Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-07 / 186. szám
Szakmunhatok középiskolája Kevesebb a lemorzsolódás, jobb a tanulmányi eredmény A szakmunkások középiskolai továbbtanulása érdekében az utóbbi évtizedben számos intézkedés született. A jogi lehetőségek kiszélesedtek Az 1972-es közoktatás-politikai határozat megjelenése óta' két figyelemre méltó intézkedés is történt. Az egyik az egységes szakmunkásképzésre való áttérés, amely so- »orán egységes tant er vek léptek életbe. A másik a fiatal szakmunkások szakközépis- kpláia. amelynek létrehozása is a párthatározat nyomán valósult meg. A szakmunkások középiskolai tanulása hatékonyan járul hozzá a szakmunkások műveltségének gyarapításához, elősegíti a világnézeti, erkölcsi és politikai fejlődésüket, képessé teszi őket a folyamatos önművelésre, műszakitechnikai ismereteik önálló bővítésére. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nagy- bátonyban Hantos Sándorral, a 209. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójával. — A szakmunkásképző iskolát végzett fiatalok középiskolai továbbtanulása, műveltsége és művelődése az egész társadalom számára létfontosságú. Az egészséges társadalmi mobilitás szempontjából sem közömbös — emelte ki Hantos Sándor —, hogy a szakmunkások a középfokú műveltséget megszerezzék, maid a legjobbak egyetemen, főiskolán folytassák tanulmányaikat. A megyei művelődésügyi osztály nagy társadalmi hord- ereje miatt megkülönböztetett figyelmet fordít erre a kérdésre. Nagybátonyban, Balassagyarmaton és Salgótarjánban jelentős anyagi és erkölcsi segítséget nyújt ahhoz, hogy a szakmunkások szakközépiskolája működésének feltételei biztosítottak legyenek. Nem rossz a megyei helyzetkép — közel ezer fiatal szakmunkás tanul a három intézményben, s szerez érettségi bizonyítványt Igaz, gondok és megoldandó feladatok is jelentkeznek. Nagybátonyban az 1375 76-06 tanévben 218 szakmunkás tanult, közülük 37 tett sikeres érettségi vizsgát. Füzessy István és Barabás György érettségi elnökök elismeréssel nyilatkoztak az érettségiző szakmunkások tanulmányi munkájáról. Az eredmény jól mutatja Nagybátony körzetében az új tanulási forma kedvező hatását. A tanárok véleménye szerint — ezt igazolta 1974 óta az érettségi vizsga is — a hallgatók többsége becsületesen készül a tanítási órákra. Erre egyébként is szükség van, mert szakmai előképzettségük eléggé differenciált, és az egyenlőtlenségek eltüntetése nagy erőfeszítéseket követel nemcsak a hallgatóktól, hanem a pedagógusoktól is — mondta Hantos Sándor igazgató. A nagybátony; szakmunkásképző intézetben megelégedéssel beszélnek a Ganz mát- ranovákl üzemegységéről, a harisnVagyárról, a gépüzemről és a FŰTÖBER-ről. Műszakbeosztáskor — a lehetőségekhez mérten — figyelembe veszik a tanuló szakmunkások iskolai elfoglaltságát, ellenőrzik a hallgatók tanulmányi munkáját, ezenkívül tanulmányaikhoz biztosítják a szabadságot, némelykor jelentős szociális segélyben részesítik az arra rászoruló hallgatókat. A szakmunkások szakközépiskolai osztályaiban elsősorban olyan tanárok tanítanak, akik a felnőttoktatásban gyakorlatot szereztek. Közülük többen korrepetálják tanítványaikat, felismerve ennek jelentőségét. Az 1976 77-es tanévben már 350 szakmunkás tanul Nagybátonyban a szakmunkások szakközépiskolája esti-levelező tagozatán. Ez is bizonyítja, hogy egyre jobban oldódik a szakmunkásképző intézetek „zártsága”, e tanulási forma kapcsán valósul meg a Iközépfokú oktatás általánossá tételének igénye Ezt elősegítette az egységes tagozat nélküli szakmunkásképzésre épülő új tanterv is, amely 1975. szeptemberétől van érvényben. A szakmunkások munka melletti továbbtanulása a hároméves, szakközépiskolai érettségi vizsgával záruló estilevelező tagozatán kevesebb problémával kell megküzdeni a hallgatóknak. Ezen a kurzuson — miniszteri rendelet alapján — megszűntek azok a kedvezőtlen feltételek. amelyek a korábbi érettségire előkészítő tanfolyamokon a szakmunkások továbbtanulását megnehezítették, illetve sok esetben szinte lehetetlenné tették. Az 1975 76-os tanévben a hároméves levelező tagozaton a tanulmányi eredmények jobbak, kevesebb a lemorzsolódás is. A szakmunkások szak- középiskolája sikereiről, eredményeiről. társadalmi elismeréséről számoltak be a tanévzáró igazgatói értekezleten az iskolák vezetői. Ha az üzemek, a tanácsok és az oktatási intézmények eddigi segítőkészsége továbbra is megmarad megyénkben, egyre nyilvánvalóbbá válik a szakmunkások szak- középiskolája értelme és hasznossága. Így megvalósulhat — társadalmi méretekben — a munkásművelődésről hozott párthatározat, amely végső soron a szocializmus kiteljesedésének is feltétele. ey• I. Mai tévéajánlatunk 17.45: Mit ér az ember, ha művelt? Vitaműsor. A műsor célja: azt bizonyítani — a szemléltetés, a kísérlet sajátos eszközeivel —, hogy a sokoldalúan művelt ember a sajátos és elkülönült szakterületen is jobban érvényesülhet; vagy ami ennél is fontosabb: több örömet lel a munkájában. A műsor készítői szeretnének szembenézni a gyakorlati élet ellentmondásos tényeivel is. Például egy olyan üzemben, ahol az új és igen fejlett technológiát igénylő termék bevezetése a dolgozók szakmai és általános műveltségének hiányába ütközik. Vagy egy másik helyen, ahol viszonylag magasan kvalifikált dolgozók kénytelenek régi, elavult technológiát üzemeltetni! De az egyén gondja is felmerül, aki a magasabb műveltség megszerzéséért folytatott fáradozásai után jövedelmében és társadalmi státuszában szeretné érzékeltetni az „eredményt”. Az eredmény azonban sem egyéni, sem társadalmi méretekben nem realizálható azonnal. 99 TÓTÁGAS 59 n Szergej Mihalkov kisregényéből készít filmet Palásthy György. A gyermekmusical zeneszerzője Lcndvai Kamii A felvételeket Esztergom főterén készítik. A színes, zenés filmnek 250 gyermekszereplője van. Anekdoták Amikor James Cook visszatért Angliába első eredményes felfedező útjáról, az angol királyi házban is ünnepélyesen fogadták. Cook, aki 1759-től állt az angol királyi haditengerészet szolgálatában, nem győzött válaszolni a királyi család tagjainak érdeklődő kérdéseire. A királynő még arra is kíváncsi volt, miért van az, hogy a legtöbb hajónak női neve van. A világutazó Cook udvarias meghajlás kíséretében válaszolt: „Felség, ha tudná, milyen nehéz egy ilyen hajót minden időjárási viszontagság közepette kormányozni, bizonyára azonnal megértenél" X Eleonora Dúsét, a világhírű olasz színésznőt egyszer megkérdezték, mi az oka annak, hogy annyi szinészházasság bomlik fel. — Egészen egyszerű magyarázata van. Tudják mennyivel könnyebb a színpadon egy igazán nagyszerű, derék feleséget mimelni, mint a zord valóságban jó feleségnek lenni?! Tanév előtt •titiiuininiMi >>•11 HltlIHIMMirHtMGHJIHftlIII llllt'lllll! """""Idill ••iiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiitMiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiimiimiiHiiiiii iiiMiiMifiiilfillfltMiifiiiiiniiiiiHini — No tak, az lett, kedves, dolognak vége. Lidi amit Ígérte apjának, elfelejtett. Eltöltötte időt a szófogadat- lan. lánypajtásaival, bálba...” „Akkor is ott volt bál a Fő téren, mint máma.” „Lampionok is voltak? Meg gallysátor?” „Minden Úgy volt, mint most. Még ponyvát is húztak a cigányoknak, meg, ha eső találna jönni...” „Máma nem lesz nekik eső ” „Mit lehessen tudni?” — Lidi nem látta setétet — emelte hangját Herminka, és szava újból egymagában cser- gedezett. mint a vízmorajlás, mert elült a többi. — Vígan ő volt, melegedett táncba Katona nem tágított tőle. mondanak, félt is Lidi, vele láttak egész este... De katona volt kicsit spicces, erőszakoskodta, muszáj volt vele táncolja. Más legény nem is engedett ő közeibe, meg nem is mentek, volt neki fegyver, bajonett Egyszer csak Lidi meglátt.q csillagos ég, fejéhez kapta, otthagyta bál, szaladta, haza, mikor katona nem nézett... Tudta Lidi utat éjjel meg pappal, de nem tudta, jön mögötte Ica to na. Odaértek mederbe, hol van már erdő. És akkor katona gyorsan előlépett, birkózta Lidit, de nem bírt, és akkor őt megfojtotta hosszú hajával, akkor tudott csak megmocskolni, mert volt ő még szűz... „Erős volt pedig, az erdőben nőtt. Nem félt ott soha...” „Szép sudár lány volt nem töltötte még a tizennyolc évet...” „Kár volt érte... Nem kellett volna elmaradnia a bálba. Apja megőrült, mikor megtudta...” „Egy nagy kőnél feküdt Meg is jelölték aztán azt a követ, és az most is ott van Azt mondjuk ml, hogy erdei kereszt...” A konyhát lassan elöntötte a sötét’ de msa mindig nem gyújtottak villanyt. Takarékosságból. Anyicska két tenyerében (ártotta arcát, mintha még most is híat'gatná azt a mor- molást. ahol egymagában csörgedező, hol karban moNÓGRÁD - 1976. augusztus 7., szombat rajló szavakat; pedig már nem beszélt senki. Az utcai lámpa gyéren szórt be az ablakon fényt. Anyicska feje éppen útjába esett. ha ugyan nem maga kereste Anyicskát, hogy észrevétlen figyelmeztesse, mert egy idő óta elfelejtett az ablakra nézni. Lonci se nézett az ablakra. Zsibbadtan ült a történet hatása alatt. Szeme száraz volt, égett, tágra nyitotJ tan. — És a katonát, azt nem fogták meg? — kérdezte, noha tudta még Anyicskától, hogy nem, de annyira szerette volna, ha mégis. — Nem, nem fogták meg, — mondták az asszonyok. Kisvártatva mondták, nem mindjárt. A konyhai homály megtelt alattomos és szorongató titkokkal. — Keresték hiába — suttogott a babicska. — Rendőrség, katonaság. Egész falu keresett. — Átfésülték érte az erdőt... — szólt Teréza is. Lonci Anyicska szavára ismert, s oly közelről hallotta a kavicsropogást, hogy veríték lepte el. Végül is zsibbadt lábát odébbmozdította. a konyha sima kövén, s furcsa volt, hogy nem volt nesze. — Ügy heszéled. mintha illan voltál mondta a ba- b cska, mosolya visszatért, a lányát mosolyogta. — Másik évben jöttél világra. A történet hirtelen, egy pillanatra távol került tőlük, különben egész közel volt. Annyira közel, hogy szinte itt volt a konyhában. Lonci agyán átfutott: nem Anyicska, de az anyja sem élt még akkor. Csak átfutott, pillanatra billentvén ki őt csupán, mert Göndör Lidi esete máris újra közel volt és eleven, s Lonci minden idegével élte. — Az a katona... — kérdezte reménykedve — biztos, hogy az a katona volt? — Az biztos — mondták —, mert árulkodó jelet is hagyott. A bajonettet ott- tan hagyta a nagy sietségbe. Lonci feje az utcáról beszüremlő gyérecske fény pereme alá süllyedt, hogy nemsokára ólra felmerüljön’ — És később se lett meg soha? — Az nem — hallatszott a sötétben Herminka hangja. — De tudnak, hol van. A csend olyan volt, mint a hirtelen mélyülő víz. Érezni lehetett a félelem fojto- gatását. S, benne a susogó nesz, amit az Anyicska ujjai közt morzsolódó hajfonat adott, felerősödött. — És tényleg most is ott bujkál... az erdőben?... Any- nyi idő után ? — Mert Anyicska így mondta ott az árokban. A konyhában bizonytalan árnyékok mozdultak. A bizonytalan bólintásoké S. e hangtalan feleletek „igen”* nek hatottak. (Folytatjuk.) Oz ifjúság festi neveléséről és sportjáról Pál Gyulával, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya testnevelési és ifjúságpolitikai főelőadójával az ifjúság testi nevelésével kapcsolatos időszerű kérdésekről beszélgettünk. — Hogyan vélekedik a testnevelés és a sport szerepéről a társadalomban? — Ügy vélem, a testnevelés és a sport szerepe, társadalmi jelentősége az egész világon ugrásszerűen növekszik •— hangzott a válasz. — Fejlődő szocialista társadalmunkban a sokoldalúan fejlett egyéniség képzésében a testnevelésnek és a sportnak egyre- jelentősebb szerepet kell betöltenie mind az ifjúság, ' mind pedig a felnőtt dolgozók életében. A testnevelés, a sportolás elősegíti a testi fejlődést, fejleszti a képességeket — erő, ügyesség, állóképesség —, s a személyiség kialakításában is pótolhatatlan szerepet tölt be azzal, hogy hasznos erkölcsi akarati tulajdonságok kibontakoztatására nyújt lehetőséget. Amikor valljuk, hogy a testnevelés és a sport kiváló nevelési lehetőségeket biztosít a következetes, céltudatos nevelőmunkára, fel kell ismernünk, hogy ennek hiányában negativ személyiségjegyek kialakulásával is számolnunk lehet. — Miként ítéli meg megyénk ifjúságának testi nevelését és sportját? — Az ■ MSZMP Központi Bizottságának testneveléssel és sporttal kapcsolatos határozata nyomán született minisztertanácsi határozatok és minisztériumi állásfoglalások gondolatait, az ezekből következő feladatokat nagy gonddal, fontos társadalmi és ifjúságpolitikai kérdésként kell kezelni. Megyénk ifjúságának testnevelése és sportja pozitív irányba változott. Jelentős erőfeszítések jellemzik a pedagógus testnevelők tevékenységét. Sok lelkes testnevelő tanár munkájához fűződik tehetséges fiatalok sportpályafutásának elindítása. A diákok ezreivel szerettetik meg a sportot, a mozgást, ezzel segítve harmonikus fejlődésüket. A rendelkezések, az iskolai sport átszervezései a megyénkben is megalakult diáiksporttanács kedvezően hatottak az iskolai testnevelésre és'sportra. Látványos eredmények ugyan még nem születtek, de a szemléletformálás, az összehdngoltabb és szervezettebb munka alapja lehet a gyorsabb fejlődésnek. — Hallhatnánk néhány adatot is? — Középiskoláinkban 45 szakosztályban csaknem ezer fiatal versenyző sportol rendszeressel. A tömegsportórákon a fiatalok nagy többsége részt vesz. — Miben jelölné meg a közelgő űj tanév legfontosabb feladatait? — Az űj tanév feladatai között mind az általános, mind a középiskolákban nagyobb jelentőséget kap a testi nevelés. Szeretnénk, ha intézményeinkben a testnevelés és a sport még inkább az oktatónevelő munka szerves részévéi válna. Többi között, rendszeressé tesszük az óraivozi, illetőleg a munkahelyi testnevelést, a helyi lehetőségeknek megfelelően. Javítani kívánjuk az ifjúsági turizmus népszerűségét. Nagyobb arányban szeretnénk növelni a túrák számát, különösen az általános iskolákban. Középiskoláinkban az országjáró diákkörök működése megerősödött. Hatékonyságát turisztikai eseménynaptár készítésével segítjük. Nagy gondot fordítunk az új tanévtől az általános iskola 1—4. osztályának testnevelésére. Módszertani I útmutatókkal segítjük a nevelők munkáját. A sport területén is szeretnénk előbbrelépni. A tömegsport népszerűségét az edzett ifjúságért mozgalom általánossá tételével kívánjuk fokozni. Támogatási szerződések előkészítésével szeretnénk a kapcsolatot élőbbé tenni a sportegyesületekkel, társadal- * mi szervekkel. Feladatunk van bőven. Cél, hogy a rendelkezések értelmében, az elért eredményekre építve, a lehetőségeket figyelmbe véve növeljük az ifjúság testi nevelésének, sportjának hatékonyságét. A fiatalokkal való törődés az élet minden területén — így a testnevelésben és a sportban is —. társadalmi ügy, politikai kérdés, jövőnk egyik fontos meghatározója. További munkánkat nekünk is e szerint kívánatos végezni. T. E.
