Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
J^áloj&atáa a Kohász Művelődési Központban Nyáron a nagy melegre való teldnlettel kevesebb, ,.s inkább szórakoztató jellegű programokkal várják müve. lődési intézményeink a közönséget. Ennek tudhatóan gyökeresedett meg széles köfben az a vélemény, hogy a nyár kulturális szempontból' uborkaszezon. Látszatra es a többi évszak tevékeny, ségéhez viszonyítva, kétségtelenül tartalmaz bizonyos * igazságot' ez a megállapítás, hiszen szünetelnek a máskor nagytermi rendezvények. Az megszokott látványosabb igazság mértékét azonban helye válogatja. Ahol mód és lehetőség kínálkozik ra. ott.a szabadtéren pótolják, amit a színháztermekben lehetetlen megcsinálni. Megyénk helységei közül nagyon kevés rendelkezik szabadtéri színpaddal, vagy rendezvények megtartására alkalmas terekkel. Vonatkozik ez a salgótarjáni Kohász Művelődési Központra Is. Hogy a népművelők mégsem unatkoznak, arra bizonyíték az alábbi beszélgetés. — Nincs nyári szünet intézményünkben — jegyzi meg a félreértések elkerülése végett sietve Bolyós Lászlóné, a művelődési központ igazgatója. — De nem is lehet, hiszen a nyár felkészülés az őszre. Már most meg kell terveznünk, tudatosan és szervezetten előkészítenünk a későbbi hónapok programját. — Miiyen terce.kk,el ké- szülnek az őszre? — Októbertől kezdődően minden hónapban szeretnénk megrendezni a kultúra és a munka napját. A kohászati üzemek gyáregységeinek szabad szombatjaihoz igazodva, egész napos non- stoprhűsorral várjuk a dolgozókat. — Milyen műsorra, rendezvényre gondolnak? — Például szocialista brigádok találkozójára, az üzemi négyszög tagjai és a muij. kasok közötti baráti, mindenféle problémát érintő kerek- asztal-beszélgetésre, könyves egyéb kiállításra, művész, közönség találkozókra, asz- laliíoci-versenyre, hogy néhányat említsek. Kiforratlan még az egész, de lényege világos: ezen a napon mindenki találja meg az őt legjobban érdeklő elfoglaltságot, önként és szívesen jöjjön be az intézménybe — Számítanak-e öntevékeny művészeti csoportjaik közreműködésére? — Feltétlenül! A nyári hónapok az ő házuk táján is komoly munkában telnek. Népitánc-csoportunk, fúvós- zenekarunk, színjátszóink egy megelőző fellépésre is készülnek; augusztus közepén a vasas természetjárók országos ' találkozóján a Zó- ja-ligetben lépnek fel. S hadd tegyem még hozzá, hogy az említetteken kívül rájuk még további pagy feladatok várnak, hiszen ősszel a falvakban, üzemünk bejáró dolgozóinak lakóhelyén is folyamatosan tervezünk fellépéseket. A nyári felkészülést tehát nagyon komolyan kell venni mindenkinek. A jeles múltra visszatekintő színjátszó együttes hosszabb ideig tartó megtorpanás után a tavasszal intenzív munkába kezdett. Csics Györgyöt, a tapasztalt színjátszót és rendezőt bízták meg a vezetésével. Két egy- felvonásos komédiát tanultak be az elmúlt hónapokban; a Tabarin mester fur- fangjait és Baranyi Ferenc, A lónak vélt menyasszony verses vásári komédiáját. — Ezekkel .a műsorokkal már több alkalommal jártunk KISZ-táborban, munkásszálláson, diákotthonban — mondja Bolyós Láázlóné. — Sőt, kísérletképpen felléptünk discomüsor közben is. — Hogyan fogadták a fia. tatok ezt a valóban rendhagyó próbálkozást? — -Először kuncogás, nevetés fogadta a szereplőket, melyet aztán felszabadult, víg öröm váltott fel. Azóta már többen kérdezték tőlem, mikor lesz a következő. Tehát amit akartunk, elértük: várják a fiatalok. Ennek megfelelően folytatjuk is, természetesen igazodva a disco könnyed műfajához, de fokozatosan a komoly darabok bemutatása felé irányulva. A Kohász Művelődési Központ közönsége a nyár folyamán két kiállítást tekinthet meg. Augusztus második telében Bulgária életéről nyílik kiállítás, s szeretnék megrendezni Dévényi János ötvösművész tárlatát. A klub- és a szakkörii tevékenység is zavartalanul folyik a nyári hónapokban. A népművelők tehát ez idő szerint sem tétlenkednek: erőt gyűjtenek és felkészül nek az őszre. A művelődési központ látványosabb munkáját most a nelkülözhetet len mindennapos. úgynevezett aprómunka váltotta fel — amely remélhetőleg őszszel gyümölcsözik. (sulyok) Mai tévéajánlatunk 20.W: SZ£Pb£o HAZA Polgár András tévékomédiáj a. A Szépség háza egy fodrászszövetkezet fantázianév«. E szövetkezet tagjai is indulnak azon a fodrá sz v£rsenyen, amelynek körülményeiről, lefolyásáról szól a fiiim. A Szépség házának lelke, az ..ügy’ -buzgó harcosa. a fiatalok pártfogója: Tiida (Gobbi Hilda iátssza).£ a főszereplő. Fáradhatatlan és feddhetetlen, tiszta, becsületes, hisz az igazság gyózeiméihen. £s a versenyen csak Xigyel, követi felfedezettjének, Viktornak (Szacsvay Lász ló) minden mozdulatát. De i versenyen ott fésüL Carlo (Ka- locsay Miklós), az állandó bajnok az európa-bajnoki hedyezett. Sikeréit a különféle érdekek össze játszásának köszönheti. Carlo biztos a dolgában, most is. Viktor és modellje (Bánsági Ildikó) — akivei a verseny során előre el nem árulható bonyodalmak támadruak —. még nem tudjak, hogy a zsűri döntését egészen más szempontok határozzák meg. mint a frizura szépsége. Konzervált könyvek Képünkön: 1472-ből származó ősnyomtatvány tisztítása. A könyvek’ iratok "egészségét" sokféle veszély fenyegeti. Ki vannak téve a lassú’ természetes, fizikai és vegyi pusztulásnak, a minden anyagot utolérő elöregedésnek Károsan hat rájuk ■* levegő túl magas, vagy túl alacsony páratartalma. annak kéndioxid-szennyeződése. a gyakori hőváltozások, valamint az erős napfény- Gyako-rjak a a rágcsálók, rovarok, penész- gombák. baktériumok okozta károk is- A tűz, árvíz, földrengés stb. pusztítása is sok .értéket tesz tönkre. A pótolhatatlan szellemi értékű könyvtári-levéltári anyagok pusztulásának elhárítására a tudomány és a technika sok új eszközét, módszeret veszik igénybe. Kémikusok- fizikusok. biológusok különlegesen felszerelt laboratóriumokban fáradoz" Stseberényi Lehel: 4. Magas betonlépcső vitt fel a házba, a parányi előtérre, honnan a' kőnyhaajtó nyílott A hármas ablak is magasan állott, tokja rpég testetlen, elfogyott itt a pénzAz ablakon át embermoraj Bzüremlett ki az útra. , A trafikps fülelt ,és felismerte a templomi zsolozsmát: Mennyei Atyaistén. irgal- mazz nekünk! Megváltó Fiúisten- irgal- maaz nekünk Többen mormoltak. Asszonyok- ' ,-Kissé szokatlan" — szólt mggabai) a trafi’kos. feltpá- szpft a betonléppsőn Kopogására női jiang feleit a konyhából: — Tessék! Bátor- erős kis hang volt. s a kis ember tudta. hogy Anyácskáé— Hát te? — szólott köszönés helyett- benyitván a kis ember- — Anyád Qdabe? A leány g tükrös kredenp előtt gliöU § kardigánját gom- bolgatta- Haját még c§ak ezután akgrla felpolcplnb így arcába lógott- s hátracsa- pődojt a kardigánra, ahogy feibillentést tett a szobaajtó felé. — Benn vannak — mondta- folytatta a dolgátMár a kpnybaaitóban megcsapta a tisztaság szaga. Előre tudta- hogy a szobában éz csak fokozódik- óda egy porszem se férkőzhet, s a hófehér fgl szentképekkel és háziéldásokkal rakott, csupa virító szín. Szűz Mária-kék és Szentlélek-fehér, galambrajok. és ciprusokA szoba tele volt. Az asz- szpnyok összebújtak- feketén, mint a varjak- s jóllehet a mindenszentek litániája zsongta be a kissé nyirkos- de friss léget, egyőjük csuklójáról se hiányzott a rózsafüzér. s nyitott ifnakönyvü- ket, mely csalóé . és veretes volt, sűrűn illették remegő ajkukkal. A vigasztaló Szentlélek eljövetele által ments meg. Uram- minket! Az ítélet napján, mi bűnös lelkek. kérünk Téged, hallgass meg minket!-. A trafikös az ajtóban állt- s hogy végét vessen, beleka- nyarintotta a maga basszusát: Isten báránya, ki elveszed a világ bűneit. hallgass meg minket!.•• Az asszonyok odakapták a felüket, elsápadtak. Meglepetésük «egy pillanatig tartott Teréza kivált a bolyból. Marisa követte. Zokogtak és zokogott a többi asszony is. Körülvették a tra‘ fikost. húzogatták zokogva a ruháját- vállába, karjába kapaszkodtak, térképtáskáját szorongatták, ölelték, a hő zacskóid térdnadrágját. Teréza kezét a kis ember mellére tette- hogy a kis emNÖGRAD - 1976. július 23., péntek bér szíve beledobogott a tenyerébe— Jaj. trafikog úr. könyörüljön rajtunk! Ne hozza ránk a bajt! S az asszonyok kórusban felelték: — Ne hozza ránk a bajt! Mint a zsolozsmát az iméntNyílott az ajtó Erős férfi jött be- Zsíros inget viselt. és borostás arca sötétlelt- Az asszonyok közé lépett, a trail koshoz— Jöjjön maga kicsikét — mondta a (oga közülAz asszonyok ott maradtak együtt, a nagy ember kilépett a kopyhaba a kicsivel. — Adjál bolt — mondta a lánynak- ki szaporán rakta a baját, készülődött hazulról. — Maga üljön le! — fordult a kis emberhez, esetlenül forgott szájában a magyar szó. esetlenebből. mint sokaknak a faluban, akik kijárnak a hegyek közül, meg mint az asszonyoknak. akiknek rendesen hajlékonyabb a nyelvük. Iskolát is keveset járt. beragadt a házi beszédbe, ami itthon járja, s amit az anyjától tanult, öreg beszéd az is. nehéz mar a mozgása, foghíjas isA trafikös elhelyezkedett a konyhaszéken, — No, mit akarsz? — Mit akarsz- mit akarsz? — morgott az ember- Leült ő is- A borostából- szelíd kék szempár tekintett ki. Az asztal tölött Anyicska fürge ujjai röpködtek- Térítőt hozott, majd két poharat helyezett el rajta- Az üveg- kancsdt sötétes 6zínú- zavaros borral középre tette. s ment vissza a kredenchez. hogy folytassa a maga készülődését- Harisnyáját is össze kellett finom öltésekkel húznia- mert egy helyen megpattant, egy gombot pedig meg kellett erősítenieA gazda töltött. Ittak. A bor összehúzta a traíikog száját- Várta, hogy a gazda elkezdje. s a lányt nézte jó érzessél- hogy nekipendült. — Hány éves vagy. Anyios- ka? Tizenhét múltam— Egyik napról a másikra nagylány lettél. Anyicska egy ajakmozdítással feleit. — Kereső — mondta a gazda, büszkélkedett- Mintha nem úgy lenne az minden háznál, ahol a nyolc osztályt elvégezték a lányok. De Anyicska egy kicsit itthon voll, hogy erősödjön. A gazda töltött. Közben pedig mosolya, mely a lánya dolgának 6ZÓlt. leszállt az arcáról- Leszállt, ahogy a nap leszáll az égről és sóiéi lesz— Most mást beszéljünk magával. — mondta. — Hát beszéljünk! — Az asszonyokat maga mért beszélie tele? — Nem úgy vap az. Matej. ők csúnyán rászedtek. Matej nézett a kék szemével csodálkozott— ők szedtek rá magát? Hát ez nem szép. ilyet mond. — Nincs ott semmi— De van ott — mondta hittel Matej — Látták azt. De nem szabad odamenni*=* Hat aztán miért nem. Matej? — tette le a poharat a trafikös. Most ő nézett— Nem mondhatok —, mondta Matej —• és ne is próbálja odamenni. mert rossz vége lesz- — összezárta az ajkátösszezárta és a poharakba töltött- Mária-ének hallatszott ki a szobából. Itt pedig csak a bor csorgasa hallatszott. a sötét színű, zavaros -sűrű boré- mely itt termett az erdő szélében, konkordia- és novatőkén. A lány is hallgatott, varrta a gombot- Ügv tetszett, nem is figyel- a maga dolgával törődik. (Folytatjuk). nak a -megbetegedett” könyvek és iratok életének meghosszabbításánPapirusz és pergamen A könyv- és iratrestaurá" tor sokféle információhordozó-anyaggal találja magát szemben. Közülük az egyik legrégibb a papirusz, amelynek két sor növényrostból álló szerkezete — amit rendszerint lisztcsirízzel ragasztottak össze —. rosszul tűrte a gyakori göngyölgetést. Könnyen elszíneződött — eloxidálódott — barnára, vagy feketére- A pálma- vagy nyírfáiévá! felhasználásával ké” szüít papiruszok sokkal időállóbbnak bizonyultak- Oxidációjukat alighanem az irás előtt rákent olaj konzerválóhatása akadályozta meg. Az írótnrgamenek már jobban» állták az -idő vasfo* gámak” a pusztítását. Szívós- tartós és rugalmas anyaguk zsírokat is tartalmaz. amelyek a kedvezőtlen légköri hatások ellen jó védelmet nyújtanak. Leggyakrabban az a veszély fenyegeti őket. hogy megkeményednek. t< I i- kénnyé válnak; néha — baktériumflórák hatására — elnyálkásodnak. Süvegesednek- Esetleg penészgombák is ellepik őket, tarka foltokat hagyva maguk utánA pergamen ellenáilóké- pessége az egykori bőrkiké- szilési eljárástól függ- A kezelés- megmentés módjának is ehhez kell Igazodnia. Régi és új papírok A régi. kézzel merített papír tartosabbnak bizonyult- mint a gépi feldolgozás bevezetése után gyártott. Előfordult. hogy a papírgyártáshoz sok vasat tartalmazó vizet használtak- « a rostokhoz tapadt vas oxidációja revén később az egesz papírfelület el" barnult- ..rozsdafoltokkal" lett tele- Mas esetekben a tinta oxidáló hatása idézett elő elváltozásokatNyomatás céljára eleinte enyvező anyagokban szegény papírfajtákat használtak. Ezek felületi rostjai közvetlenül ki voltak téve a kórokozó tényezők támadásának. A későbbi- kézzel merített írópapírok készítéséhez felhasznált enyvek viszont ele- íántcsontsárga elszinezödest okoztak Az új papírgyártási technika bevezetésével a rongy- hulladékok helyét kevésbé Időálló anyag foglalta el- a fa- A belőle készült papírok kevésbé tartósak és sokkal érzékenyebbek- mint a régiek- Részint azért- mert a papírba kerülő mikroba- fajok egy része túléli a cellulózgyártás vegyi és fizikai ,-tortúráit” is. Már megszületett az olyan szintetikus alapanyagú papír. amelyet semmilyen külső. vagy belső biológiai tényező nem fenyeget pusztulássalTudományos módszerekkel A kémiai restaurálás jó módszerei sokáig többnyire titokban maradtak- Az utóbbi időben azonban már egész könyvtárnyi tanulmány jelem meg a könyvek és iratok védelmének tudományáról es technikájárólSokoldalú munka folyik az iratkonzerváló laboratóriumokban. Önműködő villany- fűtésű. légelszívású vákuum- kamrákban. megfelelő gázok segítségével sterilizálják a fertőzött könyveket. iratokat. Különleges oldószerrel tisztítják. majd alkalmas módon konzerválják a papirusz-, pergamen-. vagy papíroldalakat. Az úgynevezett laminálás műveletével seivempapír- es műanvaghártya-rétegek köze sajtolják a szétrongyolódott, málló iratokatBüszkék lehetünk rá- hogy az iratkonzerválás területén semmiben sem maradunk el a világszínvonaltól. Az Országos Levéltárban- az Országos Széchenyi Könyvtár* ban és még több más he I en is jól felszerelt laboratóriumokban sokoldalúan képzett szakemberek irányítják és végzik a felelősségteljes munkát- A jól megőrzött dokumentum Ugyanis nemzeti kincs- sokszor felbecsülhetetlen érték.-r Művészek a bányászokért A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kulturális, nevelesi és sportosztálya a helyi vállalati szakszervezeti biztottságok aktív közreműködésével országosan meg-, szervezi a Művészek a bányászokért elnevezésű akciót. Ennek keretében 'írók, film-, képző- és zeneművészek, kritikusok találkoznak a bányaipari vállalatok dolgozóival, s egy-egy konkrét mű kapcsán beszélik meg a művészettel és a műalkotással kapcsolatos kérdéseket. így például szó lesz László-Bencsik Sándor nagy sikerű riportkönyvv -rö, a Történelem alulnézetben című műről és Bacsó Péter munká-skörnyezetben játszódó filmjéről, a Jelenidőről. A Művészek a bányászokért akció a művészeti ízléanevelést szolgálja, s első alkalommal a szeptember elején kezdődő bányász kulturális hetek és sportnapok rendezvénysorozatának keretében kerül megrendezésre. I
