Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

A salgótarjáni nemzetközi mfívésztclepen Hazaiak itthon V Jábián Gyöngyvér Főiskola hallgatójaként 1963- den hazai és sok nemzetközi ban voltam itt a művésztele- tárlaton, így például Moszk- pen — jegyzi meg. — Ta- vában, Stockholmban, Ná- vasszal kaptam a meghívást, polyban, Párizsban, ott vol- Bevallom, vonakodtam, mert tak képei az 1973-as VIT-en általában nem szeretek mű- Berlinben. Most egyéni kiál- vésztelepekre járni. Egyszer lításra készül, ez 1977-ben Kecskeméten voltam két hó- lesz a Stúdió Galériában. S napig. Kicsúszott az idő a ke- 1979-re megkapta a Műcsar- zeim közül. Itt most dolgo- nők kamaratermét, zom, a program lehetővé te- Van munkája. szí. X A fiatal művész egyébként a Fiatal Képzőművészek Stú- Hibó Tamás Salgótarján- diójának elnöke, amelynek ban él 0 a művésztelep ítt- körülbelül háromszáz tagja honi résztvevője. Grafikus­van, köztük nógrádiak is. E művész. minőségében mondja: , — Most festek — mondja. — Nógrád megyével jó a — Van itt ecsetem, festékem, stúdió kapcsolata, több pá- vásznam. Mi kell még? lyázatot rendeztünk a város- — Ez a hír számomra új. ban. 1975-ben Nagybátony- — Részben számomra is. ban Kiss Györggyel együtt Megpróbálok festeni. Egye- volt kiállításom, a Bányász lőre kísérletképpen. Művelődési Házban. Ugyan- Mit jelent számára, ezen csak itt, még két stúdiókiállí- túl, a művésztelep? tás volt múlt évben. A nagy- — Nyugalmat és ez nem — Tavasszal Görögország­ban és Törökországban jár­tam, de természetesen, nem festek „útíképeket” — mond­ja Fábián Gyöngyvér, a har­madik salgótarjáni nemzet­közi művésztelep egyik hazai résztvevője. — Azért jól jön számomra ez az egyhónapor időszak itt. a művésztelepen Pihenek. És rendszerezem a élményeimet, főként görög- országi benyomásaimat. És idézi a Bolyai János Gimnázium egyik osztályter­mében — most „műterem” — a kéklő tengert, az idő­mosta köveket, az emberiség , . __ e gyetemes értékeit a kövek- bátonyiakkal jó kapcsola- ke\es. Remelem, sok ben, a márványban, a Buda- tunk van- Balassagyarmaton, nat wom. pesten élő fiatal festőmű- a Horváth Endre Galériá­vésznő. Az ablakokkal szem- ban is volt kiállításunk. Sze- I hiszen ben a zöld Pipis, távolabb a retnem. ha a megyével, Sál- művwzíarsdvalj hiszen Karancs párában, leni a fő- gótarjánnal, Balassagyarmat- tér mindennapi forgalma. tal; Nagybátonnyal tovább Vonat húz ki a kisállomás- erősödne a stúdió kapcsolata, rói. Azt nem kérdezem meg, Szentgyörgyi drámai alka­Sumér-e a magyar? tálában is fogyatékos képük van a súmérral összehasonlí­Furcsa, de jellemző törté- delkezésre álló gazdag forrás' nettel bocsátja útra Komoróczy anyagot, hogy a tudományta Géza Sumer és magyar? c. lan nézetek már felvetésük tott nyelv történeti fejlodese- könyvét (Magvető. Bp. 1976.). pilanatában szinte nevetsé- ról.” (H. W. F. Saggs) Néhány évvel ezelőtt lelkesen gessé válnak. A turánista A meddő harc azonban to- ajánlották figyelmébe azt a nyelvészekre hivatkozva — vább folyik: sorra jelennek Buenos Airesben kiadott su- Ferenczy Gyula. Somogyi Ede, meg külföldre szakadt na- mér őstörténetet, amely a su- Zajti Ferenc, Bobula Ida — zánkfiainak „korszakalkotó"* mér és a magyar nyelv ro- bepillantunk a „sumer magva- művei, kiagyalt közös szavak- konságát hirdeti. Ezzel a tu- rológia” régi és új, külföldi és kai, kitalált forrásokkal. Nem dománytalan nézettel még magyar hullámának műhe- vesznek, vagy nem akarnak ma is találkozunk kül-éstoel- lyébe. megismerkedhetünk tudomást venni a tényekről: földön egyaránt. Mahler Ede, Munkácsi Barnát, ,.A sumér nem sémi. de nem Ezt az idejétmúlt, logikát- Venetianer Lajos, Szegfű Gyű- is indoeurópai lan összevetést cáfolja meg la, Zeirai Miklós és mások e úgynevezett könyvében a szerző, az ókori rokonságot cáfoló bizonyító- pusú történeti tanszék tanára. Nem kaival. nyelv. Az agglutináló tí- nyelvek közé tartozik, amilyen például a török, a annyira maga a cáfolat vonz- A könyv szerzője felhívja 'na?har< a, fin.n- Amde . efek za az átlagolvasót és a szak- a {jgyeimet arra, hogy a fel- kbzu* egyik sincs semmi Hó­embert, hanem az állítólagos szabadulás utáni magvar sai- zclebbí rokonságban a sumér- „nyelvrokonság” történetének tóban is helyet kaptak mára reL Í2V ez utóbbi evedül áll. részletes, színes kibontása, furnér-—magyar nyelvrokon- a gazdag bibliográfia teszi ér- sagot éltető cikkek, s ez min- dekessé és hasznossá. dereképpen késlelteti az egy­A sumér—magyar nyelv- séges, az „össznépi” helyes tu- rokonítás gyökerei a 19. szá- dományos álláspont elfogadá- zadba nyúlnak vissza. Meg- sát. Elsősorban azonban a születéséhez az első egynvel- külföldön megjelenő magyar vű sumér szövegek napvilág- nyelvű tudományom és áltudo­ra kerülése nyújtott táptalajt, mányos folyóiratok tanulmá- Mivel a sumért a korabeli tu- nyai foglalnak állást még ma dósok az ún. turáni nyelvek- is a sumér—magyar nyelvro- így fogalmazza meg: „A múlt- hez a finnugor nyelvcsa- konítás mellett. „Szüntelenül nak az a felfogása, amelyet a Iádhoz sorolták, innen adódott próbálkoznak azzal, hogy su- nemzeti romantika alakított ki, a magyarral való rokonítás mér szavakat találjanak a ma is eleven. Ezt a szemléle- alapja is. (Túrán, az iráni for- legképtelenebb helyeken, mos- tét kell meghaladnunk.” Az rások szerint, a Kaspi-tenger tanában többek között a ma- adatok e gazdag tárháza. a környékén élő és Iránnal gyárban; árfide ezeket a pró- bizonyítékok egyértelműsége szemben álló nomád törzsek bálkozásokat mind figyelmen és logikája biztosíték arra. régi gyűjtőneve). kívül hagyhatjuk, mert min- hogy jelentősen csökken majd komoróczy Géza egyes nyel- den esetben a sumér nyelv vészek munkásságát ismer- nem kielégítő ismeretén ala- tetve úgy csoportosítja a ren- púinak, s (a szerzőknek) ál­rel, így ez utóbbi egyedül áll, rokon nélkül, valamennyi is­mert élő és holt nyelv között.” (Itt jegyezzük meg. hogy az ismertetésben következetesen a sumér megnevezést hasz­náljuk, a Magyar Értelmező Kéziszótárnak megfelelően Komoróczy sumer szavával szemben.). A szerző könyvének céliát a „romantikus töredék zai és külföldi tábora. Dr. Saiga Attila ha­Hibo Tamás A kollégákkal sokat be­gyei egy ideig ő is Varsóban tanult. X Négy magyar résztvevője van a telepnek. Közben a miskolci Seres János beteg lett, egyelőre hazautazott, augusztus közepéig talán még visszatér. Erdei Sándor, a művésztelep megbízott tit­kára közli, hogy idén — a ta­valyi gyakorlattól eltérően, kevesebb a kötött program. Így több idő jut a munkára, az egyéni érdeklődés kielégí­tésére. Ügy tűnik, ez a gya­korlat eredményesebb. A résztvevők ezzel egyetérisnek. Tóth Elemér Mai tévéajánlatunk 21.45: Kosztolányi Dezső. — Dokumentumfilm. — A film Kosztolányi Dezső emberi alakját idézi föl Illyés Gyula, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Vas István, Keresz- túry Dezső, Karinthy Ferenc, Hatvány Lajosné Lányi Hed- da (a „Fecskelány”), és Kosz­tolányi Adóm emlékezéseivel. Íróról lévén szó, az emléke­zések természetes velejárója, hogy a korabeli irodalmi és társadalmi élet összefüggései­ben látjuk Kosztolányit, nem­csak az embert, hanem az írót is. A filmben elhangzanak újonnan megzenésített Kosz* tolányi-versek (Novak János zenéje), Latinovit« Zoltán és Polonyi Gyöngyi előadásában. Külön érdekessége a műsom nak, hogy egy eddig ismeret­len 2—3 perces filmfelvételt is bemutat Kosztolányiról és családjáról. Kevés a középiskolai taneszköz A közelmúltban összegez- ország valamennyi középisko- ték a TANÉRT-nél a közép- Iája megkapta, és 98 százalé- iskolai taneszköz-felmérést, s kuk ki is töltötte, eszerint az ország középisko- Az iskolákban a hangszála­iéi az alapjegyzékben felső- gok 77 százaléka, a demonst- rolt taneszközök 53 százaié- rációs eszközök, a képek, a kával rendelkeznek. Tetemes falitáblák, a térképek, vala- a hiány: meghaladja a 208 mint a tanulókísérleti eszkö- millió forintot. zök 62—63 százaléka hiány­A múlt év tavaszán jelen- zik. tette meg az Oktatási Mi- Legkisebb, 34 százalékos a nisztérium a gimnázriumok és hiány az úgynevezett általá- a szakközépiskolák közisme- nos oktatástechnikai eszkö- reti tantárgyainak alapvető zökből. taneszközjegyzékét. Az alap- A valóságos helyzet a fel­jegyzék 144-féle eszközt, il- 'mérés adatainál kedvezőbb, letve sorozatot tüntet fel, a Az alapjegyzék ugyanis szá- többi között 18-féle demonst- mos > olyan taneszközt is fel- rációs, 14-féJe általános okta- tüntet, amely a „jövő iskolá- tástechnikai eszközt, 55-féle ját” szolgálja, tervezés, vagy képet, faliképet és térképet, gyártás alatt áll. 14-féle hangszalagot és 17- Az iskolák a .taneszközök féle hanglemezt Az utasítás beszerzésére ötéves tervet előírja, hogy az Iskoláknak a készítettek, a még hiányzók taneszközállomány fejlesztése többségét három éven belül során elsősorban a jegyzék- az oktatás szolgálatába állít- ben felsorolt eszközök beszer- ják. Csupán az idén saját zéséről kell gondoskodniuk. költségvetésükből és a me­A TANÉRT az elmúlt hó- gyei tanácsok támogatásából napokban részletesen felmér- mintegy 68 millió forint ér­te a középiskolák taneszköz- tékű taneszközzel szeretnék állományát, a felmórőívet az csökkenteni a hiányt llll»M 11 III t M < full IIIII MIMII» "«IIMItlIlltlII IMII'nCMMUIIIII III III lllllll III ÍHIIIIH Ilii 1111 III III I III I Mil 11 > 11111| l| 1111111111| | IIIIMI III IIII III >11 lllllll II lllllll lllfltllli' Szentgyörgyi József hogy mit jelent számára Sál- tű festő. Egyik kedvence szob- gótarján, hiszen Fábián rász, Marino Marini. A hazai Gyöngyvér idevalósi. Kap- művészek közül Kokas Ignác, csolata a szűkebb hazával, a Kondor Béla állnak közel várossal nem szakadt meg. hozzá. A sötét, komor, heves hangulat nem idegen vász­A salgótarjáni kiállításo- nain. kon gyakran találkozunk műveivel. így nem kell be- — Sose szerettem magamat mutatni őt a nógrádiaknak, illúziókban ringatni — mond- Talán csak néhány adatot ja. — A megpróbáltatás alatt emlékeztetőül. A Képzőmű- soha meg nem törő ember veszeti Főiskolán Kádár és küzdelme érdekel. Tihany­Györgynél végzett 1969-ben. ban születtem, szegények Volt már önálló kiállítása voltunk, heten testvérek. Az Szombathelyen, Salgótarján- egész családban bizonyos ár­ban, tavaly Budapesten, a telemben nekem sikerült „ki- Stúdió Galériában. A salgó- törni” a szegénységnek ebből tarján! zománckiállításon és .a világából. Talán innen is két zománcbiennálén díjat eredetezhető . érdeklődésem, kapott. — balatoni és nem szere­.. .. pel a képeken a Balaton? Min dolgozik jelenleg? „ „ , —• Keveset foglalkoztam ed­— Pályázatokra dolgozom, dig a Balatonnal. Annyira Sok a munkám Szívesen va- megrémít a „téma”, hogy so- gyok itt a telepen. Számom- se lesz belőle semmi, ha ne- ra ez elsősorban az erőgyűj- kikezdek. Nem tudok a Ba­tés ideje. Szentgyörgyi József szin­tén Budapestről érkezett. Ugyancsak nem rógrádi kap­csolatok nélkül. latonhoz nyúlni. Bármit csi­nálok róla, Egry József min­dig ott van. És bizonyos ér­telemben Bernáth Aurél és a többiek. A fiatal művész a főiskolán 1968-ban végzett. Dorogon, Dunaújvárosban volt tárla- — Még a Képzőművészeti ta,. szerepelt csaknem min­NÓGRÁD - 1976. augusztus 6., péntek Anyicska érezte a sze- ,kara — ezt is,„azt is felhoz- meknek ezt a féltő, aggodal- ta, eszébe juttatta a m ebé lo­rn as ölelését, a fogalmat a nek. tekintetben: „Soha magam ... ,, , ,, mellől el nem engedlek.” - ”Mar a sátraknál ott volt a Érezte, és elfordította kissé katona fűzték a fősodor­fejét. De annyira nem merte, eSynós szavát keresztez- hogy lesütött szemének útjá- * , . r kinez.ie n10* ba beleessen az ablak is, fanak Lidit, mert Lidi nem melynek üvegén az az egy ®rkez®tt beharangozásra, szál villanykörte remegve b?sszu vo t az út, át az er­eseit darabjaira. don ,meg a koves árkon- A — Laktak ők bent erdőbe, templomban szolt mar az apa neki volt erdész — foly­ének...” „Na, ugye, sátrak is vol­halta, bábaasszony messze ha nem búcsúnapkorl...” lakta faluba. Doktor? Azt „Éva anyánk bűnébe esett, mink nem is láttunk... A kíváncsiság odavitte a sát­— Máma is csak úgy van rákhoz. És ott volt a kato- — szólt közbe Teréza —, na>> mikor a városból kijön. — No, csak a faiuba, hát „Soha senki se látta sz­akkor még az erdő!... — tét- ®lűtt a faluban, és azután te hozzá Marisa. Herminka néni rájuk Lidi neki, senki rhása, ezt se... i- „Tükrös szívet vett Lidi­nek...” r „Én úgy tudom, olvasót a vett, gyöngyház feszülettel... A csuklójára volt tekered­Volt Péter-Pál, ako teraz. ígérte neki. Nem félte ő er­volt ő erdő lánya... Lonci megborzongott, s lop­va Anyicskéra pillantott. De „...Tenyerére vette, nézeget­te, tetszett neki. De nem volt pénze. És már visszaad­ta volna az árusnak, mikor vette neki...” „És elfogadta? Nem kelett Anyicska pillái mélyen le- volna elfogadnia.” eresztve, a konyha kövét se- „. . , , , perték „Hat azt mi mar nem tud­Az asszonyok pedig folytat- hatjuk* hogy volt-” ták. Űjraélték, újraalkották Herminka néni megfogta Göndör Lidi történetét. Egy- Lonci karjót valaki előimádkozta, a töb­bi ráfelelt, mint a 6iratók (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents