Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
Népművelők továbbképzéséről Nógxádban Megyénk egyik kis községében — Karancs.berényben — tízéves találkozóra jöttek ösz- sze nemrég a volt nyolcadikos tanulók. Tíz év nem sok idő, de ennyi év alatt felnőtté értek az egykori kamaszodó gyerekek. Legtöbbjük már családot alapított, valamennyien szakmát tanultak, megalapozták az életüket. „Véletlenül bevetődtem” erre a tízéves találkozóra. Olyan fiatalokkal találkoztam, akik .valóban nem rendkívüliek, hanem reálisak, józanok, tisztes emberi törekvést mutatnak. Becsülik a tudást, örömüket lélik a munkában, igényesek — sőt, olykor türelmetlenek —, de helyes szemléletűek, saját érzéseik és meggyőződésük alapján is jól érvényesültek. Mint ahogyan az ilyenkor lenni szokott, az osztályfőnök a létszámjelentés után — az osztály volt nevelőivel együtt —, hallgatta a fiatalok vallomását, a megvalósult életcélokról, az emberi értékekről, a tanulásról, a munkáról, a családról. A közgazdasági egyetemet végzett Fodor Olga elmondta, hogy Budapesten dolgozik, édesapja felnőtt korában érettségizett, s a családjukban értéke van a tudásnak. —Munkába lépésemkor összeismer tettek feletteseimmel, munkatársaimmal, bemutatták a part- és a KISZ-titkárt, a munkahelyet, megmondták a konkrét feladatomat és a kezdő keresetemet. Mégis Salgótarjánba jövök dolgozni, mert ideköt a szívem és a szüleim. Itthon is szükség van rám. — Jól érzem magam a Nóg- rád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál — mondta Tórák Margit. — Szakmunkásképzőben végeztem, majd levelező tagozaton leérettségiztem. Ősztől marxis- i ta egyetemen tanulok. Jó a i fizetésem, életem egyik nagy öröme, hogy a párt tagja lettem, KISZ-titkárnak választottak. Molnár Sándortól — a vállalat igazgatójától — még azt is megtudtuk, hogy Tórák Margit a központban számlaellenőr, csoportvezetőhelyettes. Szeretik, mert önálló véleménye van, a vezetői megbeszéléseken a fiatalok érdekeit képviseli, távlati szempontból is számítanak rá. Szűcs Vince, Gergely Bertalan kőműves szakmunkás, Tórák Oszkár építőipari tech- nikus. Ö jól rajzolt már az általános iskolában is, középiskolás korában műszaki rajzaival nem egy országos díjat nyert. Most az egyetem építészmérnöki karára jelentke«tlllllltlltlfllllll|ltlfmilllfllllli,l(1lllflllllllllllllllllillimillillll*'|IIIIIIIMIIII|fi|||||lllll|| nlifUitii || um || in || 11111(111111111111111||| mi || mi in || mi mii 11111111111111)111111|| || mi || || || •||||||SakVII 11IIIII III I If II1111 Kill III Ilii II Augusztus — immár hagyományosan — a népművelők továbbképzésének ideje megyénkben. Az idei továbbképzési programot tanulmányozva, arra a következtetésre juthatunk, hogy az jól szolgálja a közművelődéspolitikai határozatban foglaltak megvalósítását, hiszen módot nyújt a közművelődés különböző ágazataiban szerzett tapasztalatok összegezésére, a jövő teendőinek meghatározására. Jelentősnek ígérkeznek a számvetés igényével elhangzó előadások, az ezeket követő eszmecserék. s természetesen, a szakmai programok. A függetlenített népművelők továbbképzése Salgótarjánban augusztus 11-én és 12-én zajlik. Az első napon a felnőttoktatási lehetőségek, az eddigi nógrádi tapasztalatok kerülnek szóba, illetve a résztvevők kicserélhetik tapasztalataikat a közoktatásközművelődés kapcsolatának érvényesüléséről a gyakorlati népművelői munkában. A második nap előadói között szerepel dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, s Török Gábor, a Népművelési Intézet munkatársa. Dr. Boros Sándor a KB közművelődési határozata végrehajtásának megyei tapasztalatait foglalja össze. Török Gábor pedig a tömegkommunikációs eszközök szerepéről szól a korszerű ismeretterjesztésben. Az előbbi előadást konzultáció is követi. .Ezen túl már folynak a különböző tanfolyamok is megyénkben. Ezeken a néptáncoktatók, a színjátszó rendezők, a pávakörök vezetői, a bábszakkör-vezetők szakmar továbbképzése zajlik. Az el- rpéleti kérdéseken túl tág lehetőséget nyújtanak a résztvevőknek a gyakorlásra, szakmai foglalkozásokra. Sor kerül az- ifjúságiklub-vezetők alapképzésére augusztus 7-től 13-ig. Az ifjúsággal való foglalkozásnál a fő tevékenységi területek közé számít az ifjúsági klub. Az alapképzés célja a klubok munkájának segítése oly módon, hogy azok társadalmi szerepüket betöltsék. E feladatrendszer sorában kiemelt helyet foglal el a folyamatos és differenciált vezetőképzés, mely- lyel a mozgalom szakembergárdáiét alakítják és fejlesztik. E képzés még idén novemberben, s jövőre februárban, áprilisban és augusztusban folytatódik. Jellege az úgynevezett irányított önművelés lesz, egyéni, kiscsoportos és konzultációs formában. Az idei továbbképzések, szakmai tanfolyamok szervesen illeszkednek a megye közművelődésének fejlesztéséről készült feladattervbe, amely a közművelődés személyi feltételeiről szólva — többi között — hangsúlyozza a közművelődés személyi feltételeinek fejlesztését, összhangban e tevékenység ideológiai, politikai nevelő funkciójának figyelembevételével, s az intézmények fejlesztésével. Ismeretes, hogy megyénkben is van mit tenni azért, hogy a megfelelő szakmaipolitikai felkészültséggel rendelkező népművelők száma növekedjen. Ez természetesen, komplex feladat, amelynek egyik része, hogy tervszerűvé és rendszeressé váljon a népművelők politikai és szakmai képzése. Ügy tűnik, megyénkben ez a folyamat kedvezően halad, a beiskolázás céltudatosabbá vált. Ide tartozik az is, hogy a főhivatású népművelőkön túl, megfelelő körültekintéssel, de mind nagyobb számban kapcsolódjanak a közművelődési munkába fiatal értelmiségiek, szakmunkások is, s általuk bővüljön a tiszteletdíjasok tábora. A népművelők rendszeres politikai, szakmai továbbképzésében jelentős szerepet tölthetnek be a most zajló, illetve sorra kerülő megyei programok. Ezekbe más megyék szakemberei is bekapcsolódnak, tágítva a tapasztalatok körét. Reméljük, az idei augusztus meghozza a kívánt eredményt, s megyénk népművelői, szakkörvezetői. a közművelődésben dolgozók még nagyobb politikai tudatossággal, szakmai ' biztonsággal folytathatják munkájukat az elkövetkező hónapokban. T. Ji.. Mai tévéajánlatunk 17.4«: A BANK. Amerikai film. Chaplin pályája kezdetén néhány hónap alatt nagy hírnévre tett szert Amerikában. 1915-ben az Essa.naycég számára tizenhat filmet forgatott, s ez idő alatt érett művésszé formálódott. E tizenhat film egyike a most látható „A bank” című film is Chaplin már jellegzetes öltözékében — szűk zsakettben, óriási cipőben, bambusz sétapálcával tűnik fel. Mint a bank altisztje csetiik-botlik. S küzd az erőszak és a hatalom igazságtalanságai ellen. Partnere, az akkor felfedezett bájos, Edna Purvian- ce. Fiatalok vaUomrtm Az érvényesülésről zett, levelező tagozaton akar tanulni. Szűcs Vince és Gergely Bertalan mestervizsgára készül, azt mondták, így nagyobb a szakmai tudás, ez ''követelmény a kőműves- , szakmában. Szőllős Marika és Simon Marika Salgótarjánban dolgozik, eladók a műszaki, illetve a Pécskő Áruházban. Szakmunkásképzőben végeztek, szerintük ez a legszebb pálya, mert mindenki örül — és ezt nagyon jó látni —, ha vásárol, ilyenkor segíteni kell hogy a jó választás után az emberek öröme még nagyobb legyen. Simon László és Gergely Géza műszaki ember, technikus, illetve esztergályos. Ök a szülők büszkeségéről beszéltek. Azok nem tanulhattak, most saját céljaik megvalósulását látják gyermekeikben. Géza az osztályfőnöknek csak súgja — a rá jellemző szerénységből eredően —, hogy érettségire készül, mert az új gépekhez több tudás kell. Édesapjával együtt dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Hajdú Jóska hiányzott a találkozóról. Biztosan elaludt, az általános iskolában is hétalvó volt — jegyzik meg humorosan. Helyette Fodor Sándori a nagybátonyl . zene!sko- la tanára beszélt az életútjá- ról. Ö is szerzett szakmunkás-bizonyítványt, bár édesanyja először nem engeove tanulni. Fodor Sándor egyébként zeneművészeti főiskolán szerzett tanári oklevelet, a palóc folklór gyűjtésével is foglalkozik, mint hallani, igen biztató eredménnyel. Érettségi után Fodor Sarolta ápolónőképző tanfolyamot végzett, most egy neves kórházban vezető ápolónő. A hivatás szeretetéről. az emberi méltóságról, a humanizmusról, a munka tiszteletéről régen hallottam ilyefi szépen beszélni. A találkozókon — a fehérasztal mellett — meghitt epizódokat és édes bárgyúságo- kat, az egykori puskázásokat is elsorolják, mint a közoktatás létezése óta, bármely tanintézet akárhányadik ^találkozóján. Amíg a rendkívüli osztály- főnöki óra után hazafelé utaztam, egyre csak az járt eszemben: ha valaha házat építekL ha vásárolok, ha műszaki vagy közgazdasági problémáim lesznek. vagy betegség ér utói, ezekhez a fiatalokhoz fordulok. Hiszem, hogy helyemben mindenki így tenne... gy. 1. A Balti-tenger mélyéről — múzeumba Képünkön: jelenet a „KELEPCE” című magyarul beszelő, lengyel filmből. (Augusztus 5. — Csütörtök — 21.30 h. 2. műsor!) 15. A temető és a templom után, a domb kopár, köves hátán egyenesen beszaladt az út a házak közé. De itt már szerencsére nem győztek köszöngetni ennek is, annak is. mert faluhelyen mindenki ismeri a másikat, s az úton most különösen sokan jártak, mert jöttek haza a futbalípályáról. A házak előtt kispadon ültek az öregek, beszélgettek, pipázgattak, és megnézték Loncit. A farmerét, a dzsekijét. Nem látszott, hogy túlságosan újság lenne nekik, csak az ünnep miatt. Zsabkáék még itt is szorosan a nyomukban voltak; mintha hozzájuk tartoznának. A nyúlfarknyi utcácskába azonban már nem jöttek be utánuk. Megálltak a sarkon, az egyetlen villanyoszlop alatt. Lonci csak az udvaron engedett ki magából egy hosz- szú sóhajt. Mintha idáig visszatartotta volna a lélegzetét. Éppen felléptek a korlát nélküli betonlépcsőre, mely, mint valami Noé bárkája, az egyetlen szilárd talajnak tűnt a leselkedő veszedelmek óceánjában, már csak azért is, mert a portának kerítése sem volt. — Nahát, ilyen helyen nem élnék — mondta. — Micsoda szörnyűséges alakok! — Majd hozzátette: — Itt percig sincs biztonságban az ember. Anyicska nevetett. Igaz, csak halványan. — Pedig azt mondtad reggel: „Édes kis fészek”. Lonci úgy nézett rá, mint a marslakóra. A tükörtiszta konyhában üldögéltek az asszonyok, bor mellett, sütemény mellett, tele megbeszélnivalóval. Marisa jött el meg Hermina néni, a komaasszony, ki mindennap itt ült, és tudósasz- szony hírében állott. Hiszen tudhatott is eleget, mert még a bábicskánál is öregebb volt. Matej Jánhoz ment, az asztaloshoz, hogy megeszélje vele a parkettát. Mindenki parkettáztatja a lakását, NŐGRÁD - 1976. augusztus 5., csütörtök halad a világgal. Matej sem akar lemaradni. De elég rég elment Jánhoz, bizonyára együtt továbbmentek, s kikötöttek a kocsmában. — No, itt vannak kislányok — örvendezett a ba- bicska, s mindjárt büszkélkedett Loncival a vendég asz- szonyoknak. — Kis barátnő városu. A kis barátnő kezet rázott városi módra, de máris nyugtalanság fogta el. j— Jaj, hát nekem megy rriár biztosan a buszom — rríondta, és kilesett az abla- kon. Zsabkáék a villanyoszlop alatt ültek, őrizték az utcácska kijáratát. Anyicska látta Lonci arcát, és ő is kilesett. — Elmégy a későbbivel — mondta. — Istenem, mikor kerülök haza! — Sóhajtva ült le Lonci a székre, amit Teréza a szobából kihozott. Anyicska is, ő is újra kinéztek az ablakon. A magas konyhai ablak odatekintett éppen az utca torkolatára, s a szürkületben a villanykörte éppen kigyulladt. Zsabkáék a fény alatt ültek, s úgy látszott, sohasem akarnak onnan felkelni. Az asszonyok folytatták, ahol abbahagyták, míg Lonci ujjai a farmer zsebét tép- desték idegesen. Anyicska is így játszogatott a kezével; s inniok is kellett meg enni- ök, pedig tulajdonképpen tíj- kön ültek. A beszédekből neim sokat értettek. Figyelni se tudtak, de még az előzményeket sem ismerték. Hermina néni szerint azt a fekete macskát meg kellett volna fogni, a lábán vágást csinálni és másnap megláthatták volna ki volt, a vágásról a lábán. Sokára rakták össze, hogy egy Ondrej nevű embert elédesgettek a feleségétől, s az illető nőszemély fekete macskává változva járkált a házukba. Lonci csak az ablakot le- segette, és fel se fogta, hogy vérbeli boszorkányhistóriát hall. — Hát aztán hol jártatok mit láttatok? — kérdezte Teréza a lányokat. Néhány szóval elmondták a mulatságot a futballpályán, a tisztesség ,végett inkább, mert a mesélgetéshez nem sok kedvük volt. Mikor az erdei keresztet említették, és úgy, hogy a patakmederben jöttek haza, az asszonyokban meghűlt a vér. A szürkületi homályban is látni lehetett a sápadásukat. Pedig a lányok csak mellékesen említették a dolgot, és még hiányosabban szóltak róla, mint a többiről. Egyáltalán nem említették Zsabkáé- kat. A szűkszavúság Anyics- kától eredt, mert ő tisztában volt a hatással. (fálulatjuk.) A Balti-tenger mélyén, a lengye' partszegély közelében XV—XVI. századi szállítóhajóra és rakományára bukkantak. A rakomány zöme már szárazföldre került — a többi, ez év nyarán jut felszínre. A vállalkozás fő szervezője, a gdanski központi tengeri múzeum igazgatója, Prze- myslaw Smolarek a következőket mondja: „A felszínre hozott anyagot részletesen elemezzük. Különösen értékes a hajó szerkezete; olyan időszakban készült, amelyből Európában ritka az eredeti régészeti anyag. Értékes rakományt vitt ez a hajó: számos bányászatit kohászati terméket, mint pél- dáu’ vasércet, vastömböket, kovácsolt acélt, rézlemezkéket. Igen érdekesek a faipari termékek is: hajóépítésre szolgáló fűrészáru, dongafák, faggyú, gyanta, stb. Rövidesen üzembe helyeznek egy különleges szívóberendezést, amelynek segítségével átkutatják a tengerfenék homokját Bármilyen kis tárgyat emelnek ki, rendkívül értékes lelet lehet.” Zenés hétfők Szerencsés kezdetnek könyvelhetjük el az augusztus 2- án Salgótarjánban bemutatott 100 Folk °C együttes műsorát a Zenés hétfők sorozaton belül A nemrég alakult négytagú együttes zenei stílusa nem határozható meg egyértelműen, hiszen saját szerzeményeik mellett népballa- da-feldo’.gozások, József Attila, Robert Burns megzenésített versei és polbaatadap- tációk is hallhatók. Legjellemzőbb, hogy a négyszólamú vokális zene kerül előtérbe, és a beatben használt erősítőberendezéseket a minimálisra csökkentették. Hangszereikkel (akusztikus gitár, bendzsó, mandolin, furulya, kongadobok) hűen tudták az előadott számok hangulatát kísérni a melankolikus balladától a vidám, tréfás dalokig. A kezdés jó volt. s reméljük, a következő műsorok is kielégítik a különböző műfajok kedvelőit. Augusztus 9-én a fúvószenét kedvelőknek a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ fúvószenekara ad műsort. A fiatalabb beatkedvelő korosztályt augusztus 16-án a balassagyarmati Centrum beatzenekar szórakoztatja Ifjabb Oláh Kálmán népi zenekara, Miklós József Szentendrei Klári, és Mozsár Imre közreműködéséve' augusztus 23-án mutatkozik be. A humort kedvelők augusztus 30-án Tö- rőcsik József polbeaténekee és Radványi Barna „Lehet, hogy szép nem vagyok1'- című műsorát láthatják. Tüskevári fazekasok Tüskevár ma is a dunántúli fazekasság egyik központja. Az előző nemzedék idejében még 89-en, most pedig öten űzik e régi népi mesterséget. Hívhatnánk őket tüskevári Tóth fazekasoknak is, mert közeli és távoli rokonság réven mindannyian Tóth családnév üek: Máté, Péter, Gyula, Gergely és az ifjú Tóth Gergely. Képünkön: if jaki. Tóth Gergely. v
