Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-31 / 205. szám
Helyi igények - helyi lehetőségek A irtó rr'tro i tanácson meghökkenten rí y«l forgatták az egyik kisebb városból érkezett levelet. „Településünkön a közhangulatot zavarja, hogy az üzletekben nem lehet zöldségfélét kapni. Kérjük tehát, hogy városunkat kapcsolják be a központi zöldségellátásba...” Az illetékesek csak hümmogtek- Dunába vizet? Hiszen a helységnek jókora határa van, amelyben szép számmal élnek szorgalmas parasztasszonyok. Ezek saját maguknak természetesen megtermelik a zöldborsót, zöldbabot, petrezselymet, sőt, a gyümölcsfák száma sem kevés. Miért kell készleteket elvonni az országos ellátásból, miért kell túrajáratokat szervezni, hogy ott is legyen zöldség. Szervezzék meg odahaza a helyi ellátást! Persze, ez több munkával jár, mint egy levelet megírni, de feltétlenül célravezetőbb. Sajnos, nem ritka eset, hogy országos intézkedést, központi gondoskodást kérnek a kisebb településeken olyan ügyekben is, amelyek pedig odahaza jól megoldhatók. A zöldségügynél maradva például nemcsak azt lehet közüggyé tenni, hogy nincs paradicsom a boltban, de azt is, hogy az egyébként is működő kiskertészetek adjanak árut helyi köz- fogyasztásra is. Ha felkeresik őket, szerződést kötnek velük, emellett pedig gondoskodnak szaktanácsadásról, magvakról, vegyszerekről, fóliáról, netalán előnevelt palántáról is, akkor a kistermelők bizonyára megoldják ezt a problémát. Utóvégre nem szerelemből kívánják ezt tőlük, hanem tisztes fizetségért. Nagyon sok olyan nagyüzem van már, amely saját maga ugyan nem ékelt be munkaszervezetébe egy kicsi kertészetet, de rábeszélte dolgozóit, tagjait, hogy kertészkedjenek, és ehhez segítséget nyújt, nemcsak a termelésben, de a felvásárlásban és értékesítésben is. Követendő az a mozgalom is, amelyet az általános fogyasztási szövetkezetek indítottak már esztendőkkel ezelőtt a helyi húsellátás javítására. Szerződést kötnek a hizlaló kistermelőkkel, és ugyanakkor létesítenek egy-egy kisebb, körzeti feldolgozóüzemet. A távolságok kicsik. fuvar alig van, ezeknek a kis vágóhidaknak, hús- feldolgozóknak a hatása azonban az országban már nagyon sok helyen jól meglátszik az ellátás javulásában. Hasonló mozgásnak lehetünk tanúi a takarmányellátásban. A jobb tsz-ek módot találnak arra, hogy saját takarmánykeverő üzemükből juttassanak tápot a tagoknak, ma már egyre inkább kívülállóknak is. A téma azonban nem csupán mezőgazda- sági. Kár lenne például kis méretű autószerviz felállításáért folyamodni ott, ahol a tsz- nek meg az állami gazdaságnak jól felszerelt üzemi karbantartóműhelye van- Ahol a 200 lóerős traktor futójavítását el lehet végezni, ott megreparálhatnak egy aprócska Trabantot is. Persze, ilyen esetben nő az adminisztráció a nagygazdaságban, esetleg jobban kell ügyelni a visszaélések megakadályozására, de a fáradtságot megéri, mert az a Trabant talán éppen egy saját dolgozó járműve lesz. És, ha nem azé? Továbbfolytatva a sort, minden „vidéki” nagyüzemben van néhány kőműves, villany- szerelő, vízvezeték-szerelő, esetleg szobafestő is. Ezek a szakemberek esténként és vasárnaponként — kontármunkában — úgy is dolgoznak a faluban, a nagyközségben, a mezővárosban, ugyanis egyszerűen nem tudnak ellenállni a rokonok és ismerősök ostromának. Ám, nem feltétlenül szükséges a kontárkodás, megszervezheti ezt a szabályok betartásával maga a n'agyüzem is. Hosszú a sor, de legalább említsünk'' meg még egy jelentős példát. Ha eg.v „vidéki” ktsz valamelyik dolgozójának elromlik valami háztáji masinája, akkor az illető biztos nem nyugszik addig, amíg egy kollégája nem esztergál neki pótalkatrészt, és azután azt beszereli saját maga a gépbe, hogy tovább használhassa. Ez a gyakorlati folyamat is „nagyüzemesíthető”. Az országban ma már szinte mindenki gazdálkodik egy kicsit, vagy használ tartós fogyasztási cikkeket. A központi alkatrészellátás és -javítás nem mindig zökkenőrpentes. Nagyon sok olyan üzem működik azonban, amelynek nem ez a profilja, de be tud segíteni. Miért ne lehetne ezt szervezetté tenni? I\pm flT tellat a helyes út, hogy kérL » III jünjj mindenkor és mindenre központi segítséget. Tájékozódjunk, gondolkodjunk, szervezkedjünk odahaza. Különben,, is: „segíts magadon, az állam is megsegít”. Bizonyos, hogy ezernyi apró problémát meg lehet így oldani- Sőt. Egy-egy jobban sikerült kezdeményezés esetleg odáig fejlődhet, hogy még a környék, netalán az ország ellátásába is szerepe lehet. Földeáki Béla A salgótarjáni piac gombavizsgáló helyén a hét- minden napján ingyenes szaktanácsadást és gombavizsgálatot végeznek a városi tanács kereskedelmi _ felügyelőségének szakemberei. A vizsgálat eredményéről — mely a gomba ehetőségét és minőséget állapítja meg — árusítási engedélyt adnak ki. Képünkön Csepregi Lajosné KÖJÁL-ellen- őr, Gyurcsák Sándorné áruját vizsgálja 4 dolgozókért — Mongóliában „A Mongol Népköztársaság népgazdasági és kulturális fejlődésének fő vonalai 1976— 1980 között” címmel tárgyalta a mongol pártkongresszus az ország mostani ötéves tervét. A párt terveivel való mélységes egyetértés jellemezte a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresz- szusának munkáját. Az iparban, mezőgazdaságban, tudományok és kultúra terén dolgozók egyaránt vállalták a társadalmi termelés gazdasági hatékonyságának, valamint a munka minőségének javítását, hogy teljes egészében kihasználják a termelés belső forrásait. A terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében munkaversehy-moz- galom bontakozott ki. Az MNFP Központi Bizottságának törekvése, hogy biztosítsa a mongol nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelését. Az ötéves terv időszakában az ország bruttó társadalmi termelésének 40—44, a nemzeti jövedelemnek 37—41 százalékkal kell növekednie. Ezzé1 az ipari termelésben évi 9,8—10 százalékos, a mező- gazdasági termelésben pe(dig 4—4,5 százalékos növekedési ütem érhető el. Ifjúkommunieták az ötödik ötéves tervért Húszmillió forintos védnökség Tapasztalat, hogy megyénk ifjúkommunistái aktívan vesznek részt az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek, feladatainak és nagy beruházásainak megvalósításában. Az 1976/77-es mozgalmi évre összeállított akcióprogramokban fontos szerepet kaptak a helyi KlSZ-védnöksé- gek. Feladatuk: a megfelelő szakképesítésű munkaerő mozgósítása, a kooperáció segítése, az üzemeltető szakembergárda és a szakmai utánpótlás megszervezése. A pásztói Mátraaljai Á'la- mi Gazdaság KlSZ-alapszer- vezete kiemelkedő példával jár elő. Tavaly kétéves védnökséget vállaltak a fiatalok egy húszmillió foriőt beruházással épülő ötszáz vago- nos terménytároló, vetőmag- tisztító üzem építésénél, valamint a sertéstelep bővítésénél. — Mi valósult meg a tervekből az eddig eltelt közel másfél év alatt? — kérdeztük a hatvanfős KlSZ-alap- szervezet titkárától, Karsai Gábortól. — Vállalásainkra, munkánkra legjellemzőbb a termelést segítő tevékenység. A tavalyi termést már az új tárolóba szállíthattuk. Az építkezés rekord idő alatt készült el. Alig három hónapig tartott. A 3600 férőhelyes sertéstelepünket további 1100-zal bővítjük. A bábolnai rendszerű új technológiák felszerelése jó ütemben halad. Már évek óta szoros kapcsolat fűz a Gödöllői Agrártudományi Egyetem fiataljaihoz. A gyakorlatokat rendszeresen állami gazdaságokban töltik. Segítségükkel kiástuk a sziráki vetőmagtisztító üzem alapjait. Egy pillanatra sem hagyhatjuk figyelmen kívül a beruházás megvalósításának, kivitelezésének folyamán felmerülő legapróbb részleteket sem. Célunk, hogy határidőben, kifogástalan minőségű munkát adjunk át. — A védnökség! vállaláson kívül mit tartalmaz mé£ az idei év akcióprogramja? — Örömmel mondhatom — folytatta a titkár —, hogy legnagyobb része már megvalósult A Mosolygó Antal ifjúsági szocialista brigáddal közösen kommunista műszakot szerveztünk. A bér egy részét, amit a szervezeten kívüliek kerestek, kerületi ifjúsági klubok létesítésére ajánlottuk fel. Szirákon és Pásztón tervezünk egy-egy olyan bázist, amely lehetőséget nyújt a fiataloknak a szabad idő kulturált eltöltésére, művelődésre és szórakozásra. Szoros kapcsolatot tartunk az iskolák fiataljaival, így a már említett Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemmel, továbbá a pásztói Dózsa György Általános Iskolával, valamint a gimnáziummal. ötezer forinttal támogattuk a kisdobos és úttörő pajtások nyári üdültetését. Ezt a pénzt vashulladék gyűjtéséből adtuk a gyerekeknek. A gimnazisták több napos társadalmi munkát vállaltak. Az idénymunkáknál mindig lehet számítani a középiskolásokra. Ősszé! a szőlő szüretelésénél segédkeznek majd. Hogy nemcsak az ipari üzemekben lehet újítani, hasznos ötletekkel segíteni a termelést, ezj bizonyítja az állami gazdaságban tavaly meghirdetett Alkotó ifjúság pályázat, melyre tiz dolgozat érkezett, és szép eredményeket értek el a mezőgazdasági fiatalok. — Idén is meghirdettük a pályázatot és első ízben a Szakma ifjú mestere vetélkedőt, lakatos-, gépszerelő, villanyszerelő és technikus szakmákban. — Július közepén adtuk át büszkeségünket, a szenespincéből átalakított ifjúsági klubot. A munkálatokat tavaly kezdtük el. Először hihetetlennek tűnt,' hogy egyáltalán lesz belőle valami, de végül is sikerült.. Számos rendezvénynek ad majd otthont a jövőben. Így a közeli napokban megrendezésre kerülő pályakezdő fiatalok találkozójának. ‘itt a párt-, gazdasági, szakszervezeti és KISZ- vezetőkkel beszélgethetnek a gazdaság fiatal dolgozói. Elmondhatják tapasztalataikat, véleményeiket és kérdéseket tehetnek fel. — Mi a helyzet a tanulás, közművelődés és sport területén ? — Elmondhatjuk, hogy az alapszervezetből szinte mindenki részt vesz valamilyen oktatási fői-mában. Esti szak- középiskolában, gimnáziumban és tanfolyamokon tanulnak a fiatalok. Régi hagyomány, hogy minden évben külföldi kirándulást szervezünk. Idén Bulgáriába^ üdültek az állami gaz.daság KISZ- esei, ifjú dolgozói. — A sport területén sincs szégvellnivalónk. Az Edzett ifjúságért mozgalom megyei MEDOSZ versenyét két éve mi nyertük. Ebben az évben szeretnénk megvédeni a kupát. Sportolási lehetőségeink bővítésére társadalmi munka- ' ban Pásztón és Szirákon pálya építését kezdtük el. Az alapok már megvannak, és őszre az üzemi kispályás labdarúgó-bajnokságra szeretnénk átadni. A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság ifjúkommunistái munkában, társadalmi munkában és a vállalásokban egyaránt komolyan vették a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának felhívását Aktív, cselekvő részeseivé váltak a feladatok. célkitűzések, tervek megvalósításának. — Békési — I ózni az öregséget André Maurois még hetvenéves korában is mindig rendszeresen részt vett a genfi nemzetközi találkozókon. Valaki megkérdezte tőle, vajon korához képest nem vállal-e túlságosan sok feladatot. Hiszen ebben a korban már takarékoskodni kellene az energiával, hogy maradjon későbbre is. — Éppen ennek ellenkezője igaz — válaszolta Maurois. — Azért dolgozom eny- nyit, nehogy megöregedjem. Az öregség az emberiség rossz szokása. Ettől a rossz szokástól megszabadulhat, aki valóban sokat dolgozik. Acél Szibériának A földön előforduló legnagyobb hideget . is kibírja a Nyugat-szibériai Kohászati Művek által kibocsátott be- tanacél. A gyára kiváló termékminőséget a legújabb olvasztási, hengerelési és acélmegmunkálási technológiával biztosítja. Az új fajta betonacélt elsősorban hidegbíró vasbeton-konstrukciók készítéséhez kívánják alkalmazni, melyekre igen nagy szükség van a szibériai, a távolkeleti és messzi északi területeken folyó építkezéseken. A tervek szerint ilyen fagybiztos acélból készített vasbetonelemekből építik majd fel a Bajkál—Amur vasúti fővonal mentén az új gyárakat és településeket. Ehhez a nyugatszibériai gyár évente több mint 120 ezer tonna betonacélt fog leszállítani. Tanfolyamok, kerekasztal-beszélgetések Vezetés és szervezettség. E két fogalom egymástól elválaszthatatlan. Sokan hozzáteszik, vagy inkább megkérdezik: és a gépesítés? Bizonyára mindez eszébe jut azoknak, akik kézbe veszik a kellemes kék színnel nyomott füzetet, amelynek címe: Tanfolyami tájékoztató. A Munkaügyi Minisztérium Számítástechnikai Intézetének tájékoztatóját nem elegendő kézbe venni, jó lenne, ha azt minél többen tanulmányoznák. A kiadvány szerzői, nem kertelnek, az első oldalon közük: céljuk az, hogy hazánkban emeljük a szervezettség színvonalát az állam’”,izgatásban és az üzemi- termelés során, terjesz- szük a vezetés és a szervezés fontos eszközének, a számítógépeknek hatékony alkalmazását. Az intézet arra vállalkozik, hogy államigazgatási vezetőknek, vállalatpk, üzemek politikai es gazdasági vezetői számára gyakorlati ismereteket nyújtsanak számító- gépes rendszerek alkalmazásához, ismertetik a számítás- technika alapjait, bemutatnak néhány eredményes szá-, mítógépes alkalmazást és módszert. Bemutatók, esettanulmányok, számítógépes modellek szerepelnek a program'- ban az alkalmazás különböző területeiről: a nyereségoptimalizálás, a készletgazdálkodás, a közép- és hosszú távú tervezés, a számlázási rendszerek, az információ, a számítógépes döntési gyakorlatok, a számítógép kiválasztásának és üzembe helyezésének kérdéseiről. Nemcsak az első számú vezetőknek, hanem mindazoknak ajánlatos a tanfolyam, akik a vezetői döntések előkészítésében részt vesznek. Egy- és kéthetes tanfolyamokat szerveznek, de vállalati felső- és középszintű vezetőknek, szakembereknek egynapos összejövetelt is előkészítenek, hogy meghatározott számítástechnikai megoldásokat megismerhessenek, a helyes megoldáshoz segítséget kapjanak. Az egynapos konferenciák alkalmasak arra, hogy kerekasztal-konfe- renciákon. elméleti és gyakorlati előadások, bemutatók során a szakemberek több kérdést tisztázzanak. tapasztalatcserét rendezzenek. Helyt adnak bejelentett korreferátumoknak és előadásoknak, az oktatási munka megalapozása érdekében a Munkaügyi Miniszférium V Számítástechnikai Intézet kutató-, valamint tanácsadó-szolgáltató tevékenységet is végez. Az in-1 tézet címe: 1089 Budanest, Reguly Antal utca 57—59. Szeptembertől K[\EB-vizsgálat Ellátás ép főanyagokkal és szerelvényekkel Az ötödik ötéves terv 430— 450 ezer új lakás felépítését írja elő: ebből mintegy 270 —280 ezer magánerőből valósul meg. A növekvő feladatokat az építőanyagokat előállító, s az anyagokat forgalmazó kereskedelmi vállalatok csak szoros együttműködéssel, jobb munkával lesznek képesek megoldani. Ehhez kívánnak segítséget adni a KNEB szakemberei, akik szeptemberben látnak munkához, hogy megvizsgálják: az építőanyag- és szerelvény- gyártó ipar, továbbá a keres- kede'em mennyiben elégíti ki a lakosság ilyen irányú igényeit. Az előzetes vizsgálatok már hasznos kezdeményezésekről is számot adtak. A családi házakat építők anyagellátásának javítását szolgálja például az anyagbiztosítási szerződések rendszerének kialakítása. Ennek alapján az építtető megállapodást köt az építőanyag-teleppel, amely folyamatosan szállítja a szükséges anyagokat. Az országos vizsgálat során az elképzelések szerint kérdőíveket bocsátanak ki. S arra várnak választ a lakosságtól, hogy a legfontosabb cikkeket milyen utánjárással sikerült beszerezni. Szép számmal vannak olyanok is, akik korszerűsítést, illetve tatarozást végeztetnek, s ehhez van szükségük építőanyagokra. Az építőanyag-telepeken járó ellenőrök szemügyre veszik a termékek minőségét, továbbá próbavásárlásokkal igyekeznek meggyőződni arról, hogy elutasító válasz esetén valóságos áruhiányról, vagy a kereskedelmi dolgozó „csúszópénz-követeléséről” van szó. Az új, illetve a helyettesítő cikkek vizsgálata során igen fontos kérdés, hogy az új termék bevezetése előtt végeztek-e piackutatást, megfelelő reklámpropaganda-tevékenységet. Az is lényeges szempont, hogy az új, illetve helyettesítő termék ára megfelelően viszonyul-e a régi termék árához, figyelembe véve a minőségi külöbségeket is. Az alapos, mélyreható elemző munka során kirajzolódik majd: hogyan készült fel az ipar és a kereskedelem az ötödik ötéves terv idején várható lakossági igények kielégítésére, s a fellelhető hiányosságokat miként lehet mielőbb megszüntetni. Zármúzeum Párizsban Zárnuizeum nyílt Párizsban, egy XVII. századi palotában, amelyet Liberal Bruant, Colbert „pártfogoltja” épített. A múzeumban időrendi sorrendben mutatják be a lakatos- művészet remekeit 1840-től kezdve. Látható itt a Chamberd-kas- télv vasból készült záresodája, a Trianon-palota bronz zárlapja, 1900-ban készült aranyozott zár, kapukiJincsek stb. A gyűjtemény mellett dokumentációs könyvtár áll a látogatók rendelkezésére. Itt a vas- és bronzfeldolgozésra vonatkozó könyvek a XVI—XIX. századi ornamentista művészeti kiadványok facsimile-kiadásai, zár- és kulcstörténeti munkák láthatók.
