Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
Lázár György beszéde (Folytatás az 1. oldalról) lett több terméket exportálnunk. mint 1972-ben. Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — természeti adottságaink és országunk méretei következtében — a külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogy a behozatal értékben kifejezett nagysága eléri az évi nemzeti jövedelem 45 százalékát. Így érthetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása. és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból növekvő mértékben kényszerültünk tőkéspiacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly visz- szaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván. — Pártunk XI. kongresz- szusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját, ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi országával. Az Időszerű feladatokról szólva a következőket mondta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció kibon- takoz’tatásának álapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitikai konzultációkat, a tudományos-műszaki -politika alapvető kérdéseinek számbavételét; a hosszú távú prognózisok készítését; a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását, az érdekelt országok egyes iparágainak és termékfajtáinak együttes tervezését, a népgazdaság irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicserélését, megkezdtük a hosszú távú célprogramok együttes kidolgozását. — Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyagforrások bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenburgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe helyezzük. Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta: — Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980. utáni időszak együttműködési feladatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontosságát. A fejlesztési döntések időigénye igen nagy. Az élhatározások megvalósítása alapos mérlegelést, műszaki és gazdasági felkészülést, sőt, az esetek jelentős részében anyagi befektetéseket kíván, még mielőtt véglegesítenénk ötéves terveinket, és együttműködésünk konkrét programját. Ha kellő előrelátással dolgozunk, időt és anyagi eszközöket takaríthatunk meg, ellenkező esetben viszont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul. — Az 1980. utáni feladatokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hosszú távú célprogramok elhatározott ütemben való kidolgozásának. A magunk részéről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a fejlődést megalapozó fő termékekben — döntően közösségünk erőforrásaira támaszkodva —, hosszú távon is biztosítsuk szükségleteink kielégítését. — A Magyar Népköztársaság különösen érdekelt az energia- és nyersanyagellátás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Számunkra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszereinek fejlesztése, amelynek programját ülésszakunk most hagyja jóvá. Az atomenergia növekvő szerepet játszik országaink energiaszükségletének fede- •zésében, és ezen a területen a KGST-országok széles körű összefogására van szükség. Támogatjuk azt az indítványt, hogy a jövő évi tanácsülésen kellő figyelmet fordítsunk az atomerőművi berendezések gyártásában kialakítandó együttműködésre. Pártunk XI. kongresszusának útmutatása alapján elhatároztuk, és ötéves tervünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnöveljük a természeti erőforrások feltárására és hasznosítására fordított anyagi eszközök mennyiségét. — Ennek keretében erőteljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növeljük az alacsony fűtőértékű szénva- gyon — egyébként jelentős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamosener- gia-termelésre való felhasználását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk energia-, fűtőanyag- és nyersanyagszükségleteinek kielégítésében hosszú távon is növekedni fog az import részaránya. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, hogy növekvő szükségleteink kielégítésében tartósan számíthatunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésre. — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési megoldások kialakítását- amelyek kölcsönösen figyelembe veszik mind az exportőr-, mind pedig az importőrországok érdekeit. A nyersanyagforrások bővítése érdekében továbbra is szorgalmazzuk- hogy tegyük" ösz- szehangoltabbá és célratörőbbé a fejlődő 'országokkal való együttműködésünket. Ügy vélem- e téren a KGST szerveitől is több kezdeményezést kell igényelnünk. Fokozott együttműködés a mezőgazdaságban — Ez alkalommal is szeretnék hangot adni- annak a véleményünknek. hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozása. Úgy gondoljuk, közösségünk országainak megvannak» az adottságai és képességei ahhoz. hogy kedvező feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés olyan mértékű fejlesztéséhez. amely biztosíthatja a KGST-tagállamok szükségleteinek a main'll teljesebb kielégítését. A természet adta lehetőségek nagyobb mértékű kihasználásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér kiépítését. A tudományos kutatás- a korszerű gépek, berendezések és géprendszerek. a műtrágyák és a növényvédő szerek tömeges előállítása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és a szállítás gazdaságos színvonalra emelése hatalmas méretű beruházásokat kíván- Ez olyan közös gond. és feladat. amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudományos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését- a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönzőrendszer kialakítását- Meggyőződésünk- hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejű és előremutató elhatározásnak, a célprogram kidolgozását- Ebben a szellemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a célprogramot kidolgozó munkacscr 2 NÖGRÁD - 1976. port vezetését magyar részről látják el. A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy országaink gazdasági fejlődésében. a hatékonyság fokozásában meghatározó szerep van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyesli. hogy a kidolgozandó célprogram a legalapvetőbb feladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta felszólalását: — A szocialista gazdasági integráció kibontakozása törvényszerűen együtt jár országaink közlekedési kapcsolatainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el- a közlekedés fejlesztésére. és hogy e fontos ágazat előrehaladását is külön célprogram kidolgozásával és végrehajtásával- kívánjuk megalapozni. Ez annál fontosabb. mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagállamok közlekedésében. különösen a nemzetközi szállításokban a termelés folyamatosságát és a tervszerűség érvényre juttatását zavaró nehézségekkel találkoztunk- Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áru- szállítások volumene 1976— 1980- között, legkevesebb 25— 26 százalékkal. 1990-ig pedig több mint 70 százalékkal növekedni fog és hasonló gyors ütemben emelkedik a személyszállítás iránti igény is. — Mindezek miatt elsőrendűen érdekeltek vagyunk abban. hogy országainkban meggyorsítsuk a közlekedést, elsősorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasújúlius 8., csütörtök ti rendszerek továbbfejlesztését- Fontosnak tartjuk, hogy ezzel egyidejűleg előirányozzuk a legkorszerűbb szállítási módozatok fokozott elterjesztését és a vasutak tehermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a víziutak és közutak jobb kihasználására. — Helyeseljük, a lakosság jobb ellátását szolgáló. az ipari fogyasztási cikkek termeléséinek és választékának növelését célzó program kidolgozását is. — Az előttünk álló sokrétű feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk együttműködésünk köz- gazdasági feltételeire. A tervezési együttműködés állandó tökéletesítése mellett tovább kell fejlesztenünk a KGST valutáris-pénzügyi rendszerét is. Ezen a téren sem nélkülözhetjük a tapasztalatok rendszeres elemzését. azt. hogy a gyakorlatot időről időre hozzáigazítsuk a változó feltételekhez. az egyre növekvő követelményekhez és hogy egyidejűleg biztosítsuk a szükséges stabilitást. valamint a kellő rugalmasságot. Változatlanul fontosnak tartjuk- hogv a komplex programnak megfe-. lelően további erőfeszítéseket tegyünk a' transzferábilis rubel szerepének növelésére. A magunk elé tűzött célok azt is megkövetelik, hogy tovább fejlesszük együttműködésünk szervezetét, a KGRT-t- Az iii. bonyolultabb körülmények között magasabbra kell emelni a munkával szemben támasztott követelményeket. gyorsítani szükséges az ügyintézést, és javítani kell a döntési rendszertBeszéde befejező részében Lázár György. az európai helyzetet értékelve hangsúlyozta. hogy a Helsinkibeft elfogadott elvék világosak, de a teljes megvalósításukhoz vezető út nem ígérgezik sem könnyűnek, sem rövidnek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berlinben. a közelmúltban tartott tanácskozása. Kiemelte. hogy a közösen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és a kormány alapvető feladatának tekinti. A magyar miniszterelnök utalt rá- hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok létrehozása során összehangolt és egységes fellépésre van szükség, mert a szocialista országok csak így érhetik el velük szemben alkalmazott hátrányos, megkülönböztető politika megváltoztatását. Hangsúlyozta, hogy a KGST-országoknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniok a fejlődő országokkal való együttműködés fő irányainak kidolgozására és egységes, összehangolt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet szentelt a KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködésünknek. Megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló gazdasági együttműködés valamennyi tagállamban növeli a szocialista építőmunka lendületét és semmi mással nem pótolható segítség számunkra, a Magyar Népköztársaság számára. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Magyar Népköz- társaság kormányát tevékenységében mindenkor az Internacionalizmus elvei ve-: zérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk itóyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormán yunk, egész népünk nevében biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellemben munkálkodunk országaink egységének és együttműködésének erősítésén. a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradéktalan megvalósításán. Negyedikként Canos Rafael Rodriguez, kubai miniszterelnök-helyettes mondta el, felszólalását. Szerdán délután az utolsó felszólaló Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke volt. Alekszej Koszigin felszólaláséi A KGST XXX. ülésszakán szerdán beszedet mondott Alekszej Koszigin, a jubileumi ülésszakon részt vevő szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A KGST XXX. ülésszaka — mondotta —, olyan időszakban ül össze, amikor országaink pántjai sorra tartották meg kongresszusaikat. Ezek a kongresszusok nagyra értékelték a szocialista országok közötti együttműködést, gazdasági kap- csolátaikat, amelyek a szocialista gazdasági integráció komplex programjának alapján fejlődnek. Együttműködésünk — folytatta Alekszej .Koszigin — a szocialista internacionalizmus szilárd alapján, valamint azon az alapon bővül és erősödik, hogy országaink kommunista és munkáspártjai hűek Marx, Engels, és Lenin tanításaihoz. Alig néhány napja, hogy az egész világ hallhatta innen, Berlinből, az európai kommunisták hangját, akik a kommunista és munkáspártok konferenciájára gyűltek össze. A nemzetközi kommunista mozgalom történetének e kiemelkedő eseményét teljes siker koronázta. öt év sikereiről Az európai kommunisták egységét demonstráló konferencia történelmi eredményei, mint Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta, előmozdítják erőink egyesítését, a dolgozók alapvető érdekeiért, a démok- ráciáért és a szocializmusért, a tartós európai békéért vívott közös harcunk aktivizálódását. Fő célunk, hogy megteremtsük, felépítsük, az új társadalmat, amely mentes a kizsákmányolástól, a háborúktól és a nemzeti viszályoktól. Ezt a nemes célt szolgálja az is, hogy a szocialista államok részt vesznek kollektív szervezetükben: a KGST-ben. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a komplex program elfogadását követő öt esztendő alatt a gazdasági együttműködés terén többet értünk el, mint az előző évtizedben — hangsúlyozta Koszigin. — Vonatkozik ez a munkamegosztás arányaira és a szervezés formáira is. A KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok még mélyebbek és szerteágazóbbak lettek. A KGST fennállása óta első ízben állítottunk össze és fogadtunk el összeegyeztetett tervet a sokoldalú integrációs intézkedésekről,. valósítottuk meg ilyen óriási méretekben a népgazdasági tervek mélyreható koordinációját. A KGST-országok gazdasági együttműködése az egyik legfontosabb tényezője volt annak, hogy megnövekedett a szocialista közösség ereje, nemzetközi tekintélye, hogy konszolidálódtak a politikai erővonalak. A szocialista világgazdasági rendszer integrációs folyamatai minden kétséget kizáróan közrejátszottak a 70-es évek első felére jellemző általános pozitív jelenségekben, az enyhülésre történő gyakorlati áttérésben, a nemzetközi együttműködés fejlődésében, az európai biztonsági értekezlet sikerében. Koszigin így folytatta: a KGST XXIX. ülésszakán elvben elfogadták az érdekelt európai KGST-országok egyesített energetikai rendszere fejlesztésének általános tervezetét, amely Jugoszlávia energetikarendszerének részvételét is előirányozza. Most magát az általános tervezetet kell jóváhagynunk. Az okmány előkészítésének munkája során jelentős adatok birtokába jutottunk, amelyek meghatározzák az elektromos áram fogyasztásának szintjét 1990-ig. Most javasoljuk" a kidolgozott okmány elfogadását. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány — hangoztatta Koszigin — nagy jelentőséget tulajdonítva a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének és kiszélesítésének, valamint a testvéri szocialista országok népgazdaságai fokozatos kiegyenlítésének úgy véli: megérett a szükségessége annak, hogy számos, jelentős intézkedést foganatosítsunk a kölcsönös együttműködés tökéletesítése terén. Ebben a vonatkozásban különösen fontos az együttműködés további átállítása hosszú távú alapra, hosszú lejáratú célprogramok kidolgozása a vezető gazdasági ágakban, az országok tervező szervei közötti együttműködés fokozása annak érdekében, hogy együttesen oldják meg a legidőszerűbb népgazdasági problémákat. Alekszej Koszigin ezután hangoztatta: hosszú lejáratú programokat kell kidolgozni annak érdekéhen, hogy a KGST-országok biztosítsák az ellátást az üzemanyag- és energetikai készletek alapvető vállfajaiból. Nagy figyelmet szentelt a szovjet kormányfő az energetikai együttműködés főbb irányainak. Mint mondotta, az ezzel kapcsolatos hosszú távú célprogram irányozza elő az országok természeti kincseinek racionálisabb kiaknázását, számos újfajta — kevésbé energiaigényes — technológiai folyamat bevezetését, valamint az atomerőművek építésének meggyorsítását. A társadalmi termelés hatékonysága növelésének óriási tartalékai rejlenek a vegyipari kooperáció kiszélesítésében, valamint abban, hogy együttesen hoznak létre — az ásványi eredetű nyersanyag és üzemanyag alapvető lelőhelyeinek közelében — energia- és anyagigényes vegyipari termelési egységeket. Több konkrét elképzelést kifejtve az energetikai és a fémkohászati együttműködés fejlesztéséről, Koszigin a továbbiakban kitért azokra a feladatokra, amelyek az együttműködés hosszú távú célprogramjainak kidolgozásával kapcsolatban merülnek fel a különböző KGST- szervek előtt. A KGST-országoknak a világgazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyzetét jellemezve, a szovjet kormányfő megállapította, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kapcsolatai, fokozódik e szocialista szervezet nemzetközi tekintélye. Növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek valamilyen formában részt vesznek a KGST tevékenységében. Törvényszerű jelenség — mondotta a szónok —, hogy erősödnek a KGST nemzetközi kapcsolatai, elsősorban a fejlődő országokkal. A KGST kereteiben az államok közötti új típusú gazdasági kapcsolatok megteremtésében szerzett tapasztalatunk az eddiginél szélesebb nemzetközi síkon is gyakorlati jelentőséget ölt. Alekszej Koszigin végül meggyőződését fejezte ki, hogy a KGST XXX. ülésszakának határozatai előbbre viszik majd a szocialista gazdasági integrációt, előmozdítják a szocialista országok egységének további szilárdulását, a béke és a haladás érdekeinek megfelelően erősítik a szocializmus nemzetközi pozícióit. A KGST XXX. ülésszakának első napja szerdán este vacsorával ért véget, amelyet Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke, a vendéglátó Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője a tagállamok küldöttségvezetőinek tiszteletére adott. A legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tartják. Űrhajó összekapcsolása az Szerdán reggel kilenckor kezdődött a Szojuz—21 jelzésű szovjet űrhajó legénységének első. teljes munkanapja. A földi irányítóközpont jelentése szerint Volinov és Zsolobov. a program szerinti feladatokat hajtotta végre- Az űrhajó valamennyi berendezése normálisan működik- Ugyancsak a földi irányí- tókozpont szakemberei közölték- hogy a Szojuz—21. már megdöntött egy rekordot- minden eddigi űrhajónál pontosabban tért föld körüli pályájára- Ez annak köszönhető- hogy a start számított és tényleges ideje közötti különbség. mindössze 74 milliomod másodperc volt- a pálya legalsó pontja pedig a szokásos kilométeres eltérés helyett csupán négyszáz méternyire tért el a számított értéktől. Zsoiobov- fedélzeti mérnök. a Fekete-tenger felett elhaladva egy rádió-összeköttetés során arról számolt űrállom ássál hogy a tengervízfelületet csaknem teljes egészében fel- hőtakaró borítja, érdekes módón azonban a partvonalak mindenütt megkülönböztethetők. Szerdán délután, magyar idő szerint 14 óra 40 perckor a Szojuz—21 űrhajót sikeresen összekapcsolták a Szaljut 5 űrállomással. Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov átszállt az űrállomás fedélzetére. A szovjet űrhajósok megkezdték a kube. látási program végrehajtását. / «■
