Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

Vártuk, de híábft,,. A salgótarjániaknak nagy örömére a hagyományoknak megfelelően, a megyei művelődési ház ez évben is meg­szervezte a „Zenés hétfők” című programját. Augusztus 16-án a Centrum beatzenekarnak kellett volna fellépnie. A színpadon egész délután egy árva lélek sem jelent meg. így hiába vártak a tarjáni fiatalok. Va­jon miért maradt el a meghirdetett program? S ha már elmaradt, miért nem közölték ezt a kö­zönséggel? A hallgatással több száz embert vezettek fél­re. Hogy egy-egy előadás elmaradt, azt már korábbi években is megszoktuk, de akkor az időjárás szólt köz­be. Most az időre sem lehetett fogni. Ugyanis a kel­lemes, nyári meleg délután erre remek lehetőséget kínált. Ezért is illett volna tájékoztatni a közönséget. Mert ezt a hasznos és jó rendezvénysorozatot kár így elrontani. A nyári szórakozási lehetőségek amúgy is minimálisak a városban. Bodor Imre Salgótarján, Fazekas M. út 4. Jó bornak nem kell cégérl Az olvasók fóruma Munkás^parászt találkozó Nógrádsápon egész napos ünnep keretében zajlott le a munkás-paraszt találkozó. A fiatalok sportvetélkedője csaknem egész napon át tar­tott. A termelőszövetkezet tag­jai „Bearató közgyűlést” tar­tottak. Délután a helyi sport­pályán került sor az alkot­mánynapi ünnepi megemléke­zésre. A körülbelül 500—600 ségnek az új búzából sült két. Az összefogás szép pél- kenyeret. A gyerekek ízléses dáját láttuk. Minden részt­virágcsokrokkal köszöntöt­ték az elnökség tagjait. Az öröm, a közös munka és en­nek értelme felett érzett bol­dogság volt leolvasható az emberek arcáról. Ezután az úttörők adtak ér­tékes műsort a történelmi visszapillantás jegyében, főnyi közönség nagy érdeklő- majd a nézsai, legéndi, vala­— mondja a közmondás, de a jó kenyérnek sem! Pásztón hosszú éveken keresztül a kenyér minősége miatt kifo­gás volt a fogyasztók részé­ről. Sok-sok panasz elhang­zott, a kereskedelemben dol­déssel hallgatta végig az ün­nepi beszédben ismertetett eredményeket. A beszéd után felemelő érzés volt látni, ré­szese lenni annak az ünnepé­lyes pillanatnak, anikor a he­lyi úttörők átadták az elnök­mosolyogva fogadtuk a legna­gyobb szájú vásárlót, s ha rossz volt a kenyér, akkor is legalább egy barátságos mo­sollyal . próbáltuk engesztelni őket. Az a sok panasz, idegesség, gozók a megmondhatói, meny- ami már a reggeli órákban nyi volt a selejt kenyér. Reg- kezdődött évek óta — meg­gyenként, amikor szállítottak, szűnt. Az eladóknak, vásárlók­tudtuk, jó vagy rossz napunk nak egyaránt. Elkészült az új lesz-e, hiszen legelőször raj- kenyérgyár ég körülbelül áz­tunk, bolti dolgozókon csat- óta egy mai szóval élve „ma­tant az ostor vége. Mert ha szék” pék is üzemel. Pásztón nem volt jó, akkor minek azóta jó kenyér van. Verseny­vesszük át, ám ha nem vettük ben vannak, minőségi ver­at, még olyan sem volt, nem senyben? Nem mondhatnám, bükk-, gyertyán-, cser-, éger-, segített azon a kötbér sem- hiszen az egyiknek ez a ke- és fenyőfa került berakásra Az elhangzott szavakat mi nyér íze tetszik, a másiknak és exportszállításra. A bükk­vágtuk zsebre, vagy szívtuk az. Ha verseny lenne, az sem és fenyő- Ausztriába, a cser­mellre. Tudtuk, hogy a vásár- lenne baj, az ilyen versenyből és gyertyánfa Olaszországba, lóknak igazuk van. Legtöbb csak jó származik- A fény az, esetben zsengés kenyér ke- hogy jó a kenyér és sok fogy. rült a táskákba, asztalokra, T. I-né ha jól átsült kenyér volt, már Pásztó mint a nógrádsápi asszony­kórusok szolgáltak szívet me­lengető műsorral. Kedves ak­tus volt a műsor végén együtt éneklő három kórus. Ügy érezzük, hogy köszönet illeti meg a rendező szerve­1\agy óbb sx állítási eredmények a mátramindsxenti fatelepen A mátramindszenti iepen ez évben A verseny jegyében... Mint arról már hírt adtunk, Rimóc községben a lakosság javaslata alapján és kívánsá­gának megfelelően az ötven férőhelyes óvoda építése meg­kezdődött, és a munkálatok jó ütemben haladnak. Az óvoda építési összege a költségvetés szerint 3 millió 700 ezer forintba kerül. Mivel ték az Is, hogy az eddigi szombati és vasárnapi napo­kon jelentős társadalmi mun­kát végeztek az emberek. Kü­lönösen kitűntek a 2. sz. Volán Vállalat, az Ipolymen- ti Vízgazdálkodási és Talaj-, védelmi Társulat, Rétság, a Közmű- és Mélyépítő Válla­Lécz Pál, a fatelep vezetője tájékoztatása alapján az elő­ző év azonos időszakához vi­szonyítva mintegy 8 százalék­kal, 1600 tonnával többet rak­tak vagonba és szállítottak el a fatelepről ebben az évben. A többlet főleg belföldi szál­lításoknál jelentkezik, rönk- és tűzifánál. De ezenkívül készítenek és szállítanak bá­nyafát, bányadeszkát, bánya­dorongokat is az igényeknek megfelelően. A telepvezető, valamint Endrész Ferenc állomásfő­nökkel elbeszélgetve meg­lát rimóci munkásai, akik a megépítéshez a felsőbb ta- szervezetten vettek részt eb- győződhettem arról is, hogy nácsi hozzájárulás (támoga- ben a munkában. Köszönjük ebben az évben még a íate- tás) nem elegendő, az óvodá- és várjuk a további segítsé- lepnek nem kellett kocsiál­ra pedig nagy szükség van, get! Kiss Béla láspénzt fizetnie. De a telep­ezért a helyi pártalapszerve- zet kezdeményezésével a tanács, a HNF helyi bizott­sága, a KISZ-alapszervezet és a többi szervezetek akciót in­dított az óvoda felépítésének támogatására. fate- vezető is elmondotta, hogy a is jelentős kért kocsikat egy-két kivétel­lel a vasút időben, mind mennyiség, mind minőség te­kintetében biztosította, mely Kál-Kápolna állomás jó munkáját is dicséri, i Az utóbbi években az erdő- gazdaság jelentős összeget ál­dozott a dolgozók jobb mun­kakörülményeinek megvaló­sítására. Így többek között női és férfi mosdót, öltözőt és étkezőhelyiséget létesített. Naponta 100—120 dolgozó ré­szére biztosítanak ebédet, még az erdőn dolgozók részé­re is kiviszik. A dolgozók na­pi 5.40 forintért kapnak ebé­det, melyhez a vállalat, illet­ve az erdőgazdaság ebéden­ként 4.50 forinttal járul hoz­zá. A munka gépesítése terén is nagy fejlődést értek el, amit a dolgozók nagy öröm­mel fogadtak. vevő úgy érezte, hogy egy célért küzdünk, hogy csak összefogással, fegyelmezett munka után lehet nyugodtan, vidáman ünnepelni. Az ösz- szevont Május 1. Tsz dolgo­zóiról nyugodt lelkiismerette) mondhatjuk, hogy becsülettel végzik munkájukat. Bizonyá­ra ez az ünnepi hangulat tük­röződik majd a hétköznapok munkájában is. Sz. I. Nógrádsáp Kérdést továbbítunk Augusztus 12-én az „Olva­sók fórumá”-ban olvastam, hogy rövidesen elkészül Sal­gótarjánban a Táncsics utca, amely a város legszebb utcái közé tartozik majd. Mivel én is a Táncsics ut­ca lakója vagyok, az lenne a kérdésem, hogy a még négy családi ház előtt levő útsza­kaszra — illetve annak rend- behozatalára —, miért nem telik a költségvetésből. A telepen körforgalmat ala­kítanak ki, de a Fenyves ut­cából a Táncsics útra felve­zető utat — amely körülbe­lül 150 méter —, mely télen mondhatni alig megközelíthe­tő, kihagyták a költségvetés­ből. Ha még ezt a kis szakaszt is meg tudná csinálni a ta­nács, valóban Salgótarján egyik legszebb utcájával büszkélkedhetnénk. Tisztelettel: Bacsóka Gyuláné, S.-tarján, Táncsics út. 76. Bercetíek a Hortobágyon Igen nagy élményt jelentő kétnapos kiránduláson vet­tünk részt augusztus 19-én és 20-án, a Munka- és Védőru­házati Kisipari Szövetkezet két szocialista brigádjának szervezésében. A már igen korán megkezdett és alapos szervezéssel előkészített ki­rándulás során a Hortobágy, ezen belül a hortobágyi „Hidi vásár” megtekintése, lovasbe­mutató, akadályverseny és a hortobágyi 9 lyukú híd és tó mellett igen szén környezet­ben létesített vízi színpadon szervezett színvonalas műsort tekintettük meg. A műsorok maradandó emléket adtak a két brigád és azok családtag­jaiból álló 103 fős berceli cso­portnak' Másnap a debreceni virág­karnevált tekintettük meg, ez egyben a kirándulás fény­pontja volt. A nagyerdő és a csónakázó adta környezet, szinte minden vágyát kielégí­tette minden kirándulónak­K P. Bércéi \ Kiskút— kerekeskát Ue milyen ? Mátramindszent vasútállomás«« is csakúgy, mint a vasút más állomásain van egy kerekeskút. Azonban, ha az utasok a kúthoz sietnek vizet inni, vagy kezet mosni, e tényt állapíthat iák meg: van, de minek? A kút ugyanis már hosszú ideje elromlott, hiá­ba erőlködnek azon az utasok * víz szerzésével. így kénytelenek a forgalmi irodába bekopogni és egy pohár vizet kérni a szomja­zó részére. Mint megtudtam, az állomás vezetői még ~nrilisban jelentették, í'Ietve kérték a kút javítását. Májusban meg is néz­te a javítással foglalkozó vasúti illetékes, amikoris megállapítot­ták, hogv a kutat ki kell cserél­ni! De ez csak megállapítás ma­radt. Vajon mennyi időre van még szükség a kút javításához* cseréjéhez? — sz — Szűcs Ferenc Szervezett szabad idő az ELZETT-ben Az üzemi dolgozókkal való bizottságának titkárát kérdez- ven főt — gyermeknap kere- törődést az is kifejezi, hogy tem meg. tében vitték el Egerbe egy­az üzemek falain kívül milye- — Tavasszal az ELZETT napos kirándulásra, ahol a Az akciót a HNF megyei nek a pihenés, szórakozás fel- Művek írószergyárát látogat- szakszervezeti aktívák szer­Szülőknek nevelésről A verés nem tehet nevelöesxköx bizottsága és a megyei ta­nács által ez évre is meghir­detett településfejlesztést segítő társadalmi munkaver­seny jegyében és a HNF VI. kongresszusa tiszteletére in­dították meg és végzik. tételei, lehetőségei, miként se­gíti az üzem ennek megszer­vezését. Több emlék, tapasz­talat halmozódik fel, ha va­lamennyi rendezvény eseté­ben a tartalomra is gondot fordítanak a szervezők. Az Az egész lakosságot átfogó ELZETT Zár- és Lakatgyár tűk meg Budapesten — kezd- vezték számukra a progra- te a tájékoztatást. KISZ-es mot és biztosították a fel- kezdeményezésre a Duna-ka- ügyeletet. nyarba látogattak fiataljaink. A gyáregységnél arról is A tmk-műhely „Kun Béla” tájékoztatták, hogy augusz- zöldkoszorús szocialista bri- tus 28-án Szentendrére láto- gádja családi kiránduláson gat egy csoport, ahol a mú- vett részt Zsórifürdőn és zeumokat és kiállításokat te­munkaakcióról van szó, amelybe beletartozik az egyes vállalatok, üzemek segítő tá­mogatása is. Nem kis felada­tot jelent ez, mert mintegy kilencszázezer forint értékű társadalmimunka-hozzájáru­lás. Szeretnénk a versenyt meg­nyerni azért is. mert ez je­lentős anyagi támogatást ered­ményezne a község fejleszté­se szempontjából. Közös ösz- szefogással a verseny meg­nyerhető, és reméljük, hogy meg is nyerjük. Erre biztosí­szécsényi gyáregységének dolgozói igazán nem panasz­kodhatnak, mert rajtuk kívül a családtagokra, gyermekeik­re is gondolnak az üzem ve­zetői. De ne vágjunk a dolgok elébe, menjünk sorban, mi­lyen lehetőségeket teremt az üzem, ez a fiatal gyáregység, hogy dolgozói tapasztalatcse­réken, országjáró kirándulá­sokon vegyenek részt. Mind­ezekről Benedek Sándornét, Egerben. Most a közelmúlt­ban kétnapos tapasztalat- csere jutalomkiránduláson vettek részt az első féléves munkaversenyben kitűnt szo­cialista brigádvezetők, brigád- tagok. Ennek során alkal­munk volt megismerkedni az ELZETT Művek sátoraljaúj­helyi gyárával, Sárospatak, Tokaj, Aggtelek, Eger neve­zetességeivel... A szakszervezeti bizottság titkára boldog örömmel szólt arról, hogy a gyáregység dol­kintik meg. Szép Valéria, a sajtolóműhely „Nógrádi Sán­dor” zöldkoszorús sajtolóbri­gád vezetője is arról adott tájékoztatást, hogy a munka­versenyben elért helyezésük­Rövidesen benépesednek az szögeznünk. A verés soha, iskolák, megkezdődik az új semmilyen körülmények kö- tanév- Előfordul, hogy az is- zött nem seg.it. Igaz, tanácsot kólából figyelmeztetőt, elégte- sem mindig könnyű adni. A lent visz haza a gyermek, s az szülők gyakran panaszolják, apa vagy anya nem sokat kér- hogy nincs eszközük a neve- dező&ködik, hanem „jól” elve- léshez, a régi félelmen és rí. tekintélyen alapuló nevelés Sok mindent tesz az ember kora lejárt, ezt ők is érzik, de meggondolatlanul, első harag- mihez nyúljanak helyette? jában — ide tartozik a gyér- A nevelés folyamat- Csak a mekek verése is. Meg kell következetesség — a legki- azonban mondanunk, hogy a sebb kortól a serdülésig és szülők egy része nem is vál­lalja, hogy csak hirtelen ha­ragjában önuralma vesztén verte el gyermekét- Kitart amellett, hogy verés nélkül ért kapott jutalmat közös ki- nem lehet gyermeket nevelni, rándulásra fordítják, Eger vá- Gyakran hozzá is teszi „még rosát látogatják meg. ma is áldom azt a kezet, ame­azon túl való — rendszeres törődés, a mély érzelmi kap­csolat, szeretetteljes irányí­tás vezethet eredményre. Gyermekeink részére kezdet­től alakítsunk ki jó szokáso­kat, pontos napirendet. Ne parancsoljunk és tiltsunk A gyáregység vezetése tud- lyik nadrágszíjat emelt rám”, nyakra-főre, mert pillanatnyi a gyáregység szakszervezeti gozóinak gyermekeit — het­ja, hogy mindez kötelezett­ség, ezért biztosítja a közös rendezvények lehetőségét és az anyagi támogatást. Rácz András Szécsény Salgótarjánban a Vő öshadse -cg ülőn láthatjuk ezeket a táblákat, amelyeket a N-'grád megye! E-észs égnevelési Cso­port készíttetett. A cél: felhív ni a figyelmet az egész4cges életmódra, a környezetünkben lesc!kcdö veszélyekre. A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt hasznos tanácsok, amelyek a táblákon olvashatók, csak úgy érik el céljukat, ha minél többen elolvassák és betartják azokat. — sb — Ügy vélik, hogy a verés hoz­zátartozik a neveléshez. Vajon ezek a szülők bele­néztek-e már elvert gyerme­kük szemébe? A gyermek­szem, amelyből úgy tud sugá­rozni a bizalom, a szeretet, az érzés melege, ilyenkor telje­sen. megváltozik. Néha, a páni félelem vonaglását látjuk, benne, néha konokságot, né-v ha izzó gyűlöletet. hangulatunk úgy diktálja. Szükség esetén egy-egy új faj­ta feladatnál, vagy új tan­tárgynál tanuljunk együtt gyermekeinkkel. így együtt követve a logikai menetet, segíthetünk a lényeg kiemelé­sében, a vázlat elkészítésében is- Ez természetesen csak egy- szer-egyszer történjék mert, ha rendszeressé válik, felesle­ges mankóra szokik a gyer­Ismerjük őket, itt élnek me'í- Nagyon fontos, hogy a közöttünk. Az iskolában meg 8yerrnek jól beilleszkedjen a akarjuk simogatni egy szó- életébe, hogy lelkiisme­morkás, leszegett tekintetű re^s,eó _ elvégezze leckéjét, gyermek fejét, mire az félre- készségesen segítsen ne­értve a mozdulatot, elkapja künk, hogy emberséges gon- fejét, vagy védőn emeli kezét dolkodásra, udvarias maga­arca elé. A veréssel nevelt tarfásra tegyen szert, gyermek réme az óvodának, Miért mondtuk el mindezt? az iskolának- Rúgja, harapja A gyermek verését nagy baj­társait, elveszi holmijukat, ne- nak- gyermekeink egészséges vet, ha sírva fakadnak. Az személyiségfejlődését veszé- otthon tapasztalt durvaságot lyeztető ártalomnak tartjuk- társainak adja tovább, így Figyeljünk fel a síró gyermek könnyít a benne felgyülem- hangjára, küzdjünk a gyermek lett indulatokon. A gyermek verése ellen. Legfőbb nevelési gyakori verésének súlyos eszközünk a gyermek ragasz­következménye: a gyermek el- kodása legyen. Az elismerés- idegenedése. Sok gyermeket nem szabad fukarkodnunk, elválaszt a verés szüleitől- h°gy a gyermek érezze: figve]- Van olyan szülő, aki az évek íük magatartását, észrevesz- múlásával 1 kétségbeesetten szük fejlődését. nróbál közeledni gyermekéhez, de úgy érzi, áthatolhatatlan fal­ba ütközik. Lehet, hogy a fa­lat maga építette fel ütlegel­ve!. Egy dolgot feltétlenül le kell Dr. Földy Ferenc Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD — 1976. augusztus 26., csütörtök 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents