Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
4 termelés növelése mellett Folyamatos a gyártmányéi gyártásfejleszfés gyArtmányösszetétel, gyártmány- és, gyártásfejlesztés, amiről Szabó Ferenccel. a FÜTŐBER nagybáto- nyi gyára főmérnökével be-' szélgettünik. Az idén már 350 millió forint értékben készülnek itt fontos, tetszetős és hasznos épületgépészeti termékek. — Ventillátorokból alapvetően két típust, centrifugál- és axiális ventillátort gyártunk. Méret szerint viszont nagyon sokfélét. A Fax ventillátor jóformán még nincs egyéves termékünk, és napi száz darab legyártására készültünk fel. de a következő negyedévben csak 150 darabra van megrendelés — • újságolja a főmérnök, azután így folytatja: — A thermoventillátarok- nál, az újakból és régiekből párhuzamos gyártás folyik. Az új kifejlesztett. esztéti- kusabb formatervezett, a reginél könnyebben beépíthető. A lényeges súlycsökkenés ellenére nagyobbb hatásfokú, gyakorlatilag olcsóbban gyártható, a fűtőtesteknél is a nehéz vascsövek helyett vörösréz csöveket alkalmazunk. A gyártási érdek azt kívánná, hogy a korszerűbb termékeket készítsük. A megrendelő viszont a korábbi tervekhez igazodva a régit igényli. A vállalat ajánlási osztálya minden esetben javaslatot tesz az újra. többször sikerrel, de ez még nem általános. A FMKT közreműködésével a vállalati gyártmánykatalógus az új termékeknek megfelelően átdolgozás alatt áll. Ettől sokat várunk. — Ki foglalkozik a gyártmányfej lesztésel? — A vállalatnál központi gyártmányfejlesztés van. de ez egyre inkább közössé válik. A gyárthatóság, a gyakorlat tap asztalai aii igényink, kérik. — A gyártásfejlesztés, -szervezés. gondolom inkább üzemi feladat. Hol tartanak ma, és milyen terveik vannak? — A gyártásíejlesztés a korábbi elképzeléseinknek megfelelően halad. A hő- cserélőgvártás sora korábban kialakult. Az idén a 25 köbméteres tartályok gyártósorát alakítottuk ki. A Fax ventillátor, sőt a fűtőtestgyártó sort is kialakítottuk. A gyakorlati tapasztalatok azonban ma még arra figyelmeztetnek — éppen a sokféle termék miatt —, hogy nem célszerű a merev gyártósorok kialakítása. Ezeknek sokkal nagyobb előnye lenne, ha megfelelő szériában és folyamatosan készíthetnénk a termékeket. — Könnyebb lenne akkor az évi 350 milliós terv valóra váltása is. Hol tartanak most? — Kétségtelen, így van. Az első félévi termékösszetételünk kedvezőtlenebbül alakult az eredetileg tervezettnél. Hőcserélőkből. üzemanyagtartályokból axiális ventillátorból és konvektorból, vagyis a nagyobb termelékenységű. kisebb é'őmunka-ráfordítást igénylő gazdaságosabb gyártmányokból 46 millió forint értékkel kevesebbet programoztak a gyárra. Az igazsághoz tartozik, hogy átlagosan 60 fővel kevesebb a létszám is a tervezettnél. A termelékenységi tervet. az egy főre eső termelést jóval túlteljesítjük — mondta Szabó Ferenc. — A termelési tervben lemaradás lesz a fél évvégén? — Először számolt, hogy hány nap is van még. és csak azután válaszolt. — Naponta, ha sikerül kétmilliós értéket előállítanunk. akkor nem sok hiányunk lesz. Az utóbbi időben már 1.8—2 milliót elértünk. Márpedig az elmondottakból érzékelni lehet, nem is volt ez olyan könnyű. Havonta, ha összehasonlítjuk az előző év termelésével idei eredményünket. ( akkor 40—60 százalékkal többet értünk el. Nem volt problémamentes ez a nagyfokú termelésfelfutás. Sok gondot okoz az anyag is. Nem a beszerzéssel van baj. hanem, a lemezek minőségével- a méretekkel. Rákényszerültünk. az előzetes minőségi vizsgálatra. A lemezegyenetlenségeket nem tudjuk itt helyrehozni, mert nincs hozzá technológiánk. A tartálygyártáshoz is kapunk esetenként nem a jelzésnek megfelelő anyagot- ami a feldolgozásnál derül ki. Ezért kell előzetes minőségi vizsgálat, hogy a felesleges munkát megelőzzük. A LAKÁSÉPÍTÉSHEZ szükséges épületgépészeti termékeknek is elsőbbséget biztosítunk. Sajnos, még az elmúlt évi elmaradásokat kell ebben pótolnunk, ami kihat a termelésre. Mindehhez az új gyármtányok felszerszá- mozása is erőt köt le. Nem lesz könnyű a követkéz1; fél év sem, de úgy gondolom, teljesíteni tudjuk az éves tervet. Ennek érdekében még sok gonddal meg kell birkóznunk — mondta befejezésül Szabó Ferenc főmérnök. B. J. Mai kommenláiuuk Egy tanácskozás tapasztalatai Sok erőfeszítésre van szükség, amíg a gabona jó minőségben a raktárba kerül, mert különböző veszélyeknek van kitéve a kalászos növényünk. Erről beszélgettek a növényvédelmi szakemberek a közelmúltban Bujákon, ahol, mint vendéglátó a helybeli tsz fogadta a tanácskozás résztvevőit. Már ott felvetődött a kérdés: miért épp'en 1 Buják lett a tárgyalás színhelye? Kiss András, a megyei növényvédő állomás főmérnöke adott erre választ. A bujákiak Valóczi Tibornak, a tsz növényvédelmi emberének irányításával kísérleteket folytattak annak érdekében, hogy a gabonatermést igen nagy mértékben veszélyeztető vadzabot hogyan lehetne kipusztítani. Nem egyszerű kérdés ez, azt a szakemberek igen jól tudják. Szívós növény, igen szapora, es nagy kárt okozhat, ha elszaporodik. László István, a növényvédő állomás, egyik — ezzel a kérdéssel foglalkozó — 'szakembere mondta, hogy olyan veszélyes a kalászosra, ha elterjedése eléri az ötven százalékot, ki kell szántani az egész termést. A mi megyénkben, a pásztói, a szécsúnyj járás északi részé üt-n, de különösen a salgótarjáni járásban a \adzab előfordulása éléri a közel harminc százalékot. Tehát gyako. latilag megközelíti azt a mértéket, amikor már csak kiszántással lehet ellene védekezni, aminek következtében sok ember munkája, az üzem jelentős anyagi befektetése megy kárba. A bujáki tanácskozás tehát nagyon jelentősnek mondható a növényvédeiem szempontjából, hiszen arról van szó, hogy nem csupán felismerték a búzára veszélyes növényt, hanem a növényvédő állomás közreműködésével megkezdték annak vegyszerrel vaió kipusztítását is. A vegyszert időben alkalmazták, és most a helyszínen is bemutatták annak hatását. Miután közismert, hogy ez a veszélyes növény több üzemünkben fellelhető, meghívtak a szakembereket, tanulmányozzák az ellene való védekezés módját. Érthetetlen, hogy a meghívottak közül talán éppen a legérdekeltebbek nem vettek annyi fáradságot, hogy elmenjenek Bujákra. Pedig sok hasznos dolgot hallhattak, láthattak volna. Arról van szó ugyanis, hogy a vadzab irtására eddig megfelelő vegyianyag nem is állt rendelkezésre. A hagyományos gyomirtó szerek erre az agresszív növényre hatástalanok voltak. Az új vegyszert mutatták be, ismertették alkalmazásának módját. A meghívottak ,saját érdekét szolgálta volna a teljes részvétel. 1 Feltételezhető: sokan az érdekeltek közül a tapasztalatcserén kívül is törekednek majd arra. hogy megismerjék a bujákiak ezen a téren elért eredményeit. Kiss András. a növényvédő állomás főmérnöke elmondta, hogy fel kell készülni a kártevő elleni intenzív védekezésre, mert Elszaporodása a nagyüzemi növénytermesztés speciális problémájává nőtt. Előfordult a gyomnövény már a kisparaszti gazdaságokban is, a nagyüzemi gazdálkodás kezdetén is. de ilyen veszélyes mértéket, mint most, még nem öltött. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodás körülményei között, amikor a vetésszerkezet leegyszerűsödik, a vadzabot nevelő növények — búza, borsó, cukorrépa stb. — több éven követik egymást, s ez a vadnövény felszaporodásának kedvez. A búzát, a mindennapi kenyérnekválót védeni kell. amit tudatosan kell végezni. A bujáki tanácskozás és bemutató ezt szolgálta. — B — Nógrád is érdekelt Az utóbbi években az ország 9 körzetében rendeztek családiház-tervpályázatot, hogy kiegészítsék és továbbfejlesszék az országos tervállományt. E sorozat újabb állomásaként az Építésügyi és Városféjlesztési Minisztérium a Heves megyei és a Nógrád megyei Tanáccsal közösen hirdetett pályázatot, de ezúttal a korszerű csoportos beépítési formához alkalmazható családi házak telepítésére és az építészeti tervek kidolgozására. A tervpályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Budapest, V. kerület. Beloiannisz utca 2—4. (gazdasági hivatalában, s a kész terveket legkésőbb november 1-ig kell elküldeni a Nógrád megvei Tanács, Salgótarján, Rákóczi út 192.) címére, f A fegyelmezetlenség olyan, mint a ragály: ha valahol kicsit engednek — olyasmiből persze, amiből nem lenne szabad, — mint a fertőzés, gyorsan eltérjed. A kis engedékenységekből lesznek a nagy elnézések és a munkamorál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét rendet teremteni — még szigorúsággal is — meglehetősen nehéz, hiszen az emberek „megszokják? a lazaságot is. Éppen ezért nemcsak nép'gazda- sági károk számlázhatnak a fegyelmezetlenségből, de sokkal súlyosabb az a morális kár, ami az emberekben keletkezik. Pedig az emberek nagy többsége szerinti és kívánja a rendet. Elenyésző azok száma, akik szertelenek, lazítanak».' lógnak. Ám — amint említettük — számuk igen megnövekedhet, ha terjedni hagyjuk a fegyelmezetlenséget. Ma azt mondhatjuk, hogy egyik legnagyobb tartalékunk a fegyelmezettebb munkábán keresendő. S ehhez nem kell még új befektetés sem. csupán rend kell és követelmény! Az utóbbi időben azonban, úgy tűnik, egyesek azt gondoljak, a fegyelmezettebb Követendő példa Nagyberuházás — határidő előtt Beszélgetés Ozsvárt Józseffel, az MSZMP Salgótarjáu városi BizottságáDök első titkárával SALGÓTARJÁN § a ■''' ■■it ii;i?ík Körtől körig tart az ú,j út holnap átadásra kerülő szakasza. egyik legfőbb partnerünk volt a generálkivitelező Egri Közúti Építő Vállalat, valamint az ÉMASZ, a BUVIG és a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is. Persze, másokkal mint például az ingatlankezelő vállalattal és a postával is szoros kapcsolatban álltunk. — Közel tucatnyi közreműködő. .. Hogyan sikerült mégis a rendszeres kapcsolat- tartás, a gondok, teendők, sőt, a részfeladatok egyeztetése, szinte azonnali megvalósítása? — Rendkívül egyszerűen! Egyetlen közreműködő sem hárította a másikra a felelősséget, s nem a kibúvók keresése. hanem az út mielőbbi megépítésének gondolata játszotta valamennyi operatív bizottsági ülésen a főszerepet. Bebizonyosodott, hogy körültekintő szervezéssel, a teendők sorának mérlegelésével, és hatékony intézkedésekkel bármilyen nagy munka is zökkenőmentesen valósítható meg. És ezt rendkívül pozitívnak tartom. Mert szinte példa, méghozzá olyan, amit eljövendő beruházásaink megvalósításánál is felhasználhatunk." — Tehát recept: egy kitűnően működő operatív bizottság? A IV. ötéves terv során Nógrád megye székhelyén több jelentős beruházás kivitelezését kezdték meg, illetve fejezték be. Mindezek között is — a lakásépítések mellett — elsődleges fontosságot kapott a 21-es fc közlekedési útvonal salgótarjáni, párhuzamos szakaszának megépítése. Hiszen köztudott: a jelenlegi, a várost átszelő út különösen a nyári időszakban, mikor is jelentősén megnövekedik a Csehszlovákiába irányuló, s onnan érkező gépjárművek forgalma, már csak nagy nehézségek árán képes lebonyolítani az átmenő forgalmat. Az első „kapavágásokat” a múlt év januárjában tették meg, s a mai nappal immáron készen áll a hivatalos forgalomba helyezésre a közel kilencvennyolcmiilió forintos költséggel épített út. Mondhatni, rekordidő alatt készült el: határidő előtt, a tervezett költséget nem túllepve. Megyei beruházásaink helyzetét ismerve, egyedülálló teljesítményként könyvelhetjük el a párhuzamos szakasz igen közeli, július 7-1 forgalomba he-Iyezéset. Hogyan sikerült e nagy munkát — mint azt már említettük — határidőre, a tervezett költségek szintjén megvalósítani? Erről beszélgettünk Ozsvárt Józseffel, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkárával. — A városi pártbizottság már a IV. ötéves terv kezdetekor kiemelt nagyberuházásként kezelte a 21-es út párhuzamos szakaszának megépítését, Már akkor tudtuk: nagy munka lesz, s azáltal, hogy nemcsak megyei, hanem országos vállalatok is részt vesznek a tervezésben, a lebonyolításban és a kivitelezésben, megnövekednek feladataink. Már a kezdet kezdetén felvetődött bennünk egy operatív bizottság létrehozása, ami a folyamatos kivitelezést biztosítandó, az építésben résztvevő valamennyi szervvel történő rendszeres, szoros együttműködés alapozhatná meg. — Az operatív bizottság szinte az út építésének megkezdésével egyidejűleg .»lakúit meg, a városi pártbizottság irányításával és felügyeletével. Kikkel álltak kapcsolatban? — Elsőkéni — természetesen, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium illetékes főosztályával, a beruházóval, a KPM Nógrád megyei igazgatóságával, a tervezővel, az UVATERV-vel és az építési lebonyolító UTIBER-rel. De — Korántsem! Intézkedéseink, terveink, lehettek volna akár a legnagyszerűbbek is, mit sem érnek, ha nem találkoznak a kivitelezést végző munkások egyetértésével, akiket csak a lehető legnagyobb dicséret illet. S említésre méltó, — egyébként elgondolkodtató is —, hogy számtalan, egymástól teljesen eltérő jellegű munkát úgy sikerült aktatologatás nélkül, meglehetősen rövid idő alatt megoldanunk, mint eleddig még talán sohasem. Ez a példa is rámutat szervezési hiányosságainkra, s mintegy, meghatározza jövőbeni teendőnket — mondotta Ozsvárt József. Megépült és holnap ünnepélyes keretek között átadják a 21-es fő közlekedési útvonal 3,8 kilométer hosszú salgótarjáni, párhuzamos szakaszát, amelynek elkészítése során több mint 170 ezer köbméter földet mozgattak meg, négy műtárgyat készítettek el, 15 ezer tonna aszfaltot és 8500 tonna betont használtak fel. Hatalmas munka volt — zárta beszélgetésünket Czsvárt József —, amelynek sikeres befejezéséért az operatív bizottság, valamint a városi pártbizottság nevében. is, még egyszer valamennyi dolgozónak és közreműködőnek köszönetemet fejezem ki. K. Gy. Az élet minden területén munka követelménye csak a fizikai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszá- mosabban és a munkások munkamoráljától függ a társadalom munkamorálja is. De éppen a munkások többsége ad példát — fáradhatatlan, becsületes munkával — öntudatból, fegyelmezettségből. És ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a kevés fegyelmezetlen ember is belátással éljen és általános munkamorál-javulás következzék be. A fegyelmezetlenség egyébként nemcsak a munkaidő rossz kihasználásában nyilvánul meg. Ahol az időt —, ahbgy mondani szokták — „lopják”, ott máshoz is hozzányúlnak. Ezért a vállalati beiső ellenőrzést, a művezetést is szigorítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy billenőtartályos teherkocsik munkaidő alatt, fuvaronként kétszáz forintjával. töltelékföldet hordanak — magánosok kiskertjébe. Nem mondom, nem rossz üzlet: két óra alatt tizenkét kocsi, egyenlő kétezernégyszáz forinttal. Egyetlen műszak alatt! Milyen lehet az a norma — és ellenőrzés —, amibe ez is belefér? Am a fegyelmezett munkának legalább három előfeltétele van: az értelmes. jól megszervezett munkafeltételek, a rendszeres ellenőrzés, s végül a szüntelen politikai nevelés. Ha ezek közül . csak egy is hiányzik, nem lehet hatékony a munka. Ha csak az utóbbival törődünk, az emberek szemében szüntelen kérlelésnek, „imádkozásnak” tűnik, különösen, ha talán épp azért nem dolgoznak, mert hiányosak a munkafeltételek. Ha rendben vannak a munkafeltételek, a munkafolyamat állandó kísérőiéként bele kell építeni a folyamat és a folyamatban résztvevők tevékenységének szervezett ellenőrzését és így tovább. A szocialista brigádokban —■ de a brigádokon kívül is —, ezrek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fegyelmezett munka. A munkaelemzések során azonban kiderült, hogy még ezek tevékenységében is rejlenek tartalékok, növelni lehetne a hatékonyságot is. Nem a munkaintenzitás fokozásával, hanem a hatékonyság más tartalékainak feltárásával. A szocialista munkaver- seny-niozgalom vállalásai között sok nagyszerű példa akad ebben a vonatkozásban. Hát még mennyivel többet remélhetnénk abból, ha a fegyelmezetlen kisebbség munkáját tudnók szervezettebbé, ellen- őrzöttebbé tenni, ha öntudatukat az egészséges munkásöntudat szintjéhez tudnánk közelíteni. Mindebből látható, hogy a fegyelmezettebb munka igé- • nye mindenkinek feladja a leckét: beosztottnak és irányítónak egyaránt. És nem csak a munkással szemben, állít követelményeket. Általános társadalmi igény, hogy az élet minden területén előbbre lépjünk, a nagyobb szervezettség, a fegyelmezettebb munka meghonosításával. R. L. N0GRÄD — 1976. július 6,, kedd
