Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
\ termelőlc éhek A (Irmokra(izmus szellemében a kedvezménnyel A mezőgazdasági nagyüzemek a nyár első heteiben csak részben használták ki öntözési lehetőségeiket; lényegesen kisebb területen pótolták mesterséges úton a hiányzó csapadékot. mint amire módjuk lett volna. Az öntözés fő szezonja lényegében csak júliusban kezdődött el. ekkor az ország minden vidékén teljes erővel dolgoztak a vízkivételi telepek és utánpótláshoz jutottak a sínylődő itövények. Várhatóan tovább jaVít a helyzeten az Agrotröszt kedvezményes árusítási akciója; ez lehetővé tette, hogy a gazdaságok lényegében féláron vásárolhassak meg az öntözőgépeket, csöveket és más (szerelvényeket.Az akciónak ifeen jó visszhangja volt a termelők körében. ezt bizonyítja, hogy alig két hét leforgása alatt a raktárak sok helyen kiürültek, eladták a sokáig elfekvő készleteket. Valamennyi szivaty- tyús gépegység gazdára talált* összesen 50'et vásároltak meg a gazdaságok, s ezek döntő többségét már munkába állítottákRádió vezérlésű kombájn A kombájn olyan egyenlete, sen halad a földön, mintha aszfaltúton menne. Pedig a gépet nem ember irányítja. Rádiójelzések vezetik a cu- korrépaszedö kombájnt. A jel. zöberendezés letapogatja a gép előtt a talajt, s ennek megfelelően mennek az ula. sítások a kormányszerkezet felé. A cukorrépa-betakaritó kombájnokhoz használható speciális lokátort a kirovog. rádi Mezőgazdasági Gépgyár, tási Főiskola diákjai készítet, ték. A rádiólokátor, — mint kormányos — a legkülönfélébb feltételek mellett sikerrel vizs. gázott. Bebizonyosodott az is, hogy más mezőgazdasági gépekhez 4s alkalmazható. fl lakosságért a lakossággal Szécsényben A tanácsok. államunk ,r* népképviseleti. önkormányzati és államigazgatási szervei, a demokratikus centraíizmus elve alapján működnek- A tanácsok munkája akkor válik igazán demokratikussá. ha a határozatok előkészítésébe a lakosság minél szélesebb rétege kapcsolódik be. Ennek egyik gyakorlati megvalósítói az aktív bizottságokSzécsényben évek óta jól működik a hét főből álló számvizsgáló bizottság- Tagjai között találkozhatunk férfiakkal. nőkkel- idősebbekkel, fiatalabbakkal. szakmunkásokkal. pénzügyi szakemberekkel. A bizottság javaslat- tevő. véleményező, ellenőrző funkcióit maradéktalanul érvényre juttatják. Lantos László. a nagyközségi tanács titkára elmondta, hogy a bizottság tagjai részére jogszabály-ismertetést tartottak, hogy javaslataikat, véleményüket - megalapozottan tehessék megA számvizsgáló bizottság tevékenységét nagy körültekintéssel és gondosan elkészített munkaterv szerint végzi. Munkájuknak igazi értékét az adja. hogy a tanács elé kerülő anyag tervezéséből* véleményezéséből nagy felelősséggel veszik ki részüket Bátor és határozott, a közösség érdekeit érintő javaslattevéssel hívták fel magukra a figyelmet. Ugyanakkor a döntések végrehajtásába is bevonják a község lakosságátA tanács az ötödik ötéves terv időszakára 80 OTP-lakás építését tervezte. A számvizsgáló bizottság a lakáshiányra és a dinamikus fejlődésre hivatkozva, a negyedik ötéves tervhez hasonlóan. 180 —200 OTP-lakás építésének tervezetét javasolta- A tanácsülés egyetértett a javaslattal és 180 OTP-lakás építését elfogadtaAz ötödik ötéves terv költségvetésének tárgyalásánál Géczi Ferencné. a bizottság tagja a tanácsülésen arra kérte a tanácstagokat, hogy a feladatok megvalósításánál, különösen a járdaépítésben- körzetükben vonják be a lakosságot. A takarékosságot, a meglevő eszközök jobb kihasználását. a célszerű átcsoportosítást figyelembe véve, a pénzügyi maradványok felosztásánál is hasznos javaslattal éltekSor került az adómorál, az állampolgári fegyelem megvizsgálására. Tóth Endréné. a bizottság elnöke elmondta, hogy egy-két notórius nemfizetőtől eltekintve, a község lakossága időben eleget tesz adófizetési kötelezettségének. Felfigyeltek viszont arra a tényre, hogy Szécsényben viszonylag sok a hasznosítatlan földterület. Javaslattal éltek a tanácsnál, hogy ezeket a területeket vizsgálják felül, és a szükséges intézkedést tegyék meg hasznosítására- Nagy felelősséggel kezelik és körültekintően megvizsgálják a községfejlesztési hozzájárulás törlésének, vagy csökkentésének kérelmeit, csak azután teszik meg javaslatukat a végrehajtó bizottságnakA bizottság tagjai közül az elmúlt időszakban Velen- czei Jánost megyei tanácstaggá választották- Az ülésekről mindig hasznos tapasztalatokkal tér haza- amelyeket a bizottság többi tagjának is átad- hogy az otthoni munkában közösen tudják hasznosítani. A tervekről szólva Tóth Endréné elmondta, hogy a tanacs 19 intézményénél a pénzügyi és gazdálkodási ellenőrzésbe szeretnének jobban bekapcsolódni- Nem is annyira a pénzügyi felhasználást vizsgálják, hiszen azt a tanács szakemberei elvégzik, hanem a takarékosságot. az ésszerű gazdálkodást nézik meg. A bizottság tagjai különböző területeken dolgoznak és minden valószínűség szerint hasznos javaslatokat tudnak adni az intézmény vezetőinekÓvoda Tolmácson Nagyon sokszor felvetett régi gond volt a helybelieknek a tolmácsi óvoda- A létesítmény egy műemlékjellegű. régi. óvodának egyáltalán nem alkalmas épületben volt- igen rossz körülmények között- Az idén lehetőség nyílt a változtatásra. A körzetesítéssel felszabadult tanterem átalakítása már folyik. így az iskolaépületben maradó alsó tagozatosok mellett helyet kap az óvodai csoport is- Egy ugyancsak felszabaduló tanteremből közös tornaszobát alakítanak kiA Szécsényi nagyközségi Ta_ nács számvizsgáló bizottsága ismeri feladatát, annak szellemében tevékenykedik, őrködik a pénzügyi fegyelem betartásán, a forintok célszerű felhasználásán- A lakosság érdekében hasznos javaslatokat tesz. szervezi a választó- polgárokat a teendők végrehajtására. a szocialista demokratizmus szellemében tevékenykedik a község lakosságáért. a lakossággal együtt. Sz. F. Szalut abeíaharíióh Nagy a sietség Elöí a szalmalchúzók dolgoznak, a távolban pedig a kom bajnok aratnak. A kombájnok reggeltől estig dübörögnek. A lóéi út mellett vágják a sarga, egyenesen álló gabonát. A fasor hűvösében a szállítók pihennek. Jól megszervezték a szé- csényiek a búza betakarítását, közvetlenül a kombájnok sarkában igyekeznek a szalmagyűjtők isA lapot a gép hátuljára tudták felszerelni, ezérí állandóan tolatva járnak, az ülésben félig hátra, illetve előre fordulva. I — Mi is akkor indulunk általában, amikor a kombájnok kezdik az aratást. A mai rendkívüli nap, mert a burgotert, aztán a kupacot, melyek, emeletnyi magasságra is megnőnek néha- békén hagyják, nem tolják tovább. Indulnak a következő porcióért. Mögöttük a tarló, mint a kefefrizu- ra- A traktoros azonban a „fazonnal” elégedetlen. — Nagy tarlót hagynak — A kalászosok területe 1200 hektár, nagyok a táblák. Az SZK—4-es típusú gépek helyett SZK—6-osak és E—512- es német kombájnok haladnak. Ez a ..nemzedékváltás” megnehezítette a nyári munkák komplex módon történő teljesítését, mert nincs mindegyik szalmágyűjtő kocsival felszerelve. Akkora a teljesítményük, hogy a szalmát már nem képesek rövid ideig sem tárolni gyomrukban- A bálázó viszont kevés. így nem kis fejtörést okozott a gazdaság vezetőinek, hogy szinte az arátással egyidőben az értékes szalmát ás biztonságos helyre, szállítsák. Kényszerűségből áthidaló megoldást gondoltak kiA műhelyben már jó előre hegesztették a szalmatoló lapokat, amelyeket a Zetorok hidraulikai berendezésére erősítették fel. Ezekkel a szerkezetekkel gyűjtik a rendre feküdt st&iriiafc hogy aztán' majd á bálázó szabályos téglákat préseljen a ropogós anyagból, vagy a tábla szélére húzzák ki, ahol homlokrakodó segíti a kazal rakást. A kombájnok szomszédságában két Zetor jár le-fel. A vaskeretes tolólap. melynek közepén drótháló vigyáz a szalmára, nekifeszül. tolja maga előtt a száraz búzaszárat. Percze János, sapkáját tarkójára tolva figyeli, hogy minden rendben legyen. — Az embernek kicsavarodik a nyaka — jegyzi megPercze János pontossághoz szokott. —képek: kj— nyaásást kellett volna végeznünk. de a föld nedves. Hogy gyorsítsuk a szalma betakarítását, besegítünk — magyarázza izzadó homlokát törül* getve. Eddig a legnagyobb becsülete az aratómunkások" között a kombájnosoknak volt. Nimbuszuk ma is élő- de a szalmát húzóknak legalább eny- nyire fontos a teendőjük, hiszen az almozás mellett az iparnak is értékes alapanyagáról van szó. A borsó szalmáját is gondosan összeszedték. Ilyen takarmányínséges időkben még az állatok is szívesen ropogtatják majd. Percze János pontossághoz szokott. A távolabb szorgoskodó Petró Józseffel tökéletesen megértik egymást. Haladnak harminc-negyven mémutatja. — Magasra nőtt a gabona s ezért a vágóasztalt nem merik lejjebb engedni, pedig még több szalmához jutnánk. Óvatosan rálép az egvik meghajlott karomra, amely aljára férkőzik s felemeli a rendet. Nézi. hogy pontosan a helyére sikerült-e visszáiga- zítani. — A bálázó a herminai táblában van. Ide nem jön. Kazlat rakunk majd az összegyűjtött szalmából __ S fürgén' felkapaszkodik a fülkéhez vezető lépcsőfokra, tóért a kombájnok rettenetesen haladnak az aratással. Eddig nyolcszáz hektáron végeztek- A szalma pedig a betakarított terület felérő! sem került biztonságba. Ezért a nagy sietség. Sz. 6y. A mester most nyugodtan á'l. Fél kézzel támasztja a bádoggal bevont műhelyasztal egyik sarkát, a másikban meg ott a szelet kenyér és harap belőle nagyokat, megéhezett jóízűséggel. Reggeliszünet van. Lecsillapodott a gépek dohogása, nem villan a hegesztőkészülékek szemet sajdító fénye, s neki is homlokára feltolt svájci sapkáján csillan meg, lámpa felé fordítottan, a védőszemüveg sötét ablakszeme. Eszik a mester, s elnézést kér, hogy néha tele szájából buknak elő a szavak, de hát sietni kell, rriert hamarosan újra neki kell látni a mimikának. Tóth József, a negyvenkét éves mester neve, a FU- TÖBER November 7. Szocialista Brigádjának vezetője, aki huszonhatodik éve szakmunkás már. Lakatos is, meg hegesztő is: hetedik éve itt a FÜTÖBER-ben, előtte meg majdnem két évtizedig a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzeménél. Szuhán lakik, fent a hegyekben, onnan jár mindennap ide le, a Zagyva-völgybe. — A nyarat szeretem. Csak felülök a motorra, s már itt is vagyok. De a késő ősz, a tél. .. Busszal jutunk le Mátramindszentre, ott vonatra szállunk, Kisterenyén másik vonatra ülök. Hosszú, fárasztó út. — És megéri? — Hogyne! Nagyon szeretem a munkám, meg ezeket sz embereket itt, a brigádban. Mind a huszonegyüket, még az egy-két rakoncátlankodót is. Mert nem vagyunk mi szentek, feddhetetlenek; de hát azért van itt az ember a .-brigád élén, hogy ne csak munkára serkentsen, hanem neveljen is. Ez is kell, sőt, mindinkább. . . Már csak azért is, mert amolyan vegyesek vagyunk: segédmunkás, betanított munkás, lakatos, hegesztő; sokfélék, minden tekintetben. Életkorban is. ' — A munkájuk... — Ventillátorokat, gyártunk, meglehetősen sokfélét. Szép dolog, izgalmas, változatos. Tudja, hány alkatrésze van egy ilyen szerkezetnek? Rengeteg: De ismerjük már őket, tudjuk mi, , hová tartozik, gondolkodni sem kell már, melyik hová kerül. Ez látszik a teljesítményünkön is, mert nem dicsekvésképpen, de az első féléves tervünket is 110 százalékra vittük fel. Ami nem kis szó, a mostani, felfokozott tempót figyelembe véve. — Ezüstkoszorúsok... — Igen, sajnos* Tavaly léphettünk volna eggyel előbbre is, de hát egy. baleset... Képzelje! Egy hete dolgozott V állomások csak nálunk egy nő, vagy még annyi ideje sem. És: eltört a fúrószár, a szilánk bele az egyik szemébe... Ki is kellett operálni. De az idén már reméljük, nem lesz ilyesmi, Ügyelünk nagyon, mindenre — és tartjuk a frontot. — Önmagáról,.. — Magamról? Kell ez bővebben? — ... Jól érzem itt magam. Megbecsülnek erkölcsileg, anyagilag is. Négyezér körül keresek; hol többet, hol kevesebbet néhány forinttal. Jó itt dolgozni. Kedvvel teszek mindent és azt hiszem, ez megfizethetetlen. X Még tart a reggeliszünet. Harsog a fogak alatt a zöldpaprika, piroslik a gerezdre vágott paradicsom. Talán kívánni sem kellene a jó étvágyat, mert van, mert szemmel látható, de megtesszük, mert így dukál. — Megvolt már az étel. De jól is esett. — És rá a hideg víz... — Fröccs híján. — Űj erő van már. — Az. Neki is látok a munkának azonnal, nyomni kell a gombot! Mert néhány nap kell csak, hogy ne hozzuk a normát és aztán kapaszkodhatunk. Oravecz János negyvenöt éves. És mi mindent csinált már eddigi élete során... Kész regény, megírásra alkalmat adó lenne, a vájárból lett tanár, a szakmunkásképzői igazgatóhelyettes, a mélyépítő-művezető, és a lakatos, eddig megért élete történéseinek papírra vetése. — Negyvenhétben vájár voltam Ilonabányán, majd’ három éven át. Aztán tudja, milyen idők voltak akkoriban. .. Káderek kellettek, oktatók, nevelők, mind-mind — fogalmazzam úgy, hogy a párthoz hű, kemény munkások soraiból? Hát így volt: amikor beindulófélben volt a szakmunkások képzése a szénbányáknál, a párt kért meg arra, hogy végezzem el a műszaki tanárképző főiskolát. Sikerült. .. Hat évig Komlón tanítottam a vájártanu’ókat, mert ott kellett, de aztán — lévén tősgyökeres maeonkai —, „hazakéretszkedtem.” Tizennégy évig tanította a nagybátonyi MTH-ban a fiatalokat — miként viccesen említi: a hittanon kívül mindenre. Geológiára, fizikára, matematikára, bányaművelésre, meg a többiekre. Nevelői — a szó szoros értelemben vett — pályafutásk utolsó hat évében igazgatóhelyettes volt De aztán Nógrádban megszűnt a vájártanuló-képzés, az utolsó évfolyam hallgatóit már busszal szállították Várpalotára. .. — Nem azt csináltam már, ami a véremben volt.. Nem, nem futamodtam meg akkor, amikor 1970-ben elmentem művezetőnek a mélyépítő vállalathoz: azt csináltam, amihez világéletemben kedvem volt. És visszaemlékezik, nem is olyan hosszú időre: amikor ők verték le a cölöpöket a FÜTÖBER nagybátonyi gyára csarnokaihoz. Néha szinte térdig érő sárban dolgoztak, de úgy ment a munka, mintha külön nagy összeget tűztek volna ki célprémiumként. Pedig, dehogy! Csak, mert sokan bányászkodtak közülük, azt tartották: minél előbb munkalehetőséget kell teremteni volt „sorstársaiknak”. — Akkor jöttem ide dolgozni,. amikor a, gép az utolsó cölöpöket is beverte a földbe. Mert tudtam, itt biztos helyem lesz. Hiszen, itthon vagyok... 1947 óta párttag Oravecz János, most meg az üzemi bizottság titkára is, s tagja a vállalati szakszervezeti tanácsnak. No, és — nem mellette, kérte, ezt hangsú’yozzuk —, lakatos. A November 7. brigád egyik legjobbika. — Roppant szeretem a vasasszakmát, s értem is. Ide- kerülésem után hamarosan . észrevették, hogy egymásután kétszer nem ütök oda feleslegesen ugyanarra a helyre... így meg is becsülnek, elismernek, s mondjam, hogy szeretnék innen nyugdíjba menni...? Beszélgetünk még élete soráról. Apró mozaikokat említ, amiket összerakva, valószínűleg kerekebben peregne le e nehány sorban is, élete. De hát... És barátairól beszél, a brigádbe’iekről. Mert — mint fogalmazza — enélkül nem teljes az életéről alkotott kép. Lezárja a gondolatsort: újabb pohár vizet iszik a reggelire, amikor a sziréna hangja a szünet végét jelzi. Karácsony György NÖGRÁD = 1976, július 29., csütörtök ^ 3 4
