Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

V

NÉPI

Útjára indult egy hasznos

a balassagyarmati kiállításon

A balassagyarmati városi

népihímző-szakkörben már haladó hagyomány, hogy augusztus 20. tiszteletére rendezik meg kiállításukat, amelyben bemutatják egy esztendő alkotó munkáját.

Az idei kiállításon 26 kiállító a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szakkörének és a kábelgyárba kihelyezett üzemi hímzőszakkör tagjai.

A kiállítást Zólyomi József, a Palóc Múzeum igazgatója nyitotta meg, aki elmondta, milyen . régi hagyományai vannak a népi hímzésnek, beszélt a viseleti darabok formai szépségéről és arról, hogy mennyire szívet melengető, ahogyan mostanában divat lett a hagyományaink, népi kultúránk ápolása.

— A balassagyarmati népi díszítőművészeti szakkörök tevékenysége különösen figyelemre méltó, mert összejöveteleik, tevékenységük elősegíti a palóc tájegység kultúrájának felkutatását, megismertetését és továbbél- tetését. Ezért is lehet látni, sok piros, kék, fehéren fehér és fehér palóc motívummal díszített blúzt, függönydra- périát, térítőt, párnát a kiállításon.

— Régi öltözetdarabokról, ágyi ruhákról és a falusi ház belső felszerelését szolgáló tárgyakról készített mustrákról „kézimunkázzuk le" — magyarázta a tárlatvezetés során Mindszenti Lászlóné, a szakkör vezetője.

Az idei kiállítást szó szerint is színesebbnek látjuk a tavalyinál, ami érthető is, hiszen az ország több tájegységéről való hímzések is készültek a szakkörökben. Így eredeti mezöségi, torockói írásos. keresztszemes, kalocsai, karádi hímzésekkel ékes

díszes blúzokat, térítőkét, párnákat, faliszőnyegeket.

A fáradhatatlan szakkörvezető és ügyes asszonyok keze munkájának sok szép darabját gondos, hangulatos rendezésben mutatja be a művelődési központ emeleti alkotó termében.

A kiállítás iránt megnyilvánuló eddigi nagy érdeklődés- és komoly közönségsiker igazolja legjobban a népművészet térhódítását és a hímzőszakköri program időszerűségét.

—élekes—

s

A nyári napsütésben, a bérhdzak mögött két kisgyerek játszogat: A nagyobbik öt-hatéves lehet, a kicsi éppencsak, hogy totyog. Testvérek. „Sántikáznak”.

(Hosszú évek teltek el, hogy nem láttam ezt a játékot játszani, amit mi annak idején — gyermekek — naphosszat műveltünk. És ma szinte megilletödtem a két kislány láttán...)

A kislányok játszanak... azazhogy... az idősebb egészen belemerül a játékba, dob, ugrik egyet. Dob és ugrik. Féllábon, amint azt a

ú n t' k

játék szabályai előírják. Mindaddig dob és ugrik, amíg sikerülnek a dobások. Egyszer aztán rosszul esik a kövecske, és akkor odafordul a kicsihez:

— Te jössz, Kati! — mondja, de a totyogós ott guggol a fal tövében, és a porban turkál. Oda se figyel. A nagyobbik most már türelmetlenebbül újra rászól:

— Hallod, Kati? Te jössz! A kicsi most ránéz, de

folytatja a játékát a porban. A nagyobbik megmérgesedik, odamegy a kicsihez, az

&

egyik karjánál 'fogva felállítja:

— Dobjál! — mondja, de ő fogja kézbe a másik üvegcserepet és dob, a földre rajzolt ábra első kockájába. — Na, gyere! — mondja a kicsinek, ő maga féllábra áll, és húzza maga után a kicsit. Most helyette ugrál. Az pedig esetlenül totyog mellette, vagy még inkább mögötte.

Így megy a játék a második és harmadik dobás után is. De, akkor a nagy unni kezdi. Hiába, így nem jó! A kicsi újból leggugol, most a színes üvegcserepet veszi fel. — Tép... tép... — mondja selypítve, a nagyobbik most már türelmét végképp elveszítve rákiált:

— Veled nem lehet játszani! — és kikapja a kicsi kezéből a cserepet. Most veszi észre, hogy nézem őket. Arcán mosoly suhan át, az öröm villanása, és máris lelkendezve fut hozzám:

— Bácsi, gyere velem játszani! — és megfogja a kezemet. — Ugye, jössz...? — kérdi. De, aztán hirtelen elkomorul a tekintete, és bizonytalanul hozzáteszi: — Ugye, te tudsz sántikázni?...

A. I.

K í v ü

Nyár vége közeledik, mérlegkészítések ideje. Sokan nyaraltak az idén, s nyaralnak még ezekben a hetekben is, népesek az üdülőhelyek a Balatonon, a Duna-kanyar- ban. Jó időért fohászkodnak a nyaralni készülők, s a barátok is napsütést, felhőtlen eget kívánnak nekik.

'De mennyi minden kell még ahhoz, hogy a nyaraló jól érezze magát. Hány céltalanul kóborló unatkozóval találkoztam a Duna és a Balaton partján.

Jártam Siófokon, a magyar tenger „metropolis”-ában. Megnéztem az egyik céllövöldét a^kettő közül, ahol az idejüket agyonütni, kívánók emelgették a puskát, bementem a játékterembe, ahol tizenkilenc játékautomata közül tizenhármon ott volt a felirat: rossz. Kerestem helyeket., ahol futtballozni, pingpongozni lehetne, klubhelyiséget, ahová olvasni térhet be a nyaraló. Klubhelyiség?! — Repedtek e! a bennszülöttek —, még újságot se lehet kapni, csak ha időben odaáll a sorba az ember.

A szakszervezeti beuta’tak előnyösebb helyzetben vannak. Az üdülők legnagyobb

Visszahordják a kis Gellérthegyet

Különleges műszaki megoldással építik Gellérthegyen az ország legnagyobb, 80 ezer köbméteres víztárolóját,

amely Budapest egyenletes vízellátását segíti majd elő. Az új technológiai eljárás lényege, hogy a két — egyenként 40 ezer köbméteres — „kamrából” álló zongora alakú medence, oldalfala, födémé ég belseje olyan betontest, amelybe utólag építik be az acélhuzalokat.

Az acélrudak átmérője 26.5—32 milliméter és szakító szilárdságuk egy négyzetmilliméteren eléri a 105 kilogrammot- A vastag huzalokat a betontesttel együtt „feszítik” ki, s az utólag megfeszített betontömeg még „injekciót” is kap: cementet fecskendeznek belé, amely kitölti az esetleges kis hézagokat. A. medence ezáltal még „feszesebb” lesz, így a hatalmas vastoetonszerkezeten még hajszálvékony repedés sem keletkezik.

A medence méreteit egyébként jól érzékelteti, hogy egy- egy oldala csaknem 100 méter és összesen 212, egyenként nyolcméteres töcsér alakú oszlop tartja. A tárolóban a víz egyen’etesen kering majd, „mozgatásával” a baktériumok e'szaporodását előzik meg. Az áramlástechnikai méréseket

a Műszaki Egyetemen végezték el. A medence szellőztetését mesterségesen oldják rneg. A levegőt előzetesen megszűrik, megtisztítják a szennyeződéstől, majd hőmérsékletét a víz hőmérsékletéhez igazítják, hogy a páraképzödést megakadályozzák- Egyébként nemcsak a víz és a levegő egyforma hőmérsékletét biztosítják, hanem azt is, .hogy megegyezzék a víz és a levegő keringési sebessége.

Az új, 80 ezer köbméteres medence 10 méterrel magasabban épül. mint a Gellérthegy gyomárban már korábban elkészült 30 ezer köbméteres tároló- A két medencét egy kilométer hosszú alagút köti össze, amelynek építése befejezéséhez közeledik. Az új tárolót az észak-pesti és az észak-budai vezeték tölti majd fel vízzel. A medencét két ütemben — 1978. és 1979. közepén — helyezik üzembe- A munkálatokat követően „visz- szahordják” a kis Gellérthegyet. A kitermelt, mintegy 130 ezer köbméter földet ugyanis —, hogy ne foglalja el a heiy-et az építési, felvonulási területen — a balatoni műút mellé szállították. Ha a mamm-ut tároló készen lesz, ezt visszafuvarozzák, a medence tetején elterítik és a területet parkosítják.

Hírek Romániából

Huszonnyolc légszennyeződés-ellenőrző állomás kezdte meg működését Románia legnagyobb ipari központjaiban, köztük Galatiban, Hu- nedoarán, Nevodariban és Bukarestben. A legmodernebb automata berendezésekkel és műszerekkel felszerelt állomásokon különböző módszerekkel vizsgálják a levegő szennyeződését és ennek hatásai a lakosság egészségére.

Románia idei mezőgazda- sági terve 20,5 millió tonna gabona begyűjtését, a cukorrépa-, a napraforgó- és a zöldségtermelés lényeges növelését irányozza elő. Ennek megvalósításához egyre újabb földterületeket kell mezőgazdasági művelésre alkalmassá tenni. A jelenlegi ötéves tervidőszakban több új öntözőrendszer épül, s így Romániában az öntözhető területek nagysága 1980-ra eléri a 3 millió hektárt.

akció

Pásztói tapasztalatok

Üj lakóház Pásztóa

Dinamikusan fejlődik Pásztó. Az üzemek mellett az új lakások sokasága sorakozik a nagyközségben. Modernek, kényelmesek ezek az otthonok.

— A baj csak az, hogy így is kevés — kezdi mindjárt a beszélgetést Nagy József, a nagyközségi közös tanács elnöke. — Egészséges türel- met'enség jelentkezik most a községben. Sok a lakásigénylő. éppen ezért keresni kell azokat a formákat, amelyekkel meggyorsíthatnánk a lakásépítés ütemét.

Részt vesz a beszélgetésen Kovács Ferenc, a pásztói járási hivatal elnöke is, aki azonnal véleményt is mond.

— Mi úgy gondoltuk, hogy Salgótarján, Balassagyarmat, Kislerenye, Nagybátony után Pásztón is adottak a lehetőségek a munkáslakás-építési akció beindításához. Pásztó nagyközségnek a munkáskedvezményi lakásépítési kijelölésre az alapvető feltételek biztosítottak. A Nógrádi Sándor- lakótelepen például új, telepszerű és többszintes lakásépítés folyik, amelynek előkészítő munkálatai már a negyedik ötéves tervben elkezdődtek. A nagyközségi közös tanács igen tervszerűen, s azóta is folyamatosan bonyolítja a lakótelep megépítésével kapcsolatos feladatait. Ügy is summázhatnánk, hogy Pásztó nagyközségben a lakásépítés 1980-ig folyamatos és tervszerűen előkészített.

Együttesen sorolják a különböző jelű, építés alatt levő lakásokat, vagy azt a területet, amelyet előkészítettek a lakásépítésre. Sorolják azokat az épületeket is, amelyeknek a kivitelezési tervei készülnek

— Mivel a több lakás építésének feltételeit éppen a munkás’akás-építési akció beindításában látjuk, ezért kéréssel fordultunk a megyei tanács elnökéhez a kijelölés érdekében — folytatja Kovács Ferenc. — összehívtuk a községben levő üzemek képviselőit is, ahol ismertettük terveinket, elmondottuk elképzeléseinket. A kezdeti eredmény meglepő. Eddig nyolc vállalat jelentette be igényét, ami azt jelenti, hogy megfe'elő előkészítés után már 1977-ben az akció keretében 36 lakást építhetnénk meg. Nem nagy ez a szám, de Pásztó szempontjából igen jelentős.

A beszélgetés során felmerült, hogy a nagyközségben már sokan ismerik a munkáslakás-építési akció feltételeit. őszintén el kell mondani, hogy vannak, akik magasnak tartják a lakóház értékét, a fiatalok közül pedig — akik most indulnak el az élet útján —, soknak tartják az úgynevezett belépési összeget. Erre fel számolunk, mi is az igazság.

Számításaink után azt kell megállapítani, hogy jól jár az a munkás, aki részt vesz az akcióban. De jól jár a vállalat is, hiszen biztosítja a munkás-, nem utolsósorban a szakmunkás-utánpótlást. Egy kétszobás, félkomfortos lakás értéke 350 000 forint. Ebből állami támogatás címén 80 000 forint mindjárt kiesik. Ha a családban két gyermek van, szociálpolitikai kedvezmény címén újabb 60 000 forinttal csökken az összeg. Marad a 210 000 forint. Ennek az összegnek a 10 százalékát saját erőből a dolgozó fizeti, a vállalat pedig a 20 százalékot biztosítja, kölcsön címén. A havi törlesztés így alig 470 forintra jön ki.

— Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy a törlesztés 35 évre szól, egyszázalékos kamattal, akkor ez az építési forma mindenképpen kedvező — állapítja meg Nagy József. Mi úgy ítéljük meg, hogy eddig is kerestük annak a lehetőségét, hogyan lehetne a munkásokat, elsősorban a fiatal munkásokat otthonhoz juttatni. Most megtaláltuk az útját. így több laFodor Tamás felvétele

kás épülhet Pásztón, tovább fejlődhet nagyközségünk. De előnyös ez a vállalatoknak is. Ezzel biztosítani lehet a munkás-, elsősorban pedig a szakmunkásellátást.

— Tudjuk, hogy néhány vállalat még gondolkodik, döntését az 1976. évi nyereségtől teszi függővé. De nekünk máris meggyőződésünk, hogy az érdeklődés egyre nagyobb lesz. Ezért is várjuk az újabb üzemek csatlakozását. Elhatározott szándékunk, hogy évenként megismételjük az akciót, s már várjuk az 1978-ra való jelentkezéseket. hogy időben megkezdhessük az előkészítő munkát — summázza véleményét Kovács Ferenc.

Egy biztos Nagyon hasznos akció indult útiára Pásztón. Következményeit ma még alig lehet látni. Az azonban tény, hogy sokkal több új, korszerű lakás épül a nagyközségben, meggyorsul a városiasodás folyamata. Nem utolsósorban több munkás jut modern otthonhoz. Végül jól jár a vállalat is, hiszen helyben laknak szakmunkásai. Ennek előnyét aligha kell magyarázni.

Somogyvári László

1 a kéri

részében gondoskodnak a viszonylag kulturált szórakozásról. A társalgókban televízió, a kertben pingpongasztal, kisebb focipálya, társasjátékok, biliárd, csónakok, könyvek állnak a nyaralók rendelkezésére.

De mi történjék azokkal, akiknek nem jutott beutaló, akik a szabadságidőt sátorban, magánháznál, vagy saját nyaralóban töltik. Mi legyen akkor, ha nem elégednek meg a balatoni vagy Duna-parti kisközösségek poharazóivál, eszpresszónak álcázott kocsmáival? Jobban kellene gondoskodni azokról, akik most csupán a kerítéseken kívül ácsorogva nézik, hogyan rúgják odabenn a labdát. Azokról, akiknek — egyébként érthető módon — ott a tiltó tábla az üdülők kapuján: idegeneknek belépni tilos!

Ki vállalja magára a terheket, az intézkedést? Kinek a költségkeretéből futja, ki engedheti meg magának, hogy pingpongasztalt - vásároljon, sporttelepet létesítsen, kul- túrhelyiséget hozzon létre? Ami persze, ha jól szervezik meg, visszatérülhet anyagilag is. De a gond akkor is gond.

t é s e n

A községi tanácsok vezetőinek így is fő a fejük a problémáktól. Ott van igaz a községfejlesztési alap, de mi mindenre kell az az alap, hányféle lyukat kell azzal betömni, hány hiányosságot pótolni.

Nem, cseppet sem irigyel- nivaló a községi tanácsok helyzete. Mégis, az 6 törődésüktől — és másokétól is — függ, hogy az üdülőhelyek vonzerejét ne csak a víz, a hegy, a természeti környezet adja, hanem mindaz, ami a kulturált időtöltéshez szükséges.

Luxushotelek és rosszul felszerelt strandok, első osztályú éttermek és rozzant talponállók — ezek a végletek. Változtatni ezen a helyzeten kettős célt szolgál. Nyáron a vendégek, télen az elcsendesedő -község lakosai űzhetnék el • unalmukat, a szórakozást, játékot és művelődést szolgáló helyiségekben. Megteremtésük megér időt, fáradtságot, pénzt és sokaknak társadalmi munkát is. Csak kezdeményezni, cselekedni kellene. Bcnde Ibolya

Turistavárás

Kubában

A szocialista országokból és a környező latin-amerikai államokból — Venezuelából, Mexikóból, Jamaikából, Kolumbiából —, valamint Kanadából évről évre több turista látogat Kubába. Míg 1973-ban csak négyezer, ma már ötvenezer turista keresi fel évente a szigetországot. Kuba azonban még ennél is nagyobb turistaforgalomra készül fel.

A hazai turizmus fejlesztésére a turisztikai intézet életre hívása óta negyvenmillió pesőt költöttek.

Az ide látogató külföldiek kényelmes fogadására 1980- ig 36 új szállodát adnak át. Ezek közül három — az ország különböző részein — már az idén megnyitja kapuját. Szállodasorok épülnek az ország nyugati partvidékén, Ma- tanzas .tartományban, az Azur- parton, a Havannától északra fekvő tengerparton, Cien- fuegos közelében. Üj üdülőkörzeteket alakítanak ki a sziget középső részein, valamint Kuba nyugati tartományában is.

NÓGRÁD - 1976. augusztus 27., péntek 5