Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
BEMUTATJUK a rimóci menyecske kórust Látogatás a megyei művelődési táborban HETI EGY ALKALOM?/!AL, esténként a dal ver tanyát a rimóci klubkönyvtárban. Dombóvári József vezetésével itt próbál a menyeeskekórus. Három évvel ezelőtt szép és nemes feladatra vállalkoztak az asszonyok: összegyűjtik és megőrzik a falu élő népzenéjét. Hogy mi vezette őket a kórus megalakításában? Erről így vallottak: — Szerettük volna azt. ha Rimócon is fellendül a kulturális élet — mondotta Szuhányi Já- nosné. Aztán Jusztin Vinczé- né hozzátette: — Szeretünk énekelni, és azt akartuk, hogy azt a sok szép dalt, amit mi ismerünk, ismerjék meg mások is. r A szándék elérte célját. A menyecskekórus pozitív erjedést indított el a falu kulturális életében. Ök voltak az első művészeti csoport, aztán őket követte a többi: a táncosok, a gyermekszínjátszók, a bábosok. Minden frá-, zis nélkül elmondhatjuk, hogy kultúrmisszióra vállalkoztak a falu közművelődésének életében. Az a sok szép rimóci népdal már nemcsak az övék, rajtuk keresztül, az ő tolmácsolásukban megismerhette az egész ország. Hiszen a rádió az élő népdal sorozatában nyolc alkalommal sugározta a rimóci menyecskekórussal készített felvételét. A .kórus híre túlnőtt a falu határain. Vass Lajos, a híres népdalkutató és zeneszerző, amikor a faluba látogatott elmondta, hogy a rimóci dalok tiszta gyöngyszemei a magyar népzenének. — Ezeket á dalokat, amelyeket most énekelünk, évekkel ezelőtt a fonóban énekeltük — magyarázta Kiss Mihályné. — Mi vagyunk az utolsó korosztály, akik mint fiatal lányok még eljártak a fonóba. dombóvári József, a csoport vezetője jól ismeri a falu életét, hiszen hosz- szú évekig tanított Rimócon. — A kórus tagjainak nagy része tanítványom volt. — Hogyan bővítik repertoárjukat? — Természetesen nemcsak azokat a dalokat énekeljük, melyeket ezek az asszonyok énekeltek, mint fonólányok. Kutatjuk és ösz- szegyűjtjük a falu népdalait. Szeretnénk összegyűjteni és megőrizni az eredeti rimóci dalokat. Az éneklés mellett a jókedv, a vidámság az, ami a csoportot jellemzi. — Szívesen járunk ide, énekelünk, elbeszélgetünk a régi életünkről, jól érezzük magunkat — mondotta Vincze Sán- dorné. — Régen a fonóban, a kukoricahántáskor, a tollfosz- táskor énekeltünk, most ide járunk. Az éneklés mellett sokszor olyasmiről is beszélgetünk, ami hozzá tartozik a mindennapi életünkhöz. Egy kicsit bővül a látókörünk, az általános műveltségünk — foglalta össze véleményét Percze Lajosné. — Nagyon sok helyen felléptünk már. Az utazás, az idegen helyen való szereplés mindig szép élméhy. Különösen, ha sikerünk van. — Holecz Istvánná megállapítását derültség követte, de az arcokról le lehet olvasni, hogy nagyon is igaz az állítása. A csoportot a termelőszövetkezet patronálja. A kulturális alap ezen részét nemes célra fordítják. A klubkönyvtár falán ott van az oklevél. A rimóci menyecskekórus országosan jól minősített. — A csoport utánpótlását, az új tagok szervezését hogyan látják biztosítva? — Rimócon a fiatalok is szeretnek énekelni. Bizonyítja ezt a gyermekcsoport — mondotta a kórus vezetője. — Én például a kislányomat fogom magammal hozni — így Holecz Istvánná. A MENYECSKEKÓRUS, amire vállalkozott, teljesíti. Ahogyan régen a fonóban generációkról generációkra szállt a dal, úgy most a klubkönyvtárban ismerhetik meg a fiatalok azokat a dalokat, amelyek a nép ajkán születtek és emberöltőkön keresztül azon is terjedtek. Az anyák és nagyanyák dala így él ma Rimócon. — Szenográdi — Felkészült a TANÉRT az új tanévre idén először: valamennyi általános iskola rendelkezik a 113 alapvető tanszerrel Az elmúlt három és fél évben az általános iskolák mintegy 425 millió forint értékű alapvető taneszközzel gazdagodtak, minimálisra csökkent —• az 1972-es oktatás- politikai párthatározatnak megfelelően — az iskolák fölszerelésbeli egyenlőtlensége. Az oktatásügy történetében példa nélküli fejlődésben döntő része volt a központi keretből erre a cé’ra évenként adott 60 millió forintnak. Hasonló nagyságú összeggel járultak hozzá az iskolák fölszereléséhez a megyei tanácsok és sok tízezer forintot fordítottak erre a célra saját költségvetésükből maguk az intézmények is. Az eredmény: az idén először, a szeptemberi tanévkezdéskor minden általános iskola rendelkezik az oktatási miniszter által kiadott I. számú alapvető tanszer jegyzék 113 eszközével. Az úgynevezett Il-es számú jegyzék 147 féle eszközének is több mint a fele az iskolákban van, 48 és fél . millió forint értékűt pedig az év végéig folyamatosan szállít a TANÉRT. A vállalat az idei évre a tavalyinál 27 millióval több, összesen 117 millió forint értékű taneszköz gyártását és a tavalyink’ 50 millióval több, 690 millió forint értékű taneszköz és bútor forgalmazását tervezte. Félévi eredményeik alapján a tervet minden valószínűség szerint teljesíteni tudják: a legfrissebb adatok szerint addig az oktatási intézményeknek 170 millió forint értékű taneszközt és ennél valamivel nagyobb értékű iskolabútort szállítottak. Bőséges készlet állt rendelkezésre sportszerből és test- nevelési fölszerelésből. Az intézmények zökkenő- mentes ellátását segíti a vállalat I-es számú debreceni gyáregysége amely az idei első fél évben < termelt először folyamatosan és zökkenőmentesen, s termelési értéke megközelítette a 30 millió forintot. A tavasszal Pécsett megnyitott taneszköz- bo'ttal hétre emelkedett a TANÉRT saját boltjainak száma. S ezáltal a vállalat közelebb került — földrajzilag is — az iskolákhoz. Sxeberényi Lehel: 33. De a többiek csodálkoztak, hogy megszólalt, és kíváncsian várták. Ettől Pista felbátorodott. — A Esabkát láttak tennap az erdőn-. • Arrafelé... Magába láttak surranniA szemek kidülledtek, a kezek megálltak az asztalon, a söröskorsók közelében. — Ami azt illeti, itthon ki látta? — kérdezte Martin. Senki. Senki se látta. És senkiből se jött egy hang se. Sandiból se- összeomolva ült a többi közt: Zsabka elment hát a törökök kincséért, az ördög vigye el! Megelőzte. Ki gondolta volna, hogy hiába vár a sok nép a téren? Hogy nem kerül rájuk a sor még jó soká? A vadkárra. És nem azért, mert kicsi az apparátus (két személyből állt, a hivatalsegéd a harmadik), hanem mert egy váratlan esemény mindent felborít. , , A tanácselnök még nem nyitotta ki a belső szoba ajtaját. A napi postát bontotta. De a hivatali idő mégiscsak elkezdődött, mert a hivatal- segéd kijött a lépcsőre, maga mögött félig nyitva hagyta az ajtót, és fontos arccal megkérdezte, mint akit ezért alkalmaznak: — Mi járatban, emberek? Megkérdezte, noha tudta. Miközben csontnyelű kiské- sével kanyarintott a kenyérből meg szalonnából, mit baljában tartott, s teli pofazacskója ide-oda mozgott. Az emberek eleje egymás szavába vágva mondta. Mindegy volt, kinek, csak mondhassa, csak könnyítsen. A hivatalsegéd evett, és közben a szemében értő fontosság forgott. — Na — mondta teli szájjal a lépcső tetejéről —, mindenkire sor kerül. Az emberek a vadkerítést szidták, mely akár a pókháló, „a nyúl is átszakíjja”, Valaki azt beszélte, hogy a disznó annyira elszemtelenedett, hogy megvárja, míg a szekér a farkára lép, akkor odább sétál.. A hivatalsegéd éppen a szalonnáját nyiszálta, s úgy tetszett, mintha 9 beszéd madzagját is elnyisszantotta volna a csontnyelű kiskéssel, mert a szó hirtelen elakadt, egyik-másik, éppenséggel feliben. Odébb, a téren különös mozgolódás keletkezett. Fojtott, s izgalommal teli. Olyasféle zaj, mint a zsúfolt templomban, ha elájul valaki, s közelében felborul az áhitat csendje. Mindenki oda fordult. S a szalonnában is megállt a csontnyelű kés. A téren egy gyereket vezettek át. A gyerek sápadt volt és remegett. Szája csupa kék volt a hidegrázós vacogástól. Két ember támogatta, a kőbányából valók. Sovány. szikkadt emberek, mint két, napon száradt, porlepett szíjdarab; morcak és szótlanok. Arcuk fekete a borostától. Míg a gyerek szőke és fehér. 4 NÓGRÁD - 1976. augusztus 27., péntek A MEGYEI JÖZSEF Attila Művelődési Központ szervezésében megyei művelődési tábor működik Salgótarjánban, Márkó Ferenc táborvezető fogad. Mindenekelőtt a tábor céljáról tájékoztat: — Célunk a gyerekek önálló, de természetesen, irányított ismeretszerzésének és az ismeretek aikotó felhasználásának segítése, az egyéni képességek fejlesztése, illetve kialakítása. A hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók műveltségszintjének emeléséhez kívánunk hozzájárulni e táborral- Fő nevelési területünk az esztétikai nevelés. Művelődési és művészeti táborról van tehát szó, ahol irányított önművelés folyik, kiscsoportos formában. — Honnan jöttek ide a tanulók? ' — A részvevők a salgótarjáni járásból érkeztek, tíz— tizenhárom éves tanulók, ösz- szesen ötvenötén. A tábor augusztus 21-én nyílott itt a tóstrand mellett, az úttörő váltótáborban, s augusztus 29- én zárja kapuit. A tanulók öt csoportban tevékenykednek- Naponta van kötött foglalkozás. délelőtt és délután három-három óra. Gugi László tanár a fotóscsoportot vezeti, ö maga a nógrádi fotóklub tagja, ered ményesen szerepelnek a képei a hazai és a külföldi' fotókiállításokon. — „Haladó’’ fotósok érkezésére számítottunk, de ilyen csak egy van a gyerekek között. így munkánkat elemi gép- ég technikai isimertekkei kellett kezdeni — mondja. — Városfényképezést végzünk, megörökítjük a tábori eseményeket, Mint említettem, a nagybátonyi susén Nóra kivételével kezdőkről van szó, tehát tulajomképpen soakkör- pótló jellegű e csoport itteni tevékenysége. Ügy vélem a jövőben több figyelmet lehetne fordítani a fotószakkörökre az általános iskolákbana kis Általános iskolás keramikusokat Antal András iparművész vezeti. — A Romhányi Építési és Kerámiagyár kollektívája, amelynek én is tagja vagyok, kidolgozott egy módszert, neve Mindenki készíthet kerámiát. Ennek lényege, hogy az általános iskolákban is rajz- tanitás mellé a plasztikával való foglalkozás korszerű lehetőségét teremtsük meg. A gyárban működik is egy általános iskolai kerámia szakkörünk. Csemán Ilona iparművész vezetésével. s most indítunk egy másikat, ahol kipróbáljuk e módszert. Itt, a salgótarjáni táborban szintén ezt tesszük- Elsősorban nem Utat vágtak maguknak a nép között. A két ember ugyan semmit se szólt, hiába is kérdezősködtek tőlük. Majd csak az egyik vetette oda a foga közül, mikor már nagyon szorongatták: — Megtámadták. Az erdőn. De többet nem mondott, mert a másik ránézett erősen. Mégis tudott a nép mindent. S már morajlott az egész tér. A férfiak morogtak, az asz- szonyok jajgattak. Mint a víz, mikor borzongva gyűrűzik. — Megtámadta a katona!... Egy asszony a szélen megkérdezte: — Nem látom, kinek a gyereke. — A Hanuskáéké. — Szóljanak áz anyjának. — Gyárba van. — S az apja? — Építkezésen. — Hogy kerül ez oda? — Hát vízhordó, nem tudod? — Ja, értem. Nem volt nehéz érteni. A kőbánya ott volt az erdőn, fél óra járás a szurdoktól, melyet a nép elkerült, és Pokol Tornácának nevezett. Ez mindent megmondott. Az emberek hangja felin- dultságtól reszketett. (Folytatjuk) „szép”, hanem értelmes dolgokat akarunk csinálni, nagy súlyt helyezünk az anyagszerűségre, megtanítjuk a gyerekekkel. hogy mit bír el az anyag. Utána térünk rá a térformák készítésére. Egyébként elmondhatom még. hogy a Firiomkerámiaipari Művek támogatja módszerünket, amelyet Horváth Sándor iparművész, Gyarmati György villamosmérnök, Tóth Sándor lakatos. s jómagam dolgoztunk ki, s melyet Csemán Ilona már a gyakorlatban próbál. E módszer publikálására is 6or kerül majd a jövőben. Csábi Márta Ceredről jött a táborba. Most megy nyolcadikba. — Szeretnék keramikus lenni, ezért az általános iskola után Pécsre megyek szakközépiskolába — mondja- — Ha ez nem sikerülne, akkor az üvegfestést választom. Itt a táborban sokat megtudtunk az anyagokról, s ez nagyon hasznos. Szőllősi Mária iparművész a kis „iparművészeket” tanítja az anyagok tulajdonságaira, változatosságára, szépségére— Nem műalkotásokat készítünk, sokat foglalkozunk a legegyszerűbb formákkal. Sok anyaggal dolgozunk, fortala-k20.15: Play Strindberg. Játsszunk Strindberget — Play Strindberg — adja fel a leckét színészeinek Friedrich Dürrenmatt a neves svájci író. A huszadik század átíró — modernizáló — aktualizáló műveinek sorában jelentős ez a mű, amely Strindberg Haláltáncának újabb változata. A világtól elzárva, egy öreg toronyban él Edgar, a hajdanvolt „híres katonaíró” — legalábbis ő így hiszi —, feleségével, Alice-zel, a hajdani „híres színésznőivel —, ő Varsóban több mint húsz esztendeje működik a Magyar Kulturális Intézet. Előadásainak, hangversenyeinek, irodalmi estjeinek, magyar filmbemutatóinak mindig sok látogatója van. Az intézet évente megszervezi a magyar kultúra napjait, amelyeket mindig más és más lengyel városban rendeznek. E napok keretében sok érdekes rendezvény foglalkozik hazánk gazdasági eredményeivel, életével és kultúrájával. Az intézetnek saját könyvtára és jól ellátott üzlete van, magyar újságokat, folyóiratokat, könyveket, albumokat, emléktárgyakat és hanglemezeket árulnak. A legnagyobb keresettségnek a hanglemezek és a könyvek örvendenek. 1969. és 1973. között Len- gyelórszág 53 magyar játékfilmet . vásárolt, 1974-ben nyolcat, 1975-ben tízet. A lengyel közönség igen nagy érdeklődéssel várja Jancsó Miklós filmjeit. Nagy- látogatottságnak örvendtek az olyan filmek, mint Bacsó Péter „Jelenidő’-je és a „Kikal, gyapjúfonállal, spárgával, textilfestékkel stb. Kézi- festést is csinálunk. Angyal Erika most megy hetedikbe. Somoskőújfaluról jött. — Az iskolában a népművészeti szakkör tagja vagyok, szívesen jöttem ide. Elsősorban azért, mert itt más jeliegű a tevékenység és sok anyaggal megismerkedtem már eddig isA Földi Péter rajztanár által vezetett képzőművész szakkör tagja Kiss György, aki szintén Somoskőújfaluból jött. Itt a képzőművész csoportban „dolgozik”, ezt ugyancsak Földi Péter vezeti. — Felvettek a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába. Itt nagyon hasznosan telik az időm, egy kis felkészülésnek felel meg ez a munkásokat tanulunk a foglalkozásokon. Egy irodalmi csoport is működik a táborban Pál József vezetésével. ök mindenekelőtt műelemzéseket végeznek. — TERMÉSZETESEN jut idő szórakozásra is a munka mellett — jegyzi meg egyik kis résztvevő. — És kicsit a munka is szórakozás itt. T E. is így hiszi. Napjaik veszekedésekben és kibékülésekben, egymás marásában, ugratásában telnek. Fordulatot hoz életükbe Kurt megjelenése, aki Alice unokatestvére és első szerelme volt. Tragikus komédia, nevetséges fordulatok és szomorú leleplezések során bontakozik ki előttünk egy huszonöt éves házasság, gyötrelmeivel, vívódásaival, konfliktusaival. A háromszemélyes játék szereplői: Ronyecz Mária, Bás- ti Lajos és Kálmán György. törés”, Gábor Pál „Utazás Jakabbal” című filmje, valamint a „Hangyaboly”, Fáb- ri Zoltán rendezésében. A két ország filmművészei az utóbbi időben megkezdték a koprodukciós együttműködést is —, erre volt példa a Lengyelországban és Magyarországon is bemutatott „Harmadik határ” című folytatásos tévéfilm a tátrai futárokról. A lengyel turisták egyik leggyakrabban és legszívesebben látogatott úticélja Magyarország. 1975-ben csak a lengyel utazási irodák közvetítésével 70 000 lengyel utazott Magyarországra, a magyar utazási irodák pedig 22 500 magyarnak szerveztek lengyelországi utazást. Mind a lengyelek, mind a magyarok körében igen népszerűek az egyéni utazások is, valamint a szakszervezetek által szervezett külföldi utak. így például Magyarországra gyakran utaznak lengyel bányászok, kohászok, fémmunkások, pedagógusok csoportjai. Mai tévéajánlatunk Lengyel—magyar kulturális mozaik