Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

Műszaki fejlettéi“ eajáfoe módon Javaslatok és megvalósítás Amíg kisebb termelési ér­teket előállító gyárainkban az éves programok elősegí­tése, illetve a termelés folya­matosságának megalapozása céljából évenként önállóan ké­szítenek műszaki fejlesztési terveket, addig az idei 850 millió forint termelési érté­ket előteremtő Magyar Ká­belművek balassagyarmati gyára, a művek felépítésé­ből adódóan, csupán egy-két téma kikísérletezésébe^, il­letve megvalósításában vesz részt. Marton Sándor, a gyár fő­mérnöke ezt így indokolja: — Sem önálló műszaki fej­lesztést, sem önálló gyári be­ruházást, sem pedig gyárt­mányfejlesztő tevékenységet nem végzünk. Nálunk csupán a kikísérletezett . késztermé­kek gyártása folyik. Az előbb felsorolt munkákat a müvek kutató- és fejlesztőintézete végzi. 1 ermelőgépeken Az egyik kutatási, kísérle­ti téma az ötvözött alumíT niumvezeték hőkezelési tech­nológiájának kidolgozása. En­nek a témának a megoldásá­hoz 1974-ben kezdtek hozzá. A kísérletek tapasztalatainak átfogó összegezése most fo­lyik. A munkálatokról időn­ként jelentésben számolt be a gyár vezetősége, illetve a téma megoldásáért felelős Ma­gyar József, műszaki osz­tályvezető. — Hol végzik a kísérlete­ket? — A napi termelést előál­lító gépeken. Vannak olyan üzemek, ahol az ilyen kísér­leteket külön erre a célra létesített , műhelyekben vég­zik el. Ez utóbbi megoldás azért előnyös, mert nagyobb figyelemmel, alapossággal, körültekintéssel tudják vé­gigkísérni az ilyen munká­nak minden fázisát, a legap­róbb mozzanatát. Mi a ter­melés elsődlegessége mellett oldjuk meg a tőlünk várt fel­adatokat — ve^zi vissza a szót a főmérnök. Másik feladatuk a húzó­gépek közppnti kenőrendsze­rének kifejlesztése. Ameny- nyiben ezt a témát sikerrel megoldják, akkor .jelentősét lépnek előre. — ' A tennivalókat két év­ben jelölték meg számunk­ra. A kísérleteket két nagy teljesítményű húzógépen, ter­melés közben folytatjuk le. Ha sikerül, akkor növeke­dik a termelékenység, javul a minőség és tisztább munka- körülmények között dolgoz­nak a munkások. — Hol tartanak most? — Sajnos, ma még kevés eredménnyel dicsekedhetünk, mert a berendezés nem' volt tökéletes. Rájöttünk arra is, hogy a munkások nem na­gyon szeretnek az újjal fog­lalkozni, nem mindegyikük érti meg, hogy nem lehet má­ról holnapra jelentős sikere­ket elérni, esetleg olyan új gépeket beszerezni, ahol ezt a problémát már megoldot­ták. Mivel az ilyen rend­szerrel működő importgépek megvásárlására jelenleg nincs pénzünk, újra nekirugaszko­dunk a feladat megoldásá­nak. Anyagilag is — A kísérletek során csak tényeket rögzítenek, vagy van joguk észrevételt, javas­latot tenni a megoldás mi­előbbi megvalósítására? —' Észrevételeket tehetünk, javaslatainkat viszont gya­korlati tényekkel kell bizo­nyítani. A második téma munkálatai során azt tapasz­taltuk, hogy a zárt rend­szerben gyakran megszűnt az olajellátás. Javaslatunk alap­ján átalakítással oldjuk meg ezt a műszaki problémát. Elő­segítése céljából a kivitele­zésben érintett munkások al­kotó és vállalkozókedvét anya­gilag is fokozzuk. Ugyanis eddig a kísérletezéssel járó keresetkiesést az órabérben való foglalkoztatással ellensú­lyoztuk. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ez kevés, többre van szükség. Ezért döntöttünk úgy, hogy tovább növeljük az anyagi ösztön­zést — hangsúlyozza Márton Sándor. Ez az intézkedés nemcsak a munkásokra, hanem a ki­vitelezésért felelős üzem és fenntartási osztály vezetőjé­re is vonatkozik. Egymásra utalva Amint a példák tanúsít­ják, a műszaki fejlesztés sa­játos módon valósul meg eb­ben a termelőkollektívá­ban. A megoldásra váró té­mák mielőbbi megoldása ugyanúgy érdeke a gyár dol­gozóinak, mint a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó buda­pesti szakembereknek. A gya­korlat bizonyította; egyikük a másik alkotó, közreműködő segítsége nélkül képtelen maradandót alkotni. v. k. Nemcsak a vezetőség dolga Ahogy eljön a nyaralás ideje» tágranyitott bukszá­val járunk-kelünk. Semmi nem számít- semmi nem drá­ga- hiszen nyaralunk- Ennyit igazan megengedhetünk ma­gunknak egyszer egy évben. — mondogatjuk- Ha nincs be­utalónk. és csak. úgy maszek­ban indulunk el a Balatonra. gondolkodás nélkül letesszük a szép summát egy bódéban is éjszakai szállásért — örü­lünk. hogy hozzájutottunk- Megfizetjük a pecsenyét. a lángost- a sört. a fröccsöt- a vendéglői ebédet, vacsorát. Eddig természetes is. hiszen nem ingyen élünk. tudtuk, hogy a nyaralás pénzbe ke­rül. De az már kevésbé ter­mészetes- hogy a pincér mo­solyát- a kabinos jóindulatát is megfizetjük­Persze nem egészen önzet­lenül. A kabinostól azt re­méljük- hegy számunkra a holnapig - túlzsúfoltságban is talál helyet, nem szorulunk a fogasos öltözőbe- A pincér­től pedig elvárnánk a törzs­vendégnek kijáró gyorsabb felszolgálást, ízletesebb ada­got. Várakozásainkban csa­lódhatunk ugyan —> mert másnap mégsincs szekrény a strandon, a vendéglőben is ugyanazt kapjuk, ugyanoly«! lassan, mint a többiek — de önérzetünk az átadott borra­való következtében töretlen maradhat- Nekünk is telt — telik annyira, mint mások­nak- Nem kell szégyenkez­nünk­Legfeljebb önmagunk előtt. Mert ez a ..borravalóláz” nem múlik el a nyaralás tünékeny napjaival. Szövődményei át­járják borús. őszi. téli nap­jainkat is­Borravalóval próbáljuk egyengetni ügyes-bajos dol­gainkat. felülfizetjük a sze­relő számláját. vásárláskor pénzt csúsztatunk az eladó­nak. borítékot osztogatunk, néha még a törvényesség ha­tárát súrolva is megpróbál­juk ..érdekeltté” tenni ügyeink intézőit- Jóval több ez már a nyári könnyelműségnél-.. Amikor a forintok erejében reménykedve közvetítésük­re bízzuk, hogy a szerelő ne­künk jobban dolgozzon, mint másoknak, hogy az eladó a pult alól is elővegye a kere­sett darabot, hogy ügyeinket bajainkat kellő lelkiismeretes­séggel vegyék kezelésbe — arról állítunk ki bizonyít­ványt. hogy másképp nem bízunk bennük- Nem hisszük ÖNÁMÍT AS el nekik, hogy enélkül is meg­tennék. legjobb tudásuk, ké­pességük szerint. Ahogyan azt is teszik, hiszen az esetek nagy részében a pénzünkért sem kapunk mást. mint anél­kül- De bizonyítványt állí­tunk ki ilyenkor 4— önma­gunkról is. Arról- hogy mi a borravalóért adott helyzetben igenis .jobban. körültekin­tőbben dolgoznánk- Ha nem ez motoszkálna bennünk, nyugodtan megtartanánk a pénzünket­Mindannyian jobban jár­nánk- - Több maradna a pénz­tárcánkban — legfeljebb egy hamis illúzióval lennénk sze­gényebbek- Azzal- hogy pén­zért nemcsak tárgyakat, áru­cikkeket. hanem jóindulatot, érzéseket, emberi kapcsola­tokat is lehet vásárolni. Pe­dig nem lehet- Valódiakat soha- Hiába mutatja azt a látszat, hogy néha sikerül — magunkat csapjuk be. ha el­hisszük. Nagyon nagy árat fizetünk érte Leértékeljük a tisztességes munka, 'a törvé­nyesség, az emberség hitelét. Vele a saját munkánkat. a saját hitünket. Ezt pedig a leggavallérosabb borravaló­val sem lehet visszaszerezni- V. E. A pásztói járás pártalap- szervezeteiben lényegében be­fejezték azokat a taggyűlése­ket, amelyeken a tagkönyv- eserét megelőző beszélgeté­sek tapasztalatait összegez­te a pártvezetőség, a párttag­ság. Ahogy annak idején a beszélgetésekre, most a politi­kai tapasztalatok elemzésé­re, a tennivalók meghatáro­zására is gonddal, felelősség­gel készültek, A taggyűlése­ket, akárcsak a beszélgetése­ket, mindenütt élénk érdeklő­dés kísérte. A taggyűlési be­számolók, a .beszámolókat kö­vető vita jól tükrözte a fe­lelősséget, amelyet a pártta­gok döntő többsége érez, a pártélet fejlesztéséért, a gaz­dasági munkáért, a pártmeg­bízatások teljesítéséért, egy­szóval a határozatok követ­kezetesebb végrehajtásáért, Már a beszélgetéseken, így a taggyűléseken is sok szó esett a politikai munka, a pártmunka mozgalmi jelle­gének fejlesztéséről. A párt­tagok mindenekelőtt azt tet­ték szóvá, hogy az alapszgr- vezetek legyenek önállób­bak, következetesebbek a ha­tározatok előkészítésében, végrehajtásának megszerve­zéseben és ellenőrzésében. A feladatok sokasodnak, tenni­való bőven akad valameny- nyi gazdasági egységben, kommunista közösségben. Ezért a taggyűléseken, a párt- csoport-beszélgetéseken. a kü­lönböző politikai tanfolyamo­kon készítsék fel jobban a párttagokat a tervszerűbb, az igényesebb munkára. Hi­szen a túlzóit adminisztrá­ció, az egymást ismétlő ha­tározatok és jelentések — amelyeket' egy idő után ta­lán el sem olvas senki, s amelyek esetenként túlságo­san is lekötik a politikai munkások erejét és idejét — nem a jól végzett munka eredményeit, csupán a papír­halmazt szaporítják. Szinte mindenütt egyetér­tettek a párttagok abban is, hogy az ilyenfajta gyakorlat káros és változtatni szüksé­ges rajta mindenkeppen. Me­lyek lehetnek a változás leg­eredményesebb útjai? Töb­bek között a rendszeresen megtartott, gondosan előké­szített taggyűléseket, a párt- csoportok munkájának to­vábbfejlesztését, a pártmeg­bízatások arányosabb elosz­tását, a pártvezetöség és a párttagság kapcsolatának to­vábbi erősítését ajánlották. Hogy a párttagok, a pártve­Még a tavalyi búzából készült lisztet viszik naponta az érsekvadkerti malomból a sal­gótarjáni kenyérgyárba, és a többi sütőüzembe, de mindé zzel már az idei termésnek készítik a helyét. A zsákokba csomagolt szállítmány először teherautón a dejtári ál­lomásra kerül, ahonnan vagonokba rakva viszik tovább a felhasználókhoz. Nagy Béla gépkocsivezető' és Nagy János rakodó, egy-cgy fuvar alkalmával 60—70 mázsa lisztet visz el a malomból. — kj — zetőségek tagjai ne csak a taggyűléseken találkozzanak és tanácskozzanak egymás­sal. A tagok kapjanak na­gyobb lehetőséget, hogy meg­felelő információ birtokában részt vegyenek a döntések előkészítésében. Így a közös vita, a nézetek tisztázása va­lóban a közös munka, a ha­tározatok következetes vég­rehajtásának legfőbb ser­kentője lehet. Nem véletlen tehát a párttagok igénye a pásztói járás alapszerveze­teiben sem, hogy a beszélge­téseket meghatározott idő­közönként — egy-két év le­forgása után — ismételje meg a vezetőség. A pártmunka politikai jel­legének erősítése jórészt azon múlik, hogyan látja el dolgát a pártvezetőség. A beszélge­tések tapasztalatai a járásban is bizonyítják, hogy az alap­szervezeti vezetőségek több­sége felkészült, s egyre ered­ményesebben látja el fel­adatát. Ugyanakkor — min­denekelőtt a kisebb létszá­mú pártszervezetekben — éppen a vezetőség munká­ját érte a legtöbb kritika. A szurdokpüspöki, az erdő- tarcsai és a felsőtoldi közsé­gi alapszervezetben joggal tették szóvá a párttagok, hogy az eredményesebb párt­munka aligha képzelhető el a vezetés erősítése, a vezetői munka megosztása, a veze­tők rendszeres 1 képzése és együttműködése nélkül. S eb­ben a korábbinál nagyobb se­gítséget várnak az irányító pártszervektől, mindenek­előtt a járási pártbizottság­tól. Palotáson, Pasztán a ter­melőszövetkezeti alapszervq- zetben ugyancsak sokan szól­tak a vezetésről, a vezetéssel járó felelősségről, a mulasz­tók számonkéréséről. Mert most ez nem minden esetben történik így. Emiatt aztán sok jó döntés, amelyek a kö­zös gazdaságok gyarapodá­sát szolgálnák, el sem jut az emberekhez. Elakad félúton, még a középszintű vezetők­nek A pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősíté­se természetesen nem csupán a vezetés dolga, összefügg a párttagság aktivitásával, a határozatok végrehajtásáért végzett tevékeny munkával. A pásztói járásban több mint másfél^ ezer a párttagok szá­ma és döntő többségük be­csülettel dolgozik, plsget^tess azoknak a kötelezettségek- nek, amelyeket a párttagság­gal együtt vállaltak. A be­szélgetések során azonban arra is fény derült, hogy kö­zülük nem kevesen arányta­lanul nagy terhet visznek a vállukon, míg másoknak alig- alig jut valami. Ezért a párt­tagok tanácsára több alap­szervezetben felülvizsgálják a pártmegbízatásokat, s a feladatokat jobban „hozzá­igazítják” a határozatok vég­rehajtásához, a párttagok fel- készültségéhez, érdeklődési köréhez. Mindez nem csu. pán a terhek arányosabb el­osztását segítheti. l^lénkeb- bé, mozgalmasabbá teheti a pártéletet is a legtöbb alap­szervezetben. Ugyanakkor a járásban vol­tak olyan párttagok, akik úgy érezték, nem tudnak megle. lelni a követelményeknek. A beszélgetések során egy ré­szük kilépését kérte a part­ból, másoknak a vezetőség ajánlotta a törlést. Mindez azonban egyetlen alapszer­vezetben sem jelentett csu. pán adminisztratív teendőt. A döntést hozó kommunis­ták a legtöbb esetben jól látták, hogy a kilépési kere­tem mögött elfáradt, vagy sértett ember van, akiknek dolgát csak felelősséggel le­het, szabad intézni. Mint ahogy Szarvasgedén, a köz­ségi alapszervezetben is ezt tették. A pártvezetőség ' regi, tapasztalt párttag törlését javasolta. Legfőbb érvük az volt, hogy nem végez párt­munkát, és meglehetősen rit­kán látják a közös rendezvé­nyeken is. A beszélgetés so­rán meglátogatták, hogy kö­zöljék vele a vezetőség állás- foglalását. Mar az első mon­datok után rádöbbentek, hogy alighanem jóvátehetet. len Hibát vétenek, ha az elő­zetes megállapodásnak meg­felelően járnának el. Kide­rült ugyanis, hogy a párttag­nak nincs szándéka kilépni az alapszervezetből, hiszen kora fiatalságában elkötelez­te magát az üggyel^ és mun­kával szolgálta a közösséget, amíg tudta. Most sem ha­nyagság vagy kényelem, ha. nem egyre súlyosbodó beteg­sége gátolja a rendszeres te­vékenységben. A tagkönyveserét megelő­ző beszélgetésekkel, s most. az összegező taggyűlésekkel a 'pásztói járás pártszerve­zetei is egyik legjelentősebb Politikai akciójukat zárták. Másfél ezernél több párttag mondott véleményt az alap­szervezeti munkáról, a kom­munisták felelősségéről, a Párt politikájáról. Kiállásuk a politika mellett nemcsak felelősséget tükröz. Erőt is, amellyel képesek megvalósí-* tani a következő hetek, hó­napok, évek nem kevés mun­káját. Vinczc Islvánnc í)j inlé£hetlé§ a hnpzáló- fcrüíctek hasznosításai ól Több mint 20 ezer hektár füvesített területtel rendel­keznek a vízügyi igazgatósá­gok az árvízvédelmi töltések, víztározók és a nagy öntöző- és belvízcsatornák mentén. A számítások szerint évente mintegy 160 ezer tonna zöld­takarmányt, illetve több mint 50 ezer t'onna száraz szénát lehet betakarítani erről a te­rületről. Eddig kaszálásra bér­be adták ezeket a sávokat. A hasznosítást azonban a ház­táji és a kisegítő gazdaságok támogatása érdekében most új intézkedéssel szabályozta az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Az új rendelkezés sze­rint ingyenesen adják hasz­nálatba a fűtermő területe­ket. A korábbi gyakorlatnak megfelelően elsősorban a gát- és csatornaőrök és az állat­tartással is foglalkozó más vízügyi dolgozók részére je­lölnek ki egy-egy katasztrális holdnyi területet. A fennma­radó fűtermő területek — és ez a hasznosítható fűsávök túlnyomó része — a pontos helyét közölni kell az illeté­kes tanáccsal, amely kijelöli a kaszálásra jogosult szemé­lyeket, akik kötelesek a meg­határozott határidőkön belül elvégezni a munkát és beta­karítani a fűtermést. Legel­tetésre tilos felhasználni eze­ket. Jogosult személy' köteles gondoskodni a kijelölt terü­let gyomtalanításáról, s tar­tózkodni a vízügyi létesít­mény károsításától, rendel­tetésszerű használatának aka­dályoztatásától. Ugyanakkor a vízügyi igazgatóságoknak azokon a területeken, me­lyeknek ingyenes hasznosítása elmaradt, gondoskodni kell a fű lekaszálásáról, betakarítá­sáról és a bálázott szénának az állattartók közötti értéke­sítéséről. Az intézkedés a kihirdetés­sel hatályba lépett és így ér­vényüket vesztik a korábbi jogszabályok alapján Hataro- zatlan időre kötött haszonbér­leti szerződések. NOGRÁD — 1976. július 23., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents