Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

H szurdokpüspöki pörltitkör hétközmapjai Ki állítaná Fábián Sándor­ról, a szurdokpüspöki terme­lőszövetkezet pártalapszerve- zetének titkáráról, hogy már ötvenkét éves? Napbarnított arca, villogó tekintete, für­ge mozgása, korái. hazudtol­ja, s mellé párosul még hal­lat’an munkabírása. Harminc­öt éves szakmai és két és fél esztendős titkári gyakorlat ötvöződik benne. Ez a kettős­ség hatja át hétköznapjait is. ★ Nem függetlenített párt­titkár. Amikor az alapszerve­zet élére választották, lekö­szönt gépjavító csoportveze­tői tisztségéről, s most ugyan­abban a csoportban beosz­tottként dolgozik. A reggel — miután Otthon a három ma­lacot ellátta — kinn kezdő­dik a „tanyán”, a központi majorban. — Furcsa a helyzetem — mondja. — A pártmunkások időt igényel. Ezért a munka- csoportokba nem osztottak be. Viszont én imádom a gépeket, a javítást. Így aztán magam­nak keresem a tennivalót. Tóth Ottó, a termelőszövet­kezet fiatal főmezőgazdásza említi az egyik esetet. — Kinn jártunk aratáskor a határban. Az embereknek munka közben jólesik a biz­tató szó. Két kombájn meg­hibásodás miatt állt. Mentünk volna a másik táblába, de Sanyi bácsi pillanatok alatt „átvedlett” párttitkárból sze­relőnek, s hozzálátott a hiba kijavításához. Nem ez az egyedüli példa, «mikor Fábián Sándor ' vá­ratlanul „beugrik”. A szerelők különös vére buzog ereiben, s a munkák menetének gyor­sítása, zavartalanságának biz­tosítása többszörösen is ér­deke. A múltkor példáu1 meg­tudta, hogy akadozik a vízel­látás az istállóban. Lett vol­na más dolga, de félretette. Fogta a szerszámokat, s elin­dult. Nem szólt ő senkinek, szép csendben felkutatta a zavar forrását, s megreperál- ta a szükséges szerkezeteket. — Munkáshétköznapok ezek — mondja szerényen. * A feladatok nagyságát hang­súlyozza, s a néha felgyülem­lő érzést, a félénkséget, hogy mi 'esz, ha nem tud a köve­telményekkel lépést tartani. — A legfontosabb az alap­szervezet gazdaságszervező munkája. Törjük magunkat az új módszerekért. Szeren­cséié a vezetőség összetétele kiváló. Így a teendők meg­oszlanak. .. Késő délutánonként, nap mint nap összegyűlnek az el­nök szobájában, s megvitat­ják a legfontosabb dolgokat. A vezetőség, a taggyűlés is na­pirendre tűzi a gazdálkodás elemzését eléggé gyakran, de az operatív tennivalókban is kérik Fábián Sándor tanácsát, véleményét. Az aszá'yos idő után is együtt döntöttek a másodvetések területének nö­veléséről, mert minden lehe­tőséget meg kell ragadniuk. — Az alap a jó terv, a reá­lis cselekvési program. Csak arra szükséges vigyáznunk, hogy az abban foglaltakat teljesítsük, akkor nem lesz hi­ba — magyarázza a párttit­kár. Hozzászokott már, hogy va­lamennyi ágazat tevékenysé­gét figyelemmel kísérje, s mert a történésekről első kéz­ből értesü’, könnyű a hely­zete ha állást kell foglalni. Vagy inkább nehéz? — Kétszer értük el a Kivá­ló Termelőszövetkezet címet. Azóta mintha egyhelyben to­pognánk. A fejlődés újabb útjait keressük, mert elége­detlenek vagyunk — csóválja fejét. A községben kevés az óvo­dai férőhely. Legalább húsz gyermek vár felvételre, s szüleik zömmé’ a termelő- szövetkezetben dolgoznak. Fá­bián Sándor javasolta a párt­vezetőségnek, kezdeményez­zenek kommunista szomba­tokat, hogy előteremtsék az anyagiakat. — Az első lezajlott, nagy sikerrel. Én kinn voltam a földeken, negyvenhárom asz- szony társaságában. Meg­szomjaztak, kit küldenének vízért, ha nem az egyetlen férfit. Mondták is: ilyen még nem volt, hogy az itókát a párttitká” hozza — meséli mosolyogva. Dolgozott mindenki az iro­dán is! — Az emberekkel a legne­hezebb bánni. A vasat úgy hajlítom, ahogy akarom. E’e- inte ellenáll, de aztán meg- adóan engedelmeskedik. Az embert a vasnál keményebb anyagból gyúrták — véleke­dik, de aztán hamar hozzá­teszi: — Nincs probléma sen­kivel. 1 Büszke rá, hogy sok a fia­tal a gazdaságban, ö is ki­szemelte már, kik jöhetnek számításba utódként a párt­munkába. A jövőt tervezge­ti. — Szociális létesítményt épí­tettünk, javítottuk a munka- körülményeket. Ez is a ter­melést segíti — újságolja. Ott dolgozott a többiekkel, biz­tatták egymást, hogy mielőbb készen legyen az épület. ★ Este, ha már végzett a moz­galmi munkával, fáradtan esik ágynak. Felesége korholni szokta: „Neked mindig van feladatod!” ö meg íélálmá- ban beszél vissza: — Eddig is volt, s nyugdí­jig ez már így lesz... t Szabó Gyula Takarmány­tartalékaink Nagyot fordult a világ utóbbi évtizedekben. Külö­nösen falun szembetűnő a változás. Mások a paraszti munka eszközei, módszerei és eredményei is. Gondoljunk csak az idei aratásra! Nap­ról napra jobban beteljesül reménységünk, mindazokon a területeken, ahol ez embe­rileg lehetséges, úrrá lehe­tünk az időjárás vak szeszé­lyén. Nem lehet vitatni eredmé­nyeinket, de tagadhatatlan, többre is tellett volna. Sokszor nagyvonalúak vagyunk. Gon­doljunk csak arra, hogy he­lyenként istállóépítés ürügyén vasbetoncsodákat alkotunk, pedig esetleg megfelelne az egyszerűbb megoldás is. Az igaz, hogy jó a gyári táp, az állat viszont szívesen eszi a répafejet és egyebet is. Csak- hát éppen oda kéne adni ne­ki! Nem elég korszerű és nem eJéggé elegáns? Az Igazi korszerűség sosem pazarlás! Pedig mennyit eltékozolunk vagy mi másnak nevezhet­nénk azt, amikor naponta 10 ezer liter számra ömlik a csatornákba a tejüzemek hul­ladéka, a savó, a kiváló fe­hérjedús takarmány. Közbe, drága pénzen külföldről vesz- szük a fehérjét. Az idén 20 ezer hektáron a füvet is levágják, a csator­napartokról, útszélekről. Ez is enyhít gondjainkon. De miért csak most, mikor az aszaly kényszerít rá? Sok ki­csi sokra megy, jól jönne ez máskor is. Főleg, mert ez a „kicsi” évente legalább 160 ezer tonna zöldtakarmányt eredményezne. Állatállományunk az utób­bi időszakban szépen gyara­podni kezdett, nem ' enged­hetjük, hogy a biztató ered­mények után visszaessen. Gondoskodni kell a takar­mányról. Nem lehet kifogás, hogy a mi gazdaságunknak elég a készlete, az országos szükségletet kell előteremte­ni.' Ahol lehet ott takar­mányt kell termelni! Nem 'árt arra is emlékeztetni, hogy a szalma sem elégetni- való hulladék! Nem is csak alomnak való. Apróra szecs­kázva, más zölddel silózva, sok jó takarmányt pótolhat. A tarlót Is érdemes aratás után birkákkal megjáratni. Természetesen amint lehet, végezzük el a másodvelések talajelökészítéséí. Sok nö­vénnyel mostohán bántunk, kimentek a divatból akár­csak a másodveiés is. Ilyen többek közt a takarmányká­poszta. Másod vetésként eredményesen termeszthet­jük. Egészen január végéig etethető, kiváló étrendi hatá­sú takarmány. A takarmány­borsó vetésével is csak jól járhatunk. A káposztához hasonlóan speciális fehérjéket is tartalmaz, fokozza a tej­termelést. A gabonák után eredményesen termeszthe­tünk fehérmustárt és nap­raforgót is. Természetesen az öntözési lehetőségeket to­vábbra is ki kell használni, elsősorban ott érdemes má­Mi az összetartó erő? Nevükhöz Jobbágyiban TIZENHATAN vannak, küztük egy férfi, az is csak mutatóban. 1968-ban dön­töttek úgy, hogy nekiru­gaszkodna' : a szocialista brigád cím elérésének. Ma már aranykoszorúsok. Ta­valyi jó munkájuk után nyerték el- A mostani kol­lektívából tízen alakulástó] kezdve együtt dolgoznak. — Sokat kellett küzdeni, amíg, idáig elértünk, — mondja Schobloeher Ottó- né. gépi munkás, a brigád vezetője. — Az összetartó erő? — ismétli önmagának, aztán kisvártatva így folytatja: — Amit ' csiná­lunk, a brigádgyűlésen mindig megbeszéljük. Nem, azt nem állíthatom. hogy egyből mindenki, minden­nel egyetért. A véleményel­térés általában az időpon­tok körű] alakul ki- Mind­annyiunkat odahaza is vár a második műszak. Amiben megegyezünk, azt minden­ki végrehajtja. — Megértem magam a társasággal. Általában egy- korúak. egy falubeliek va­gyunk. Nem szoktam külö­nösebben vitatkozni. Vé­leményemet ha ritkán, de megmondom. Jól érzem ma­gam itt, megtaláltam szá­mításomat —- kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándor- né, Kiváló Dolgozó, aki tíz éve keresi itt a kenyerét. Vele szemben dolgozik Kiss Ferenoné, a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója. ö a többi között a következő­ket mondja: Ebben a brigádban több mindent sikerült elérni. Igaz. nagyon meg kellett küzdeni a legkisebb ered­ményért is. És négy éve vagyok a kollektívában- Az eltelt rövid idő alatt is so­kat fejlődtünk, mert a le­hetőségek is javultak. Ügy látom a jelenleginél még többre vagyunk képesek. Jó dolog nálunk, hogy min­denki megmondhatja egyé­ni véleményét. A kollektí­va dönt, elfogadja-e vagy sem. A véleményeltérés nem jelent egyet a nézetel­téréssel. Utóbbi nincs ná­lunk! Talán azért, mert jól összeszokott a gárda. Köz­vetlenek vagyunk egymás­hoz, ha pedig úgy adódik, akkor még vicceket is me­sélünk­— A MUNKAIDŐ vége felé. amikor már fáradtak vagyunk. jólesik egy kis tréfálkozás. Ezért nem ha­ragszik meg egyikünk se. Engem nemrég jól beugrat­tak. Jót .nevettem rajta. Nem kell mellre szívni az ilyesmit. Erre tanítom a gyerekeimet is — veszi át a szót Sándor Józsefrié, Ki­váló Dolgozó, a brigád ala­pító tagja­ö is úgy' látja, hogy a brigád sikereinek kiváltója, a megértés- megbecsülés, őszinte véleménynyilvání­tás, ami uralkodó vonása a brigádéletnek. — Ha két-három nap ott­hon vagyok, már hiányza­nak a többiek. Nem tudnék semmi pénzért odahaza megmaradni — állítja ha­tározottan a szókimondó asszonyka. Nagy lendítő és összetar­tó erő a meghonosodott fi­gyelmesség, egymás segíté­se, továbbá az, hogy eseten­ként munkaidő után is ta­lálkoznak. Szőke Lászlón® szalagvezetö Pásztora jár, szakközépiskolába. Mielőtt elindul, mindig megkérdi a brigád tagjait: mire volna szükségetek? Sándor Jó- zsefné a férjét is bekap­csolta a brigádvállalasok teljesítésébe- Ö vitte el ko­csival a kollektíva néhány tagját Irénke nénihez Ko- zárdra, .aki veterán, s akit a brigád támogat. Az át­adott ajándékokat saját maguk készítették, illetve vásárolták meg. Időnként közösen kirándulnak. Az első félévi jó munkájuk után kapott 25UO forintot is erre fordítják. — Fürdőhelyre szeret­nénk menni — szól ismét a brigádvezető. Szakítottak időt az épít­kező Túri Istvánné segíté­sére, aki a brigád tagja, és kismamaként otthon van­— Maltert kevertünk, meg hordtuk a szakembe­reknek. — emlékezik a kö­zelmúltra a brigádvezető. Két nyugdíjasukat is méltóképpen búcsúztatták el. Most készülnek az újabbra. A kollektív szel­lemet, megértést, és elvi alapon nyugvó barátságot tovább erősítik a jó hangu­latban eltöltött névnapok. Amikor komoly dolgok­ról esik szó, akkor mindig felelősségteljesen nyilat­koznak és annak megfelelő­en cselekednek. Az első fél évben annyit termeltek, mint tavaly egész évben, a második félévi terv pedig duplája az előzőnek. — Nagyon kell igyekez­nünk, hogy megfeleljünk a nagyobb követelmények­nek. A siker érdekében át­csoportosításokra is szükség lesz -— vélekedik a brigád- vezető. Az esetenként észrevétle­nül, máskor meg tolakodó- an jelentkező nagyobb fel­adatokkal szembenézve a. brigád tagjai közül egyre többen döntöttek úgy, hogy beülnek az iskolapadba, pótolják a korábban mu­lasztottakat, illetve maga­sabb képesítést szereznek. — Tavaly 1 végeztem el a nyolc általánost. A bri­gádból Kovács Istvánné is befejezte a 7- és 8. általa-, nőst. Németh Józsefné és Szőke Lászlóné pedig szak- középiskolába jár — egészí­ti ki az előbbi gondolatot a brigádvezető. CSENDBEN, szerényen, egyetértésben dolgozik a kollektíva. ami nemcsak feltételezi, hanem meg is követeli esetenként az egy­másnak ellentmondó egyé­ni véleményeket. Ez utób­biak amennyiben életreva* lóak, teljes egyetértésre ta­lálnak. Talán megérezték a bri­gád megalakításakor, hogy nekik az Egyetértés nevet kell választaniok? Ed­dig nevükhöz méltóan do- goztak. Hol találhatók? A Salgótarjáni Ruhagyár job­bágyi telepén! V. K «Kivetésként takarmányt ter­melni, ahol azt öntözni is leheü vagy pedig egyébként a talajadottságaink kedvező­ek. Célszerű, ha az árpa- és borsószalmát külön tároljuk és már most felkészülnek a gazdaságok a kukoricaszár szakszerű összegyűjtésére és silózására. Mindig, de most még fon­tosabb volna a szűkös ta­karmánykészlet hatékonyabb felhasználása. A „vakon való etetés” még sajnos, nagyüze­mi gyakorlat. Nem vizsgáljuk közvetlen etetés előtt a takar­mány tényleges béltartalmát. Az ésszerű takarmányiel- használásban most kell előre­lépnünk, ez nem a holnap, hanem a ma feladata. Addig takarékoskodjunk, ameddig van miből! Annál is inkább, mert nincs biztosítékunk arra sem, hogy a következő évben vagy később kedvezőbb lesz az időjárás. Tartalékot kell gyűjteni. Máskor is célszerű kaszálni az utak mentét, a csaiornák partján levő füvet. Ja, igen a fű. Többet beszé­lünk gyepgazdálkodásunkról, mint amit teszünk érdekében. Pedig az intenzív íűfajokkal vetett, jól kezelt rétek most is bizonyítottak, a nagy szá­razság ellenere is jó hozamuk volt. Nincs olyan rossz föld, amit semmire sem lehetne használni. Ahol a kukorica se megy, rossz homokokon is 30 mázsa körül fizet a sze­mescirok. Igénytelen, száraz­ságtűrő és főleg értékes ta­karmány a magja, de a zöld szára is. Egyetlen a sok. le­hetőség közül. A hasznosítás módját a körülményeknek megfelelően kell megválasz­tani. De semmi esetre sem engedhetjük meg magunk­nak azt a luxust, hogy éven­te több tízezer hektárt par­lagon hagyjunk akkor, ami­kor hazánkban egy főre alig Cél hektár szántó jut A korszerű termelést nem csak a gépek száma, vagy a gazdaságok területi nagysá­ga jelzi, hanem a lehetőségek teljes hasznosítása. Már ma nem vagyunk védtelenek a természeti erőkkel szemben, már nem képes az aszály éhínséget hozni ránk, de fej­lődésünket még visszavetheti. Ennek elkerüléséért köteles­ségünk minden megtenni! » ... i*. lehetségesei K. J. Brigádgyűlés Főleg fiatalokból szervező­dött a Béke Szocialista Bri­gád a Balassagyarmati Fém­ipari Válla'at egyik legered­ményesebben dolgozó közös­sége. Munkájukon túl ala­pos részt vállalnak a közös­séget szolgáló feladatokból is. Krajcsi János brigádveze­tő gyakorta értékeli a brigád teljesítményét, újabb felada­tokat oszt, dicséri az élen­járókat, elmarasztal a hiá­nyosságokért. Munkájuk az elhasználódott kábe’dobok felújítása, melyek készítésé­ben féléves tervüket túlszár­nyalták. A szervezett munka meghozza gyümölcsét, éves tervüket is túl akarják tel­jesíteni.- kj -

Next

/
Thumbnails
Contents