Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

A TIT tevékenysége falun Hatékonyabb ismeretterjesztést Ugye emlékeznek még a korábbi évtizedek falusi is­meretterjesztésére? Hogyne emlékeznének, hiszen hallga­tóként, vagy előadóként ré­szese lehetett minden, mai harminc-negyven év körüli állampolgár. Vegyünk egy példát: ami­kor az egészségügyi nevelés került előtérbe, mit csináltak a községi népművelők? Le­hívták Buga doktort, a rá­dió népszerű „házi” orvosát, aki a művelődési házban szá­zak előtt adott felvilágosítást a legkülönbözőbb betegségek elleni védekezésre. Ott volt ezen az előadáson válogatás nélkül mindenki, a falu apra- ja-nagyja, a néhány évesektől a legidősebbekig. Nem kell magyaráznunk, hogy ma már ez aligha lenne jó, hatékony ismeretterjeszté­si módszer. A körülmények megváltoztak. A falu egy-két évtized alatt olyan nagymér­vű gazdasági, társadalmi, po­litikai és műveltségbeli vál­tozáson ment keresztül, ame­lyet más társadalmi viszonyok évszázadok alatt produkáltak. A -megváltozott körülmények átalakították a faluval szem­ben támasztott társadalmi kö­vetelményeket is, újfajta fel­adatokat állítottak a falusi is­meretterjesztés elé. X Az ismeretterjesztéssel nem­csak a főhivatású szerv, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat foglalkozik. Jelentős szerepet vállaltak és vállal­nak a különböző állami, tár­sadalmi, politikai szervek. A főszerep azonban mindig és mindenkor a TIT területi szervezeteit illeti meg. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei szerve­zete mit végzett a községek­ben az elmúlt fél évtized alatt? A számok szerint 1970-ben 2682, 1975-ben 4030 előadást tartottak megyénkben. Kö­zülük falun 1637-et, illetve 1623-at. Miközben tehát meg­duplázódott a megyei szerve­zet előadásainak száma, csök­kent — ha minimálisan is — a községekben szervezetteké. Növekedett viszont a részvé­teli arány: a falusi lakosság 21 százalékáról 45 százalékra De e jelentős bővülés ellené­re is még mindig alatta ma- ráa az ipari fizikai dolgozók látogatottsági arányának. A falusi lakosság belső társadal­mi tagozódását tekintve vi­szont kedvező a fejlődés: sokkal több előadás szólt a mezőgazdasági fizikai dolgo­zók számára 1975-ben, mint öt évvel ezelőtt (605, illetve 391)^ és sokkal többen is vet­tek részt rajta. Két ellentétes tendencia ér­vényesülésének is tanúi le­hettünk az elmúlt ötéves tervben. Egyrészt növekedett azoknak a községeknek a száma, ahol tíznél több is­meretterjesztő előadást bo­nyolítottak le, másrészt nőtt azoknak a helységeknek a száma, ahol egyetlen előadást sem tartottak. Tavaly a me­gye községeinek egyötödében nem rendeztek TIT-előadást! Milyen következtetéseket vonhatunk le a fentiekből az ismeretterjesztő tevékenység helyzetére, színvonalára vo­natkozóan? Milyen feladatok jelentkeznek részint a szer­vezet, részint a községek szer­vei számára? Mindenekelőtt megállapít­hatjuk: a TIT megyei szerve­zete tevékenységének fő sú­lyát az elmúlt időszakban a munkások, ezen belül az ipari, nagyüzemi munkások körében végzett ismeretterjesztésre fordította, összhangban a köz­ponti, megyei párt- és állami határozatokkal. Az előadások számának stagnálása mögött tulajdonképpen ez a törekvés húzódik meg. De ezt találjuk a mezőgazdasági fizikai dol­gozók számára rendezett elő­adások és látogatói számának emelkedésében is. Ebben a vonatkozásban a fejlődés tö­retlen, sőt határozottan fel­felé ívelő, igazolja a törekvés helyességét. Az előadások tartalma, színvonala szempontjából kü­lönösen kedvező a kép. Az ismeretterjesztés egészét te­kintve közelebb került az élethez, aktivan vett részt a közösségi szemlélet alakításá­ban, a szakmai műveltség, a termelési kultúra fokozásá­ban, a világnézet erősítésében. Együtt fejlődött a közműve­lődés más területeivel. Általános tapasztalat, hogy azokban a községekben, me­lyekben a személyi és tárgyi feltételek nem teszik lehető­vé a szélesebb körű, rétegű közművelődési tevékenységet, ott az ismeretterjesztés is súlyos gondokkal küszködik. Ahol viszont sikerült TIT- csoportokat, -klubokat létre­hozni — mint például Mát- ramindszenten, Pásztón, Nóg- rádkövesden —, rendkívül kedvezőek a tapasztalatok. Néhány termelőszövetkezet — például az ecsegi — szintén jó példát mutat. Rendszere­sen. anyagilag támogatja, szer­vezi a községi előadásokat. A salgótarjáni járásban különö­sen jól dolgoznak. Eredmé­nyesebb munkát kell viszont kifejteni a szécsényi, a pász­tói és a balassagyarmati já­rásban. X Mi tehát a jelen és a jövő legfontosabb törekvése? A TIT megyei szervezete tevékenységét továbbra is a határozatok szellemében vég­zi. Figyelmét a fizikai dolgo­zók körében végzett ismeret- terjesztésére, a rétegszemlélet érvényesítésére, a tartalmi, szervezeti kérdések megoldá­sára összpontosítja. A haté­konyabb munkának ezek a feltételei. Nem a tevékenység mennyiségi fokozása tehát a TIT elsődleges célja — hi­szen ebben a vonatkozásban már a „{flafont” ostromolja —, hanem a vonzóbb, haté­konyabb ismeretterjesztési formák széles körű elterjesz­tése, a minőségi változás, amely eredményesebben szol­gálhatja a falusi lakosság kul­turális szintjének emelkedé­sét. (sulyok) I Mai tévéajánlatunk 20 00: HOLT VIDÉK. Magyar film. Gaói István rendező nemn- zetközidíj-nyertes filmje sa­játosan mai problémát tár­gyal: a falvak elnéptelenedé­sének okait, következményeit, kutatja. A kis dunántúli falu­ból sorra költöznek el az emberek. Városokba, nagyobb községekbe települnek, ké­nyelmesebb körülmények közé, ipari munkahelyekre. A történet drámai fordula­tát a faluban maradó két csa­lád küzdelme adja. Kántorék és Erzsi néni marad csak az elnéptelenedett házak között, a kihalt faluban, a „holt vi­déken.” Főszereplők: Törőcsik Ma­ri, Patkós Irma, Ferenczy István­egyes szavakat is ki lehetett venni. — Mit akartok? — kérdez­te Anyicska, s hangja meg­csuklott. Kérdeznie kellett, nem te­hetett mást. Tudta, hiába is kiáltana, nem hallja meg sen­ki amott a zsivajban. Vagy emitt a házak kihunyt ablakai szetét? Azt a zárlatot az s betett kapui mögött; s ez agyban, a szívben, az idegek- legkevésbé sem volt az ér­ben, az izmokban, a keringő telem szava, inkább az ijedt­vérben? Egy pillanatig. Hogy ségé, mely csak hddig lát, a következő pillanat a gon- ameddig érzékel: a sötétlő, dolattöredékek zsúfoltságá- néma falakig, val rontson a bénult érzékek- Menekülést se látott a ka­ré, midőn a kilátástalanság púk felé, melyekbe belelátta a sötétjén már a lehetőségek és reteszt is, s visszafelé is apró remények is átcikáznak, annyit kellene futni, hogy az . ,. , , ,, is reménytelennek tűnt. A lányok fogtak egymás ke­zét; a rémület izzásában ősz- Valami kis remeny mégis szeforrott ujjuk szétfejthetet- °^_ hunyorgott tudata legme- lenségével. Az emlékek hálója : a közeli hangok idenyu- még rezgett Göndör Lidi le- szaltnaszála megcsillantot- gendájától, rémlátomásukat *-a a menedéket, minden bizonnyal felnövesz- Gyere táncolni lépett tette. Mert talán az a lámpa Anyicskához a vigyorgó Zsab- se volt olyan nagyon mész- *ía> megragadta karját, sze, amelyik fénytócsáját ide Lonci behunyta szemét, csorgatta, alig tíz-húsz lépés Szeszgőzös lehelet csapott ar- És az a muzsika is közelebb cába. A ragyaverte pimasz áb­volt sokkal, mert már emberi rázat oly’ közel jött hoz­hangok is vegyültek közé. A zá, mint egy kinagyított krá- mulatság általános zsivajából teres holdtáj, amely elfoglalja , az egész látómezőt. |6s a le­f hunyt pillák mögött nem tu- 4 NÓGRÁD - 1976. augusztus 11., szerda [ dott csak egyre gondolni, 20. Lonci csaknem elhitte. Eb­ben a leselkedő sötétben. Eb­ben az alattomos csendben. Az élet tán szekrényekbe bújt és ágyak alá. Tán nincs is élet. Mint az üveghegyek közt, melyek visszazengik hát- borzongatón a holt pusztaság csendjét... Zengett az utca. Szaporán kopogott a négy cipősarok. A nagybőgőt a hirtelen tá­madt szél közelebb fújta. Vagy ők kerültek közelebb. A kanyarnál eléjük ömlött a muzsika. És négy árnyék, mint a kőre öntött olaj, egy távoli lámpa idáig vergődött fénytóosájába mosódva. Zsabkáék vigyorogtak a sze­mük közé. El állták az utat. Ki ismeri a rémület termé­W Smeberényi Lehel: S Megyei filmbemutatók i4 kalandúseáglegyében Charles Bronson a Mr. Majestyk címszerepében. A hét mozilátogatói ne szá­mítsanak különleges szelle­mi izgalmakban bővelkedő, nemes művészi kvalitásokat megcsillogtató alkotásokra. Ez a hét szűkölködik az ilyenek­ben, viszont bőségesen kínál­ja az izgalmakat, a legkülön­bözőbb helyeken, de többsé­gében azonos időben, a má­ban játszódó krimiket. Ilyen film a Mr. Mejestyk című amerikai produkció is, az Oscar-díjas Richard Fle­ischer rendezésében. Néhány munkáját már korábban meg­ismerhettük, például a Nemo kapitányt, A bostoni fojtoga- tót, más alkotásainak (To­ra!... Tora!. ■. Tora!) vi­szont csak a híre jutott el hozzánk. A Mr. Majestyk vér­beli vadnyugati kalandfiim, vérforraló üldözésekkel, ál­landó lövöldözéssel, változa­tos szerencséjű menekülés­sel. Az alkotók a műfai min­den olyan kellékét felhasz ,ái- ták. ami érdekessé teszi al­kotásukat. A főszerepet ár­ra a Charles Bronson r j bíz­ták. akit a Chato földiében kedvelt mee a magyar közön ség. és aki számos hasonló jellegű filmben vált rendkí­vül népszerűvé, többek kö­zött a Valaki az ajtó nió- gött-ben és a Volt egyszer egy vadnyugat ha mon kas szerepében. A japán Homokvár a Film­barátok Köre hálózat leg­újabb bemutatója- A fiira szándéka többrétegű rész­ben izgalmas bűnügyet dent fel aprólékos, a dokumei- turr-filmek pontosságú Kö­vető oknyomozással, részben egy pszicho.ógiai dran á: tar elénk valakiről, akuiek cse­lekedeteit, az előítéletek okoz­ta szenvedések irányítják. Yoshitaro Nomura filmjének főszerepeit Go Kató. Tetsuro Tamba és Yok0 Shimada ala­kítják. Utolsó alkalommal láthatja a közönség az öt évvel ez­előtt nagy sikerrel bemuta­tott ... És hamarosan a sötét­ség című angol filmet, Ro­bert Fuest munkáját. A film az utóbbi idők legizgalmasabb, legvérfagyasztóbb krimijei­nek egyike, csinos női fősze­replőkkel. Pamela Franklin­nal és Michele Dotrice-szal. Premierfilmszínházaink to­vábbi kínálata az utónjátszás- ban látható: Piedone, a zsa­ru című olasz—francia, A fej nélküli lovas szovjet és Pisztolypárbaj című amerikai film. Könyvtárak a munkásművelődésért A munkásművelődés könyv­tári lehetőségeinek megte­remtésében a fenntartók és könyvtárosok az utóbbi évek­ben jelentős lépéseket tet­tek. Az országos szintű könyv­tári pályázatok ehhez a pezs- dítő érőt, az energiák felsza­badulásának lehetőségeit ad­ták. Sok település éppen a pezsdítés hatására épített új könyvtárhelyiséget, vagy bő­vítette — az eddig szűkös, ép­pen csak a kölcsönzést kielé­gítő — könyvtárépületeit. Jól kiegészítette a vállalásokat az a központi támogatás, amely során berendezést, könyvál­lományt kaptak a könyvtárak ajándékként a pályázatot meg­hirdető szervektől. Az alapfeltételeken kívül a pályázatok lehetőséget ad­tak és adnak a szolgáltatások magasabb szintjének megte­remtésére. Ez napjaink könyv­tárügyében a munkásműve­lődéssel együtt jelentkező tö­rekvés. Ebben az évben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kulturális Mi­nisztérium — 1976. május 1- től 1977. december 31-ig ter­jedő időszakra — másodízben görcsösen és szüntelen. A katonára. — Tetszel nekem — röhö­gött Zsabka. Magához-rántot­ta a lányt, és esett neki a szájának. Anyicska megfeszítette ma­gát, s ahogy a legény elen­gedte karját, hogy derekát kapja el, a pillanatnak e tö­redékében kicsúszott az un­dok ölelésből. Minthogy haj­lékony volt és nándszálvé- kony. S most látszott, hogy erős is. Valamint gyors és ügyes. Zsabka képén pofon csattant. — Nesze! Loncinak annyi ideje sem volt, hogy felocsúdjon. Éppen csak kinyitotta szemét a csat- tanásra, s erre a sziszegő „ne­sze” hangra. Anyicska már húzta is magával. Át/az ele­ven torlaszon. Ez az eleven torlasz most különös képet mutatott. Zsab­ka a szemét törölgette, mert ott csípte meg az erélyes po­fon. Hitetlenül törölgette. Míg társai szájukat nyitva felej­tették. A meglepetéstől felej­tették nyitva, de a lányok megláthatták a benne feled­kezett kárörömet is vezérük póruljarása felett. (Folytatjuk.) hirdet pályázatot OLVASÓ MUNKÁSÉRT címmel. Nógrád megyében mind a tanácsi közművelődési, mind a szakszervezeti könyvtárak kapcsolódtak a felhíváshoz. A Balassi Bálint megyei könyvtár két kollektívája, valamint a megye területé­ről 25 könyvtár — a körze­ti könyvtárak tagkönyvtárai­val együtt 44 — küldte el ne­vezését. A vállalások közül érdemes néhány olyat kiemel­ni, amely jelzi a könyvtárak sokszínű lehetőségét, s nem utolsósorban az anyagi kere­tek nagyságát is. A megyei könyvtár olva­sószolgálati csoportjának vál­lalásaiban a következők sze­repelnek: a csoport kapcso­latot létesít a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat, a Nóg­rád megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat, a posta, az írószer-szövetkezet szocia­lista brigádjaival; a brigádo­kat meghívja könyvtárláto­gatásra, könyvtári rendezvé­nyekre; szerződést köt az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat szocialista címet ötödször megszerezni szándékozó bri­gádjával, a 221. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetével. A könyv­tár eszközeivel segíti a Min­denki iskolája célkitűzései­nek megvalósítását. A mód­szertani és feldolgozócsopoi t a megye területén működő könyvtárak munkáját köz­ponti szolgáltatással támo­gatja. Olvasásra ajánló jegy­zéket készít, a jegyzék mű­veiből irodalmi TOTÓ-t és vetélkedők rendezéséhez kér­déssorozatokat dolgoz "ki. Szorgalmazza a megyében a szocialista brigádok kultu­rális vállalásainak könyvtá­ri eszközökkel történő segí­tését. A megyei könyvtár a szolgáltatások bővítése­ként a pályázat záróidejéíe vállalta, hogy létrehozza a könyvtár zenei részlegét. A megye területéről jelent­kezett 25 könyvtár, járáson- kénti megoszlása a következő: Pásztói járás 10 könyvtár (19 szolgáltatóhely), Salgótarjáni járás 6 könyv­tár (10 szolgáltatóhely), Szécsényi járás 5 könyvtár (7 szolgáltatóhely), Rétsági járás 2 könyvtár, (6 szolgáltatóhely), Balassagyarmati járás 2 könyvtár (2 szolgáltatóhely). A könyvtárak lehetőségeiknek megfelelően tervezték válla­lásaikat, s összességében a fenntartók is jelentős anyagi támogatást adtak a megvaló­sításhoz. Az anyagi vállalások közül említsünk meg néhányat. A pályázat ideje alatt művelődé­si autó vásárlását tervezik Pásztón. A könyvbeszerzési kereteket emelik Magyarnán- dorban, Drégelypalánkon, Kal­lón, Ecsegen, Pásztón, Taron, Palotáson, Mátraszőllősön, Jobbágyiban, Bujákon és Szurdokpüspökiben. Vállal­ták a periodikák számbeli gyarapítását, a színvonala­sabb szolgáltatások érdeké­ben a térbővítést Palotáson, Szirák, Tar, Kalló, Szurdok- püspöki, Cered, Kishartyán községekben. A vállalások kiterjednek a közös fenntartás kezde­ményezésére, a nyitvatar­tási idők növelésére, a beren­dezések, felszerelések bizto­sítására. A pályázatot kiírók a személyi jutalmakon kívül erkölcsi es anyagi elismerés­ben részesíthetik a díjazott könyvtárosok munkahelyéül szolgáló egyes könyvtárakat is. Mindenekelőtt azokat az intézményeket, amelyek fenn-, tartói a pályázat tartama alatt javították könyvtáruk működési feltételeit. Az országos zsűri a pályá­zat díjait az 1978. április 4- én rendezendő ünnepségen ad­ja át. Dr. Bardócz Antalné, a megyei könyvtár munkatársa Négyezer éves szótár Egy olasz régészeti expedíció Szíriában négyezer éves, körül­belül 15 ezer teljes és töredékes szövegre bukkant. A felfedezés helye Elba városa, amelyet ma Teli Mardikhnak hívnak — kö­zölte Sabatino Moscati olasz ré­gész. A dokumentumokat részben sumér nyelven, az akkori idők kultúrájának és diplomáciájának nyelvén, részben pedig egy szá­munkra új sémita nyelven írták, amelyet bizonyára ebben, a Szí­riái városban beszéltek. Az 1975. nvarán és őszén vég­zett és nemrégiben befejezett ásatásokban az olasz archeoló­gusok feltárták azt a helvet, ahol a helyi uralkodók a magas tisztségek, viselőit és alattvalóikat fogadták. Hatalmas méretű, nyi­tott terem volt ez. amelynek két oldalán két, iából készült köny­vespolcokkal felszerelt terem he­lyezkedett el olyan berendezés­sel. mint a mi mai könyvtáraink. Az itt őrzött anyag ékírásos agyagtáblákból állt. Az időpontot időszámításunk előtti 2300-ra te­szik. A szövegek vizsgálatából kide­rült, hogy az archívumban nagy­részt a kor hatalmasaival, első­sorban mezopotámiakkkai kötött nemzetközi szerződéseket és oo- titikai és jogi kérdésekkel kan- cső Latos királyi útmutatások ta­lálhatók. Méri szótárat is talál­tak. a legrégebbieket, amelyeket a történelem ismer, am elvek se­gítségével sumér nyelvről sémita nvelvre való fordítások találha­tók. i

Next

/
Thumbnails
Contents