Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
H szurdokpüspöki pörltitkör hétközmapjai Ki állítaná Fábián Sándorról, a szurdokpüspöki termelőszövetkezet pártalapszerve- zetének titkáráról, hogy már ötvenkét éves? Napbarnított arca, villogó tekintete, fürge mozgása, korái. hazudtolja, s mellé párosul még hallat’an munkabírása. Harmincöt éves szakmai és két és fél esztendős titkári gyakorlat ötvöződik benne. Ez a kettősség hatja át hétköznapjait is. ★ Nem függetlenített párttitkár. Amikor az alapszervezet élére választották, leköszönt gépjavító csoportvezetői tisztségéről, s most ugyanabban a csoportban beosztottként dolgozik. A reggel — miután Otthon a három malacot ellátta — kinn kezdődik a „tanyán”, a központi majorban. — Furcsa a helyzetem — mondja. — A pártmunkások időt igényel. Ezért a munka- csoportokba nem osztottak be. Viszont én imádom a gépeket, a javítást. Így aztán magamnak keresem a tennivalót. Tóth Ottó, a termelőszövetkezet fiatal főmezőgazdásza említi az egyik esetet. — Kinn jártunk aratáskor a határban. Az embereknek munka közben jólesik a biztató szó. Két kombájn meghibásodás miatt állt. Mentünk volna a másik táblába, de Sanyi bácsi pillanatok alatt „átvedlett” párttitkárból szerelőnek, s hozzálátott a hiba kijavításához. Nem ez az egyedüli példa, «mikor Fábián Sándor ' váratlanul „beugrik”. A szerelők különös vére buzog ereiben, s a munkák menetének gyorsítása, zavartalanságának biztosítása többszörösen is érdeke. A múltkor példáu1 megtudta, hogy akadozik a vízellátás az istállóban. Lett volna más dolga, de félretette. Fogta a szerszámokat, s elindult. Nem szólt ő senkinek, szép csendben felkutatta a zavar forrását, s megreperál- ta a szükséges szerkezeteket. — Munkáshétköznapok ezek — mondja szerényen. * A feladatok nagyságát hangsúlyozza, s a néha felgyülemlő érzést, a félénkséget, hogy mi 'esz, ha nem tud a követelményekkel lépést tartani. — A legfontosabb az alapszervezet gazdaságszervező munkája. Törjük magunkat az új módszerekért. Szerencséié a vezetőség összetétele kiváló. Így a teendők megoszlanak. .. Késő délutánonként, nap mint nap összegyűlnek az elnök szobájában, s megvitatják a legfontosabb dolgokat. A vezetőség, a taggyűlés is napirendre tűzi a gazdálkodás elemzését eléggé gyakran, de az operatív tennivalókban is kérik Fábián Sándor tanácsát, véleményét. Az aszá'yos idő után is együtt döntöttek a másodvetések területének növeléséről, mert minden lehetőséget meg kell ragadniuk. — Az alap a jó terv, a reális cselekvési program. Csak arra szükséges vigyáznunk, hogy az abban foglaltakat teljesítsük, akkor nem lesz hiba — magyarázza a párttitkár. Hozzászokott már, hogy valamennyi ágazat tevékenységét figyelemmel kísérje, s mert a történésekről első kézből értesü’, könnyű a helyzete ha állást kell foglalni. Vagy inkább nehéz? — Kétszer értük el a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Azóta mintha egyhelyben topognánk. A fejlődés újabb útjait keressük, mert elégedetlenek vagyunk — csóválja fejét. A községben kevés az óvodai férőhely. Legalább húsz gyermek vár felvételre, s szüleik zömmé’ a termelő- szövetkezetben dolgoznak. Fábián Sándor javasolta a pártvezetőségnek, kezdeményezzenek kommunista szombatokat, hogy előteremtsék az anyagiakat. — Az első lezajlott, nagy sikerrel. Én kinn voltam a földeken, negyvenhárom asz- szony társaságában. Megszomjaztak, kit küldenének vízért, ha nem az egyetlen férfit. Mondták is: ilyen még nem volt, hogy az itókát a párttitká” hozza — meséli mosolyogva. Dolgozott mindenki az irodán is! — Az emberekkel a legnehezebb bánni. A vasat úgy hajlítom, ahogy akarom. E’e- inte ellenáll, de aztán meg- adóan engedelmeskedik. Az embert a vasnál keményebb anyagból gyúrták — vélekedik, de aztán hamar hozzáteszi: — Nincs probléma senkivel. 1 Büszke rá, hogy sok a fiatal a gazdaságban, ö is kiszemelte már, kik jöhetnek számításba utódként a pártmunkába. A jövőt tervezgeti. — Szociális létesítményt építettünk, javítottuk a munka- körülményeket. Ez is a termelést segíti — újságolja. Ott dolgozott a többiekkel, biztatták egymást, hogy mielőbb készen legyen az épület. ★ Este, ha már végzett a mozgalmi munkával, fáradtan esik ágynak. Felesége korholni szokta: „Neked mindig van feladatod!” ö meg íélálmá- ban beszél vissza: — Eddig is volt, s nyugdíjig ez már így lesz... t Szabó Gyula Takarmánytartalékaink Nagyot fordult a világ utóbbi évtizedekben. Különösen falun szembetűnő a változás. Mások a paraszti munka eszközei, módszerei és eredményei is. Gondoljunk csak az idei aratásra! Napról napra jobban beteljesül reménységünk, mindazokon a területeken, ahol ez emberileg lehetséges, úrrá lehetünk az időjárás vak szeszélyén. Nem lehet vitatni eredményeinket, de tagadhatatlan, többre is tellett volna. Sokszor nagyvonalúak vagyunk. Gondoljunk csak arra, hogy helyenként istállóépítés ürügyén vasbetoncsodákat alkotunk, pedig esetleg megfelelne az egyszerűbb megoldás is. Az igaz, hogy jó a gyári táp, az állat viszont szívesen eszi a répafejet és egyebet is. Csak- hát éppen oda kéne adni neki! Nem elég korszerű és nem eJéggé elegáns? Az Igazi korszerűség sosem pazarlás! Pedig mennyit eltékozolunk vagy mi másnak nevezhetnénk azt, amikor naponta 10 ezer liter számra ömlik a csatornákba a tejüzemek hulladéka, a savó, a kiváló fehérjedús takarmány. Közbe, drága pénzen külföldről vesz- szük a fehérjét. Az idén 20 ezer hektáron a füvet is levágják, a csatornapartokról, útszélekről. Ez is enyhít gondjainkon. De miért csak most, mikor az aszaly kényszerít rá? Sok kicsi sokra megy, jól jönne ez máskor is. Főleg, mert ez a „kicsi” évente legalább 160 ezer tonna zöldtakarmányt eredményezne. Állatállományunk az utóbbi időszakban szépen gyarapodni kezdett, nem ' engedhetjük, hogy a biztató eredmények után visszaessen. Gondoskodni kell a takarmányról. Nem lehet kifogás, hogy a mi gazdaságunknak elég a készlete, az országos szükségletet kell előteremteni.' Ahol lehet ott takarmányt kell termelni! Nem 'árt arra is emlékeztetni, hogy a szalma sem elégetni- való hulladék! Nem is csak alomnak való. Apróra szecskázva, más zölddel silózva, sok jó takarmányt pótolhat. A tarlót Is érdemes aratás után birkákkal megjáratni. Természetesen amint lehet, végezzük el a másodvelések talajelökészítéséí. Sok növénnyel mostohán bántunk, kimentek a divatból akárcsak a másodveiés is. Ilyen többek közt a takarmánykáposzta. Másod vetésként eredményesen termeszthetjük. Egészen január végéig etethető, kiváló étrendi hatású takarmány. A takarmányborsó vetésével is csak jól járhatunk. A káposztához hasonlóan speciális fehérjéket is tartalmaz, fokozza a tejtermelést. A gabonák után eredményesen termeszthetünk fehérmustárt és napraforgót is. Természetesen az öntözési lehetőségeket továbbra is ki kell használni, elsősorban ott érdemes máMi az összetartó erő? Nevükhöz Jobbágyiban TIZENHATAN vannak, küztük egy férfi, az is csak mutatóban. 1968-ban döntöttek úgy, hogy nekirugaszkodna' : a szocialista brigád cím elérésének. Ma már aranykoszorúsok. Tavalyi jó munkájuk után nyerték el- A mostani kollektívából tízen alakulástó] kezdve együtt dolgoznak. — Sokat kellett küzdeni, amíg, idáig elértünk, — mondja Schobloeher Ottó- né. gépi munkás, a brigád vezetője. — Az összetartó erő? — ismétli önmagának, aztán kisvártatva így folytatja: — Amit ' csinálunk, a brigádgyűlésen mindig megbeszéljük. Nem, azt nem állíthatom. hogy egyből mindenki, mindennel egyetért. A véleményeltérés általában az időpontok körű] alakul ki- Mindannyiunkat odahaza is vár a második műszak. Amiben megegyezünk, azt mindenki végrehajtja. — Megértem magam a társasággal. Általában egy- korúak. egy falubeliek vagyunk. Nem szoktam különösebben vitatkozni. Véleményemet ha ritkán, de megmondom. Jól érzem magam itt, megtaláltam számításomat —- kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándor- né, Kiváló Dolgozó, aki tíz éve keresi itt a kenyerét. Vele szemben dolgozik Kiss Ferenoné, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója. ö a többi között a következőket mondja: Ebben a brigádban több mindent sikerült elérni. Igaz. nagyon meg kellett küzdeni a legkisebb eredményért is. És négy éve vagyok a kollektívában- Az eltelt rövid idő alatt is sokat fejlődtünk, mert a lehetőségek is javultak. Ügy látom a jelenleginél még többre vagyunk képesek. Jó dolog nálunk, hogy mindenki megmondhatja egyéni véleményét. A kollektíva dönt, elfogadja-e vagy sem. A véleményeltérés nem jelent egyet a nézeteltéréssel. Utóbbi nincs nálunk! Talán azért, mert jól összeszokott a gárda. Közvetlenek vagyunk egymáshoz, ha pedig úgy adódik, akkor még vicceket is mesélünk— A MUNKAIDŐ vége felé. amikor már fáradtak vagyunk. jólesik egy kis tréfálkozás. Ezért nem haragszik meg egyikünk se. Engem nemrég jól beugrattak. Jót .nevettem rajta. Nem kell mellre szívni az ilyesmit. Erre tanítom a gyerekeimet is — veszi át a szót Sándor Józsefrié, Kiváló Dolgozó, a brigád alapító tagjaö is úgy' látja, hogy a brigád sikereinek kiváltója, a megértés- megbecsülés, őszinte véleménynyilvánítás, ami uralkodó vonása a brigádéletnek. — Ha két-három nap otthon vagyok, már hiányzanak a többiek. Nem tudnék semmi pénzért odahaza megmaradni — állítja határozottan a szókimondó asszonyka. Nagy lendítő és összetartó erő a meghonosodott figyelmesség, egymás segítése, továbbá az, hogy esetenként munkaidő után is találkoznak. Szőke Lászlón® szalagvezetö Pásztora jár, szakközépiskolába. Mielőtt elindul, mindig megkérdi a brigád tagjait: mire volna szükségetek? Sándor Jó- zsefné a férjét is bekapcsolta a brigádvállalasok teljesítésébe- Ö vitte el kocsival a kollektíva néhány tagját Irénke nénihez Ko- zárdra, .aki veterán, s akit a brigád támogat. Az átadott ajándékokat saját maguk készítették, illetve vásárolták meg. Időnként közösen kirándulnak. Az első félévi jó munkájuk után kapott 25UO forintot is erre fordítják. — Fürdőhelyre szeretnénk menni — szól ismét a brigádvezető. Szakítottak időt az építkező Túri Istvánné segítésére, aki a brigád tagja, és kismamaként otthon van— Maltert kevertünk, meg hordtuk a szakembereknek. — emlékezik a közelmúltra a brigádvezető. Két nyugdíjasukat is méltóképpen búcsúztatták el. Most készülnek az újabbra. A kollektív szellemet, megértést, és elvi alapon nyugvó barátságot tovább erősítik a jó hangulatban eltöltött névnapok. Amikor komoly dolgokról esik szó, akkor mindig felelősségteljesen nyilatkoznak és annak megfelelően cselekednek. Az első fél évben annyit termeltek, mint tavaly egész évben, a második félévi terv pedig duplája az előzőnek. — Nagyon kell igyekeznünk, hogy megfeleljünk a nagyobb követelményeknek. A siker érdekében átcsoportosításokra is szükség lesz -— vélekedik a brigád- vezető. Az esetenként észrevétlenül, máskor meg tolakodó- an jelentkező nagyobb feladatokkal szembenézve a. brigád tagjai közül egyre többen döntöttek úgy, hogy beülnek az iskolapadba, pótolják a korábban mulasztottakat, illetve magasabb képesítést szereznek. — Tavaly 1 végeztem el a nyolc általánost. A brigádból Kovács Istvánné is befejezte a 7- és 8. általa-, nőst. Németh Józsefné és Szőke Lászlóné pedig szak- középiskolába jár — egészíti ki az előbbi gondolatot a brigádvezető. CSENDBEN, szerényen, egyetértésben dolgozik a kollektíva. ami nemcsak feltételezi, hanem meg is követeli esetenként az egymásnak ellentmondó egyéni véleményeket. Ez utóbbiak amennyiben életreva* lóak, teljes egyetértésre találnak. Talán megérezték a brigád megalakításakor, hogy nekik az Egyetértés nevet kell választaniok? Eddig nevükhöz méltóan do- goztak. Hol találhatók? A Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepén! V. K «Kivetésként takarmányt termelni, ahol azt öntözni is leheü vagy pedig egyébként a talajadottságaink kedvezőek. Célszerű, ha az árpa- és borsószalmát külön tároljuk és már most felkészülnek a gazdaságok a kukoricaszár szakszerű összegyűjtésére és silózására. Mindig, de most még fontosabb volna a szűkös takarmánykészlet hatékonyabb felhasználása. A „vakon való etetés” még sajnos, nagyüzemi gyakorlat. Nem vizsgáljuk közvetlen etetés előtt a takarmány tényleges béltartalmát. Az ésszerű takarmányiel- használásban most kell előrelépnünk, ez nem a holnap, hanem a ma feladata. Addig takarékoskodjunk, ameddig van miből! Annál is inkább, mert nincs biztosítékunk arra sem, hogy a következő évben vagy később kedvezőbb lesz az időjárás. Tartalékot kell gyűjteni. Máskor is célszerű kaszálni az utak mentét, a csaiornák partján levő füvet. Ja, igen a fű. Többet beszélünk gyepgazdálkodásunkról, mint amit teszünk érdekében. Pedig az intenzív íűfajokkal vetett, jól kezelt rétek most is bizonyítottak, a nagy szárazság ellenere is jó hozamuk volt. Nincs olyan rossz föld, amit semmire sem lehetne használni. Ahol a kukorica se megy, rossz homokokon is 30 mázsa körül fizet a szemescirok. Igénytelen, szárazságtűrő és főleg értékes takarmány a magja, de a zöld szára is. Egyetlen a sok. lehetőség közül. A hasznosítás módját a körülményeknek megfelelően kell megválasztani. De semmi esetre sem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy évente több tízezer hektárt parlagon hagyjunk akkor, amikor hazánkban egy főre alig Cél hektár szántó jut A korszerű termelést nem csak a gépek száma, vagy a gazdaságok területi nagysága jelzi, hanem a lehetőségek teljes hasznosítása. Már ma nem vagyunk védtelenek a természeti erőkkel szemben, már nem képes az aszály éhínséget hozni ránk, de fejlődésünket még visszavetheti. Ennek elkerüléséért kötelességünk minden megtenni! » ... i*. lehetségesei K. J. Brigádgyűlés Főleg fiatalokból szerveződött a Béke Szocialista Brigád a Balassagyarmati Fémipari Válla'at egyik legeredményesebben dolgozó közössége. Munkájukon túl alapos részt vállalnak a közösséget szolgáló feladatokból is. Krajcsi János brigádvezető gyakorta értékeli a brigád teljesítményét, újabb feladatokat oszt, dicséri az élenjárókat, elmarasztal a hiányosságokért. Munkájuk az elhasználódott kábe’dobok felújítása, melyek készítésében féléves tervüket túlszárnyalták. A szervezett munka meghozza gyümölcsét, éves tervüket is túl akarják teljesíteni.- kj -
