összekötő egyet­len jól kiépített út Damasz- kuszon át vezet. Eddig a li­banoni polgárháború elől me­nekülők ezrei használták ezt á közutat. (MTI) A fokvárosi rendőrség 27 személyt megölt, mintegy szá­zat megsebesített a napok óta tartó tüntetések alkalmával- A képen: a rendőrterror egyik súlyos sebesültjc. Á Koreai NDK nemzeti ünnepe Nemrégiben a tekintélyes londoni Times Ázsiáról szóló egyik cikkében felbukkant ez a mondat: „Miként lett Ázsia egyik vezető ipari hatalmává Korea északi fele?” Nem csak a londoni hír­lapírók gondolkodnak el a páratlan fejlődés láttán, amely harmincegy esztendő alatt a kizsákmányolt, meg­gyötört japán gyarmatból a független ipari nemzetek kö­zé emelte a népi Koreát. Ma, Korea nemzeti ünne­pén éppen az ünnep jegyé­ben lehet és kell felelni a kérdésre. 1945. augusztus 15- én szabadította fel a szovjet hadsereg — amelynek olda­lán ott küzdöttek a koreai kommunista partizánok is — a japán gyarmatosítók ural­ma alól Korea népét. Har­mincöt éves gyarmati múlt után kezdődött végre újra a független állami lét Korea népe számára — legalábbis az ország északi felén, mert a félsziget déli részén ame­rikai támogatással bábre- zsim lépett színre. Északon népi bizottságokat válasz­tottak a hazafiak, megkezdő­dött a demokratikus társa­dalmi átalakulás, megszüle­tett a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság. A Dél washingtoni utasításra pro­vokációk sorával kísérelte megzavarni a KNDK életét és 1950. júniusában az ame­rikai imperializmus kirob­bantotta a koreai háborút. Korea népe akkor, akárcsak a felszabadulás után, maga mellett tudhatta a szocialista közösséget: a támogatás, a segítség gazdagon áramlott Szovjetunióból és a többi szocialista országból az éle­tét, szocialista rendjét vé­delmező és végül győzedel­meskedő KNDK felé. A népi Korea ma modern nagyiparral rendelkező szo­cialista ország, amely Ázsia és a világ békéjének megszi­lárdításáért, a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért foly­tatott küzdelem élvonalában áll. A Koreai-félszigeten ma még kettétépett ország a koreai nép hazája. A KNDK azért küzd, hogy az ország békésen, külső beavatkozás nélkül, demokratikus úton újraegyesüljön. Korea nemze­ti ünnepén, a japán gyarmati iga alóli felszabadulás évfor­dulóján ennek a célnak az eléréséhez kívánnak erőt, si­kert a szocialista országok­ban élő százmilliók. 4 Minisztertanács tárgyalta..* Aluminium és műszaki haladás Az alumíniumipar ma már nemzeti iparunk, jellemző ágazata a magyar népgazdaságnak. Az egész iparág — a bauxitbányászattól az alumíniumkésztermék-felhasználásig a teljesítmények alapján jelenleg az európai ranglistának harmadik helyén található. 15 évvel ezelőtt az egy lakos­ra számított alumíniumfelhaszná’.ás még csak 4—4,5 kilo­gramm körül mozgott, napjainkban megközelíti a 13 kilo­grammot. Ezzel a fogyasztással Európában az első öt kö­zött áll JVIagyarország, megelőzve sok, hazánknál fejlettebb iparral rendelkező nemzetet. Nagy lehetőség a magyar ipar számára, hogy a konst­ruktőrök évről évre növekvő mennyiségben számíthatnak e praktikus és korszerű tulajdonságokkal bíró hazai nyers­anyagra. Más, drága és import színesfémeket, acélt he’yet- tesíthetnek vele, ellenáll a korróziónak, ami hosszú távon jelent nagy népgazdasági megtakarításokat. Az alumínium­ban rejlő előnyös műszaki, kémiai tulajdonságok általá­ban igen jól hasznosíthatók szinte valamennyi iparág ter­mékeinek korszerűsítésében. A magyar ipar számára tehát a nemzetközi versenyképesség egyik számottevő forrása le­het a hazai alumíniumkincs. A magyar kábeliparnak például az utóbbi 10 évben elért nemzetközi sikerei nem kis részben kapcsolódnak ah­hoz, hogy rendelkezésére állt a magyar alumíniumipar hu­zalválasztéka: tartós, könnyű, olcsó, a trópusokon is ellen­álló kábelekkel jelenhettek meg a világpiacon. A magyar híradástechnikai ipar és a műszergyártás is gyorsíthatta gyártmányválasztékának korszerűsítését az alumíniumipar­tól beszerezhető szerkezeti anyagokkal. Nem kevésbé az erősáramú ipar, vagy a közlekedési eszközöket gyártó ága­zat, vagy a konzervipar. A mindennapi életben is számtalan előnyös, új eszköz térhódítását eredményezte a több és jobb hazai alumínium, a teflonbevonatú edényektől kezdve a hétvégi házak ösz- szecsukható, alumínium váza bútorzatáig. Az alumínium fó­lia az ételek elkészítésében, frissen tartásában, csomagolá­sában is merőben új „konyhai technológiák” elterjedését tette lehetővé. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alumíniumipar ötö­dik ötéves tervének összeállításakor elsősorban azt vizsgál­ta, van-e mód az alumíniumipar korábban elfogadott hosz- szú távú központi fejlesztési tervének, az 1976—80-as évek­ben, bizonyos mérvű bővítésére. A Minisztertanács legutób­bi ülése elé az alumíniumiparnak már ez, tehát a gyorsab­ban fejlődő felhasználói igényekkel számoló ötéves terve került, összhangban az alumíniumipar eddigi eredményei­vel és a népgazdaság jelenlegi lehetőségeivel. A Miniszter- tanács a tervet jóváhagyta, s egyben tájékozódott az 1980.' utáni időszak várható fejlesztési teendőiről is. A terv a következő években az alumínium félgyárt­mány- és öntvény term elés fejlesztését helyezi előtérbe —> az előbbi termelését 16, az utóbbiét 60 százalékkal kíván­ják növelni. Így a felhasználás mértéke 1980-ban több mint 50 százalékkal lehet nagyobb a tavalyinál. Eléri majd a 205 ezer tonnát. öt év múlva a bauxitkitermelés 5,5, a timföldgyártás 4,5, az alumíniumkohók termelése több mint 3 százalékkal haladja majd meg az 1975-ös mértéket. A magyar—szov­jet timföld—alumínium egyezmény keretében pedig 165 ezer tonna fém érkezik hazánkba. A program kivitelezésére 9,2 milliárd forintot fordít az ágazat Ebből a többi közt befejeződik egy új bauxitbánya megnyitása és elkezdődik három újnak a feltárása. Befe­jeződik az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése — évi 40 ezer tonnával lesz nagyobb a gyár kapacitása. Elkészül a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag-hengerművé- nek 2., és a présmű bővítésének első lépcsője. E program keretében 1980-ra a bauxittermelés meg­haladja majd a 3 millió tonnát, a timföldgyártás pedig el­éri a csaknem 800 ezer tonnát. Mindennek eredményeként a jelenleginél 70 ezer tonnával több fém legnagyobb fel­használója a villamosipar lesz, továbbá a könnyűszerkeze­tek építői, valamint az edény- és tömegcikkipar. Az alu­míniumipar közvetlen tőkésexportja 100—135, szocialista exportja 60—80 százalékkal emelkedik majd. Az 1980. utáni tervek középpontjában, változatlanul az alapanyagként felhasználható, alumíniumfém-mennyiség bővítése áll. Ezért a fő beruházás egy évi 100 ezer tonnát adó új kohó építése lesz. Az ehhez kapcsolódó hazai kohók re­konstrukciójával együtt 1985—86-ra a hazai fémtermelés megközelíti majd a mai mennyiség háromszorosát. G. F. Terrorista rendőrtiszteket tartóztattak le Portugáliában A portugál belügyminisz­térium közleményben jelen­tette be, hogy letartóztatták az Észak-Portugália Porto rendőrfőnökét és helyettesét- Bebizonyosodott ugyanis, hogy Mota Freitas őrnagy, aki letartóztatása után a caxiasi börtönbe szállítottak, részt vett az észak-portugáliai me­rényletekben. A múlt héten a nyugati hírügynökségek egy; szer már hírt adtak a portói rendőrfőnök letartóztatásáról, akkor azonban a kormány szó ivó je cáfolta e híreket. A hét végén 9 személyt tartóztattak le a merényletek. szervezésével kapcsolatban és az ő kihallgatásuk során de­rült ki, milyen szerepet ját­szott a rendőrfőnök és közvet­len helyettese a Lisszabonban és az ország északi részén április óta sorozatban elköve­tett terrorista cselekmények­ben. A merényletek többnyi­re kommunista és más bal­oldali szervezetek kezében le­vő intézmények ellen irá­nyultak és tavas-z óta — a je­lentős anyagi kár mellett — öt személy életét követelték. (MTI) Dél-Afiikában botütés Viszonylagos nyugalomban telt el .a kedd éjszaka Johan­nesburgban és Pretoriában, a Johannesburgtól keletre fek­vő Daveytonban azonban a rendőrség 137 tüntetőt letar- tótztatott. Egy sebtiben össze­hívott bíróság 99-et botütésre ítélt közülük illegális gyüle­kezés vádjával. Fokvárosban a rendőrség szóvivője szerint 76 fehér és 17 színes bőrű egyetemistát tartóztattak le csütörtökön — akik felvonuláson fejezték ki rokonszenvüket a fekete bőrű tüntetőkkel. _______(MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents