Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

AZ MSZMP NOG R Á P MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M E G Y ET T A N Á C S LA PJ A XXXII. ÉVF.. 160. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Világ proletárjai, egyesüljetek! Kádas* János fogadta a Belga Kommunista Párt küldöttségét ■\ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta a ha­zánkban tartózkodó Louis van Geytet, a Belga Kommu­nista Párt elnökét és Marcel Couleairt, a párt országos titkárát. A, szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszé­lés során véleménycserét folytattak a két párt tevé­kenységének tapasztalatairól, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt közötti együttműködésről. A találkozón részt vett Gyc- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Horn Gyula. 'a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je Berlinben megnyílt a KGST XXX. ülésszaka Elismerés az építőknek Ismét gazdagodott Salgótarján Berlinben a Hotel Stadt Berlin első emeleti díszter­mében, tehát ugyanott, ahol egy héttel korábban az eu­rópai kommunista és mun­káspártok értekezletét tar­tották, szerdán délelőtt fél tizenegykor ünnepélyesen megnyílt a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXX., jubileumi ülésszaka. A megnyitó ülésen Horst Sindermann. az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, az NSZEP PB tagja, a vendég­látó NDK küldöttségének ve­zetője üdvözölte a megjelen­teket. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottsága és az NDK Minisz­tertanácsa nevében jó mun­kát kívánt valamennyi részt­vevőnek, hangsúlyozta, hogy ezt a tanácskozást a nemzetközi szolidaritás és a gazdasági együttműködés akarata hatja át. Horst Sindermann külön üdvözölte a megfigyelőként jelen levő küldöttségeket: az egységes Vietnami. Szocia­lista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság, az Angolai Népi Köz­társaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság delegációját. Méltatta annak jelentőségét, hogy a KGST- tanácskozáson most először vannak jelen az egységes Vietnam és a népi Angola képviselői. Horst Sindermann meg­nyitó beszéde után a KGST XXX. ülésszakának plénuma a következő napirendet fo­gadta el a háromnapos ta­nácskozásra: 1) Jelentés a komplex program 1971—1975. évi végre­hajtásáról, valamint a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének eredményeiről, illetve további fejlesztésének feladatairól. (A végrehajtó bizottság előterjesztésében.) 2) A KGST-tagországok együttműködése hosszú távú célprogramjainak tervezetei. (A KGST tervezési, együtt­működési állandó bizottságának és a KGST titkárságának előterjesztésében.) 3) A KGST-tagállamok egyesített energiarendszerei távlati fejlesztésének ló vonásai és az c területen történő a komplex programban (10. fejezet, 10., 11. és 12. pont) rögzített együttműködés kérdései, beleértve a jugoszláv villamoscnergia-rcndszcrrcl való ilyen irányú együttmű­ködést is. (A KGST villamoséncrgia-ipari állandó bizottsá­gának a KGST tervezési együttműködési bizottságával egyeztetett előterjesztése alapján.) 4) A KGST-tagállamok annak érdekében történő köz­lekedésügyi együttműködése, hogy gondoskodjanak az 1980-ig tartó és a későbbi időszakban a növekvő sze­mély- és áruszállítás lebonyolításáról. (KGST közlekedési állandó bizottságának előterjesztésében.) 5) A KGST XXXI. ülésszakának időpontja és előzetes napirendje. (A tanács titkárságának előterjesztésében.) Ezután az elfogadott na­pirend értelmében Gerhard Weiss, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke, az NDK miniszterelnök-he­lyettese előterjesztette a komplex program megvaló­sításáról szóló jelentését. Hangoztatta, hogy a prog­ram eddigi végrehajtása ré­vén elmélyült a tagországok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése. Nagyszabású közös vállal­kozásokba fogtak és gyors ütemben emelkedett az egymással folytatott árucsere. Az 1976—80. évi népgazda­sági tervek egyeztetése le­hetővé tette, hogy megálla­podjanak a legfontosabb nyers- és fűtőanyagok, gé­pek, felszerelések és fogyasz­tási cikkek kölcsönös szállí­tásainak mértékében. Ez számottevően segítette vala­mennyi KGST-tagállambart a jelenlegi ötéves népgazdaság­fejlesztési tervek megfelelő kidolgozását — mondotta a vb glnöke. Gerhard Weiss utón Nyi- kolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes, a KGST tervezési együttműkö­dési állandó bizottságának elnöke. Pjotr' Nyeporozsnvij szovjet energetikai és villa­mosítási miniszter, a KGST villamosenergia-ipari állandó bizottságának elnöke, majd pedig Tadeusz Bejm ’engyel közlekedésügyi miniszter, a KGST közlekedési állandó bizottságának elnöke tette: meg előterjesztését a napi­rendre tűzött témákról. Ezután a KGST-ülésszak déli ' tanácskozási szünetet tartott. A KGST XXX. üléssza­kán szerdán délután meg­kezdődött a küldöttségveze­tők felszólalásainak sora. Elsőnek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke mondott be­szédet. Utána Sztanko Todo- rov bolgár miniszterelnök következett, majd Lázár György, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Ünnepélyesen átadták a forgalomnak a 21-es út párhuzamos szakaszát Lázár György: Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár megnyitotta a forgalom­nak az új utat. (Kulcsár József felvétele) i Eredményeink fontos forrása a szocialista gazdasági integráció elmélyítése Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak részve­vőinek, a házigazda NDK kor­mányának és a küldöttségek­nek az MSZMP Központi Bi­zottsága és a magyar kor­mány üdvözletét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ülésszak munkája eredmé­nyes lesz, a tanácskozás to­vább erősíti a ICGST-orszá- gok gazdasági együttműkö­dését, és újabb területeken viszi előre a szocialista gaz­dasági integráció ügyét. Ki­emelte, hogy az ülésszak ha­tározattervezete reálisan irá­nyozza elő azokat az idősze­rű feladatokat, amelyeknek megoldása előmozdítja a szocialista gazdasági .integ­ráció további kibontakozását és jól szolgálja mind a nem­zeti, mind a közös érdeke­ket. Beszédét így folytatta: — A KGST XaX. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sike­resen befejeződött az 1971— 1975. évi népgazdasági ter­vekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kong­resszusai pedig megtárgyalták és meghatározták az 1976— 1980-as időszakra szóló öt­éves népgazdasági tervek fő irányvonalát. — Eredményeink — ame­lyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése — világo­san bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára. — Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinálását. A népgazda­sági tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervé­nek kidolgozása és végrehaj­tása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anya­gi erőinket még inkább a ter­melés hatékonyságának nö­velésére, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsításá­ra összpontosíthassuk. Nem­zeti terveink megalapozásá­nak fontos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordi­náció .eredményeire épülő — megállapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok — köztük hazánk is — a Szov­jetunióval kötöttek a nyers­anyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekeket szolgáló ter­melőkapacitások bővítésére. — Amikor múltbeli ered­ményeinkről és a jövőbe mu­tató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tőkésvi­Bcrlinben tanácskozik a KGST XXX. ülésszaka, amelyen hazánk küldöttségét Lá­zár György kormányfő vezeti. lág, súlyos gazdasági és po­litikai válsággal küzd. En­nek tükrében még inkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok to­vábbra is tervszerűen fej­lődnek, a világ legdinamiku­sabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetű­nőbben mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműkö­dés, a szocialista gazdasági integráció biztosít számunk­ra. Ezek olyan erősségei kö­zösségünknek, amelyekre biz­tosan építhetünk a jövőben is-_ Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világgazdaságban tartósnak ígérkező átrende­ződési folyamatok mennek végbe. Ennek egyik jól is­mert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami a2 árviszonyokban következet! be. — Ami a Magyar Népköz- társaságot illeti, a világpia­con bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hát­rányosan érintik. Ez azza össze, hogy importunk­ban a nyersanyagok, expor­tunkban pedig a készterrpé- kék teszik ki a döntő hánya­dot. Ilyen struktúra mellet a nemzetközi árarányok meg változása egyrészt azzal a kö vetkezménnyel járt, számot tévőén megnövekedtek a tér r*elés költségei, másrész! hogy az elmúlt évben az azo. nos mennyiségű import ki egyenlítésére a tőkéspiacra 2: százalékkal, a szocialista or szagokba 8 százalékkal kel (Folytatás a 2. oldalon) Másfél év szervezeti haté­kony) munkája eredménye­ként szerdán áladták a for­galomnak a 21-es fő közleke­dési útvonal )új> salgótarjáni- párhuzamos szakaszát. A több mint kilencvenmillió fo­rint értékű — megyei szin­tű — nagyberuházás. határ­idő előtt, a tervezett költsé­geken belül- kitűnő ' minő­ségben készült el. A 3>8 ki­lométer hosszúságú szakasz jelentősen megkönnyíti majd a megyeszékhely közlekedé­sét- s jelentősen segíti a Csehszlovákiából érkező, va­lamint az oda irányuló gép­járművek forgalmának gyors, lebonyolítását. s nagyban csökkenti a város eddig egyet­len íőiútvonalának zsúfoltsá­gát­A forgalombahelvezési ün­nepségen —. amelyen meg­jelent Géczi János. az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának első titkára. dr- Ábrahám Kálmán, közlekedés- és pos­taügyi minisztériumi állam­titkár. Bon if ért, Ádám. az MSZMP KB ipari és mező- gazdasági osztályának he­lyettes vezetője, valamint a megye és Salgótarján város több vezetője —. elsőként Ozsvárt József, az MSZMP Salgótarján városi Bizottsá­gának első titkára köszöntötte a megjelenteket. Rövid be­szédében méltatta az új út jelentőségét, s megkülönböz­tetett tisztelettel szólt a nagy munka valamennyi résztvevő­jének érdemeiről- Ezt kö­vetően dr. Ábrahám Kálmán államtitkár. a nemzetiszínű szalag átvágásával megnyi­totta a forgalom számára a város második főútvonalát. A meghívott vendégek és a nagyszámú' érdeklődő ezután gyalogosan tett sétát — hiva­talosan elsőként — az új út egy szakaszán, majd a Rá­kóczi úti I. számú pártkör- zetben. valamennyi közre­működő szerv munkásainak és vezetőinek képviseletével munkásgyűlésre került sor. Zana Károly, a generálki- vitelezést végző Egri Köz­úti Építő Vállalat igazgatója elmondotta: — Jólesik az ünneplés- de mi csupán kötelességünket teljesítettük, s vállalásaink­nak tettünk eleget- Eredmé­nyeink is egyébként tucatnyi vállalat dolgozóinak példás munkájaként, valamint az út folyamatos építésének biz­tosítására létrejött operatív bizottság hatékony közre­működése által születtek. Az igazgató felszólalását követően dr. Ábrahám Kál­mán államtitkár is köszöne­tét mondott a nagyszabású vállalkozás valamennyi köz­reműködőjének- Rövid ál­tekintést adott a kormány útprogramjának célkitűzései­ről- s megemlítette: a közé- jövőben tovább folytatják az út be- és kivezető szakaszá­nak építését is. Ezt követően valamennyi közreműködő szerv képviselője szót kér-- majd kitüntetések, jutalmai-: és egyéb elismerések áta'd - sára került sor- Szakos Pál- az Egri Közút Építő Vállalat föépítésvezetője. Timmer Zoltán, a KP,M Nógrád me­gyei igazgatóságának főmé— nöke. valamint Jacsó János, az Egri Közúti Építő Vállalat kőművese- a KPM legmaga­sabb kitüntetését, a ..Közle­kedés Kiváló Dolgozója" cí­met kapta. Ezt követően Ho - fer István, a Nógrád meg . ei Tanács elnöke a megyei ta­nács elnökének dicsérő okle­velét. Ozsvárt József. az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkára a városi tanács emléknlake'1- jét adta át a munkában ki­magasló eredményeket e!é,-t vezetőknek és dolgozóknak A munkásgyűlésen többen kap­tak Kiváló Dolgozó kitüntetést és pénzjutalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents