Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-26 / 201. szám
Személyre szólóan MIND AZ IPARI munkások, mind pedig a szövetkezeti parasztok, mezőgazdasági dolgozók körében növekedett az érdeklődés a gazdasági kérdések iránt. Ebben döntő szerepe annak van, hogy a párt nyíltan az ország közvéleménye elé tárta gazdasági helyzetünket, a nehézségeket előidéző okokat. Az eddig végzett tömegpolitikai munka eredménye, hogy a társadalom tagjainak túlnyomó többsége magáénak vallja a fejlett szocialista társadalom építését,, vállalja az ezzel együttjáró személyes erőfeszítéseket. Ez annak megértéséből fakad, hogy a dolgozó ember érdeke egybeesik a párt társadalmi céljaival. A pártszervek és szervezetek agitációs, tömegpolitikai munkájában eddig fő szerepe a párttaggyűléseknek, i pártnapoknak,, üzemi tanácskozásoknak, a szövetkezetekben a zárszámadásoknak volt. Ezek a fórumok alkalmasak arra, hogy aránylag rövid idő alatt nagy tömegekhez eljusson a párt szava, s a közvélemény megismerkedjen a párt gazdaságpolitikájának legfontosabb összefüggéseivel. A tömeges agitáció képes arra, hogy a nagy társadalmi célok megismertetésével lelkesedést, cselekvési elhatározást váltson ki száz és százezrekből. Az új ötéves terv — amelyben a párt XI. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitika testesül meg — napjainkban már túljutott ismertetésének időszakán, a megvalósítás szakaszába lépett. Az országos feladatokhoz kapcsolódóan az üzemek, szövetkezetek most alakítják ki programjaikat a következő fél évtizedre, s közben javában munkálkodnak az idei terv végrehajtásán. A pártszerveknek és szervezeteknek nem csupán lépést kell tartaniuk az idővel, hanem irányítaniuk kell működési területük ügyeit is. Ez viszont azt követeli, hogy az üzem, a szövetkezet, a gazdaság dolgozóinál legalább egy lépéssel előbbre járjanak. A pártmunka módszereit tekintve ez azt jelenti. hogy „váltaniuk” kel! tömegpolitikai munkájuk módszereiben és tartalmában. Amíg eddig az ország előtt álló feladatokról szóltak, addig napjainkban már kisebb csoportokkal kell foglalkozniuk, üzemük, munkahelyük problémáiról, feladatairól. A következő időszak a pártszervezptek számára nem könnyebb, hanem lényegesen nehezebb lesz az eddiginél. A tömegpolitikai munkában az okozza a gondot, hogy a népgazdasági szinten megfogalmazott feladatokat konkretizálniuk kell, meg kell határozniuk, hogy az egyes munkahelyeken hogyan kell az adott célt elérni. Napjainkban már kevés politikai haszonnal jár a központilag megfogalmazott, feladatok puszta elis- métlése. A munkásokkal, szövetkezeti tagokkal azt kell megtárgyalni, hogy az egyes munkakollektívákra, és személy szerint az egyes dolgozókra milyen felad átok hárulnak az országos gondok megoldásából. Csak egy példát erre: a pártszervezetek eddig azt mondták, hogy a legfőbb feladat a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. De vajon lehet-e, helyesebben sza bad-e a munkahelyeken a hatékonyságról általában beszélni a dolgozókkal? A munka padnál, a határban, az állattenyésztő telepen ez nem több szólamnál. A konkrét he lyi tennivalókat kell megállapítani — és elvégezni. A párt központi vezetése példát mutatott a gondok, a nehézségek kendőzetlen feltárásában. Az ország lakosságának túlnyomó többsége azért is bízik a pártban, látja, nagy felelősséggel irányítja társadalmunkat. Ez a nyíltság és őszinteség jellemezze a munkakollektívákkal és az egyes dolgozók kai való helyi beszélgetéseket is. A következő években a termelési egységek gazdálkodására az lesz a jellemző, hogy sok mindent más módon, újszerűén kell végezni. Az új viszont mindig hordoz magában bizonyos kockázatot, egyebek mellett az átmeneti jövedelemcsökkenés lehetőségét is. A meggyőzésnek ilyen esetben sem rosszak a kilátásai, hiszen az esetleges jövedelem- csökkenést a későbbiek során éppen az új, többnyire nagyobb nyereséggel értékesíthető termékek pótolják. De sor kerülhet a gyárakon belüli munkaerő-átcsoportosításra, vagy egyes élavult technikával dolgozó üzemek leállítására is. Jól tudjuk, nem könnyű a megszokott üzemtől, összekovácsolódott kollektívától elbúcsúzni, de ha a népgazda ság érdeke — tehát az egész társadalomé — úgy kívánja, meg kell tenni. Ezekről a személyeket érintő kérdésekről őszintén szabad csak beszélni, és a meggyőző szó minden esetben párosuljon a körültekintő gondoskodással. HA NAPJAINKBAN a feladatok, a tennivalók konkrét meghatározása kerül a tömegpolitikai munka homlokterébe, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a párt életszínvonal-politikájával kapcsolatos agitáció- ban is a konkrétságra, a helyi életkörülmények fejlődésének bemutatására törekedjünk. ' Mi hók Sándor A csehszlovák járműgyártás hírei A jelenlegi ötéves ten' végéig, 1980-ig, 47 százalékkal nő Csehszlovákiában a személyautók, tehergépkocsik és autóbuszok termelése. A szocialista országokba irányuló csehszlovák gépkocsáexport az idén 7,7 százalékkal több lesz mint 1975-ben volt. X Több mint 174 000 gépkocsi készül az idén a legnagyobb csehszlovák autógyárban, a mlada-boleslavi Skoda-gyár- ban. 1975-ben az üzem termékeinek 47 százalékát exportálták. Két új, egyenként háromezer tonna teherbírású személyszállító hajót rendelt a Szovjetunió a komáméi hajógyártól. A KGST-országok közötti term eless zak os odas i megállapodás értelmében az üzem a folyam-tenger járó személy- és teherhajók gyártására szakosodott. A Szovjetunió és Csehszlovákia közötti hosszú távú államközi megállapodás érteimében a Szovjetunió 1976—1980. között 152 hajót vásárol a gyártól. Csak akkor üljetek le, ha majd én A brigádvezető. Szűk fél centit... Még magas. .. Kicsit magad télé döntsd... Na, most jó... Jusztin Sándor zöldkoszo- rús szocialista brigádvezető mondja utasításként a brigád tagjainak, akik jelenleg az északregionális vízmű mi- hálygergei tározójánál az útszegélyköveket rakják le. Az üt mellett három méter széles bitumenes út húzódik majd. A Jusztin Sándor vezette kollektíva tagjai Nagy P. Sándor kivételével, egy-két éve dolgoznak együtt. Kubikusok. Varsányiak és ri- móciak. A brigád tagjai közül többen már együtt tevékenykedtek Ráckevén. Azért jöttek haza, hogy közelebb kerüljenek az otthonhoz, kisebb legyen a kiadás. Reggel busz jön értük, munkaidő után az viszi őket haza. Rigó Sándor azért szegődött ebbe a brigádba, mert régtől fogva ismeri a brigádvezelőt. Kollár István veszi át a szót: — Én is együtt dolgoztam vele Ráckevén. Egyszer azt mondom neki: ha van rá lehetőség, akkor hazajövök az ő brigádjába. Mivel igent mondott, így hát ide’öttem. A brigád legfiatalabb tagja, a félmeztelenre vetkőzött ifjú Harsányi Mihály, akinek az édesapja is a kollektívában tevékenykedik, azt mondja: — Két hónapja, hogy itt dolgozom. Nekem jó a brigád. El lehet viccelni is, de a tiszteletről sem szabad elfeledkezni. Mi valósult meg az üzem- és munkaszervezési tervből? A Nógrádi Szénbányáknál a vállalati középtávú tervnek megfelelően; készült el az üzem- és munkaszervezési intézkedési program. Elsősorban a termelés, termelékenység fokozása, a gépesítéssel megteremtődött feltételek jobb kihasználása, a vezetés korszerűsítése, a hatékonyság növelése került az intézkedések központjába. Mi valósult meg a tervből, hol tartanak a feladatok végrehajtásában? A kérdést Prouza Tibornak, a vállalat szervezési osztálya vezetőjének tettük fel. — Az esedékes feladatokat az éves komplex intézkedési tervben határoztuk meg, ami a vállalat működésének egészét átfogja. A végrehajtást rendszeresen ellenőrizzük, figyelemmel kísérjük. Az év első 8 hónapjára mintegy 500 feladat végrehajtását határoztuk el. A legutóbbi felmérések szerint ezek zöme megvalósult, illetve folyamatban van. Mindössze 8 százalék az, amiben elmaradás van, és ezt az arányt kedvezőnek ítélhetjük — mondja az osztályvezető. — Milyen nagyobb szervezési témákban sikerült előbbre jutniuk? Hallhatnánk nehány példái ezekről? — Még az év elején befejeztük a gépkarbantartás rendszerének fejlesztését célzó szervezési munkánkat. A bányászati alapgépek és ezeket kiszolgáló gépláncok üzembiztonságának fokozása volt a cél. A gépkarbantartás rendszerét módosítottuk. Átszerveztük a gépüzem bányákat kiszolgáló részlegeinek szervezését, munkáját. Módosítottuk a tmk tervezésének módszerét. A tapasztalatok igen kedvezőek. Az intézkedések hatására javult a bányai géppark üzembiztonsága, szervezettebbé vált a javitó munka, és végső soron csökkent a váratlan meghibásodásokból eredő gépállás mértéke. Ezek jól érzékelhető eredmények. — Az elmúlt fél évben a vállalat szervezetét módosítottuk. A szociális körülmények erőteljesebb fejlesztése, a vezetési módszer tökéletesítése tette ezt indokolttá. Az intézkedések hatására az érintett területeken a munka eredményesebbé vált — magyarázza Prouza Tibor. — Ügy tudom, az osztály iparági szintű szervezési munkát is végzett. Mi volt ez és hol tartanak a feladat végrehajtásában ? — A szénbányászat számf- tástechnikai koncepciója keretében a termelőeszköz-gaz- dálkodáéi alrendszer helyzet- elemzésére kaptunk megbízatást. Ezt a munkát a fél év után fejeztük be. A helyzet- elemzés megállapításai olyanok, hogy azokat az egész iparágban hasznosítani lehet az említett alrendszer munkájának jobb megszervezése, korszerűsítése érdekében. A többi vállalatok más és más elemzéseket végeztek el, vagyis érvényesült a széles körű munkamegosztás. — Igen jelentős dolognak tartom, hogy megszerveztük és bevezettük a vállalatnál a DH-munkarendszert. A DH- bizottság munkaprogramját, működésének elvi és módszertani alapjait kidolgoztuk. A bizottságban részt vesznek .a funkcionális osztályok vezetői. Olyanok, akiknek az egyes területeken intézkedési joguk van. A bizottság általában hetenként ülésezik és határozatokat hoz. A következő alkalommal számon kéri a megtett intézkedéseket. Ami meghaladja a bizottság hatáskörét, az,t döntés-előkészítésként feljegyzésben továbbítja. Ilyen esetekben általában igazgatói utasítás következik. A DH-munkarendszert a második lépcsőben kiterjesztettük a vállalat üzemeire, irodáira is. A tapasztalatok — bár még rövid idő telt el — nagyon kedvezőek. Az az elv érvényesül, hogy a hibák felismerését gyors, operatív intézkedések kövessék. — Az üzemi demokrácia érvényesülésének fokozását szolgáló szervezeti korszerűsítésre is munkaprogramot dolgoztunk ki. Ezt széles körű felmérés, elemző munka előzte meg. A fórumok működésével kapcsolatos szabályozást, az információs rendszer fejlesztését es a belső elszámolási rendszer javítását tűztük célul. A néhány kiragadott példa mellett még sokat fel lehetne sorolni. Az osztály feladata az üzemi szervezési intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, számonkérése is. Számba venni is sok ez, de folyamatos az ellenőrzés, és így időben történhet a segítségadás is. Végső soron fontos az egész vállalati gazdálkodás szempontjából, hogy a tervezett feladatok megvalósuljanak, hatékonyak legyenek. B. J. — A fiú megfogadja a jó szót? — Igen — válaszol a brigádvezető. >— Ha netán eltérne az utasítástól. akkor szólnák az apjának. Erre azonban eddig nem volt szükség. — Ki a szigorúbb? — kérdem az ifjútól. — Az édesapám, de ugyanúgy hallgatok Sanyi bácsira is. Nemcsak ő, hanem a többiek is. Aki netán megfeledkezik magáról, azt röviden így figyelmezteti: — Többet ne dolgozz, csak annyit, mint én. Máskor meg így szól az esetleges tétlenkedőknek: — Akkor üljetek le, ha majd én... A kollektívában ismeretlen a fegyelmezetlenség. olyan, ami kimondottan jellemezné őket. Pedig van! Ez pedig a tanulás! Itt nem olyan egyértelmű minden, mint a munkánál. Igaz, többen vannak, akik már meghaladták az ötvenet. öt-nyolc évük van a nyugdíjig, őket már az altalános isko’a elvégzésére ösztönözni nem könnyű dolog. A fiatalabbak közül a legifjabb Harsányi Mihály, a rövidített tanfolyam keretében végezte el a hét-nyolc általánost. — Tanuljon, ha akar, ha van kedve hozzá, előtte a világ _— vélekedik a brigád- vezető. A fiú még ho: - szí: — Csak így vesznek fel a nehézgépkezelői tanfolyamra. — Sanyi, neked megvan a nyolc általánosod? — kérdi Nagy P Sándortól a brigádvezető. — Nincs. — Mikor végzed el? — Majd, ha ráérek — válaszol, s ezen többen jót derülnek. Majd Jusztin Sándor brigádvezető veszi vissza a szpt, fűz ' magyarázatot az előbbi kijelentéshez: — Odahaza mindenkinek van egy kis háztájija. Néhányan építkezünk is. Én például a fürdőszobát csempéztem ki. Rigó Jancsinak még pucolat- lan a háza. Disznóólát, járdát és nyárikonyhát akar még az idén építeni. Az ilyen és ehhez hasonló munkák valóban sok időt vesznek el a tanulástól. a ku’turálódástól. Elmondják, hogy esténként, ha jó a tévé műsora, azt megnézik. Van, aki naponta belelapoz az újságba, mások csak hét végén futják át. Könyvolvasásra, szervezett szakmai továbbképzésre, az általános műveltség gyarapítására bizony már aligha jut idő. Pedig a szakszervezet is ige*» A brigád tagjai. — Eddig bent dolgoztunk a telepen. Kisebb nagyobb aknákat készítettünk. Amikor szükség volt ránk, akkor Rá- róson besegítettünk. Vasárnap is oda megyünk. Ott egy 400 köbméteres műtárgy készül. Két méter vastag beton lesz az alja, hogy ne engedje fel a talajvizet. — Aztán hova mennek? — Majd megmondja a művezető. A többi pedig a mi dolgunk — szól a brigádvezető, majd hozzáfűzi: — Nem kell sokat magyaráznia, mert ismerjük az itteni munka követelményeit, mindegyikünk tudja feladatát. Amikor Misinszky Mátyást, a kivitelező Közmű- és Mélyépítő Vállalat hatvanas épí- tésvézetőségének technikusát: kérdezem a brigád erényeiről, első helyen a fegyelmezett munkát említi. Gyenge- ségeikről viszont diplomatikusan fogalmaz: — Nincs sokszor noszogatta őket a tanulásra. Úgy látszik, a jelenlegi helyzeten többen nem is nagyon akarnak változtatni. Akkor viszont számolniuk kell azzal, hogy nehezen tudják elnyerni a szocialista cím magasabb fokozatát. Nem mentegetőzésképpen, de az ifjú Harsányi Mihály az e'őbbieket így egészíti ki: — Csak akkor lehet indítani egy általános iskolai osztályt, ha legalább húsz fő jön ösz- sze. Úgy látszik, eddig még nincs meg a szükséges létszám. Jusztin Sándor felfogásához híven a beszélgetés közben sem hagyta el helvét, nem hagyta abba munká’ját. Azzal búcsúzott, amivel fogadott: — Döntsd el magadtól. .. Szűk fél centit még... Rgy kicsit magas ,. Most jó. .. Határozott hangja messze elhalta Iszik. V. K. NÓGRÁD —- 1976. augusztus 26., csütörtök 3
